Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-05 / 285. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1944. DECEMBER 5., HÉTFŐ 5 Új polgári szervezet alakult megyénkben Pártsemlegesen akarnak politizálni Október elején tartotta alakuló gyűlését a Polgári Kö­rök Pest Megyei Szövetsége, s a napokban a cégbírósá­gi bejegyzésük is megtörtént. Az alapító okirat értelmé­ben az új civil szerveződés a Pest megyei városok és községek pártsemleges egyesületeinek, baráti köreinek, környezet- és faluvédő szövetségeinek együttműködése céljából jött létre. A mozgalom Üllőről indult, amihez csatlakozott Péteri község is. A tagság a kezdeménye­zőt, Laza Istvánt választotta elnöknek. Az alábbi beszél­getés vele készült a szövetség üllői székhelyén. — Mondana néhány szót az indíttatásról? — Valójában a választási törvény módosítása adta a lökést. Mint Üllő önkor­mányzati képviselője azt ta­pasztaltam, nagy helyzeti előnyt jelent, ha egy testü­letben nem jutnak érvényre a pártérdekek. Sajnos volt alkalmam azt is megfigyel­ni, hogy milyen visszahúzó erő ez ott, ahol a képvise­lők a saját pártjuk és nem a település érdekeinek próbál­tak érvényt szerezni. Nos, a törvénymódosítás azért vál­tott ki belőlem nemtetszést, mert csak az egész megyét behálózó szervezeteknek, de elsősorban a pártoknak ad esélyt, hogy eredménye­sen szerepeljenek a választá­sokon. Magyarán, az igazán esélyes, aki pártlistán indul. Ennek viszont már ki lehet számítani a következménye­it: a megyei közgyűlés a pártharcok színtere lesz, ahol nem a települések, ha­nem a pártérdekek fognak ütközni. — Hányán vallják ezt a nézetet? — Üllőn és Péteriben negyven tagunk van. Közö­sen fogalmaztuk meg a cél­kitűzéseinket: a szövetség helyi érdekeket egyeztet, re­gionális kérdésekben javas­latokat, kezdeményezéseket tesz, vagy ilyen vitákban se­gíti az egyeztetést, a konf­liktusok megoldását. Szán­dékunkban áll támogatni a polgári átalakulást segítő kezdeményezéseket, tevé­kenységi körüket kiszélesí­teni. Szeretnénk minél több olyan rendezvényt'szervez­ni, mely elősegíti a polgári értékek jobb megismerését. — Úgy tudom, legelső közszereplésük az volt, hogy jelezték részvételi szándékukat a megyei ön- kormányzati választásokon. — Ezt megelőzően felvet­tük a kapcsolatot a megye pártokhoz nem kötődő he­lyi polgári szervezeteivel, il­letve megkerestünk olyan személyeket, akik nyomós egyéniségei ilyen vonatko­zásban egy-egy térségnek. Híveket toboroztunk Ceglé­Laza István: A szövetsé­gen belül nincs pártpropa­ganda den, Albertirsán, Pátyon, Biatorbágyon, Szentendrén, Gyomron és Vecsésen. Ezekkel szót értve összesen 30 jelöltünk van, akik több mint 5000 ajánlást gyűjtöt­tek össze a megye különbö­ző részéből. — Ön szerint ezek a jelöl­tek „garantáltan” pártsem­legesek? — Nem a pártonkívüli- ség volt a feltétel, hanem annak tudomásulvétele, hogy a szövetségen belül nem fejtenek ki pártpropa­gandát. A rendszerváltás első ciklusában — és azóta is — sokan csalódtak ab­ban a pártban, melyre a voksukat adták. Mi ezek­nek a csalódott emberek­nek szeretnénk alternatívát adni egy pártsemleges poli­tizálással. A civil szerveződések az élet egy-egy területét fog­ják át, illetve alapos isme­rői az adott témáknak. A nyugdíjasklubok a nyugdí­jastársadalom gondjait, a kertbarátok a településszépí- tés-fejlesztés problémáit be­szélik meg, s a környezetvé­dők sem ok nélkül tömörül­tek szervezett formába. Az effajta szervezkedések lent­ről kezdeményezéseit figye­lembe véve talán könnyebb lesz kialakítani egy minden­ki számára kedvező gazda­ságpolitikát is. — Ön népművelő, tanár, a monori művelődési köz­pont igazgatója. Nyilván művelődési, kulturális téren is vannak tervei, elképzelé­sei — elnöki minőségben is. — A régi közművelődési mechanizmus már nehézke­sen működik, az új még nem alakult ki igazán. Kö­vetkezésképp sok helyen el­laposodott, sőt elsorvadt a művelődési élet. Együtte­sek megszűntek, nemes ha­gyományokra kezd a fele­dés fátyla borulni. Ezt mi, népművelők hatványozot­tan érezzük, észleljük. Tud­juk, a politikai demokrácia önmagában nem elég a job­bításhoz. És ismerjük a pénzforrások nagyságrend­jét is. Ennek ellenére van ki­út. Ha a települések polgáro­sodása beindul, ez a lakos­ság kultúra itánti mecénás­kodását is feltételezi. Az ön- kormányzatok és a polgá­rok közös összefogásával a klasszikus értelemben vett, hagyománytisztelő és politi­kamentes kultúréletet szeret­nénk újrateremteni Magyar- országon. Ez is benne van a Polgári Körök Pest Megyei Szövetségének programter­vében. (matula) Példamutató véradók Tápiógyörgye országos első Tápiógyörgye község vér­adóinak, vezetőinek, vér­adást szervezőinek és egész­ségügyi dolgozóinak! A véradásban tanúsított példamutató, áldozatos ma­gatartásukért, a véradó moz­galom támogatásához és szervezésében végzett több­éves kiemelkedő tevékeny­ségükért a legnagyobb elis­merésünket és köszönetün- ket fejezzük ki. Az O. H. V. I. I. és a Vérellátó Hálózat munkatársai nevében: prof. dr. Petrányi Győző az O. H. V. I. I. főigazgatója A fenti levelet dr. Bíró János, a Ceglédi Véradó Ál­lomás főorvosa nyújtotta át a minap Józsa Lászlónak, Tápiógyörgye polgármeste­rének, majd dr. Szvia- tovszky András, a Magyar Vöröskereszt titkára a Ma­gyar Vöröskereszt országos vezetősége nevében a Vér­adó Mozgalom Emlékpla­kettel tüntette ki a polgár- mestert. A házi ünnepség után dr. Bíró János kérdésünkre el­mondta: az önkéntes vér­adók száma már hosszú ide­je visszaesőben van. Manap­ság a hazánk településein élő lakosságnak csupán az 5 százaléka hajlandó vért ad­ni. Sajnos ez az arány Pest megyében még rosszabb, 3,5—4 százalék között mo­zog. Az elszomorító statisz­tikai adat egyedül Tápió- györgyére nem igaz. Itt a polgárok 10 százaléka évek óta véradó, ami egyben azt is jelenti, hogy a község or­szágos első. Véradói közt Jó­zsa László tartja a csúcsot. Tizenhárom éve egyetlen al­kalmat sem szalasztott el, ha a vérgyűjtők megjelentek Tápiógyörgyén. — Vagyis nem kampány­fogás ez a mostani ünnep­lés? — kérdeztem Józsa Lászlótól. — Ezt még az ellensége­im sem foghatnák rám — ha lennének. Az O. H. V. I. I. minősítését nem az önkormányzat időzí­tette, csak az utolsó pillanat­ban szereztünk róla tudo- rtiást. Ha jól belegondolok, az én érdemem annak az ér­deme, aki először érttette meg velem, hogy a vér éle­tet ad. (matula) Közhírré tétetik Hírcsokrot nyújtunk át olvasóinknak időről időre a me­gyénk településein megjelenő helyi lapokból. Önkormány­zatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi kö­zösségek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgat­va