Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-03 / 284. szám
PEST MEGYEI XXXVIII. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM Ára: 17,50 forint 1994. DECEMBER 3., SZOMBAT Az életnek mindig lesznek áldozatai Beszélgetés Kozma Imre atyával (9. oldal) A Érdekeket sértett Mint ismeretes, a Magyar Szocialista Párt a közelgő önkormányzati választásokra összeállított megyei közgyűlési listáját szűkebb hazánkban a tízezer lélek- számnál nagyobb települések esetében Bányai Judit, a megyei közgyűlés alelnö- ke, az ennél kisebb településeknél pedig Erdélyi László megyei főjegyző vezeti. E tény új megvilágításba helyezheti a közgyűlés hivatalából felmentett elnökének, a kereszténydemokrata Inczédy Jánosnak a testület éléről való eltávolítását. — Az, hogy ők lettek az MSZP listavezetői Pest megyében, megkérdőjelezi az alelnök asszony és a főjegyző úr azon sokszor hangoztatott, s annak idején nagy publicitást kapott állítását, miszerint a hivatalomból való felmentésemnek semmi köze sem volt a politikához — nyilatkozta lapunknak Inczédy János. — Úgy érzem, hogy lista élére állításuk egyfajta honorárium Erdélyi úrék számára az elmúlt négy évben a megye élén végzett és sajnálatos módon a politikával alaposan összefonódó tevékenységükért. (Folytatás a 3. oldalon) Díszpolgár lett a nyugalmazott váci püspök A nemzetiségek hü támogatója Keveházi László, Pilis nagyközség evangélikus esperes lelkésze a Pest Megyéért Emlékérem egyéni díját vehette át Bányai Judit alelnöktől ErJ(M Ágngs felvétele Első ízben 1990. december 14-én ülésezett Pest megye demokratikusan megválasztott közgyűlése — idézte fel tegnap, a december 2-ai utolsó, ünnepi eseményen a négy esztendővel ezelőtt történteket Bányai Judit alelnök. Köszöntőjében elmondta: az első demokratikusan megválasztott testület tagjai egy folyamat részesei lehettek. Azé a folyamaté, melyben megvalósulhatott az eszmék szabad áramlása, amelyben megalakulhattak a demokrácia alapintézményei, melyben újra (meg)tanulhatták az évtizedekig elfelejtett önkormányzatiságot. A tegnapi közgyűlésen Bányai Judit alelnök a négy év tapasztalatainak összegzése után azt tartotta fontosnak hangsúlyozni, hogy a jövő megyei önkormányzatának úgy kell felállnia, hogy abban a tagok, a képviselők egyetértésükkel, együttmunkálkodásukkal dolgozzanak a térség ügyeiért. A köszöntő szavak után a megyei önkormányzat közgyűlése által alapított díjakat adták át a korábbi ülésen megszavazottaknak. (Folytatás a 4. oldalon) Vasúti katasztrófa Lapzártánkkor érkezett a hír, amely szerint a Nyíregyháza és Budapest között közlekedő gyorsvonat második kocsija tegnap délután Szajol állomáson kisiklott és a vasútvonalon keresztbe fordult, harmadik, negyedik és ötödik kocsija pedig oldalra dőlt. A kiborult vagonok az állomás épületének ütköztek. Az Országos Mentőszolgálat közölte: a baleset következtében több személy meghalt, számosán megsérültek, hogy mennyien, azt lapzártánkkor még nem tudják megmondani. A baleset körülményeit vizsgálják. Ki issza meg a levét? Egy Svájcban éló' magyar emigránstól hallottuk, hogy — még a demokratikus fordulat előtt — egyszer azt mondta Antall Józsefnek, hogy reméli, legközelebb kormányfőként üdvözölheti. A későbbi miniszterelnök így felelt erre: „A négy évtizedes kommunista csődtömeg után csak őrült vagy fanatikus törekedhetik ilyen pozícióra. Kanalazzák ki a levest azok, akik főzfék.”A sors, illetve a szeszélyes nép másképp döntött. Éppen őrá bízta ezt a hálátlan feladatot. Az 1990-es választási győzelem után tett első nyilatkozata szerint Antall József ezt a megbízatást szolgálatnak tekintette. És elkezdte kanalazni azt a „levest”,amit a kommunisták főztek. Ez a leves azonban nagyon drága volt. Főleg utólag. Mert még a nyersanyagát is hitelre vásárolták a szocialista elődök. Azt hiszem, fellélegeztek, amikor akadt egy magyar úr (gentleman), aki — helyettük — állta a ce- chet. A napokban láthatták olvasóink