Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-03 / 284. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. DECEMBER 3., SZOMBAT 1956 ismételt megközelítése Beszélgetés Szilágyi Ferenccel egy verskötet ürügyén Szilágyi Ferenc író, költő, irodalomtörténész a Károli Gáspár Református Egyetem dékánja. Az 1956-os forradalom idején írt verseinek gyűjteménye a közelmúltban jelent meg „Világ csodája” címmel. Szalay Lajos drámai hangulatot árasztó grafikáival. Október 25-i lapszámunkban Szitányi György már bemutatta a kötetet, mi ezúttal a hosszú időn át asztalfiókban őrzött versek sorsáról, holdudvaráról kérdeztük a szerzőt. — A kötetet olvasva alig hihető, hogy ezek lettek volna első próbálkozásai a versszerzés terén. — Fél évszázada írok verset, körülbelül tíz kötetre való van a fiókomban. — A líra önkitárulkozás. Ezért nem akarta eddig felfedni őket? — Tervezem megjelentetésüket, a közeljövőben sajtó alá rendezem őket. „Csalánok és ibolyák” címmel 1990-en a Kazin- czi Társaság kiadta epigrammáim gyűjteményét. Naplóm anyagát (időben 1957 augusztusáig) a Pesti Hírlap folytatásokban közreadta. 1955-ben „Ötödik évszak” címmel összegyűjtöttem egy csokorravalót, és elküldtem a Magvető Kiadóba. Simon István lektorálta a verseket, dicsérte nyelvileg, formailag őket, de végül ahhoz a szakácshoz hasonlította, aki a legjobb receptek szerint készíti az ételeket, főztje mégis élvezhetetlen. De konyha sokféle van, én sem kedvelem mindegyiket, a magyar konyhát viszont igen, s e versek a mi konyhánk ízlése szerint készültek. — A nem éppen kedvező kritika ellenére ön tovább írt. Nem gondolt arra, hogy e versek közül néhányat szamizdatban megjelentessen ? — Nem. Nem akartam aktívan politizálni. A versekkel nem. Azért egyszer megkísértett. A Szabad Kossuth Rádióba akartam elvinni őket, de az utcai lövöldözések, szerencsére, visszatartottak. — Azt írja kötete zárszavában, hogy — szó szerint idézem — „elő kellett ásni a verseket”. Honnan kellett előásni? — Egy fekete bőrönd aljáról, melyet nővérem pincéjében őriztünk. Ótt rejtettük el többek között ama bizonyos tizenhat pontot tartalmazó röpiratot is, melyet a Honvéd utcai nyomdában október 23-án éjjel nyomtattak ki, de megőriztünk több, repülőből szórt röplapot is, újságokat, kokárdát. — Csanádi Imrével vallja — könyve utolsó lapjain ír erről —, hogy szennyes és hazug a közélet, az irodalom világa. Ezért fordult figyelme az egzaktabb tudomány, a nyelvészet felé? Szalay Lajos grafikája Szilágyi Ferenc verskötetéből — A versírás és nyelvművelés nem ösz- szeegyeztethetetlen, sőt. Gondoljon csak Kosztolányira. Nekem ő a példaképem. Róla, a zseniális költőről és nyelvmesterről is azt írták kora kritikusai, hogy iparos, s hogy dekadens... — Régi magyar irodalommal is foglalkozik, feltáró munkát végez. — Igen, éppen most készültem el a teljes Csokonai-életmű kritikai kiadásával. Félezer verset tettem rendbe, s láttam el kommentárral, jegyzettel, magyarázattal. Szívvel végeztem ezt a munkát is, mint ahogy a verset is művelem. Hiszek abban, hogy a költő nem lesz, hanem születik. Szilágyi Ferenc versei se többet, se kevesebbet: a mítoszt mutatják fel, megszenve- detten, kicsit keserűen, de a mítosz szépségét a demitizáló ezredvég esetlegességeivel szemben. Öntörvényű líra az övé. Csak a belső imperatívuszt ismeri és ismeri el. Ötvenhat megéneklése ezekben a versekben nem csupán zászló vagy főhajtás. Az „énekek” szellemisége, atmoszférája híven tükrözi a kort, az eszmét. Az azonosulás őszintesége katartikus erejű. Balázs Adina Örök magyar versek Az én apámék nemzedéke mindig lenyűgözött versismeretével. Nem tudtam olyan verset — kivéve néhány kötelező pártos irományt —, amit apám ne tudott volna kívülről. Ez ismeretek hajdanvolt neve: memoriter. Napjainkban fehér hollóvá változott, épphogy nem tilos, mert Barbie-babi- káink olyannyira túlterheltek a töredékükre zsugorított tanórákkal és a teljesen esztelen, rendszertelen tananyagokkal (utóbbival valóban), hogy — fájdalom — nem terhelhetők saját anyanyelvűk legszebb alakzatainak megtanulásával. Különben is nem szeretnének memoritert tanulni. A kiadvány, amiről szó van, az ÖRÖK MAGYAR VERSEK címet viseli. Szerkesztette Sólyom Katalin színművész, a Pécsi Nemzeti Színház tagja. A szerkesztő 6—18 éves tanulók, illetve tanáraik számára ajánlja művét, amely két hangkazettából és egy könyvből áll. A magyar műköltészetnek egykor kötelezően tudni való verseit tartalmazza az elegáns doboz: 30 költőnek összesen 99 művét; Janus Pannoniusszal kezdve Weöres Sándorig. Más a sorrend a műsoros hangkazettán és a könyvben, de csak egy-egy költőnek életművén belül, hogy hallgatva a költői pályaképet mint egységes egészet, a nagy folyamba illeszkedő, de azon belül önálló testet mutassanak be a verseket mondó színészek, a Pécsi Nemzeti Színház művészei: Balikó Tamás, Fillár István, Héja Sándor és Sólyom Katalin. Az egész túlságosan tökéletesnek tetszik igénytelen piacú korunkban, ezért szinte megrészegített, hogy az egész anyagban egy (azaz egyetlen) — az én köteteimtől való eltérésben megmutatkozó — hibát sikerült találnom. A csomó a kákán egy ékezet: a helyett á van a kötetben a hírhedt angol Edward király nevében. Eny- nyi. A többi pedig nem néma csend, hanem ama 99 gyönyörű vers, amit a magam (és Sólyom Kati) korosztálya úgy tanult meg szeretettel, hogy fogalma sem volt, sokszorosan túlterhel- tebb, mint a következő generációk. Tudja, olvasó, milyen érzés rájönni, hogy az elhangzó szövegek többségére máig hibátlanul képesek vagyunk emlékezni? Nem? Nem baj: pótolható. Függetlenül attól, hogy ez a készlet vagy csomag (szét!) segít a tanulásban, a magunk karácsonyi ajándékának is kiváló. (Prezident Bt., Pécs, 1994.) Szitányi György Szó — Kép Radnóti Miklósra emlékeznek — szavalóverseny keretében — ma délután 4 órakor Inárcson, az általános iskolában. A rendezvény egyúttal az elmúlt tizenöt év Radnóti-szavaló- verseny versmondóinak a találkozója is. * Verőcei alkotóművészek közös tárlatát rendezik meg holnap délután 3 órától a helyi művelődési házban — Bethlen Erzsébet, Dezső Ferenc, Hager Rítta, Jankovics János és Mizser Pál munkáiból. A kiállítást Köpöczi Róza művészettörténész nyitja meg, közreműködik Kleszky Miklós, aki Kodály csellószonátáját adja elő. A tárlat december 11-éig látogatható. A váci Blondel Galériában (Géza király tér 3.) Szőnyi István rézkarcaiból rendeztek kiállítást. A tárlat anyaga december 8-áig tekinthető meg. * A Színházi estek Cso- bánkán rendezvénysorozat keretében vasárnap, december 4-én Medgyesi Mária, az Operettszínház primadonnája lép fel a közösségi házban. Ez alkalommal kapnak kitüntetést a község többszörös véradói. Rajzok a távozó képviselőkről A leköszönő képvi- (4j } selő-testület tagjai- vlfPy) készült portrék- ból és karikatúrákból (alkotójuk Bíró György, a város környezetvédelmi vezetője, önkormányzati képviselő), valamint a városatyákat különböző munka közbeni és munkán kívüli élethelyzetekben megörökítő fotókból (Ferjancsics László ön- kormányzati képviselő alkotásai) összeállított kiállítás nyílt a hét elején Vácott a polgármesteri hivatal 111 -es termében. A nagy valószínűséggel az egész országban egyedülálló tárlat fotóin és rajzain Hajdú Sándor önkormányzati képviselő', megbízott művelődésiház-igaz- gató (mindegyik alatt egy-egy frappáns aláírás olvasható) a fiatal alkotók a maguk cset- lő-botló emberi mivoltában Vácy Károly önkormányzati képviselő mutatják be a Vácott négy éven át irányító rendszerváltoztató képviselő-testület tagjait. Teszik ezt természetesen minden bántó szándék nélkül, kedves humorral. — A kiállításon látható munkáim közül az elsőt, mely Bartos Ferenc polgár- mestert ábrázolja, még valamikor 1990-ben készítettem. Ezután sorra valamennyi képviselőtársamat lerajzoltam: egyesekről portrét, másokról karikatúrát készítettem, de van a tárlaton szereplő rajzok között olyan is, amely megítélésem szerint mind a kettő egyszerre — mondta lapunknak Bíró György. — A rajzok többségét az ülésteremben vetettem papírra pillanatok alatt, de akad olyan is, amely otthon készült órákig tartó, aprólékos munkával. (A tárlat december 20-ig tekinthető meg.) R. Z. Rajzmappa és történelem II. Kórógy, a szellemek odúja Kórógy szlavóniai település. Ott van. Vagy volt. Nem tudom. A templom és a falu házai ma romokban hevernek. A 900 malagosnál valamivel kisebb lehetett. A falu lakossága azonban református. A tizenhatodik században a reformáció oly erős volt, hogy következményeként a katolikus templom belső kiképzését alakították át a reformáció szellemében. Két évszámot is írtak a torony kupolájára. 1872 és 1929, a templom felújításának évei. Vajon lesz-e még, aki majd újjá emeli halódó poraiból? A közelmúltig a beszélt nyelv a XVI—XVII. századi nyelvállapotot őrizte. A templomban a közelmúltig még a Károli-féle Bibliát használták, és Szenczi Molnár Albert zsoltárfordítását. „Nyelvében él a nemzet...” Megdöbbentő és félelmetes volt hallani, hogy a csetnikek itt úgy gyilkoltak, hogy kést szúrtak lefogott áldozataik torkába. Talán így akarták a beszélt nyelvet örökre elnémítani? Kórógy neve a XIII. századi okiratokban jelenik meg először, ősrégi, avar vagy besenyő maradványnak mondják. Mai neve így hangzik: Srpska Palaca (Szerb palota)... Pedig a szellemek faluja. (Folytatjuk) Szöveg és grafika: Péter László gyarból tucatnyi magatehetetlen öreg maradt, halo- vány lámpásaként az elmúlásnak. Temploma barokk, kupolás, egytomyú, az át-
