Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-03 / 284. szám

$ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. DECEMBER 3., SZOMBAT 3 Komédiáda Papírforma szerinti győzelem született csütörtök este a Lónyay utcai NaNe Galériában felállított szo- rítóban. Kiütéses vereséget szenvedett Papp László többszörös olimpiai és világbajnok ökölvívónk. Kihí­vója, Sebeők János mégsem őt tagiózta le, hanem bennünket, jóhiszemű szurkolókat. Az évszázad magyar szélhámosságának volt pasz- szív szemlélője az a 20-30 meghívott, s tán ugyaneny- nyi tévés, rádiós, fotós és újságíró, aki részt vett egy, még Szabó Iván MDF-frakcióvezető által is zsenigyanússá nemesített fiatalember valóban zseni­ális produkcióján. Osztap Bender óta — akiről pedig azt hittük, hogy felülmúlhatatlan — nem született még akkora szélhámos erre a földre, mint amilyen a mi ketreces fenegyerekünk, a szabadidejében író Sebeők János. Egy korszerű életszemléletnek tűnő előadással nya­kon öntve, a legpáratlanabb idétlenségekre vette rá minden idők legnagyobb magyar ökölvívóját, hogy hunyó népszerűségét felélénkítve a zsebünkbe nyúl­jon megírandó remeke támogatása végett. Ez a fiatal bűvész bepalizott mindenkit. A védnö­kök között ott mosolygott cifra bajsza alatt Baja Fe­renc környezetvédelmi miniszter (az ő baja), a már említett Szabó Iván és a neves kémikus, Náray Sza­bó Gábor, az MTESZ elnöke is. A védnökök leg­többje alighanem idejében neszét vette a szélhámos­ságnak, s meg sem jelent ezen a Papp Lászlóra is nézve siralmas és megalázó produkción. Ott volt viszont egy sereg újságíró, s mint említet­tem, a tévé és a rádió is, no meg műsorvezetői minő­ségében Vágó István, aki ezúttal nem egy műveltsé­gi, hanem qgy kultúrálatlan vetélkedőt vezetett, egy ripacsériát. Es ezzel van tele a tévé, a rádió, a lapok. Imént Osztap Bendert említettem. Irodalmi példá­nál maradva hasonló volt ez a komédiáda Huckle­berry Finn Királyi non plus ultra című előadásá­hoz, amelyben tudvalevőleg a főhős a csupasz fene­két mutatja a nézőnek. így kellett nekünk! Paizs Tibor A Független Jogász Fórum állásfoglalása A Független Jogász Fórum választmánya az illeték- jogszabályok eddigi és tervezett módosításával kap­csolatban szükségesnek tartja megállapítani az aláb­biakat. Annak vagyunk tanúi, hogy az egyes illetékek fo­lyamatosan emelkednek (például: polgári peres eljá­rásban a fellebbezés illeté­ke, a közigazgatási eljárás és a felülvizsgálati kére­lem illetéke, a visszterhes vagyonátruházási illeték), s az Országgyűlés most ter­vezi újra bevezetni az öröklési és ajándékozási il­letékek progresszivitását, valamint egy jelentős ösz- szegű okirati illetéket — előbbit annak ellenére, hogy azt egy éve még maga a mostani pénzügy- miniszter is ellenezte. Felhívjuk a figyelmet ar­ra: a végrehajtott és a terve­zett törvénymódosítások — amellett, hogy a túlzot­tan fiskális szemlélet miatt magukon viselik egy már túlhaladottnak vélt pénz­ügypolitikái módszer jegye­it — akadályozzák egy min­denki által kívánt vagyono­sodó polgárság kialakulá­sát és — mivel táptalaját te: remtik meg az alkalmi visz- szaéléseknek — kriminali­zálják a lakosságot. Külön kiemeljük: az el­járási illetékek emelésé­nek legalább részbeni cél­jaként a bíróságok teher­mentesítését megjelölni a jóhiszemű jogkereső kö­zönséggel szembeni er­kölcstelenség, amely gátol­ja a polgárokat jogaik érvé­nyesítésében. Bízunk abban, hogy az országgyűlési képviselők pártállásra tekintet nélkül felismerik a tervezett intéz­kedések társadalomellenes voltát, s a szavazás során elsősorban a polgárok ér­dekeit fogják képviselni. Tovább tárgyalnak a vasutasok A vasútnál működő, sztráj­kot hirdető szakszervezetek és a MÁV Rt. közötti érdek­egyeztető tárgyaláson napi­rendre került az 1994. de­cember 12-én 22.00 órától december 14-én 10.00 órá­ig meghirdetett tartós sztrájk esetén teljesítendő még elégséges szolgáltatá­sok mértékének és feltételei­nek meghatározása. Mindkét fél határozottan kifejezte kompromisszum­készségét és azt a szándé­kát, hogy a még elégséges szolgáltatások tekintetében megállapodás szülessen. Az erre vonatkozó tárgyalások december 5-én folytatódnak. Véget ért a zsinat Református iskolaügyi törvény Két fontos témát is tárgyalt a magyar- országi református egyház X. budapes­ti zsinatának 10. ülésszaka november 29-e és december 1-je között. Az egyik a református egyház alkotmá­nya volt, a másik pedig az iskolaügyi törvény. Márkus Mihály püspök, az iskola­ügyi bizottság elnöke elmondta: a re­formátus egyház tervei szerint erre az alaptörvényre — mely az 1881-ben és az 1931-ben megfogalmazott egyházi alkotmány folytatása — épülhetnek a jövőben a különböző eljárási jogok. Kálmán Attila, a magyarországi re­formátus egyház dunántúli egyházke­rületének főgondnoka kifejtette: az egyház iskolaügyi törvénye nem mondhat ellent az állami törvények­nek, de kiegészítheti azokat. A tör­vény három olvasatban készül. Az el­sőt a zsinat elfogadta, s azt 1995. janu­ár 15-ig bárki véleményezheti. Ezek után átdolgozzák, majd ismét lehet vé­leményezni. Az utolsó olvasatot ápri­lisban készítik el, s július 1-jén fogad­ják majd el. Kálmán Attila reményét fejezte ki, hogy így egy használható, s jó törvényt kapnak majd. A hajdúnánási református általános iskoláról szólva Takaró Mihály főtaná­csos elmondta, hogy idén júliusban az önkormányzat kétharmados többség­gel megszavazva visszaadta a reformá­tus egyháznak az 1948-ban államosí­tott intézményt. Ennek érdekében a re­formátusok több ingatlanjukról is le­mondtak. A helyi önkormányzat azon­ban nem készítette el időben a jegyző­könyvet, ezért annak aláírása is késett. November 10-én aztán visszavonták nyári döntésüket. Most minden bizony­nyal sikerült megegyezésre jutni úgy, hogy aki állami iskolában kezdett, az abban is végezhet. Ám az induló első osztályok már református iskolában ta­nulnak. (nádai) Az egyházi élet megújításáért Megjelent a Zsinati könyv Inczédy János nyilatkozata S Érdekeket sértett Az egyházmegyei zsinat a papoknak, a szerzetesek­nek és a híveknek az egyhá­zi törvénykönyv előírá­sainak megfelelően össze­hívott tanácskozása a ke­resztény élet megújításá­nak legfontosabb szem­pontjairól — mondta Pas- kai László, esztergomi ér­sek, prímás, bíboros teg­nap a prímási palotában megtartott sajtótájékozta­tón. A most bemutatott Zsi­nati könyv az egyház életé­nek megújhodását szolgál­ja, különösen abból a szem­pontból, hogy a keresztény emberek mindig is különle­ges társadalomformáló erőt testesítettek meg min­den történelmi korszakban. Paskai László kifejtette: a Zsinati könyvben leírtak megfelelnek az egyház taní­tásának és előírásainak. Lelkipásztori és missziós lelkülete pedig segíti az új evangelizációt, a közös cse­lekvést. A könyvben foglal­tak és a rendelkezések 1995. január l-jével lép­nek érvénybe. A főpásztor szerint, a zsi­nat előkészületei megmu­tatták, hogy sok buzgó, egyházát szerető és érte ál­dozatot vállaló pap, szerze­tes, világi hívő él hazánk­ban. Az egyház feladata az elkövetkezendő időben az, hogy a Zsinati könyvben foglaltakat mindenhol vég­rehajtsák. Erdő Péter püspöki hely- nők ezután ismertette, ho­gyan olvassák a hívők és egyházi személyek a Zsina­ti könyvet. Kiemelte-, az egyes témaköröknek szen­telt fejezetek szinte mind­egyike három fő egységre tagolódik. Az első rész a hittani alapelveket, a II. va­tikáni zsinat lényeges taní­tásait tartalmazza, a máso­dik a javaslatokat, amelyek a tanító részben foglaltak­nak az egyházmegye életé­vel való szembesítése. Vé­gül az utolsóba rendelkezé­sek cím alatti témák a való­di egyházmegyei jogszabá­lyok, melyeket a bíboros fő­pásztor adott ki, s amelyek­ben a zsinaton megfogalma­zódott törvényjavaslatok tükröződnek. (w. b.) Az MDF az EBEÉ-ről A Helsinki Záróokmány aláírásának 20. évfordulójá­hoz közeledve megállapít­hatjuk, Európa lényegesen megváltozott. Öt éve om­lott le — fizikai és szimbo­likus értelemben is — a berlini fal, a közép- és ke­let-európai térség elszige­telt országai függetlenné váltak, felbomlott az euró­pai érdekek fölé tornyosuló szovjet birodalom. Á Ma­gyar Demokrata Fórum szükségesnek látja leszö­gezni, hogy az EBEE válto­zatlanul fontos, legszéle­sebb és megkerülhetetlen fóruma az európai bizton­ságnak. Továbbra is nélkü­lözhetetlennek tartjuk a ten­gerentúli partnerek (USA és Kanada) aktív jelenlétét és tevékeny részvételét min­denekelőtt a válságkezelés és a megelőzés kérdései­ben. A jövő Európájának te­kintettel kell lennie arra a történelmi tényre, hogy tér­ségünkben az etnikai és az államhatárok nem fedik egymást. Megfelelő norma­tívák formájában mielőbb rögzíteni és érvényesíteni szükséges a nemzeti kisebb­ségek státusát és jogait. A nagy kihívás: Európa képes lesz-e megfelelő választ adni nemzeti, etnikai cso­portok és az általuk hordo­zott kulturális értékek meg­őrzésének kérdéseiben. Sür­gős és a legmagasabb szin­tű közös elhatározás szük­séges a délszláv háború mi­előbbi lezárása érdekében. A délszláv konfliktus ráéb­resztette Európát és a vilá­got a nemzetiségi ellenté­tekben rejlő és közös biz­tonságunkat közvetlenül érintő veszélyekre, melyek elhárítása csak hatásos el­lenőrző és konfliktusmeg­előző intézmények felállítá­sával és érdemi működteté­sével érhető el. Az MDF az 1990-ben általa kezdemé­nyezett külpolitika szelle­mében aktívan támogatja és egyben sürgeti az Euró­pai Unióhoz és a NATO- hoz való csatlakozásunkat, mert a jelenlegi biztonság- politikai vákuumban csak ez a lépés garantálja Ma­gyarország jövőjét és biz­tonságát. (OS) (Folytatás az I. oldalról) — Hogy látja most, mi volt felmentésének valós oka? ■— Nézze, még a tavasz folyamán független szakér­tők bevonásával vizsgálatot kívántam indítani a megye egyre romló pénzügyi hely­zetének pontos feltárására, ám e tervem, mint később ki­derült, sokak érdekét sértet­te a közgyűlésben. Vélemé­nyem szerint a különböző la­pokban megjelent indoklá­sokkal szemben ez volt félre- állításom igazi oka. R. Z. Egy ember nyugodt lehet Őszintén meg kell mondanom, roppant nyugta­lan vagyok. Erre az utóbbi hónapok bőven szol­gáltattak, s napjaink is szolgáltatnak alapot. Nyugtalanít, hogy hogyan, s miként éljük túl — mármint a Pest Megyei Hírlap — ezeket a nehéz időket, vajon lesz-e, aki úgy gondolja, érdemes befektetni ebbe az újságba, de nyugtalanítanak egyéb dolgok is. Például az: hogyan jövök be hét­főn a szerkesztőségbe, bár tudom, reggel hét óra előtt minden akadály nélkül átjuthatok Budáról Pestre... Nyugtalan vagyok azért is, mert lehet, hogy a későbbiekben nemcsak a szerkesztőségbe jutok el bonyodalmasán, hanem Ceglédbercelre is, hiszen sztrájkot hirdetnek a vasutasok... S nyugtalan vagyok, mert tudom, rövidesen drasz­tikus energiaár-emelések lesznek, s ezek kihat­nak majd a pénzem értékére, merthogy inflációs gerjedés indul be Magyarországon, s nem kevés­bé nyugtalanít az, vajon a szívemhez közel álló konzervatív, nemzeti pártok — MDF, KDNP, FKGP, MIEP, Fidesz — meg a hozzánk közel álló függetlenek miképp szerepelnek az Árpád­napi megmérettetésen, nyugtalanít, hogy simán lezajlik-e családom, szőkébb hazánk, s az egész Magyarország és mindannyiunk karácsonya, nyugtalanít, hogy vajon mindnyájunknak itt, a Kárpát-medencében és azon túl, boldog lesz-e az új esztendő... Valószínűleg sokan dédelgetünk hasonló érzelmeket, sokan vagyunk, akik el­mondhatjuk: nyugtalanok vagyunk. Vélemé­nyem szerint ma egyetlenegy ember mondhatja magát nyugodtnak, az az országgyűlési képvise­lő, aki mint az átvilágítás során kiderült, III/III- as ügynök volt. Nyugodt lehet, hisz a bejelentést követően, aki csak él és mozog, az a védelmére kelt, olyannyira, hogy biztosak lehetünk: az átvi­lágítást végző jogászok rövidesen menesztetnek is hivatalukból, mert locsogtak-fecsegtek össze­vissza, úgy, mintha demokráciában élnének. Gondoljanak csak arra, hogy micsoda locsogás­fecsegés folyt ebben az országban a horvátorszá­gi fegyverszállítások idején, s mit kapott az a po­litikus, aki takargatni próbálta a dolgokat. Az üggyel kapcsolatban amatőr filmet mutattak be a televízióban, mondván: demokráciában ez ter­mészetes. Persze a demokráciák változnak, s eb­ben a szocialista—liberális demokráciában úgy tűnik, más a mérce, hiszen a belügyminiszter csü­törtökön este a tévében minden tréfa nélkül félel­metesen fenyegetődző volt. Úgy látszik, liberális körökben a fenyegetődzés, a félelemkeltés a de­mokrácia velejárói. Mi elszoktunk ettől az el­múlt négy évben, ezért Kuncze Gábor miniszter úr stílusát elutasítjuk. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents