Pest Megyi Hírlap, 1995. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-10 / 8. szám

M HÍRLAP XXXIX. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM Ára: 17,50 forint 1995. JANUÁR 10., KEDD Gondolkodom, Különös Világbajnok tehát vagyok betörés lett az érdi Fábián Gyula írása Kolozsvárott vitorlázó (2. oldal) (12. oldal) (15. oldal) Pihenő koalíció A sajtóban előzetesen meg­jelent hírekkel ellentétben ma nem tart ülést a koalíci­ós egyeztető tanács. Zubek János, az MSZP-frakció saj­tótitkára ennek okát abban jelölte meg, hogy nincs olyan téma, amely a koalíci­ós partnerek sürgős egyezte­tését kívánná. Az MTI érte­sülése szerint nem állítják ennek ellenkezőjét a szabad- demokraták sem. Megfigye­lők az ülés elmaradásában szerepet tulajdonítanak an­nak is, hogy vezető szocia­lista és szabaddemokrata po­litikusok még szabadságon vannak.' (Koalíciós vélemények a kormányátalakításról a 3. oldalon.) A megyeháza hírei Új bizottságokat alakíthat a közgyűlés A Pest Megyei Önkormányzat alakuló közgyűlésén Hadházy Sándor képviselő (Visegrád polgármestere) kezdeményezte annak a házbizottságnak a felállítását, mely a testületbe bekerült politikai pártok és társadalmi szervezetek frakcióvezetői­nek részvételével afféle politikai egyezte­tő fórumként készítené elő az ülések napi­rendjére kerülő alapvetően fontos ügyeket. Az első házbizottsági tanácskozáson a képviselőcsoportok vezetői abban is meg­állapodtak, hogy a vezetéknevük kezdő­betűje alapján felállított sorrendben vált­ják egymást az elnöki tisztben. Az első megbízatást Bodrogi Györgyné, az SZDSZ frakcióvezetője (Nagykáta pol­gármestere) kapta, aki 1995 első negyed­évében kezdeményezheti a bizottság ösz- szehívását, levezeti az üléseket. (Rajta kí­vül a közgyűlés elnökének van joga ösz- szehívni a házbizottságot — A szerk.) Bodrogi Györgynét arról kérdeztük: miben volt egység, s miben nem sikerült megegyeznie az első' házbizottsági ülésen a nyolc frakcióvezetőnek. — Ülésünkön a legfőbb téma a szerve­zeti és működési szabályzat módosítása volt — válaszolta. — Ez ügyben már az alakuló közgyűlésen is tett javaslatot né­hány képviselőtársam. A házbizottság tag­jainak zöme megegyezett a főbb kérdések­ben. Ugyanakkor a bizottsági helyek elosz­tásáról nem alakult ki egyetértés. (Folytatás a 5. oldalon) Belügyetlenkedés Kis János, az SZDSZ alapító elnöke szerint a sza­baddemokrata miniszterek bármelyik elődjükkel ki­állják az összehasonlítást. \ Arról nem beszélt Kis János, hogy mely téren kel­lene kiállni a próbát, de az biztos: Kuncze Gábor bel­ügyminiszter a közelmúltban olyan hangot ütött meg a miniszterelnökkel szemben, amilyet elődjei közül egyik sem engedett meg magának. De a tárcá­ja élén is párját ritkítja. Tavaly a fővárosban tizenegy gyilkosságot követ­tek el lőfegyverrel, 1993-ban ötöt. A múlt év nyarán a szegedi Szent Gellért-templom eló'tt robbantottak, néhány nappal később a Parlament XIX-es kapuját, majd kis idő' elteltével a Mátyás-templom Duna fe­lőli homlokzatát rongálták meg robbanószerkezet­tel. A tettesek a mai napig ismeretlenek, de valószí­nű, hogy külföldi állampolgárok az elkövetőik. Ősz­szel Budapesten egy kisbuszra nyitottak tüzet gép­pisztolyból ukrán bűnözőik, majd egy kínait gyilkol­tak meg brutálisan honfitársai. Októberben ismét két ukrán volt az áldozat, amikor külföldi foglyok megölték rabtartóikat. Ez a múlt év második felének mérlege. S hogy idén mire számíthatunk, arról maga a belügyminisz­ter világosította fel a televízió nézőit a Tv-IIíradó- ban néhány nappal ezelőtt: ez évben növekedni fog a külföldiek által elkövetett bűncselekmények száma. Arról már nem szólt, hogy mit kíván ő ez ellen tenni. Pedig nagyon kíváncsiak vagyunk, mint aho­gyan arra is, mi az a szakmai teljesítmény, ami őt elődjeitől — Horváth Balázstól, Boross Pétertől és Kónya Imrétől — összehasonlíthatatlanul különbbé teszi. Nádai László Ha domb nincs, jó a ló is. Az alföldi Dombegyházán ló vontatta szánszerelvényen szánkóznak a gyerekek MTI-felvétel