Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-23 / 301. szám
JS PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. DECEMBER 23., PÉNTEK 3 Megalakult megyénk új közgyűlése Összefogtak a nemzeti erők Nem lesz lapja a térségnek? Schmidt Géza elnök kos szavazás eredményeképpen mind az öt tisztség- viselő megkapta a szükséges 50 százalék plusz egy fő támogatását. Az ünnepi s egyben munkaülés befejezése előtt kapta a hírt a közgyűlés vezetése arról, hogy a Hírlapkiadó Vállalat január elsejétől szüneteltetni akarja a térség egyetlen napilapjának, a Pest Megyei Hírlapnak a megjelentetését. A fórum ezután megszavazta, hogy felhatalmazzák Schmidt Géza elnököt: tájékozódjék a Hírlapkiadó döntésének hátteréről, illetve a közgyűlés nevében fogalmazza meg a testület tiltakozását amiatt, hogy szüneteltetni szándékozik a napilapot. Várhatóan a december 28-ára egybehívott alakuló házbizottsági ülésen tájékoztatja majd a közgyűlés elnöke a frakciók vezetőit tárgyalásainak eredményéről. A következő közgyűlést az előzetes tervek szerint január első felében kívánja összehívatni Schmidt Géza. Maliár Éva (Folytatás az l. oldalról) Schmidt Géza megválasztása után fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy olyan egyetértést szeretne tapasztalni a közgyűlés munkájában, mely megnyilvánult személyének kijelölése, illetve megszavazása során is. Az új elnök a testület előtt is hitet tett keresztény elkötelezettségéről, s a haladás ügyének a pártállástól független szolgálatában fogalmazta meg ars poeticáját. A közgyűlés elnöke a legsürgetőbb feladatok egyikének a fővárosi közgyűléssel folytatandó tárgyalásokat nevezte meg. Meggyőződése, hogy a Budapest vonzáskörzetét alkotó Pest megye alapvető érdeke a fővárossal való folyamatos egyeztetés. Ennek azonban a teljes egyenjogúságon s az egyenrangúságon kell alapulnia. Schmidt Géza hangsúlyozta: nem szabad egy-egy helyi ügy mellett leragadnia a közgyűlésnek az elkövetkező években. Az a célravezető, ha a megye egészének érdekét képviseli a testület. Minden leendő intézkedéssel a térség érdekeit kell szolgálni, függetlenül attól, hogy a közgyűlésben a pártok és a társadalmi egyesületek által delegált s támogatott képviselők ülnek. A következő napirendi pont az alelnök(ök) megválasztása volt. Személyekre az új elnök tehetett javaslatot, majd a többségi szavazás alapján kerülhettek fel az alábbiak a jelölőlistára. Schmidt Géza két főállású alelnököt, az MDF-es Man- ninger Gábort és a kisgazda Rutkai Róbertét nevezte meg mint jelöltjeit, illetve három tiszteletdíjas alel- nök személyére is tett javaslatot. Utóbbiak: a KDNP által támogatott Péter Mihály, a MIÉP-es Réti Miklós és a Fidesz soraiban helyet foglaló Pogácsás Tibor. Az ismételt titRutkai Róbert és Manninger Gábor főállású alelnökök Esküt tettek a képviselők Vimola Károly felvételei Káros gyakorlat a leváltás (Folytatás az I. oldalról) Szabó Iván emlékeztetett arra, hogy ha a kormánytagok között volna egy tárca nélküli privatizációs miniszter.is, akkor az ügy másképp alakulhatott volna. Torgyán József (FKGP) szerint a Ház egy részének az a célja, hogy hatálytalanítsa az ügynöktörvényt; erre utal az átvilágítást végző bírók támadása. Elfogadhatatlan, hogy Eigner József bíró több ezer ítéletből kettőt — amelynek még a peranyagát sem ismerik — kiemeljenek, és ezzel próbálják ellehetetleníteni az átvilágító testületet vezető jogászt. A kisgazda frakcióvezető rámutatott arra is, hogy káros az a gyakorlat, amelynek keretében a kormány a televízió és a rádió vezetőitől kezdve Bőd Péter Ákosig sokakat levált azok közül, akik az előző ciklusban kerültek pozíciójukba. Kereszténydemokraták médiatörvény-tervezete A fennálló alkotmányos mulasztásra való tekintettel a KDNP benyújtotta médiatörvény-tervezetét. Erről Giczy György tegnap nyilatkozott az MTI-nek. A KDNP-s parlamenti képviselő elmondta: eddig várakozott, mert nem akart elébe vágni a kormány törvénytervezetének, de miután a sajtóban a napokban megjelent, hogy a médiatörvény-tervezetet ez évben mégsem nyújtja be a kormány, nem vár tovább. Hozzátette: a legutóbbi változatot mind a mai napig nem ismeri, s azt a többi ellenzéki párt szakértője sem kapta meg. A honatya szerint ami az utolsó változatról a sajtóban megjelent, az a korábbi konszenzus felrúgását sejteti. Giczy György az általa benyújtott törvénytervezetet nem kívánta részletesen ismertetni, any- nyit azonban elmondott: az elmúlt négy év alatt és a legutóbbi tárgyalásokon konszenzussal elfogadott anyagokból alakított ki egy új változatot, s reméli, hogy pártállástól függetlenül minden frakció alkalmasnak fogja azt találni. Giczy György még elmondta, hogy tegnap megkezdte a 80 támogató aláírás gyűjtését. Ez ahhoz szükséges, hogy a rendkívüli ülésszakra december 27-ei plenáris ülésének anyagában már szerepelhessen ez a javaslat. Nem engedünk az ’56-ból Számomra teljesen érthetetlen, hogy tegnap ketten is felhívtak képriportunkkal kapcsolatban. Képripo- tunkban arról számoltunk be, hogy a Corvin Köziek Bajtársi Közössége és a Pest Megyei Hírlap közös vacsorát rendezett a Práter utcai iskolában, ahol a forradalom idején is étkeztek a szabadságharcosok. Ketten is kifogásolták ezt a rendezvényt, s érdekes módon mindketten azt feszegették, vajon kaptunk-e engedélyt erre az összejövetelre a budapesti, illetőleg a kerületi rendőrségtől. Sietve kijelentem, ilyen jellegű rendezvényeinkhez sem most, sem a későbbiekben (mert tervezünk még hasonló közös ünnepségeket) nem kértünk és nem is fogunk engedélyt kérni. Ha esetleg a rendőrségnek az ilyesmit bejelentenénk, azt azzal a szándékkal tennénk, hogy lássák el feladatukat, no de semmi olyan tervünk nincs, amihez a rendőrség feladatvégzéssel járulhatna hozzá. Véleményem szerint, legalábbis ma még, a volt ’56-osok nyugodtan összejöhetnek, leülhetnek vacsorázni, s ott mindenféle hazafias dalokat énekelhetnek, szórakozhatnak kedvükre. Ez a fajta meg nem értés jól bizonyítja, hogy az elmúlt négy esztendőben nem sok minden történt annak érdekében, hogy az ötvenhatos forradalmat és szabadságharcot a helyére tegyük. Igaz, 1956-ért elnézést kért a magyar parlamentben az orosz elnök és az orosz főpap, ám mindez nem elég, hiszen kortársaink közül sokan ellenszenvvel viseltetnek a forradalom iránt. Sajnos, mert az előbb említett bocsánatkérők azt is elmondták, bizony a magyar foradalom az, amely gyógyíthatatlan sebet ütött 1956-ban a kommunizmuson. Miután a Pest Megyei Hírlap szerkesztősége a kommunizmustól távol áll, kötelességünknek tartjuk fölkarolni mindazt, ami 1956-tal kapcsolatos, s ha csak pillanatokra is, de örömet szeretnénk szerezni azoknak, akik annak idején szinte fegyvertelenül szálltak szembe a szabadságvágyat eltaposó szovjet páncélosokkal. Ezek az emberek nem egy karácsony előtti szeretetteljes bablevest érdemelnének, amit mi adni tudunk, hanem sokkal többet, ám azt sem az elmúlt négy évben, s ahogy ott a Práter utcában most érezhető, volt, ebben az új kurzusban sem fognak megkapni. Éppen ezért szerény lehetőségeinkhez mérten mi a későbbiekben is szoros kapcsolatot kívánunk fönntartani, s nemcsak a Corvin köziekkel, hanem más ötvenhatos csoportokkal is. (Vödrös)