bennük újra és újra bebizonyosodik: rendkívül gazdag, színes Pest megye településeinek élete. Ragymarosi I>írch Varsányi Fórum diixayaksAnvi KÖZÉLETI havii.ap KIRABOLTÁK nemrégen a dunavarsányi vasútállomás pénztárát, írja a magánkiadás­ban megjelenő Varsányi Fó­rum. A balkáninál is balká­nibb állapotokat tükröző állo­máson szinte már várható volt, hogy a környéket évek óta rettegésben tartó „progresz- szívebb erők” merészebb cse­lekedetre szánják el magukat. Az utazóközönség évek óta szinte iszonyodva megy ki a varsányi vasútállomásra, mert amit ott lát, az minden képzeletet alulmúl. MEGLOVASÍTOTTÁK a biciklit. A közelmúltban a So­roksáron élő fafaragó népmű­vésznek volt kiállítása a mű­velődési házban. Mint ismere­tes, a népművész szenvedé­lyes kerékpározó. A kiállítást megrendezni is értékes masi­nájával érkezett Dunavarsány- ba, ám míg leöblítette az ital sarki templomában az út po­rát, meglovasították 50 ezer forintot érő túrakerékpárját. FATOLVAJOKKAL talál­kozott fényes nappal a lap szerzője, a Vasút sor és a Nagyvarsányi út sarkán. Te­herautóval és motoros láncfű­résszel érkeztek az arcátlan favágók, és a helyi képviselő felszólítására is fittyet hány­tak. A városatya elindult, hogy rendőri segítséget kér­jen, de az egész faluban nem talált egyet sem. A VARSÁNYIAK dalai szólnak a legszebben, így vé­lekedett a neves szakemberek­ből álló zsűri Vácszentlász- lón a dunavarsányi népdalkö­rösök produkciójáról. A talál­kozón 24 együttes és szóló­énekes lépett fel. DÖBBENETES számada­tok jutottak a Varsányi Fó­rum szerkesztőségének a tu­domására a környéken a kö­zelmúltban elért vadászsike­rekről. Ezek szerint több mint 3200 fácánt lőttek ki a vadászok két nap alatt. Csak nehogy úgy járjunk, mint an­nak idején a franciák. Na­gyon ráestek a vadnyulakra, s most már importálniuk kell, többek között hazánkból. ** * NÉZSAI HÍREK KÖRZETI általános isko­la működik jelenleg Nézsán, a Reviczky-kastélyban, a parkban pedig gyönyörköd­hetünk az évszázados fák­ban. Mindez, miként a Né- zsai Hírekben olvasható, nem utolsósorban Koncz László helyi lakosnak kö­szönhető, akinek sikerült megakadályozni annak ide­jén a tanácshatározat végre­hajtását, a kastély lebontását. DIÓT minden mennyiség­ben, ezt ajánlja a Nézsai Hí­rek olvasóinak Dimitrova Tatjána természetgyógyász, s bár <5 nem írja, de mi hadd tegyük hozzá: mindenekelőtt a választóknak. A dióolaj ugyanis, mint írja a szerző, segít megőrizni a tiszta emlé­kezőképességet ... ^' A HLISIPAMERDŰR£SZVtHYTAnSASAG LAPJA ÚJRAERDŐSÍTIK a ta­valy augusztusban leégett er­dőrészeket, az úgynevezett pilisvörösvári kopárt, olvas­tuk a Pilis Parkerdő Rész­vénytársaság lapjában. Mint emlékezetes, összesen csak­nem 100 hektárra terjedt ki az utóbbi évek legnagyobb pilisi erdőtüze, s ebből 40 hektár teljesen leégett, fő­képp a feketefenyves és az akácerdő. Az újraerdősítést három év alatt a pilisszentke- reszti erdészet végzi el. ÚJ ÉPÜLETBEN műkö­dik a szeptembertől a Duna­kanyar Erdei Iskola, amelyet az azonos nevű alapítvány tart fenn. E különleges okta­tási intézményben jelenleg öt osztályban 54 gyerek ta­nul, s a szokottnál nagyobb hangsúlyt kap az erkölcsi ne velés. NÉGY SZAKEMBER NEK adományozta az idén az Országos Erdészeti Egye sülét a szakma magas kitün tetését, a Kaán Károly