Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-24 / 302. szám

«I» A Nemzeti Színház fantomjai (V.) Békési László kezében volt a döntés Németh Miklós, Medgyessy Péter és Békési László az or­szág urai akkor, amikor 1989. június 29-én a közös vállalko­zás megkapja a tényleges építé­si engedélyt az üzletközpontra és irodaházra. Az építési terv birtokában a társaság már nem tétlenkedik. Az építéssel meg­bízott Közterülettervező Válla­lat — amelynek székhelye ér­dekes módon ugyancsak Buda­pesten az V. kerület Kecskemé­ti utca 10—12. szám alatt volt — június 30-án jelzi, hogy szeptember 18-án hozzákezd az építkezéshez. Időközben Békési László előtt a cégalapítási okirat. Még mindent jóvátehetne, megta­gadhatná az engedélyt, még visszaszerezhetnék a jogtala­nul eladott — a Nemzeti Szín­házat megillető — telket. De ő nem. Keresd, s nevezd meg a fan­tomot! A pénzügyminiszter, Békési László aláírja a cégalapításra benyújtott kérelmet, s ennek alapján a Cégbíróság 1989. no­vember 3-án bejegyzi az új kö­zös vállalatot. Azon a helyen, hol egykor az ország első és mindmáig egyetlen Nemzeti Színháza állt, a helyen, ahol a magyar al­kotókedv, művészi játékosság és legelsőül a magyar anya­nyelv állandó templomának kéne állnia, 1991-re felépítik a kufárok házát, az üvegpalotát. Albán fejedelemmel együtt * A História rovatunkban indult sorozat befeje­zd része mondjuk: Nehéz idő sújt! De­ltát itt valóban engedni kell? Nem engedhetünk. 1994. november 22-én dél­után a kereszténydemokrata párti képviselő, Varga László interpellált a Nemzeti ügyé­ben. Interpellációját Fodor Gá­bor művelődési és közoktatási miniszterhez intézte. Ebből idé­zünk: „Az elmúlt évszázadban hazánk szellemi kiválóságai, élükön Széchenyivel és Wesse­lényivel, s a magyar nép meg­értésével lehetővé tették, hogy a Nemzeti Színház felépült. Eredményüket rendkívül ne­mes, bátor, hősi küzdelem előz­te meg, hiszen a színjátszótár­sulatok és a színészek nem tud­nak megbirkózni a németek egyeduralmával, akiknek Pes­ten egy óriási színházuk volt 3300 befogadóképességgel, Bu­dán kettő, a magyaroknak egy sem, és úgy nézett ki 1815-ben, hogy nem lesz ma­gyar színház. Mégis 1837-ben felépült a Nemzeti Színház, kultúránk temploma, ahol kivá­ló magyar írók és klasszikusok ragyogó előadásaival nemcsak a magyar kultúránk gazdago­dott, hanem a nyugati kultúrák­hoz kapcsolatunk is erősödött. A Nemzeti Színházat 1965-ben lerombolták, és ma sincs méltó helye. Tudom, hogy a gazdasági helyzetünk súlyos, és ennek a javítására kell erőnket összpontosítani, a munkanélküliséget csökkente­ni, a nélkülözést megszüntetni. De azt is tudom, igen tisztelt Ház, hogy mindig voltak kivá­ló szellemi egyéniségek, akik megtalálták azt a forrást, akik csak a kultúrára adakoznak. A Nemzeti Színház felépítésére összejött több mint egymilliárd forint bizonyítja, hogy a ma­gyar népnek van megértése, van támogatás, de sajnos el­apadt, és mondhatnám, megtor­pant a mozgalom, és jelenleg nincs aki továbbvigye. Igen Tisztelt Miniszter Úr! 1848. március 15-én szerdán a Nemzeti Színházban a Bánk bánt játszották, Katona József nagy művét, Lendvay Márton­nal és Laborfalvy Rózával, s a meghívón ezt olvashatjuk: a közönség kívánatára, majd alat­ta: a nézőhely teljes kivilágítás­sal. Ez a nézőhely, igen tisztelt Ház, ma sötét. Ezért kérdezem a miniszter urat: tervezi-e a Nemzeti Szín­ház felépítésének tervét elkez­deni, igyekszik-e megtenni, hogy belátható időn belül a Nemzeti Színház, kultúránk­nak e büszkesége közkívánatra előadásokat tarthasson és várja A Nemzeti Színház helyén felál­lított emlékoszlop a Blaha Luj­za téren a közönséget fényben úszó színházzal?” Fodor Gábor az interpelláci­óra egyebek között a követke­zőket válaszolta: „Az Antall- kormány, amelyben egyébként a KDNP is tag volt, 1990. októ­ber 24-én egy kormányhatáro­zatában rendelkezett az új Nemzeti Színház sorsáról. Ezen kormányhatározat szerint az akkori kormány elfogadta a művelődési és közoktatási mi­niszter előterjesztését az új Nemzeti Színház beruházásá­nak előkészítéséről, és egyetért az új Nemzeti Színház megépí­tésének szükségességével. Ez a kormányhatározat egyetértett azzal is, hogy a színház megépítését állami nagyberuházásként kell vállal­ni, s a költségvetés terhére kell finanszírozni. A beruházás nagysága tehát már akkor is meghaladta a kulturális és köz­oktatási tárca egyedüli kompe­tenciáját. Rövidesen bizottsá­got állítunk fel, amelynek az lesz a dolga, hogy áttekintse a Nemzeti Színház-probléma minden vonatkozását, és meg­próbáljon valamilyen elfogad­ható megoldást keresni erre a régóta húzódó, áldatlan hely­zetre. Tudjuk, hogy a színházi vi­lágban, de az egész érdeklődő magyar közvéleményben is a Nemzeti Színház saját, direkt erre a célra készült épületének felépítése történetének folya­mán mindvégig kulcskérdés volt, s az is marad, amíg az or­szág nem talál lehetőséget en­nek finanszírozására. Addig is a tárca teljesíti egy 1990-es kormányhatározatból ráháruló kötelezettségét, s a társadalmi gyűjtésből addig befolyt össze­get a legelőnyösebb feltételek mellett kamatoztatja. A bizton­Az emlékoszlop, amely a Rákóc­zi úti régi Nemzeti helyét jelzi ságossági feltételek figyelem- bevételével a kisebb kamatozá­sú államkötvény vásárlására ke­rült sor a Magyar Nemzeti Banknál, itt 1 milliárd 62 mil­lió 520 ezer forint névértékű ál­lamkötvényben van elhelyezve ez.” Nem szólt viszont senki és soha a Grassalkovich-birtok- ról. A kialakult helyzeten lehet és kell is változtatni. Mielőbb meg kell találni a módját an­nak, hogy a telek eladott felé­nek vételárát a Nemzeti Szín­ház számlájára írják át, a kö­zös vállalkozás szerződésében szereplő feltételeket — mert jogtalanul kötötték — változ­tassák meg, s a mamutcég be­vételéből származó osztalék- részt (esetünkben 14,75 száza­lékot) ugyancsak a Nemzeti Színház számlájára utalják. Itt, e tranzakció és bank­számlák sötét árnyékában kell keresnünk a fantomot, amely ha megneveztetik, talán rábír­ható, hogy a rontástól elálljon. Valóban „nehéz idő sújt”, de engedni nem szabad. (Vége) Paizs Tibor A „kufárok” háza, az üvegpalota az Astoriával szemben. Hosszú évtizedeken át minden kormány tisz­teletben tartotta Grassalkovich herceg végakaratát. 1988-ban • iszont eladták a Nemzeti Színház jogos tulajdonát ■cv /ni tr/l: a. itt JÓS/ fálix/uitítíin, ,/lxia.fii // / V n Itt. < tP,dt Fli/I «•Maiakn a' fiJa* IM! /v./ tSi'S fi Aifit/n.t y r,'/..f t .Str! ... J'&un /„ , A Ft., l/csre , Ávítif /*// t( t(*0»t >ffiOttty nb '/ffnuze/.t fi fit A A.t sr Ji afvtniitArtf/K/n l'nAétt'fi.'j/u-f/ /t/////Ví >v a vjtir.n Wt/rrt ‘fit //net fWi int (*’Á ina* /(ént' -A, :->Í r nf*Í(tff M‘fi/ Ht/njfrf* /.un 'éStr.’tfé/f (#'/» n fJé/t ,t*/ ff/rff* . ftG/Jrn ist/tkJ itfirif, , t *' -rtcr /!)t\ e/f/tjn ji//n./ .yrJitf .. ,/fj/lé »<■— // ent/tj, ininnti/átifina/Á/ Á.t -u* /*/•** i* ‘Ml,tt\J ff/u,t/let-i /»(( i'.it/frtt í'4iK ntrfii/ n/l/itfA (no/ .■matt Vfltv t/ft e-t/ st*/>t « Ufftn/f r/né. / * " \lJn >/f fiAiVi in r/ ifi'ma fftrű/t*n» fif/á/n.y/ftt>á.nf .//óH'/dy­(tíifféh'tt. (V luj/pt/dtf , , ft. -j/ffi*** , /> Á'k t • u A. üt • /ittt,fortéét ftituf/i' fíe ;!•/*//'*£<'*/fai'f, a /\‘t >‘4 ló i'tl/r f‘r •/-fit H ' ' ' l i. .....' A (ásU,n . f jJttl d A in ', u/ i F tf/irrt'*!» ............»V: ' ‘ tittUii rff /F, i* fé/fytf/ ti/ Wt/ t/Xt* t***.f ,rt«a** (4*1(1411 ff irt (144 , / (tUt/réi ,rt, /* ftiiiitW n.fifh 1 ír- /fár/nn .1 j/tf (A n/v Mnkf to" , ■ miff * W(jn f**t -dfn t äfijI 'ifitek ttjdjffr *' tfii/lm/efért rt 'YfJ§v/e»t J/tt/af ,f yjiihé ifc'f/t \‘rrt/r-rt v>fU V It. m ft* n (f/étt./t/i , /ttt't <í// f r.t ti,t , «v ,/: rff/f f.)t'/»tffen, ofatí /1 a, fft> fi t t*,'L f titN tto /$$/>'^ rÁ./f'H.ftí < n . *ffi(dtcf,. ft*»/ft f fi/ffrt/pn '/yt*,,, ^vitzAfr ifi* ''"y -i, ■' fi/Z'S »y/ ' ^ >• fi* ' fi , ' ^ fi fi- *■> " :r ■'? ­' fisf Jr'<' ft-sfilfilfifisrtr, fi+,ns,4f fii- fii. fifi - ..fii*, fii, PAfi, fi&fi.. ___ , > .’fi'c ‘J1 rO-%, zs ■ Grassalkovich Antal herceg telekadományozó levele a Nemzeti Színház javára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents