Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-28 / 304. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAÍ 1994. DECEMBER 28., SZERDA Megduplázódott az export Lendületben az Univer A tavalyihoz képest az idén kétszeresére növelte exportját az elsősorban ételízesítőiről ismert kecskeméti Univer Szövetkezet. Teljesítménye nemcsak a saját korábbi ered­ményéhez képest figyelemre méltó. Az utóbbi időben, kü­lönösen az idén ugyanis a tér­ség mezőgazdasági kivitele je­lentős mértékben visszaesett, a legnagyobb exportőrök -is felvásárlási gondokkal küsz­ködtek. Az Univer — amelynek el­sősorban a saját konzervipari termékeihez van szüksége zöldségre, de négy éve friss zöldséget és gyümölcsöt is ér­tékesít — ötszáz kistermelő­vel áll szerződéses kapcsolat­ban, akik számára nemcsak az értékesítés, hanem a terme­lés biztonságát is garantálja. Igény szerint három részlet­ben fizet partnereinek — ve­téskor, betakarításkor és átvé­telkor —, így fel tudta venni a versenyt a piacon megjele­nő idegen felvásárlókkal, akik bár többet ígérnek az áru­ért, de későn fizetnek, ha fi­zetnek egyáltalán. A cég 1994-ben várható 3 milliárd 700 millió forintos árbevétele 27 százalékkal több az előző évinél. Az Piros Arany, Gu­lyáskrém, Majonéz és egyéb ételízesítői, fűszerei iránt nö­vekvő konkurencia ellenére változatlan kereslet vonatko­zik. A szövetkezet az utóbbi évek átlagában évi 200 millió forintot fordított fejlesztésre. Kínai autóipar Jövőre sem túl rózsásak a kí­nai autógyárak kilátásai, az idei esztendőt pedig csak­nem „fekete évként” köny­velhetik el maguknak. Nye­reségük 40 százalékkal csök­kent, miközben 6 százalék­kal több járművet gyártot­tak. A hazai gyártmányok iránti keresletet lanyhította az importvámok csökkenté­se és a „nulltarifás” csempé­szet. Az idén Kínában össze­sen 1,37 millió járművet gyártottak, alig 6 százalék­kal többet, mint 1993-ban. A világ legnépesebb orszá­gában jelenleg egyébként száz főre másfél magántulaj­donban lévő autó jut. Holland beruházás Mintaültetvény Zalaszántón Kelet-európai referencia- üzemnek szánják azt a fel­dolgozóval kiegészülő zala- szántói ültetvényt, amelyet a nemrég alapított holland tulajdonú Zalarbor Kft. a jövő év elejétől kíván létre­hozni. Csaknem 250 hektá­ros lesz a kertgazdaság, amelynek alapültetvényét a legújabb holland és magyar nemesítésű intenzív almafaj­ták képezik, s ezekből öt év alatt 100 hektárnyit telepíte­nek. Külön kísérleti gyü­mölcsöst is kialakítanak, mintegy három hektáron. A leendő almáskertbe az első csemetéket február végén ültetik el, és ekkor kezdő­dik meg egy 15 hektáros díszfaiskola létrehozása is. A későbbiekben egy csúcstechnológiát képviselő hűtőházat és gyümölcsfel­dolgozót építenek; ezek dol­gozóival együtt 1998-ra ösz- szesen 50 embert foglalkoz­tat majd az új zalaszántói gazdaság. Függőben a tartozások Megújult a Malév A Malév Rt. az idén attól függően zárja nyereséggel, vagy veszteséggel az évet, hogy miként sikerül rendez­nie tartozásait a vám- és pénzügyőrséggel. Osváth György, a Malév Rt. igazgatóságának elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, bízik abban, hogy a vám­hatóságtól megkapják a vámkedvezményt a jövőben is. Ellenkező esetben a hazai légitársaság komoly verseny- hátrányba kerülhet más társaságokkal szemben. Elmondta: a Maiévnek az elmúlt két évben külön­leges kihívásokkal kellett szembenéznie. Hasonló kö­rülmények között kevés lé­gitársaság tudott felmutatni hozzájuk hasonló eredmé­nyeket. Az év első kilenc hónapjában 11,08 százalék­kal több utast szállítottak, mint az előző év azonos időszakában. Ez a bevéte­lekben 11,65 százalékos emelkedést eredményezett. A legígéretesebbnek a nyu­gat-európai légi utak bizo­nyultak. A helykihasznált­ság ezeken a járatokon 54,19 százalékosról 56,26 százalékosra növekedett. A kelet-európai útvonala­kon is forgalomnövekedést regisztráltak. Kiemelkedő­en magas volt az utas- szám-növekedés a prágai (43,75 százalék), a bukares­ti (16,9 százalék) és a szent­pétervári (20,08 százalék) járatokon. Míg a Kelet-Európába irányuló légijáratokon a be­vételek több mint 22 száza­lékkal voltak magasabbak, mint az elmúlt évben, a me­diterrán térségben 17,79 százalékos volt a visszaesés. Osváth György összefog­lalóan elmondta, hogy az ez év június 6-án indított meg­újulási program meghozta sikerét. A folyamatban lé­vő, s 1996 áprilisában befe­jeződő flottacsere, valamint a hosszú távú járatok veszte­ségeinek a kiküszöbölése nagymértékben hozzájárult a Malév eredményességé­hez. Fölöslegessé válik az alvázvédelem A Rozsdafaló nem eszi a rozsdát Az Inox Hungária Kft. a nyáron kedte meg annak a kis készüléknek a forgalma­zását, amely korszakváltást jelenthet a hazai autósok számára. A berendezés a korrózió ellen veszi fel a harcot, s-ez nagyszerű, hi­szen valamennyi gépkocsi­tulajdonos tudja, hogy hiá­ba a gondoskodás, a törő­dés, a rozsda akkor is meg­eszi a karosszériát, ha az au­tót még a széltől is óvjuk. Próbálkozunk alvázvéde­lemmel, különféle bevona­tokkal, amelyek jobbak ugyan, mintha semmit sem tennénk, de a fémrészeket a korróziótól teljes biztonság­gal megvédeni nem va­gyunk képesek. A Rozsdafaló névre ke­resztelt szerkezet nem eszi meg a rozsdát, viszont meg­akadályozza, hogy a rozsda megegye a fémet. Teszi ezt egy fizikai törvény ismereté­ben és ügyesen felhasznál­va azt. Két részből áll, az anód részét az akkumulátor­hoz kell csatlakoztatni, míg a katódot a motortérben bár­hol elhelyezhetjük. Öntapa­dós, így nem kell megfúrni a karosszériát. A termék az USA-ból származik, ott már nyolc éve forgalomban van, s a tesztek tanúsága szerint je­lentősen megnöveli a gépko­csik élettartamát. A talál­mány régebbi eredetű, az amerikai hadseregben be­vált már a hajóknál, tenger­alattjáróknál és más katonai járműveknél, nyolc éve pe­dig kifejlesztették a kifeje­zetten személyautókra hasz­nálható változatát. Nálunk áfával együtt mintegy 15 ezer forint az ára, ami egy alvázvédelem költségéhez képest sok, de a gépkocsi értékének csak töredéke. Felmerül a kérdés: hogy ha a készülék valóban eny- nyire jó, miért nem szerelik be az autógyárak eleve a gépkocsikba, hiszen így megnövelnék ezek élettarta­mát? Mint Babosán Erika ügy­vivőtől megtudtuk, folynak már tárgyalások bizonyos autógyárakkal, de megegye­zés eddig nem született, az viszont tény, hogy a gyárak a karosszériára adott garan­ciájukat tíz évre növelik, ha a tulajdonos beszereli a Rozsdafalót. A termék iránt feltehető­en nagy lesz az érdeklődés. Különösen a kisjövedelmű­ek körében, akik nem tud­nak gyakran autót cserélni, ezért örülnek annak, ha gép­járművük sokáig jó állapot­ban marad. P. M. IBM-üzem a Videotonban Zúgolódnak a fogyasztók Számítógépek adattároló merevlemezeinek gyártását az IBM mainzi üzeméből a Vi­deotonba telepítették át. Az IBM 4 millió dollár értékű berendezést biztosított a 2000 négyzetméter alapterületű üzemben, ahol tíz mérnök és hetven betanított mun­kás kapott munkalehetőséget MTl-felvétel Heteknek kellett eltelniük ahhoz, hogy a szerbiai pol­gárok végre felfogják, az egyre gyakoribb áramszü­netekkel tulajdonképpen a villanygazdaság a kor­mányt zsarolja, mert így akarja kikényszeríteni a 64 százalékos áremelést. Újabban ugyanis minden nap reggel 8 és este 11 óra között háromszor három órára kénytelenek nélkü­lözni az emberek a techni­ka eme áldását. Már se szeri, se száma a tönkre­ment háztartási gépeknek, hiszen nemcsak az áramhi­ány, hanem a feszültségin­gadozás is igen hátrányo­san befolyásolja elsősor­ban a mélyhűtők működé­sét és állagát. Az emberek (túl) sokáig tűrték a villanygazdaság önkényét, újabban azon­ban egyfajta robbanás előtt áll a helyzet. Szerbia második legnagyobb váro­sában, a bolgár határ köze­lében fekvő Nisben az elé­gedetlen fogyasztók bari­kádokat emeltek. Hasonló volt a helyzet Újvidéktől mindössze 20 kilométerre, a jelentős részben magyar­lakta Temerinben is. Kasza József, Szabadka polgármestere még né­hány napos türelemre intet­te a lakosságot, de eléggé egyértelmű, hogy minden bizonnyal már a napokban Vajdaság-szerte (is) elemi erővel fog kitömi az embe­rekből az elégedetlenség. Ez annál is inkább érthe­tő, hiszen kiszivárgott, hogy Szerbia, amely a dél­szláv válságot megelőző­en a volt Jugoszláviának több mint felét képes volt ellátni elektromos energiá­val, most pedig saját szük­ségleteire sincs elég, már huzamosabb ideje kiszállít­ja az áram egy jelentős ré­szét, és szolgáltatását kész­pénzzel fizetteti meg — például — Horvátország­gal. Ez a tény nemcsak mint fogyasztókat, hanem mint elkötelezett szerbe­ket is irritálja a lakosság egy részét. (b. m.) Forintos hírek Jugoszlávia-szerte folytatód­nak az áramkorlátozások, a legtöbb háztartásban napon­ta 10-12 órán át nincs vil­lany. Újvidéken és több szerbiai városban naponta kétszer hat órára kapcsolják ki az áramot, míg Monte­negróban fele ennyi időre vonják meg. A Credit Suisse Bank a leg­főbb esélyes arra, hogy részt vásároljon a privatizá­lásra váró Budapest Bank­ból — közölte kedden Zü­richben a svájci pénzintézet. Az AP—DJ jelentése alapján a Credit Suisse ré­széről elmondták, hogy le­hetőségük nyílt a magyar kormány tisztségviselőivel és a bank képviselőivel be­ható tárgyalásokra, s az ajánlattételhez szükséges alapos vizsgálódásra. Az orosz kormány hamaro­san felhagy az olajexport kvótarendszerével, ám 1995 első negyedévében to­vábbra is kötelező lesz a ki­termelőknek orosz finomí­tókba küldeni olajuk 65 szá­zalékát — jelentette ki And­rej Dogajev orosz külgazda­sági miniszterhelyettes. Kijátszott embargó Német cégek az elmúlt két és fél évben 600 alkalom­mal játszották ki a Jugoszlá­via elleni gazdasági embar­gót és hatvan esetben meg­próbáltak katonai felszere­lést a délszláv hadszíntérre szállítani. A Die Welt című német lap tegnapi beszámolója sze­rint a vámbűncselekménye­ket vizsgáló kölni hivatal több száz ügy iratait adta át az ügyészségnek, és 15 eset­ben már az ítélet is megszü­letett. Az elkövetők többsé­ge németországi céggel ren­delkező szerb vagy horvát származású üzletember. Egy saarbrückeni szállít­mányozó 155 tonna fagyasz­tott málnát hozott Szerbiá­ból, emiatt hatévi börtönre ítélték. Egy 26 éves kereske­dőt egy év és két hónapi sza­badságvesztéssel sújtották, mert farmernadrágokat és pólókat csempészett Jugo­szláviába. Szerbia és Monte­negró területéről általában gyümölcsöt és építőanyagot próbálnak kicsempészni a német kereskedők. A kölni hivatal szerint a Jugoszlávia elleni embargó kijátszói elsősorban Német­országon és Olaszországon keresztül bonyolítják üzlete­iket. Teherautókon és repü­lőgépen próbáltak katonai rádióberendezéseket, pán­célsisakot es katonai ruháza­tot a harcoló felekhez eljut­tatni, és többen kísérelték meg hamis papírokkal, hogy kőolajat és különböző vegyszereket csempéssze­nek Jugoszláviába.

Next

/
Thumbnails
Contents