Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-24 / 302. szám
«I» A Nemzeti Színház fantomjai (V.) Békési László kezében volt a döntés Németh Miklós, Medgyessy Péter és Békési László az ország urai akkor, amikor 1989. június 29-én a közös vállalkozás megkapja a tényleges építési engedélyt az üzletközpontra és irodaházra. Az építési terv birtokában a társaság már nem tétlenkedik. Az építéssel megbízott Közterülettervező Vállalat — amelynek székhelye érdekes módon ugyancsak Budapesten az V. kerület Kecskeméti utca 10—12. szám alatt volt — június 30-án jelzi, hogy szeptember 18-án hozzákezd az építkezéshez. Időközben Békési László előtt a cégalapítási okirat. Még mindent jóvátehetne, megtagadhatná az engedélyt, még visszaszerezhetnék a jogtalanul eladott — a Nemzeti Színházat megillető — telket. De ő nem. Keresd, s nevezd meg a fantomot! A pénzügyminiszter, Békési László aláírja a cégalapításra benyújtott kérelmet, s ennek alapján a Cégbíróság 1989. november 3-án bejegyzi az új közös vállalatot. Azon a helyen, hol egykor az ország első és mindmáig egyetlen Nemzeti Színháza állt, a helyen, ahol a magyar alkotókedv, művészi játékosság és legelsőül a magyar anyanyelv állandó templomának kéne állnia, 1991-re felépítik a kufárok házát, az üvegpalotát. Albán fejedelemmel együtt * A História rovatunkban indult sorozat befejezd része mondjuk: Nehéz idő sújt! Deltát itt valóban engedni kell? Nem engedhetünk. 1994. november 22-én délután a kereszténydemokrata párti képviselő, Varga László interpellált a Nemzeti ügyében. Interpellációját Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszterhez intézte. Ebből idézünk: „Az elmúlt évszázadban hazánk szellemi kiválóságai, élükön Széchenyivel és Wesselényivel, s a magyar nép megértésével lehetővé tették, hogy a Nemzeti Színház felépült. Eredményüket rendkívül nemes, bátor, hősi küzdelem előzte meg, hiszen a színjátszótársulatok és a színészek nem tudnak megbirkózni a németek egyeduralmával, akiknek Pesten egy óriási színházuk volt 3300 befogadóképességgel, Budán kettő, a magyaroknak egy sem, és úgy nézett ki 1815-ben, hogy nem lesz magyar színház. Mégis 1837-ben felépült a Nemzeti Színház, kultúránk temploma, ahol kiváló magyar írók és klasszikusok ragyogó előadásaival nemcsak a magyar kultúránk gazdagodott, hanem a nyugati kultúrákhoz kapcsolatunk is erősödött. A Nemzeti Színházat 1965-ben lerombolták, és ma sincs méltó helye. Tudom, hogy a gazdasági helyzetünk súlyos, és ennek a javítására kell erőnket összpontosítani, a munkanélküliséget csökkenteni, a nélkülözést megszüntetni. De azt is tudom, igen tisztelt Ház, hogy mindig voltak kiváló szellemi egyéniségek, akik megtalálták azt a forrást, akik csak a kultúrára adakoznak. A Nemzeti Színház felépítésére összejött több mint egymilliárd forint bizonyítja, hogy a magyar népnek van megértése, van támogatás, de sajnos elapadt, és mondhatnám, megtorpant a mozgalom, és jelenleg nincs aki továbbvigye. Igen Tisztelt Miniszter Úr! 1848. március 15-én szerdán a Nemzeti Színházban a Bánk bánt játszották, Katona József nagy művét, Lendvay Mártonnal és Laborfalvy Rózával, s a meghívón ezt olvashatjuk: a közönség kívánatára, majd alatta: a nézőhely teljes kivilágítással. Ez a nézőhely, igen tisztelt Ház, ma sötét. Ezért kérdezem a miniszter urat: tervezi-e a Nemzeti Színház felépítésének tervét elkezdeni, igyekszik-e megtenni, hogy belátható időn belül a Nemzeti Színház, kultúránknak e büszkesége közkívánatra előadásokat tarthasson és várja A Nemzeti Színház helyén felállított emlékoszlop a Blaha Lujza téren a közönséget fényben úszó színházzal?” Fodor Gábor az interpellációra egyebek között a következőket válaszolta: „Az Antall- kormány, amelyben egyébként a KDNP is tag volt, 1990. október 24-én egy kormányhatározatában rendelkezett az új Nemzeti Színház sorsáról. Ezen kormányhatározat szerint az akkori kormány elfogadta a művelődési és közoktatási miniszter előterjesztését az új Nemzeti Színház beruházásának előkészítéséről, és egyetért az új Nemzeti Színház megépítésének szükségességével. Ez a kormányhatározat egyetértett azzal is, hogy a színház megépítését állami nagyberuházásként kell vállalni, s a költségvetés terhére kell finanszírozni. A beruházás nagysága tehát már akkor is meghaladta a kulturális és közoktatási tárca egyedüli kompetenciáját. Rövidesen bizottságot állítunk fel, amelynek az lesz a dolga, hogy áttekintse a Nemzeti Színház-probléma minden vonatkozását, és megpróbáljon valamilyen elfogadható megoldást keresni erre a régóta húzódó, áldatlan helyzetre. Tudjuk, hogy a színházi világban, de az egész érdeklődő magyar közvéleményben is a Nemzeti Színház saját, direkt erre a célra készült épületének felépítése történetének folyamán mindvégig kulcskérdés volt, s az is marad, amíg az ország nem talál lehetőséget ennek finanszírozására. Addig is a tárca teljesíti egy 1990-es kormányhatározatból ráháruló kötelezettségét, s a társadalmi gyűjtésből addig befolyt összeget a legelőnyösebb feltételek mellett kamatoztatja. A biztonAz emlékoszlop, amely a Rákóczi úti régi Nemzeti helyét jelzi ságossági feltételek figyelem- bevételével a kisebb kamatozású államkötvény vásárlására került sor a Magyar Nemzeti Banknál, itt 1 milliárd 62 millió 520 ezer forint névértékű államkötvényben van elhelyezve ez.” Nem szólt viszont senki és soha a Grassalkovich-birtok- ról. A kialakult helyzeten lehet és kell is változtatni. Mielőbb meg kell találni a módját annak, hogy a telek eladott felének vételárát a Nemzeti Színház számlájára írják át, a közös vállalkozás szerződésében szereplő feltételeket — mert jogtalanul kötötték — változtassák meg, s a mamutcég bevételéből származó osztalék- részt (esetünkben 14,75 százalékot) ugyancsak a Nemzeti Színház számlájára utalják. Itt, e tranzakció és bankszámlák sötét árnyékában kell keresnünk a fantomot, amely ha megneveztetik, talán rábírható, hogy a rontástól elálljon. Valóban „nehéz idő sújt”, de engedni nem szabad. (Vége) Paizs Tibor A „kufárok” háza, az üvegpalota az Astoriával szemben. Hosszú évtizedeken át minden kormány tiszteletben tartotta Grassalkovich herceg végakaratát. 1988-ban • iszont eladták a Nemzeti Színház jogos tulajdonát ■cv /ni tr/l: a. itt JÓS/ fálix/uitítíin, ,/lxia.fii // / V n Itt. < tP,dt Fli/I «•Maiakn a' fiJa* IM! /v./ tSi'S fi Aifit/n.t y r,'/..f t .Str! ... J'&un /„ , A Ft., l/csre , Ávítif /*// t( t(*0»t >ffiOttty nb '/ffnuze/.t fi fit A A.t sr Ji afvtniitArtf/K/n l'nAétt'fi.'j/u-f/ /t/////Ví >v a vjtir.n Wt/rrt ‘fit //net fWi int (*’Á ina* /(ént' -A, :->Í r nf*Í(tff M‘fi/ Ht/njfrf* /.un 'éStr.’tfé/f (#'/» n fJé/t ,t*/ ff/rff* . ftG/Jrn ist/tkJ itfirif, , t *' -rtcr /!)t\ e/f/tjn ji//n./ .yrJitf .. ,/fj/lé »<■— // ent/tj, ininnti/átifina/Á/ Á.t -u* /*/•** i* ‘Ml,tt\J ff/u,t/let-i /»(( i'.it/frtt í'4iK ntrfii/ n/l/itfA (no/ .■matt Vfltv t/ft e-t/ st*/>t « Ufftn/f r/né. / * " \lJn >/f fiAiVi in r/ ifi'ma fftrű/t*n» fif/á/n.y/ftt>á.nf .//óH'/dy(tíifféh'tt. (V luj/pt/dtf , , ft. -j/ffi*** , /> Á'k t • u A. üt • /ittt,fortéét ftituf/i' fíe ;!•/*//'*£<'*/fai'f, a /\‘t >‘4 ló i'tl/r f‘r •/-fit H ' ' ' l i. .....' A (ásU,n . f jJttl d A in ', u/ i F tf/irrt'*!» ............»V: ' ‘ tittUii rff /F, i* fé/fytf/ ti/ Wt/ t/Xt* t***.f ,rt«a** (4*1(1411 ff irt (144 , / (tUt/réi ,rt, /* ftiiiitW n.fifh 1 ír- /fár/nn .1 j/tf (A n/v Mnkf to" , ■ miff * W(jn f**t -dfn t äfijI 'ifitek ttjdjffr *' tfii/lm/efért rt 'YfJ§v/e»t J/tt/af ,f yjiihé ifc'f/t \‘rrt/r-rt v>fU V It. m ft* n (f/étt./t/i , /ttt't <í// f r.t ti,t , «v ,/: rff/f f.)t'/»tffen, ofatí /1 a, fft> fi t t*,'L f titN tto /$$/>'^ rÁ./f'H.ftí < n . *ffi(dtcf,. ft*»/ft f fi/ffrt/pn '/yt*,,, ^vitzAfr ifi* ''"y -i, ■' fi/Z'S »y/ ' ^ >• fi* ' fi , ' ^ fi fi- *■> " :r ■'? ' fisf Jr'<' ft-sfilfilfifisrtr, fi+,ns,4f fii- fii. fifi - ..fii*, fii, PAfi, fi&fi.. ___ , > .’fi'c ‘J1 rO-%, zs ■ Grassalkovich Antal herceg telekadományozó levele a Nemzeti Színház javára