Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-03 / 284. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. DECEMBER 3., SZOMBAT 5 Elfelejtett helikopter Még mindig a Budaörsi repülőtéren parkol az a helikopter, amelyet nyáron felejtettek ott eddig ismeretlen személyek. A pénzügyőri vizsgálat befejezése után rövidesen az állam birtokába kerül az elfelejtett gépmadár Vimola Károly felvétele „Életet az éveknek” a megyeházán? A nyugdíjasoké a 3. lista (Folytatás az 1■ oldalról) A nyugdíjasok, mint Knoll István elmondotta, a tízezer lakos alatti települések listáján indulnak a megyei képviselői helyekért, és nem véletlenül: az idős emberek önszerveződése, közösségi élete ugyanis különösen a kistelepüléseken erős. A szövetségnek a megyében, a kisközségek közül mintegy nyolcvanban van helyi szervezete, s a klubok hatása a klubtagok körén jóval tovább terjed. Programjaik nyitottak: a tapasztalatok szerint sokan elmennek egy- egy érdekesebb községpolitikai, egészségügyi, s más témájú előadásra a fiatalabbak közül is. A rendezők szándékának megfelelően rendkívül nagy az érdeklődés azon előadások iránt, amelyek a különböző generációk együttéléséről szólnak. Pontosabban: együtt nem éléséről, ugyanis országos — és Pest megyei — tapasztalat, hogy az elmúlt negyven évben felbomlottak az úgynevezett nagycsaládok, atomjaira zúzódtak szét az emberi és gazdasági közösségek. A nyugdíjasok nagy hányada egyedül élő, magányos ember, s ezzel is magyarázható a nyugdíjasközösségek növekvő száma. Az utóbbi időben az országos szövetség kezdeményezésére rendre alakul a településeken úgynevezett „vének tanácsa”, s ezek a testületek a legtöbb helyen írásban is felvázolják, rögzítik a lehetséges együttműködés területeit a helyi önkormányzattal. Polgármesterek, képviselő-testületek ismerik, ismerték el szép számban, hogy hatalmas érték rejlik az idős emberek tapasztalataiban, ismereteiben, s az egész település veszítene, ha nem használnák fel az idősek tanácsaiban rejlő tudást, és önzetlen segítőkészséget. Hitelt érdemlő adatok szerint az országban ma több mint kétmillió-háromszázezer nyugdíjas él. Megyei önkormányzati képviselőnek soraikból önálló listán Pest megyében jelöltek ötöt, s a szövetség szerény lehetőségéhez mérten folytat kampányt megválasztásuk érdekében. Bíznak abban, hogy december 11-én a megyeházára való bekerüléshez megszerzik a szükséges szavazatokat. S nem csak a nyugdíjasokét. (deregán) A nagycsaládosok támogatásával \*t A Gödöllői Lokál- patrióta Klub a he- lyi önkormányzati választáson több párt és társadalmi szervezet támogatásával indít egyéni képviselő-jelölteket és kompenzációs listát. Az egyesület kampánynyitó gyűléséről írt tudósításunkban az jelent meg, hogy a jelölteket támogatja a Nagycsaládosok Országos Egyesületének helyi csoportja is. A rendezvényen ugyanis a lokál- patrióták nem emelték ki azt a tényt, hogy a NOÉ helyi szervezetének tagjai csak az alábbi nagycsaládos jelölteket támogatják (mivel az október 7-ei NOÉ—Lokálpatrióta összejövetelen csak erről volt szó): dr. Gémest György, Máthé László, Guba Lajos, Varga Árpád, Vancsó Ödön, dr. Krassay László, dr. Fülöp István. A fentiek szerinti pontosítást a hibás információ közléséről Bakonyiné Schubert Éva, a NOÉ gödöllői csoportjának vezetője kérte lapunktól. B. G. Gondolatok a ködben J Magyarország területén minden forrás vize a Dunában | vagy a Tiszában köt ki. A két nagy folyó közti vízválasztó egy szakasza szűkebb hazánkban, Pest megyében található. Ennek része a Gödöllői-dombság. Kikerülhetetlen emelkedő annak, aki a fővárosból Miskolcra vagy visszafelé autózik. Az itteni völgyekben élőknek már-már hegyeknek számítanak a tetők, pedig a dombság „csúcsa”, a Margita a 344 méteres magasságot csak 20 centivel haladja meg. S mégis: aki az őszi, téli