Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-07 / 287. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. DECEMBER 7, SZERDA 3 Kékmikulás Édesapám nagyon sok mindenre felkészített gyermekkoromban az ötvenes évek végén. Testvéreimmel együtt tágra nyílt szemmel, s nagy-nagy kacagások közepette hallgattuk, hogy hogyan készítették az orosz fogságban a cigányok fuRnérlemezból és cukorspárgából hegedűt, vagy hogy a rézcsapból hogyan lett aranygyűrű... Egy-egy történetet úgy gyerekek módjára többször el-elmondattunk vele, míg kívülről nem tudtuk az egészet. Jó kiképzés volt. Mindenre, mindenre felkészített bennünket, ami csak érhet az életben. Egész életemben nyitva tartottam a szememet és szívtam magamba a tudnivalókat, hogy sohase érhessen váratlanul semmi sem. így is történt. Bejártam az országot, a világot. Megismerkedtem komoly emberekkel, voltam fent és nagyon lenn. Megéltem mindenféle nehéz helyze- teT. Nyugodtan elmondhattam volna mát magamról, hogy már semmi új vagy váratlan dolog nem történhet velem. És akkor megláttam a Kékmikulást. Úgy éreztem magam, mint akit pofon vágnak. Rettenetes látvány volt ez a Mikulás. Mert ez egy punkmikulás. Nem vicc, hanem a kéken virágzó liberalizmus burjánzása a pesti utcán. Még a Mikulást is elvették. Igaz, még egyszer próbálkoztak azzal, hogy átkeresztelték a Mikulást télapóvá, vagy a karácsonyt (vörös fenyőfaünnepre). Most megint szegény Mikuláson van a sor. Piros nem lehetett már, zöld sem jó, mert az már a fenyő, így lett kék. Amúgy teljesen igazi, vattaszakállas, hócsizmás, zsákos szakszervezeti Mikulás, csak kék. Meseszennyező horrorvilág. Vajh, ki indította útnak. Bereczky Zoltán Zsámbék-Tök ✓ Tőkés László levele Göncz Árpádnak Tovább romlik a magyarság helyzete Tőkés László püspök szerint a magyar vezetők találkozásai Ion Iliescu román elnökkel „akaratlanul is” a romániai magyarság helyzetének további rosszabbodásához vezethetnek. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajtóirodája tegnap nyilvánosságra hozta azt a levelet, amelyet a püspök — aki egyben az RMDSZ tiszteletbeli elnöke — vasárnap intézett Göncz Árpád magyar köztársasági elnökhöz, azt követően, hogy nyilvánosságra került: a magyar államfő különmegbeszélésen fogadja az Európai-csúcs alkalmából Budapesten tartózkodó Ion Iliescu román államfőt. Tőkés László levelében azt írta, hogy a magyar—román államközi kapcsolatok terén az utóbbi időben mutatkozó pozitív fejlemények és a kétoldalú alapszerződés megkötése irányában történt kedvező lépések ellenére — „és mintegy ezek cáfolataképpen” — Romániában „tovább romlik a magyarság helyzete és belpolitikai téren egyetlen jel sem mutat arra, hogy a román félnek valóban őszinte szándéka és politikai akarata volna az alapszerződés megkötésére, illetve — ennek alapfeltételeként — a kisebbségi magyarság sorsának rendezésére”. A püspök utalt a legutóbbi hetek több olyan eseményére, amelyek —: mint írta — ezt az állítását bizonyítják, mint például a kormánypárt elnökének egyik nyilatkozata, a zászlótörvény, a hírszerző szolgálat parlamenti jelentése. Tőkés szembeállította a román kormányzat „Európát megtévesztő demonstratív látszatpolitikáját az „ennek szögesen ellentmondó valós hazai helyzettel”. Mindezek alapján kifejtette, hogy a találkozónak „egyetlen indokolt célja és elfogadható értelme lehet, éspedig: az alapszerződés legfőbb akadályát képező romániai kisebbségi állapotok őszinte feltárása, illetve ezen megkerülhetetlen akadály elhárításának a következetes szorgalmazása”. „Ellenkező esetben ön a legjobb szándéka ellenére is elősegítené a félrevezető román politikai manőverezések sikerét, és ezzel együtt akaratlanul is hozzájárulását adná a romániai magyarság helyzetének további rosszabbodásához” — írta tegnap közzétett levelében Tőkés László. A püspök hétfőn — miután értesült arról, hogy Horn Gyula is fogadta a román államfőt — álláspontjáról azonos tartalmú levelet küldött a magyar miniszter- elnöknek is. Ennek szövegét a püspök sajtóirodája ugyancsak eljuttatta az MTI tudósítójához. EBESZ-ként ért véget az EBEÉ Vitákkal, de elfogadták a záródokumentumot (Folytatás az 1. oldalról) A valódi partnerség felé egy új korszakban címet viselő politikai nyilatkozat hangoztatja: az EBEÉ állam- és kormányfői azzal a céllal gyűltek össze a magyar fővárosban, hogy összegezzék a közelmúlt történéseit, áttekintsék a jelen fejleményeit és tekintetüket a jövőbe vessék. Egyben megerősítik a Helsinki Záródokumentum és az azt követő EBEÉ-dokumentumok elveit, mert azok olyan közös értékeket tükröznek, amelyek irányt szabnak a tagállamok politikájának, egyénileg, és közösségileg is. Az EBEÉ olyan biztonsági struktúra — hangoztatja a nyilatkozat —, amely Vancouvertől Vlagyivosztokig magába foglalja az államokat. Az EBEE-nek meghatározó szerepet kell játszania a XXI. század kihívásainak kezelésében, az ebbéli elhatározás tükröződik abban, hogy az EBEÉ mostantól az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nevet viseli. A térségben továbbra is előfordul, hogy katonai eszközökkel tesznek kísérletet a hegemónia megszerzésére, illetve a területi terjeszkedésre. Az agresszív nacionalizmus, a rasszizmus, a sovinizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az etnikai feszültség pestise még mindig’ terjed, az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat továbbra is semmibe veszik Magyarország álláspontja Magyarország kész arra, hogy aláírja az Európa Tanács által elfogadott kisebbségi keretegyezményt, s reméli, hogy a közép- és kelet-európai országok is minél előbb aláírják ezt a dokumentumot — jelentette ki Hóm Gyula magyar miniszterelnök tegnap délelőtt a Parlamentben, Daniel Tarschys-szal, az Európa Tanács főtitkárával tartott találkozóján. és diszkrimináció éri a kisebbségeket. Mindez arról tanúskodik, hogy nem sikerült valóra váltani az EBEÉ elveit és kötelezettség-vállalásait. Együttműködésre van szükség, hogy ezeknek érvényt lehessen szerezni. A résztvevők tovább kívánják erősíteni az EBEÉ integrációs szerepét az államok biztonsági problémái megoldásának észközeként s az összes tagállam valódi biztonsági partnerségét szándékoznak kiépíteni. Az EBEÉ célja, hogy az államok régi és új megosztottságoktól mentes közösségét alakítsa ki, amelyben teljes mértékben tiszteletben tartják minden egyes állam szuverén egyenjogúságát és függetlenségét, amelyben nincsenek befolyási övezetek, s amelyben szigorúan védik minden egyes egyén emberi és alapvető szabadságjogait, tekintet nélkül az illető fajára, bőrszínére, nemére, anyanyelvére, vallására, társadalmi száímazására vagy valamely kisebbséghez való tartozására. Clinton—Jelcin találkozó Az MTI munkatársa az amerikai delegáció egyik tagjától úgy értesült, hogy az előzetes tervekkel és sajtóhíradásokkal ellentétben hétfőn Bili Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök mégis négyszemközti megbeszélést folytatott. A Frankfurter Allgemeine Zeitung tegnapi számában azt közölte, hogy a megbeszélés húsz percig tartott, s a két elnök megállapodott multinacionális EBEÉ-békefenntartó csapatok Karabahba küldéséről. A résztvevők megállapodtak abban, hogy a tagállamok kivételes körülmények között hozhatnak olyan közös döntést, amely egy adott vitás kérdést az az EBEÉ nevében az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjeszt. Adókedvezmény ? Nem sokkal este fél hét előtt, az szja-törvénymódosítások elbírálása során név szerinti szavazást kezdtek a képviselők a családi pótlékra jogosultak gyermekek után járó adó- kedvezményének ügyében. A név szerinti szavazást a KDNP kérte, javaslata szerint ugyanis a megállapított adóból gyermekenként havi 400 forint lenne levonható, illetve 600 forinttal csökkenthetnék adójukat gyermekenként a három- vagy több gyermekes családok. Újabb médiatörvény-tervezet Elkészült az Igazságügyi Minisztériumban a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvénytervezet legújabb változata, s ma átkerül a Művelődési és Közoktatási Minisztériumba tárcaegyeztetésre — mondta el tegnap délután Csiha Judit igazságügyi minisztériumi államtitkár az MTI munkatársának érdeklődésére. Hozzátette: a kormánynak az a szándéka, hogy a dokumentumot még az idén beterjeszti az Országgyűlésnek. Nyilatkozat A Vasutasok Szakszervezete Kereszténydemokrata-Ke- resztényszociális Platform tanulmányi napot rendezett december 3-án Celldömöl- kön, amelyen a résztvevők a következő nyilatkozatot fogadták el: Mi, a platform tagjai fokozódó nyugtalansággal kísérjük figyelemmel a vasútnál működő reprezentatív szakszervezetek és a munkáltató, valamint a tulajdonos részvételével folyó tárgyalásokat. A sajtóban megjelent megnyilatkozásokból arra következtetünk, hogy a tulajdonosi oldal nem konszenzusra, hanem a másik fél hitelességének csökkentésére törekszik. Ezt látszik igazolni az a tendenciózusnak minősíthető adatközlés, amely a sztrájkfelhívásban megfogalmazott fő kérdések érdemi megválaszolása helyett a különböző foglalkozási ágakban dolgozók kereseti viszonyaira vonatkozik. Megítélésünk szerint az álláspontok olyan mértékben távoliak, hogy célszerűnek látszik komoly megfontolás tárgyává tenni a hazai gyakorlatunkban újszerű érdekegyeztetési modell alkalmazását. Megítélésünk szerint nem legyőznie kell a feleknek egymást, az eldöntésre váró fő kérdés helytelen megválaszolása Magyarország közlekedését a trianoni békeszerződésnél is nagyobb mértékben csonkolná, hosszú távon a fejlődés lehetőségét gátolná. A pártvezérek felelősségéről Bárhova megy az ember, sorozatosan szembekerül a következő kérdéssel: a nemzeti pártok vezetői miért nem tudnak összefogni? Ezt kérdezi Budán a szomszédasszonyom, s ezt kérdezi, ha pontosan nem is így (vagyis a nemzeti pártok kifejezést nem használva) a tanyasi parasztasszony, ezután érdeklődik a nógrádi Julis néni, akitől tejet és túrót szoktam vásárolni a Lehel piacon, s ezt a kérdést szögezzük egymásnak mi is, szinte naponta a szerkesztőségben. Az előbb említettek kérdései elől — lássuk be: eléggé el nem ítélhető módon — holmi sületlen válasszal, mint hogy tessék megkérdezni tőlük, meg hogy tán még nincs itt az ideje, szóval ilyenekkel szoktunk kitérni, bizony ostobán. Itt bent a szerkesztőségben nap mint nap megállapítjuk, hogy az említett pártokból sugárzó büszke tartás, a szenvedélyes versengő vezérek fennköltsége és egyéb olyan tulajdonságok kerülnek szóba, amelyek sajnos Magyarországot már akkor is jellemezték, amikor a kalocsai érsek, Tömöri lovára ült, kardot rántott s egy kiáltással, hogy utánam, belerohant a török húsdarálóba. Ha most, december 11-én is a májusihoz hasonlóan a nemzeti pártok szervezetlen szabadcsapatai belerohannak a húsdarálóba (amely immár nem török), akkor bizony le kell vonni a végső következtetést: a kompromisszumra képtelen és tehetetlen pártvezetők tűnjenek el a politikai életből. Olyanoknak kell átadni a helyüket, akik pillanatnyilag a második vagy harmadik vonalban várnak, s egy-egy pártülésen vagy szót kapnak, vagy sem, de mégis ők azok, akik megpróbálhatják megteremteni azt a polgári egységet vagy nemzeti szövetséget, amelyik képes fölvenni a versenyt az egyik kormányzó párt jól szervezett és minden bizonnyal anyagilag jól megtámogatott kemény magjával, s képes versenyre kelni azzal a másik uralmon lévő párttal, amelynek a pártszervezésben, a pártbürokrácia kiépítésében negyven éven át egyeduralma volt. A mostani választások bebizonyíthatják, hogy nemzeti pártjaink te- sze-toszasága még meddig tűrhető, meddig kell elszenvednünk azt, hogy teljesen esélytelen főpolgármester-jelöltek és polgármesterjelöltek feszítik magukat, megosztva ezzel azt a tábort, amelyik igenis határozottan, a jelenleg hibát hibára halmozó kormány- koalíció ellen szavazna az önkormányzati választásokon. (Vödrös)