a Kádár Bélával folytatott beszélgetést. Ebből kiderült, hogy az Antall- kormánynak négy év alatt (kerekítve) 16 milliárd dollárnyi részletet, illetve kamatot kellett fizetni, háromszor annyit, mint amennyivel nőtt kormányzásuk alatt az ország adóssága. Tehát csak azért kellett kölcsönt felvenni, hogy ki tudják fizetni az előző kormányok által csinált adósság részletét, illetve a kamatokat. Tar dós Márton SZDSZ-es gazdasági szakember a minap azt mondta, hogy: „Jövőre a költségvetésnek kamatterhek nélkül több bevétele lenne, mint kiadása.” Amit az ország termelt, annak 38 százalékát az adósságszolgálatra kellett fordítani. Olyan volt az ország helyzete, mint azé a gazdaságé, melynek tulajdonosa birtokát egy csomó kölcsönnel terhelte meg, majd odébb- állt. Az otthagyott családnak kellett aztán a gazdaságot talpra állítani és fizetni a részleteket és a kamatot. Nehéz feladat ez. Minden száz mázsa házából negyvenet, minden száz tyúkból negyvenet, minden hordó borból negyvenet, vagyis minden terméknek a 40 százalékát oda kell adni a hitelezőknek. Az adósságot nem ők csinálták, de fizetni nekik kell. Ilyen helyzetben volt az An- tall-kormány is. Kádár Béla interjújából kiderül, hogy négy év alatt nem lehetett (hogy is lehetett volna!) egy 21 milliárd dolláros adósságot kiegyenlíteni. Maradt tehát az új kormánynak is. így viszont most már azok fognak fizetni, akik annak idején minden szakértelmük ellenére is csak ágy tudták irányítani az ország gazdaságát, hogy az adósság nőjön, s ne a nemzeti jövedelem. A sors vagy a nép szeszélye úgy hozta, hogy ezután az fizesse a cechet, aki csinálta. Végül is teljesült Antall József kívánsága. Négy év kihagyás után most azok „kanalazzák ki a levest, akik főzték”. Csak az a baj, hogy a sűrűjét veszik ki, és a levét most is a néppel itatják meg. Török Bálint Mély részvét mellett kísérték tegnap a hévízgyörki temetőben utolsó útjára Benkő Tibor posztumusz hadnaggyá előléptetett tűzoltót, aki november 25-én társával együtt kötelessége teljesítése közben Budapesten szenvedett halálos balesetet. A 25 éves tűzoltót családja, közöttük három gyermeke és bajtársai búcsúztatták a hősi halottnak kijáró tiszteletadás mellett Talum Attila felvétele / „Eletet az éveknek” a megyeházán? A nyugdíjasoké a 3. lista Listát indít a képviselő-testületi választásokon a Nyugdíjasklubok „Eletet az éveknek” Országos Szövetségének Pest Megyei Szervezete, s a szavazólapon, amellyel a választók Pest megye önkormányzati képviselőire voksolhatnak, a 3. lista az övék lesz. A lista vezetője Knoll István filmrendező, a Nyugdíjasok Országos Kamarájának, valamint a Nyugdíjasklubok Országos Szövetségének elnöke, akit a nyugdíjasok százezrei jól ismernek a televízióból is, mert tizenöt éven át rendezte az „Eletet az éveknek” nyugdíjasműsort. Ugyancsak a listán szerepelnek Krizsán Sándor és Sípos József, a szövetség alelnökei, Márkus Sándorné maglódi és Szebellédi Mihályné kiskun- lacházi klubvezető. Knoll István lapunknak elmondotta, hogy az országban hatszázharminc, Pest megyében pedig száztíz nyugdíjasklub működik, s a Pest megyeiek javasolták, hogy az országos szövetség vezetői induljanak a helyhatósági választásokon és siker esetén képviseljék a Pest megyei testületben elsőrendűen a megyében élő több mint kétszázezer nyugdíjas érdekeit. A megyeháza tanácsterme azonban alkalmas fórum lehet arra is, hogy nyilvánosságot adjon az ország valamennyi nyugdíjasa gondjának, kívánságainak. Az új, felálló testület első üléseinek egyikén szeretnék például előterjeszteni s megismertetni az idős emberek mindennapjait közvetlenül meghatározó úgynevezett nyugdíjas vásárlói kosarat, amelynek összeállítása a közelmúltban kezdődött meg. Ez a szociográfiai igényű reprezentatív felmérés feketén- fehéren bemutatná a társadalomnak, hogy milyen nehéz anyagi helyzetben, milyen sanyarú körülmények között él a nyugdíjasok túlnyomó többsége. (Folytatás az 5. oldalon)