hónapokban az M3-as autópályán Budapest felől a gödöllői part után a babati völgybe süllyed, mintha más világba érkezne. Addig sütött a nap, a lejtőn viszont átláthatatlan ködbe csúszik az autóval. A hőmérsékleti különbség a vízválasztó két oldalán 10-15 fok is lehet! Hogyan befolyásolja a légáramlatot, a mikroklímát az a földgömbnyi mértékhez képest elhanyagolható vízválasztó dombvonulat? Érdekes diplomamunka születhetne ennek a jelenségnek a vizsgálatából egy kíváncsi egyetemi vagy főiskolai hallgató tollából. Az adottságon azonban ez mit sem változtatna. Annál többet tehetnek a Galga mentén élők — s tettek is az elmúlt négy esztendőben. Túrától Vácegresig tucatnyi településen készült el a földgázhálózat, aminek köszönhetően, ha nehezebben is, lélegeznek ködös időben az itt élők, már nem fojtogatja őket a leszállt felhőkbe szoruló füst. Évek múlva talán kimutatható lesz, hogy csökken a légúti megbetegedések száma a környéken. Ha ... ha nem engednek ide környezetszennyező üzemet, ha fejlesztik és nem visszafejlesztik a vasutat, ha nem próbálják meg elégetni, hanem komposztálják a gazdák a lehullt faleveleket, az elszáradt növényi szárakat! Balázs Gusztáv Az MDF helyi szervezete elégedetlen a fásítással Táj rekonstrukciós terv készül A legutóbbi Demok- # 4 rata Újságban, me- Ejéájf lyet a veresegyházi MDF ad ki, jelent meg a „Szomorú szombati séta” című írás. Szerzői: Zöld Ágnes biológus és dr. Balogh Márton, a biológiai tudományok kandidátusa azt elemzik, mennyire sikertelen volt a helyi MDF tájrekonstrukciós tervének elkészülte után, ám az abban foglaltak figyelmen kívül hagyásával megvalósított fásítási program. Krenedits Sándor, a lapot előállító szerkesztőség vezetője, a helyi MDF tagja elemezte lapunk megkeresésére az említett tanulmány fő gondolatait, s szólt a sikertelen fatelepítésről is. Az előzményekről annyit: még 1993-ban a veresegyházi tavak vízminőségének és élővilágának védelme érdekében az MDF helyi csoportja táj rekonstrukciós tervet készíttetett, melyet aztán el is juttatott az önkormányzat tagjainak. A dolgozatban foglaltak vitát váltottak ki az érdekeltek körében, abban azonban mindenki egyetértett, hogy fákat kell ültetni a tavak köré, ezzel is elősegítve az eredeti állapot helyre- állítását. (Eredeti állapot alatt Krenedits Sándor azt a helyzetet érti, amikor még megyei védettség alatt állt a terület. Amikor ez megszűnt, az önkormányzat hatáskörébe került a térség — A szerk.) A tanulmányban az is benne volt, hová, milyen típusú fát kellene ültetni, figyelembe véve a tópartok talajtani, éghajlati viszonyait. Az ügyben a következő lépést Pásztor Béla polgármester tette meg azzal, hogy megbízta Czibula Péter helyi lakost a fásítási terv végrehajtásával. Utóbbi fiának faiskolájából válogatta ki az általa alkalmasnak tartott egyedeket. S éppen ezzel okozta a legnagyobb bajt: a verest tavak köré olyan fák kerültek — feltételezhetően azokból válogatva, melyek éppen raktáron voltak a faiskolában —, amelyek egyértelműen tájidegenek, s nem tudnak alkalmazkodni a helyi flórához. Utóbbiak egy része már ki is száradt. Vannak olyan fák is, melyek, éppen más természeti igényük miatt, az átlagnál magasabbra nőttek... Zöld Ágnes és dr. Balogh Márton „szomorú szombati sétát” tett a veresegyházi tavak körül. A szakemberek megállapították, hogy — idézet írásukból —: „a gazdátlan tópart hatalmas gyomrengetegéből álltak ki a fács- kák...” A még élő egyedek egy része, például a vadcseresznye, a madárberkenye vagy a hegyi juhar nem ide illőek, továbbá a vörös Tölgyek, a japán akácok, a szivarfák tájidegenek — szögezték le a szakemberek. Egyértelműen táj hamisítás történt, ezzel szinte megfosztva a veresegyházi tórendszert attól a lehetőségtől, hogy valaha ismét eredeti, természetes állapotában létezzen. A helyi MDF nem tette fiókba a tanulmányt. Igaz, annak továbbgondolásához egyelőre nem tartja partnernek az önkormányzatot. — Abban bíznak a készíttetők, hogy majd egy új testület átgondolja a tavak környéki tájrekonstrukciót. — Meg lehetne oldani a kérdést úgy is — mondta Krenedits Sándor —, hogy a tájba nem illő fákat áttelepítenék például a község útjainak szélére, s a felszabaduló helyekre ültetnének — a szakemberek tanulmányához igazodva — megfelelő növényzetet. Ugyancsak keresi a helyi MDÉ a lehetőségét arra is, hogy az említett dokumentumban szereplő vízminőség javítását, a helyi úszólápok helyreállítását, a töltés elbontását elérhesse. Az okozott károk — véli Krenedits Sándor — egy része még kijavítható. A cél, hogy a veresegyházi tórendszer mint helyi és országos jelentőségű, páratlan természeti kincs megfelelő védelem alá kerüljön. Mailár Éva Emléktáblát kapott a liget megálmodója Í Csávolszky József > (1843—1905): c. \ püspök, teológiai tanár. A Szent József Fiúnevelő Intézet és a Váci Katolikus Kör alapítója. A városi liget létesítője — olvasható azon a nemrégiben elkészült utcanév-ismertető emléktáblán, melyet a minap avatott fel Vácott az emléktáblát készíttető Váci Városvédők és Városszépítők Egyesülete. Szülőfalujában, Bujákon töltött gyermek- és kora ifjúkorát leszámítva Csávolszky József élete teljes egészében Váchoz kötődött. Itt járt középiskolába (a piarista gimnáziumban tanult és érettségizett), itt végezte teológiai tanulmányait, itt szentelték pappá. Kezdetben püspöki titkárként, majd püspöki irodaigazgatóként, 1889-től haláláig pedig kanonokként szolgálta Vácott egyházát. S egyben a várost is. Hivatásából adódó feladatai mellett Csávolszky József rengeteg pluszmunkát is vállalt: Váci Katolikus Kör néven egyesületet alapított a világi hívek szellemi-lelki gazdagítása érdekében, a ma is meglévő Váci Múzeum Egyesület alapítójaként és lelkes tagjaként fáradhatatlanul dolgozott a város szépítéséért és fejlesztéséért. Javarészt neki köszönhető a Szent József Fiúnevelő Intézet, illetve a város tüdejének számító liget létrehozása is. Az utókor méltán tiszteleg márványtáblával emléke, munkássága előtt. (ribáry) Galga Menti Népfőiskola Párbeszéd az orvossal Az egészség értéke pénzben kifejez- I v/ I hetetlen. így a következő galgahévízi 7 kezdeményezésről sem lehet pénz-' ügyi mérleget készíteni. A Galga Menti Népfőiskola új előadás-sorozata a helyi művelődési házban a galgahévízi emberek egészségi állapotával, betegségeivel foglalkozik. A meghívott vendégek a környék elismert, kitűnő szakorvosai, akik egy-egy betegség gyógyításában óriási tapasztalattá rendelkeznek. Közvetlen, szinte családias beszélgetés alakul ki a „félelmetes orvos” és az „egyszerű beteg” között, amelyen az érdeklődők őszintén elmondják az őket foglalkoztató gondokat. Az első alkalommal még csak huszonötén voltak kíváncsiak a bevezető gondolatokra. Amikor a szívbetegségekről tartottak előadást, már hetvenen érdeklődtek. Elhangzott, hogy a tünetek jelentkezésekor már orvoshoz kell fordulni, nem szabad várni egy napot sem! így történhetett meg az, hogy néhány nappal a beszélgetés után az egyik résztvevő félje megszédült az otthonában, s felesége azonnal az orvoshoz sietett. Két órával később a beteg már kórházban volt, s megkezdődött az intenzív kezelése. A harmadik előadás december 6-án, kedden, 18 órakor kezdődik. Dr. Klein László Mária, a Szent Rókus Kórház onkológus szakorvosa a daganatos betegségekről, azok gyógyításáról, a megelőzés jelentőségéről, a javasolt életmódról szeretne őszinte párbeszédet folytatni közönségével. A téma súlyos, de éppen ezért tartja fontosnak a falubeliek számára a találkozást a szakemberrel dr. Jancsy György háziorvos, dr. Basa Antal polgármester és Orosz Katalin, a népfőiskola vezetője. (b. g.)