Kányádi Herder-díjas Kányádi Sándor erdélyi költő, műfordító munkás­ságát Herder-díjjal jutal­mazták 1994-re. E díjban azok a kelet-közép-euró- pai régióban tevékenyke­dő szellemi-művészi nagy­ságok részesülnek, akik ki­magasló eredményeket ér­tek el az itt élő népek kul­turális közeledése érdeké­ben. Kányádi Sándor első­sorban műfordítói munkás­ságáért kapta az elisme­rést. A román költészet nagyjai mellett Kányádi Sándor az utóbbi időkben inkább a veszélyeztetett er­délyi nemzetiségek — szá­szok és zsidók — népköl­tészetének fordításával foglalkozott; ezek a műfor­dítások napvilágot láttak Magyarországon is. A Her- der-díjasok rendszerint egy-egy évre szóló ösztön­díjra javasolhatnak ifjú te­hetségeket a saját hazájuk­ból; e jogával élve Kányá­di Sándor egy fiatal jo­gászreménységet javasolt Herder-ösztöndíjra a ta­valy végzett Fábián Gyu­la személyében. Beszélgetés Réti Miklóssal Gyarmati István Moszkvában Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet so­ros elnökének személyes kép­viselőjeként tegnap Moszkvá­ba utazott Gyarmati István nagykövet. Az előzetes tervek­nek megfelelően kedden tár­gyalásokat folytat az orosz kormány illetékeseivel arról, hogy az európai együttműkö­dési fórum a gyakorlatban mi­ként vehet részt a csecsenföl- di válság rendezésében. Az út eredményeiről holnap Böcs­ben számol be a szervezet ál­landó tanácsának ülésén. Megalapozatlannak tartják a kormanyhatarozatot Mozgalom Ülést tartott tegnap délelőtt a Nemzeti moz­galom a vasútért munkacsoport. A mozga­lom közel egy hónappal ezelőtt alakult meg, célja amellett, hogy tiltakozik a vasút­vonalak tervezett megszüntetése ellen, a vasút fejlesztésének szorgalmazása. Az ülé­sen részt vettek a mozgalmat alapító szerve­zeteken kívül megyei, városi, községi ön- kormányzatok, valamint környezetvédő és területfejlesztő egyesületek, gazdasági tár­saságok képviselői. A megjelentek egyhan­gúlag úgy vélekedtek, hogy a 900 kilomé­ternyi vasútvonal megszüntetése tragikus következményeket vonna maga után. El­hangzott: a kormány tervezete elsősorban a kistelepüléseket sújtja, hiszen a vasútvona­a vasútért lak megszüntetésével a kenyérkeresetétől fosztják meg azokat az embereket, akik vo­nattal járnak dolgozni egy másik település­re vagy egy nagyvárosba. A kormány hatá­rozata hátrányos helyzetet teremtene a to­vább tanulni szándékozó fiatalok körében is, akiknek egyetlen tömegközlekedési esz­közük a vonat a mindennapi ingázáshoz. A Zala megyei közgyűlés elnöke felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a vonalbeszüntetések a kamionforgalom megnövekedését vonnák maguk után, ami egyrészt csak fokozná a környezetszennyezést, másrészt pedig ron­taná az amúgy is elfogadhatatlan minőségű utak állapotát. (Folytatás a 4. oldalon) Nem gondoltam, hogy összeomlik a rendszer A Magyar Szellemi Védegylet a közelmúltban diplomát adományozott a magyarság szolgálatáért dr. Réti Mik­lósnak, a MIEP-elnökségi, valamint a megyei önkor­mányzat tagjának. Cegléd egykori országgyűlési képvi­selőjét ebből az alkalomból kerestük fel otthonában. — Az elmúlt években vaj­mi keveset beszélt arról, hogy miféle gyökerekkel kö­tődik a városhoz. Milyen családban nevelkedett? — Édesapám igen egysze­rű, ám nagyszerű ember volt. Kiválóan sportolt: or­szágos magyar bajnokságot nyert céllövészetben; a ceg­lédi MOVE-ban jobbössze­kötőt játszott. A városi kór­házban — az intézmény megalakulásától — gazdasá­gi igazgatóként (akkor még gondnoknak hívták) tevé­kenykedett. Édesanyám egy tiszántúli református közép­paraszt (rossz szóval: ku- lák) család lányaként szüle­tett. Voltaképpen édesapám érdeme az, hogy a kórház működött a II. világháború idején. Ugyanis ő nem haj­totta végre a bevagonírozá- si parancsot 1944-ben, Né­metországba kellett volna küldeni a szállítmányt. Mi lett a „jutalma”?: az, hogy 1949-ben egy kitalált indok­kal nyugdíjazták. Egy évig állástalanul küszködött, hogy gondoskodjék a há­rom gyerekről. (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents