Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-03 / 284. szám

PEST MEGYEI XXXVIII. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM Ára: 17,50 forint 1994. DECEMBER 3., SZOMBAT Az életnek mindig lesznek áldozatai Beszélgetés Kozma Imre atyával (9. oldal) A Érdekeket sértett Mint ismeretes, a Magyar Szocialista Párt a közelgő önkormányzati választá­sokra összeállított megyei közgyűlési listáját szűkebb hazánkban a tízezer lélek- számnál nagyobb települé­sek esetében Bányai Judit, a megyei közgyűlés alelnö- ke, az ennél kisebb telepü­léseknél pedig Erdélyi László megyei főjegyző ve­zeti. E tény új megvilágításba helyezheti a közgyűlés hiva­talából felmentett elnöké­nek, a kereszténydemokrata Inczédy Jánosnak a testület éléről való eltávolítását. — Az, hogy ők lettek az MSZP listavezetői Pest me­gyében, megkérdőjelezi az alelnök asszony és a főjegy­ző úr azon sokszor hangoz­tatott, s annak idején nagy publicitást kapott állítását, miszerint a hivatalomból való felmentésemnek sem­mi köze sem volt a politiká­hoz — nyilatkozta lapunk­nak Inczédy János. — Úgy érzem, hogy lista élére állí­tásuk egyfajta honorárium Erdélyi úrék számára az el­múlt négy évben a megye élén végzett és sajnálatos módon a politikával alapo­san összefonódó tevékeny­ségükért. (Folytatás a 3. oldalon) Díszpolgár lett a nyugalmazott váci püspök A nemzetiségek hü támogatója Keveházi László, Pilis nagyközség evangélikus esperes lelkésze a Pest Megyéért Em­lékérem egyéni díját vehette át Bányai Judit alelnöktől ErJ(M Ágngs felvétele Első ízben 1990. december 14-én ülésezett Pest megye demokratikusan megválasz­tott közgyűlése — idézte fel tegnap, a december 2-ai utolsó, ünnepi eseményen a négy esztendővel ezelőtt tör­ténteket Bányai Judit alel­nök. Köszöntőjében el­mondta: az első demokrati­kusan megválasztott testü­let tagjai egy folyamat ré­szesei lehettek. Azé a folya­maté, melyben megvalósul­hatott az eszmék szabad áramlása, amelyben megala­kulhattak a demokrácia alapintézményei, melyben újra (meg)tanulhatták az év­tizedekig elfelejtett önkor­mányzatiságot. A tegnapi közgyűlésen Bányai Judit alelnök a négy év tapasztalatainak összeg­zése után azt tartotta fontos­nak hangsúlyozni, hogy a jövő megyei önkormányza­tának úgy kell felállnia, hogy abban a tagok, a kép­viselők egyetértésükkel, együttmunkálkodásukkal dol­gozzanak a térség ügyeiért. A köszöntő szavak után a megyei önkormányzat közgyűlése által alapított dí­jakat adták át a korábbi ülé­sen megszavazottaknak. (Folytatás a 4. oldalon) Vasúti katasztrófa Lapzártánkkor érkezett a hír, amely szerint a Nyíregyháza és Budapest kö­zött közlekedő gyorsvonat második kocsija tegnap délután Szajol állomá­son kisiklott és a vasútvonalon keresztbe fordult, harmadik, negyedik és ötö­dik kocsija pedig oldalra dőlt. A kiborult vagonok az állomás épületének üt­köztek. Az Országos Mentőszolgálat közölte: a baleset következtében több személy meghalt, számosán megsérültek, hogy mennyien, azt lapzártánkkor még nem tudják megmondani. A baleset körülményeit vizsgálják. Ki issza meg a levét? Egy Svájcban éló' magyar emigránstól hallottuk, hogy — még a demokratikus fordulat előtt — egyszer azt mondta Antall Józsefnek, hogy reméli, legközelebb kor­mányfőként üdvözölheti. A későbbi miniszterelnök így felelt erre: „A négy évtizedes kommunista csődtömeg után csak őrült vagy fanatikus törekedhetik ilyen pozíci­óra. Kanalazzák ki a levest azok, akik főzfék.”A sors, il­letve a szeszélyes nép másképp döntött. Éppen őrá bízta ezt a hálátlan feladatot. Az 1990-es választási győzelem után tett első nyilatkozata szerint Antall József ezt a megbízatást szolgálatnak tekintette. És elkezdte kanalaz­ni azt a „levest”,amit a kommunisták főztek. Ez a leves azonban nagyon drága volt. Főleg utólag. Mert még a nyersanyagát is hitelre vásárolták a szocia­lista elődök. Azt hiszem, fellélegeztek, amikor akadt egy magyar úr (gentleman), aki — helyettük — állta a ce- chet. A napokban láthatták olvasóink a Kádár Bélával folytatott beszélgetést. Ebből kiderült, hogy az Antall- kormánynak négy év alatt (kerekítve) 16 milliárd dollár­nyi részletet, illetve kamatot kellett fizetni, háromszor annyit, mint amennyivel nőtt kormányzásuk alatt az or­szág adóssága. Tehát csak azért kellett kölcsönt felven­ni, hogy ki tudják fizetni az előző kormányok által csi­nált adósság részletét, illetve a kamatokat. Tar dós Már­ton SZDSZ-es gazdasági szakember a minap azt mond­ta, hogy: „Jövőre a költségvetésnek kamatterhek nélkül több bevétele lenne, mint kiadása.” Amit az ország termelt, annak 38 százalékát az adós­ságszolgálatra kellett fordítani. Olyan volt az ország helyzete, mint azé a gazdaságé, melynek tulajdonosa birtokát egy csomó kölcsönnel terhelte meg, majd odébb- állt. Az otthagyott családnak kellett aztán a gazdaságot talpra állítani és fizetni a részleteket és a kamatot. Ne­héz feladat ez. Minden száz mázsa házából negyvenet, minden száz tyúkból negyvenet, minden hordó borból negyvenet, vagyis minden terméknek a 40 százalékát oda kell adni a hitelezőknek. Az adósságot nem ők csi­nálták, de fizetni nekik kell. Ilyen helyzetben volt az An- tall-kormány is. Kádár Béla interjújából kiderül, hogy négy év alatt nem lehetett (hogy is lehetett volna!) egy 21 milliárd dolláros adósságot kiegyenlíteni. Maradt tehát az új kor­mánynak is. így viszont most már azok fognak fizetni, akik annak idején minden szakértelmük ellenére is csak ágy tudták irányítani az ország gazdaságát, hogy az adósság nőjön, s ne a nemzeti jövedelem. A sors vagy a nép szeszélye úgy hozta, hogy ezután az fizesse a cechet, aki csinálta. Végül is teljesült Antall József kívánsága. Négy év kihagyás után most azok „ka­nalazzák ki a levest, akik főzték”. Csak az a baj, hogy a sűrűjét veszik ki, és a levét most is a néppel itatják meg. Török Bálint Mély részvét mellett kísérték tegnap a hévízgyörki temetőben utolsó útjára Benkő Tibor posztumusz hadnaggyá előléptetett tűzoltót, aki november 25-én társával együtt kötelessége teljesítése közben Budapesten szenvedett halálos balesetet. A 25 éves tűzoltót családja, közöttük három gyermeke és bajtársai búcsúztatták a hősi halottnak kijáró tiszteletadás mellett Talum Attila felvétele / „Eletet az éveknek” a megyeházán? A nyugdíjasoké a 3. lista Listát indít a képviselő-testületi választásokon a Nyug­díjasklubok „Eletet az éveknek” Országos Szövetségé­nek Pest Megyei Szervezete, s a szavazólapon, amellyel a választók Pest megye önkormányzati képviselőire voksolhatnak, a 3. lista az övék lesz. A lista vezetője Knoll Ist­ván filmrendező, a Nyugdí­jasok Országos Kamarájá­nak, valamint a Nyugdíjas­klubok Országos Szövetsé­gének elnöke, akit a nyugdí­jasok százezrei jól ismer­nek a televízióból is, mert ti­zenöt éven át rendezte az „Eletet az éveknek” nyugdí­jasműsort. Ugyancsak a lis­tán szerepelnek Krizsán Sándor és Sípos József, a szövetség alelnökei, Már­kus Sándorné maglódi és Szebellédi Mihályné kiskun- lacházi klubvezető. Knoll István lapunknak elmondotta, hogy az or­szágban hatszázharminc, Pest megyében pedig száz­tíz nyugdíjasklub műkö­dik, s a Pest megyeiek ja­vasolták, hogy az országos szövetség vezetői indulja­nak a helyhatósági válasz­tásokon és siker esetén képviseljék a Pest megyei testületben elsőrendűen a megyében élő több mint kétszázezer nyugdíjas érde­keit. A megyeháza tanács­terme azonban alkalmas fó­rum lehet arra is, hogy nyilvánosságot adjon az or­szág valamennyi nyugdíja­sa gondjának, kívánságai­nak. Az új, felálló testület első üléseinek egyikén sze­retnék például előterjeszte­ni s megismertetni az idős emberek mindennapjait közvetlenül meghatározó úgynevezett nyugdíjas vá­sárlói kosarat, amelynek összeállítása a közelmúlt­ban kezdődött meg. Ez a szociográfiai igényű repre­zentatív felmérés feketén- fehéren bemutatná a társa­dalomnak, hogy milyen ne­héz anyagi helyzetben, mi­lyen sanyarú körülmények között él a nyugdíjasok túl­nyomó többsége. (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents