Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-29 / 305. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. DECEMBER 29., CSÜTÖRTÖK 5 Nagy kenyérhez kis papír Hamisított Vegeta a boltokban „Hivalkodóan sárga színű” tésztákat, hamisított Vege- tát, s a kenyérhez meglehetősen kis papírt találtak a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Pest Megyei Felügyelőségének munkatársai, akik Röss Istvánné szakember irányításával arra voltak kíváncsiak: változtak-e csomagolási szokásaink az elmúlt esztendőben. Határozott javulás tapasztalható a csomagolás minőségében — állapították meg a Pest megyei fogyasztóvédők annak a többhetes vizsgálatsorozatnak a végén, amely alatt sorra járták Pest megye 39 élelmiszer-kereskedőjét. Egyértelműen megállapítható, hogy az elmúlt egy-két évben javult a csomagolás színvonala, egyre több helyen látni korszerűen kiszerelt, előre fóliázott termékeket. A javulást a szakemberek elsősorban az édesipar, a húsfeldolgozás, valamint a tejipar területén fedezték fel. Ezek a gyártók általában a gyártmányfejlesztéssel párhuzamosan korszerűsítették a csomagolás módját. Még mindig éles határvonal húzódik meg a hazai és a külföldi termékek csomagolásának minősége között. Az importból származó élelmiszerek a hazaiaknál tetszetősebb kivitelűek, az áruk minőségét és eltarthatóságát kedvezőbben befolyásoló csomagolásban kerülnek a fogyasztók elé. Mindez természetesen azt vonja maga után, hogy a korszerűbb csomagolóanyag miatt drágábbak is az efféle termékek. Az ily módon megemelkedett árak miatt a külföldről származó élelmiszerek nem elégíthetnek ki tömegigényt. Elsősorban a vásárlóknak kedvez az, hogy ma már az élelmiszerek döntő többsége iparilag előre csomagolt: ez a módszer nemcsak a fogyaszthatóságot és a minőséget szavatolja, hanem alkalmas a vevők sokirányú tájékoztatására is. Ezért is vizsgálták elsősorban a felügyelők azt, hogy szerepelnek-e a gyárilag előre csomagolt, kiszerelt termékeken az eltarthatóság avagy a kiszerelés ismérvei. Elsősorban a tejipar által gyártott és csomagolt termékeknél tapasztalták a szakemberek, hogy elmosódott a dátumbélyegzés, nehezen olvasható a fo- gyaszthatóság időpontja. Ahogyan a külföldi élelmiszerek árát megemeli a korszerű csomagolóanyag, úgy a hazai, olcsóbb termékeknek szinte törvényszerűen velejárója a silány minőségű papír, nejlon stb. Utóbbival az igazi gond, hogy többségük nem bírja ki a szállítást, az árumozgatást. Ezeket, a csomagolásukban sérült termékeket gyakran a boltokban újrafóliázzák, -zacskózzák. Ezek azok az esetek, amikor végképp elmaradnak a minőségi tanúsítvány adatai. A feliratozás nélküli csomagolás pedig egyértelműen nem bizalom- geijesztő a vásárlók számára, nem utolsósorban azért, mert többségüknél, éppen az eredeti csomagolóanyag elszakadása miatt, súlyveszteség is történt. Még mindig gond, s a ve- vők-eladók között végtelen vitatéma a göngyölegek, az üvegek visszaváltásának ügye. Hiába fizeti meg a vevő a betétdíjat, több olyan üzletben is jártak a megyei fogyasztóvédők, melyekben a tulajdonosok elzárkóztak az üvegek visz- szavételétől, illetve arra kötelezték a vásárlókat, hogy cseréljék ki a kiürült göngyöleget telire. A gyakran tapasztalt súlyhiány mellett a szakemberek ebben a vizsgálatban két szabálytalanságra is felhívták a vásárlók figyelmét. Az egyik a „ hivalkodóan sárga színű”, azaz nem természetes színárnyalatot mutató tésztaféleség, melyben, feltehetően innen származik a rikító, élénksárga szín, a megengedettnél több festékanyag található. Ugyancsak riasztó megállapítást tettek a fogyasztóvédők a Vegeta ételízesítő termékeknél. A csomagolóanyag és a béltartalom vizsgálata közben megállapították, hogy ez az árucikk hamisítvány. A mintavétel után a fogyasztóvédők gyanúját a megyei tisztiorvosi szolgálat is igazolta. Túlzott mennyiségű mesterséges ételfestéket, és a megengedettnél csaknem kétszer annyi sót tartalmazott a lefoglalt árucikk. A szakemberek megállapították, hogy a hamisítvány a budapesti nagybani piacról került a megyei élelmiszer-kereskedőkhöz a térségi piacokra. Külön szempontja volt a fenti vizsgálatsorozatnak a kiskereskedők csomagoláskultúrájának szemlézése. Sajnos az e körbe tartozó egységekben is több kifogásolható dolgot jegyzőkönyveztek a szakemberek. így például azt, hogy egyes eladók felszámolják, illetve a termékek árában értékesítik a csomagolóanyagot. Ily módon akár 4-6 forinttal is megkárosíthatják a vevőt. Hasonlóan helytelen gyakorlat, hogy a megvágott kenyérhez csupán olyan kicsi papírt adnak a boltosok, mely szinte csak a metszla- pot takarja el. M. É. A vecsési Opál Kereskedelmi Rt. mirelitpultja Csukán Sándor felvétele Ha dobra verik a kulturhazat... Zárolják a község számláját? (Folytatás az I. oldalról) Én optimista vagyok és bízom benne, hogy találunk valamilyen kiutat. Tanácsolták, hogy a szennyvízhálózat építését folytassuk társulási formában, mert akkor van lehetőség az adósság átütemezésére, sőt újabb támogatás kérésére is. — Kiskunlacházán nem önerős formában épül a szennyvízhálózat? — Nem, de hogy miért nem, azt nem tudom. Feltételezem, hogy azért, mert a lakosság anyagi helyzete nálunk olyan, hogy a több tízezres csatornaépítési hozzájárulást nem tudná a többség kifizetni. — Tételezzük fel, hogy ez az út nem járható. Mi lesz, ha nem tudnak egy bizalomébresztő programot bemutatni? — Az OTP úgy nyilatkozott, hogy abban az esetben zárolják az önkormányzat számláját, tehát arról semmit sem lehet kifizetni. Nem tudom elképzelni, hogy ez megtörténhet, hiszen akkor működésképtelenné válnának az intézmények, az iskola, az óvoda, az egészségügy. Ez lehetetlen... — Mit mondtak az OTP vezetői, mit tesznek, ha nem készül el a kérdéses program, és az önkormányzat számláján lévő pénz sem fedezi a tartozást? — Árverezni fognak. A hárommillió dolláros hitel jelzálogként van bejegyezve több önkormányzati ingatlanra. A művelődési házra, a strandokra, a moto- krosszpályára... — Ä helyzet kétségbeejtő — mondja Tóth Imre, akit most választottak meg képviselőnek. — Az önkormányzati ingatlanokat nem lett volna szabad jelzálogként felajánlani, ez törvénytelen is. De elfogadni sem lett volna szabad, így az OTP is hibázott véleményem szerint. Képtelenség, de megtörténhet, hogy elárverezik a kiskunlacházi kultúrházat, amelyik nemrég épült meg százharmincmillióért, és ha nem lesz több jelentkező, elviheti valaki huszonötmillióért. — Ön szerint hiba volt belekezdeni ebbe a beruházásba ? — Nehéz kérdés ez, mert tény, hogy szükség van a beruházásokra, de azt is tudni kell, hogy anyagi fedezet nélkül nem lehet nagy dolgokat megvalósítani. Lacházán nincs gazdasági erő, nincs vállalkozói háttér, kicsi a község eltartóképessége. Az önkormányzat eddig ingatlaneladásokból szerzett plusz bevételt. Szinte teljes egészében a központi költségvetésből kell gazdálkodni, és ez szabja meg, hol van a határ, meddig nyújtózkodhat a település. A legnagyobb hiba az volt, amennyire az eddigi ismereteim alapján meg tudom ítélni az ügyet, hogy előre fizettek a kivitelezőnek. Ráadásul a kivitelező egy számlát két banknál is bemutatott, az egyik banktól nyolcvanmilliót, a másiktól ötvenmilliót vett fel. Az önkormányzat ebben az ügyben feljelentést tett, majd kinyomozzák, hogyan is történt, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a bankok követelik a pénzüket. Az egyiknek átutalta az önkormányzat a nyolcvanmilliót, de a másik bank ötvenmilliós követelésére nincs fedezet. * Ha a családfő közművesíte- ni akaija a lakást, az szép dolog. Senki sem vitatja, hogy szükség van rá. De ha jelzálogkölcsönből oldja meg ezt, miközben a jövedelme nem fedezi a törlesztéseket, akkor nem lehet gondos atyának nevezni. Egy család feje fölük el lehet árverezni a házat, míg egy falu nem kerülhet az utcára. Kerülhet viszont olyan nehéz helyzetbe, amit még a mostaniak unokái is emlegetni fognak... Pável Melinda Újraválasztott polgármesterek A pártoknak kicsi a szerepük A 11-es főút mentén elterülő Leányfalun és Tahitót- faluban ismét az eltelt négy évben is bizonyított polgármesterek nyerték meg az önkormányzati választást. Az előttük álló időszak terveiről, a választási eredményekről kérdeztük őket. Budai Mihály, Tahitótfa- lu polgármestere úgy véli azért választották újra, mert valószínűleg a falu lakóinak tetszett, amit négy év alatt véghezvitt, s a lakosok, úgy tűnik, a képviselő-testület munkájával is elégedettek voltak, hiszen all fős testületbe kilencen a régiből kerültek be, emellett két fővel, Budai Andrással és Szenté Lászlóval egészült ki a csapat. Kiemelte, hogy azokon a kistelepüléseken — mint Tahitótfalu- ban is —, ahol ismerik egymást az emberek, ott a pártoknak nincs akkora szerepe. Mint ő és a képviselők is megőrizték a „függetlenségüket”, hiszen az a fontos, hogy mit tudnak tenni a faluért, s nem az, hogy mely párt érdekeit képviselik. A rövid és hosz- szú távú terveket illetően a polgármester elmondta, hogy az első és legfontosabb feladat a kilátástalannak tűnő pénzügyi helyzet megoldása, amellett fontos a csatornaépítés befejezése és a szociális intézmények jó működőképességének a megoldása, ehhez tartozik ezen intézmények felújítása, további korszerűsítése, illetve az újabb 600 telefonvonal bekötése. Budai Mihály fontosnak tartja a szomszédos településekkel való szoros együttműködést, hiszen a gáz bevezetése, a szemételhelyezés gondjának megoldása nem csak Tahitótfalut érinti. A faluban e csatornázás befejezése után a falu és a közterületek szépítése következik majd, és a polgármester megemlítette, hogy jó lenne, ha szaporodnának a civil szervezetek a településen, mert itt nincs egy sem. Változatos, mozgalmas a polgármesteri hivatás — fejezte be beszédét a polgármester, hogy meg- éri-e, azt bizonyítja, hogy a lakosok ismét engem választottak meg, énrám szavaztak. * Adorján Istvánné, Leányfalu polgármestere kérte, hogy lapunk, a Pest Megyei Hírlap 9-ei számában megjelent „Változást akarnak Leányfalun” című cikk miatt, a település lakóinak válaszaként, közölje Leányfalu önkormányzati választásának eredményét. Adorján Istvánné hét polgármesterjelölt közül, függetlenként, 839 szavazatból 423 szavazattal ismét megnyerte a választást. A következő jelölt 1717 szavazatot kapott, a többiek kevesebbet. Mint elmondta, a választási eredmény azt tükrözi, hogy az emberek bölcsen értékelik és elismerik az önkormányzat eddigi munkáját, hiszen a régi képviselő-testület tagjai közül — akik indultak — mind az öten ismét magas szavazattal kerültek be az új képviselő-testületbe. A polgármester asszony fontosnak tartja, hogy a jövőben azokkal a képviselőkkel kell együttműködni, akiket Leányfalu polgárai megválasztottak, hiszen az önkormányzati demokráciát-el kell fogadni. Nyilatkozatában említést tett arról, hogy hosz- szas töprengés előzte meg döntését, hiszen nem volt elégedett önmagával. A polgármesteri szolgálatért, „székért” folyó harc egyfajta megmérettetés volt számára, s meglepetésként érte, hogy ilyen arányban választották újra, s egyben köszöni Leányfalu polgárainak a bizalmat és a segítséget. A jövő terveivel kapcsolatban kiemelte, hogy a legfontosabb feladat a gáz bevezetése, a csatornázás befejezése (1994-ben 19 km), valamint a fennmaradó telefonok üzembe helyezése. A későbbi tervek között szerepel — többek között — a tornaterem építése, az iskola korszerűsítése, valamint az utak, járdák rendbetétele, a Duna- part további rendezése, valamint a falu szépítése. Leányfalu nyáron igen nagy idegenforgalmat bonyolít le, elsősorban a strandfürdő miatt. Ezért igen fontos cél az idegenforgalom fejlesztése oly módon, hogy idegenforgalmi szakemberek segítségével minőségi turizmust valósítsanak meg Leányfalun. Ehhez kapcsolódik a parlagon lévő szakszervezeti üdülők kihasználtságának ösztönzése, a fizetővendéglátás további fejlesztése is. A képviselő-testületbe két fő MIÉP— KDNP—FKGP, két fő az MDF támogatásával, a többiek független jelöltként kerültek be. A képviselő- testület eddigi munkájával elégedett volt a polgármester asszony, hitt a demokráciában, hogy mindenki a közért cselekszik. „A tapasztalatokból tanulva, az elkövetkezendő években a képviselő-testületi tagok szorosabb együttműködésére van szükség, és egy »kicsit« erélyesebbnek, politikusabbnak, profibbnak kell lennünk, hogy az előttünk álló feladatokat sikeresen meg tudjuk oldani” — mondta végezetül Leány falu polgármester asszonya. (d. cs>)