Em­lékérmet. Egyikük Pest me­gyei kolléga, Iványos Lász­ló, a ráckevei erdészet veze­tője. VÁRHATÓAN még az idén hatályba lép a vadászat rendjéről szóló új vezérigaz­gatói utasítás, amely egysé­gesen és átfogóan szabályoz­za az ide tartozó kérdéseket a Pilisi Parkerdőgazdaság te­A HELYHATÓSÁGI vá­lasztásokig újra megjelenteti az önkormányzat saját újság­ját, Kerepestarcsai Híradó néven, s ennek novemberi számával szerkesztőségünk is megismerkedhetett. Ez a szám elsősorban a gyerme­kekkel foglalkozik. HAMAROSAN kétéves lesz a kerepestarcsai úszó­klub, s e viszonylag rövid időszak figyelemreméltó eredményeit adja közre a he­lyi lap. Csak példaként: a képviselő-testület a munka elismeréseként az úszóklub kezébe adta az uszoda üze­meltetését. ÖTÉVES LESZ jövőre a Pávakor és az idős alapító ta­gok közül már sokan nem él­nek. Biztató azonban, hogy a hagyományőrzést méltó utódok képviselik. NÖVEKSZIK, ha kismér­tékben is, Kerepestarcsán a könyvtár olvasóinak a szá­ma. Négy év alatt a beiratko­zott gyermekek száma 60-nal, az idősebbeké 170-nel nőtt, és külön-külön meghaladja a félezret. KEVÉS olyan falu van az országban, amelyben 180 csa­lád siratta meg a háborút kö­vető években hozzátartozó­ját. Emléküket Nagymaros méltó módon ápolja, október végén avatták föl Szervátiusz Tibor szobrászművész Pietá- ját, kőbe írt szárnyas oltárát. IGAZ-E, hogy egymillió­ért kiárusították a Duna-par- tot? — kérdezte a lap riporte­re Zoltai Mihály alpolgármes­tertől. Nem, válaszolta ő, és részletes tájékoztatást ad azokról a valós intézkedések­ről, amelyek alapján a rémhír született. HÚSZOLDALAS mellék­letet adott közre a Nagymaro­si Hírek az önkormányzati vá­lasztások alkalmából. A ké­pekkel és grafikonokkal il­lusztrált kiadvány bemutatja a most leköszönt önkormány­zat négyéves munkáját és Nagymaros gyarapodását. FILMKLUB működik a könyvtár olvasószobájában, s a klub tagjai Federico Fellini filmjeivel ismerkedhettek és ismerkedhetnek meg. A kö­vetkező vetítés ugyanis hol­nap, majd az utolsó 20-án 7 órai kezdettel lesz. MOZAIK _L i) ÚGY DÖNTÖTT a képvi­selő-testület egyik utóbbi ülé­sén, hogy amennyiben vállal­kozási formában kívánják a háziorvosok feladataikat ellát­ni, részükre a községháza térí­tésmentesen biztosítja a ren­delőt, és a rezsiköltségeket is fedezi. ELVETETTE a képviselő- testület azt a javaslatot, hogy piactér legyen a község terü­letén. Arról pedig, hogy hol mit lehet árusítani, a közpon­ti rendelet intézkedik. TÓTH ROZÁLIA festőmű­vész kiállítása nyílt meg a hét végén a községi sportcsar­nokban. A festmények 18-áig tekinthetők meg, illetve a helyszínen meg is vásárolha­tók. SALZBURGBÓL kapott képeslapot őriz a Táborfalvi Mozaik szerkesztősége, amely egy hangulatos és kü­lönleges nyári túráról számol be. Egy kisebb csoport a nyá­ron kerékpárral járta be Ausztria csodálatos tájait. HUMOR is szerepel a tá­borfalvi polgárok lapjában, amelyet a polgármesteri hiva­tal ad ki. Itt olvastuk: A csa­var fáradtan szól az anyának: — Álljon meg a menet! * Kérjük kedves kollégáin­kat, a helyi lapok szerkesz­tőit, hogy újságjuk legfris­sebb számából juttassanak el egy-egy példányt rova­tunkhoz. Készséggel adunk hírt létezésükről, szemlé­zünk írásaikból a jövőben is. Összeállította: Deregán Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents