Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-22 / 300. szám
PEST MEGYE/ HÍRLAP GAZDASAt 1994. DECEMBER 22., CSÜTÖRTÖK ről, hiszen kétségtelen, hogy az energiahordozók drágítása maga után vonná a termelési árak kötelező növelését, vagyis újból lendületet adna az inflációnak. Márpedig ennek veszélye szinte vörös posztóként lebeg az agg professzor szeme előtt. A pénzhígulás ugyanis egy csapásra kétségbe vonná Avrámovics gazdasági-pénzügyi „zsenialitását” és elveszítené a „nemzet atyja” nimbuszát. Lévén, hogy az aktuális szerbiai rezsimnek sincs ínyére a pénzromlás esetleges hígulásából eredő szociális nyugtalanság netán a hatalmat is veszélyeztető felduzzadása, igen határozottan kiáll az elektromos energia árának megváltoz- tathatatlansága mellett. Ugyanakkor a villanyosok minden fondorlatukat bevetették,, valósággal zsarolják az embereket és a politikai vezetést. Újabban például napi háromórás kikapcsolások vannak, amelyek szinte kizárólag a lakosságot ke- sergetik, hiszen a vállalatok túlnyomó többsége immár hosszú hónapok óta nem dolgozik. Egyelőre nem tudni, hogy meddig tart ez a huzavona, az azonban kétségtelen, hogy minden bizonnyal a télen valakit nagyon „megráz” Szerbiában az áram. B. M. Az elmúlt hetekben Szerbiában, elsősorban a polgároknak, egyre nagyobb gondot okoz az áramellátás. A villanygazdaság ugyanis azzal érvel, hogy a nagy szárazság miatt kiapadtak a vízi erőművek tározói, tehát kényszerűen csökkent az áramtermelés. Másrészt a hőerőműveknél egyre gyakrabban történik meghibásodás, és a behozatalból származó alkatrészek hiánya miatt a rendesnél sokkal tovább tart a megrongálódott részek pótlása. Normális körülmények között az indokok elfogadhatóknak tűnnek, hiszen közismert tény, hogy az embargó sújtotta országba (Szerbiába és Montenegróba) szinte kizárólag csem- pészúton lehet beszállítani műszaki árut. Azt sem lehet elvitatni, hogy az idei nyár nem bővelkedett csapadékban. A dolog hátterében azonban ennél is sokkal súlyosabb dolgok állnak. Az évtizedek óta az átlagosnál lényegesen jobban élő villanygazdaságiak mindenképpen ki akarják eszközölni (értsd: kizsarolni) az elektromos energia legalább 30 százalékos áremelését. Viszont a szerbiai kormány, különösképpen pedig Dra- goszláv Avrámovics, a kis- • jugoszláviai gazdaságszilár- dítási programjának atyja azonban hallani sem akar erNyereségessé válhatnak Követel a Malév A Malév 1994-re tervezett mintegy 69 millió forintos nyereségessége függ attól, hogy a cégnek sikerül-e érvényesítenie követeléseit a Vám- és Pénzügyőrséggel szemben — mondta Pákay András, a Malév vezérigazgatója a budapesti Atrium Hyatt Szállodában egy minapi háttérbeszélgetésen. A Maiévnek mintegy 640 millió forint visszamenőleges vámtartozása keletkezett repülőinek lízingelésével kapcsolatban. Ezt szeptember 10-éig kellett befizetnie. Az összeg egy részét visszaigényelhette, a mintegy 191 millió forint jogosultsága azonban vitatott. A Malév ezért perli a vámhatóságot, és ha sikerül az említett összeget visszaszereznie, akkor nyereségessé válhat. Nem gyengülhetnek az érdekképviseletek Sokat várnak a kamaráktól A gazdasági kamarák megalakulásával a magyar gazdaság irányításában új időszámítás kezdődik. A kormányzat kész arra, hogy a gazdaság egészét érintő kérdésekben, az egyeztetésekben és a jogalkotásban szorosan együttműködjék a most alakuló köztestületi kamarákkal — mondta tegnap Pál László ipari miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alakuló küldöttgyűlésén, s majd később ugyanezt a gondolatot erősítette meg a Magyar Kézműves Kamara alakuló küldöttgyűlésén is. Pál László emlékeztetett arra, hogy a pontatlan törvényi környezet ellenére a gazdaság szereplőinek érdeklődése és kitartása révén alakulhattak meg a tervezett időre a kamarák. A gazdálkodók sokat várnak a köztestületi szervezetektől. A kormányzat felkészült arra, hogy meghatározzák a kamarákkal való munkamegosztás alapelveit. A fejlesztéseket szolgáló különböző pénzalapok felhasználásában, illetve hasznosításában lenne szerepe az új típusú együttműködésnek. Pál László kifejtette: meggyőződése, hogy a külkereskedelemben, ezen belül is a külképviseletek sorsának rendezésében a jövőben az állam kisebb, a kamarák pedig nagyobb szerepet kaphatnak. Bízik abban, hogy a kamarák belátható időn belül úgy megerősödnek, hogy képesek lesznek ezt a feladatot az államtól teljesen átvenni. Elmondta azonban azt is, hogy a kamarák felállásával, megerősödésével nem gyengülhetnek meg a gazdasági érdekképviseletek. A gazdasági önkormányzatoknak és a gazdasági érdekképviseleteknek ugyanis olyan megállapodásokat kell kötniük, hogy a gazdaság rövid és hosz- szú távú érdekei érvényesülhessenek. Levonható a tagdíj fele December elejéig hetven önkéntes kölcsönös biztosító pénztár jött létre az országban. Ezek csaknem kivétel nélkül nyugdíjpénztárak voltak. A pénztárak több mint a fele területi alapon szerveződött, s közülük december elejéig 16 kapta meg a felügyeleti engedélyt, amely a befektetői és szolgáltatói tevékenység megkezdéséhez szükséges — közölte az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyelete. A személyi jövedelemadó 1995-re érvényes, nemrégiben megalkotott szabályai szerint a nyugdíjpénztári tagdíjak 50 százaléka, az egészség-, illetve önsegélyező pénztári tagdíjnak pedig 25-25 százaléka levonható az adóból, együttesen legfeljebb évi 100 ezer forintig. Lefaragják a kiadásokat Nem jut annyi pénz ebben az évben a különböző foglalkoztatáspolitikai eszközök támogatására Zala megyében, mint amennyit a megyei munkaügyi tanács korábban előirányzott. A decentralizált foglalkoztatási alapból 372 millió forint helyett csak 318 millió forintot lehet szétosztani. Ennek az az oka, hogy a munkaerő-piaci bizottság a privatizációs bevételek elmaradása miatt, november 25-ei határozatával csökkentette a decentralizált alapok nagyságrendjét. A munkaügyi tanácsok így mindenütt a kiadások lefaragására kényszerülnek. Nem szennyezik a környezetet Gázzal még olcsóbb A gázautózás hazai áttörésének éve lesz a közelgő 1995-ös esztendő — állítja a gázüzemre való áttérés feltételeit elsőként megteremtő és a hazai gázkutak felét működtető Globimpex-Auto- gas. A cég által a Környezetvédelmi és Településfejlesztési Minisztériumtól ezerötszáz gépkocsi átalakításához elnyert támogatás autónként tizennyolcezer forinttal teszi olcsóbbá a gázüzemre való áttérést, így ötvenkétezer helyett csak harmincnégyezer forintba kerül egy átlagos kocsi átalakítása. Aki hajlandó ennyit áldozni pénztárcájának és környezetének hosszabb távú kímélésére, annak már hatnyolcezer kilométer lefutása után megtérül a befektetés. A gázautózás ma lényegesen olcsóbb a hagyományosnál, hiszen egy liter gáz ára fele a benzinének. A propán-bután hazai ipari melléktermék, árát legfeljebb a forgalmi adókulcs tízről huszonöt százalékra történő emelése növelheti. A PB- gáz vízzé és széndioxiddá ég el, így a gázautók nem szennyezik a környezetet ólommal, szénmonoxiddal és nitrogéndioxiddal. Nem keletkezik korom és salakanyag sem, a motor hosz- szabb élettartamú és csendesebb. A Globimpex fejlesztő- gárdája megoldotta a dízel- motoros gépjárművek vegyes üzemanyagra való átállítását is. A hatvan százalék gázolajjal és negyven százalék PB-gázzal hajtott dízelmotorok kevésbé szennyezik a környezetet, csendesebben duruzsolnak, és kevésbé kopnak. A hagyományosból egy műszak alatt gázüzeművé alakított autókból az ország útjain néhány év múlva akár háromszázezer is közlekedhet — vélik a gázautózás hívei abban bízva, hogy a környezetvédelmi követelmények szigorodása és a gazdasági racionalitás mind több autóst késztet majd kocsijának átalakíttatására. Az'országban működő negyvenhárom gázkút havonta háromnégy újabbal gyarapodik. Lakossági devizaszámlák Kismértékű növekedés Novemberben csak kismértékben növekedett a lakossági devizaszámlák értéke, az előzetes adatok szerint mintegy 3,9 milliárd forinttal. Ebből az elmúlt havi 1 százalékos leértékelés csaknem 3 milliárd forintot tesz ki. A Magyar Nemzeti Bankban az MTI kérdésére elmondták, hogy november végén a lakossági devizaszámlák forintértéke 284 milliárd volt, ami mintegy 2,6 milliárd dollárnak felel meg. Az elmúlt hónapban a befizetések 55 milliárd, a kifizetések pedig 51,1 milliárd forint értéket tettek ki a konverziókkal együtt. Lakossági devizaszámlát már több mint 30 pénzintézetnél vezetnek. A számlák több mint felét német márkában, 20 százalékát dollárban és több mint 10 százalékát schil- lingben tartják nyilván. A kiviteli tervek készítésével és területek átadásával megkezdődött Esztergomban a Vaszary Kolos Kórház rekonstrukciója, amelyre az Országgyűlés döntése alapján 1,6 milliárd címzett támogatás jut, a beruházás fennmaradó kétszázmilliós költségét az esztergomi városi önkormányzat és a Ko- márom-Esztergom Megyei Önkormányzat állja. A washingtoni külügyminisztérium szerint veszélyes Afganisztán légterében a repülés, ezért óva inti állampolgárait az Európa és Ázsia közötti légijáratok használatától. Az elszabadult infláció miatt a bolgár központi bank arra kényszerült, hogy a tervezettnél hamarabb, már szerdán forgalomba hozza a minden eddiginél nagyobb címletű, 2000 levás bankjegyet. Hétszáz évvel az alapítás után a pilseni sörgyár sem kerülheti el a technológiai megújulást: hiába jók a Pilsner Urquell értékesítési adatai, modernizálás címén a hírneves cég mégis csaknem minden ötödik munkását elbocsátja. A gyárban — ahol először 1307-ben főztek sört — az értékesítési mutatók ma is szüntelenül növekszenek. A Plzensky Prazdroj azonban automatikus munkafolyamatokat épít a termelésbe, s így 2600 alkalmazottjából ötszáznak jövőre új állás után kell néznie. Szőkített-e a dízelolaj? Szegedi szakemberek kidolgoztak egy gyors analitikai módszert annak eldöntésére, hogy a vizsgált dízelolaj átesett-e „szőkítésen”. Az eljárást és az eszközt — KERMI- engedélyezés után — jövő év januárjában szeretnék forgalmazni. Képünkön az üzemanyag tesztelése folyik egy szegedi benzinkútnál MTl-felxétel Szerbiai villanygazdaság kontra kormány Kit ráz meg az áram?
