Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-20 / 298. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. DECEMBER 20., KEDD Carter—Karadzic találkozó Egy amerikai Boszniában Mindjárt az elején hangsúlyozni kell, a volt ameri­kai elnök magánemberként, Radovan Karadäc bosz­niai szerb vezető meghívására érkezett a délszláv tér­ségbe. Küldetése így nem túlzottan kockázatos, in­kább homályos, a nemzetközi összekötő csoport pe­dig egyenesen nemtetszéssel fogadta, mert mellékvá­gányra viheti a béketerv elfogadtatására vonatkozó eddigi próbálkozásokat. Bajor—magyar kormányfői Jelentős hitelt kapunk A magyar szerkezetátalakítást és az export támogatá­sát szolgáló több száz millió márka értékű hitelről szüle­tett elvi megállapodás tegnap Münchenben Horn Gyu­la kormányfő és Edmund Stoiber bajor tartományi mi­niszterelnök megbeszélésén. Jimmy Carter első útja Zágrábba vezetett, de Tudj- man horvát elnök semmi újat nem mondhatott a szá­mára. Szarajevóban Izetbe­govic bosnyák elnök arra fi­gyelmeztette, hogy érkezé­se idején is folytatódnak a szerb támadások Bihac el­len, a tűzszünet ily módon számításba sem kerülhet mindaddig, amíg tart az északnyugat-boszniai város ostroma. A belgrádi lapok mérsékelt hangnemben fog­lalkoznak az „egyszemé­lyes békemisszió” jelentősé­gével, s nem felejtik el hangsúlyosítani az oroszok véleményét, miszerint a lá­togatás megzavarhatja az összekötő csoport törekvé­seit. Ilyen előzmények után érkezett Carter tegnap dél­előtt Palába, a boszniai szer- bek fővárosába, s azonnal megkezdte tárgyalásait az­zal a Karadziccsal, aki hosz- szabb ideje nemcsak a Nyu­gat, de már Belgrád számá­ra is szalonképtelen. Nos, a boszniai szerb vezető egyik lehetséges célja nyilván ép­pen az, hogy Szerbia elnö­kével mégis valamiféle egyenrangúsági helyzetbe kerüljön, s amennyiben elfo­gadnák a javasolt béketer­vet, azt a közvélemény ne Milosevic érdemeként köny­velje el. Az egykori amerikai elnö­köt egyébként úgy készítet­ték fel boszniai útjára, hogy a béketerv nem szerepelhet témaként a megbeszélése­ken, viszont a tűzszünet an­nál inkább. Carter ez ügy­ben azonban csak ígéretet tehet, a boszniai szerbek ugyanis abban az esetben hajlandók a harcok beszün­tetésére, ha a rendezési terv keretében önállóságukra vo­natkozóan írásos garanciát kapnak, viszont úgy vélik, hogy a nemzetközi összekö­tő csoport ez irányú tevé­kenysége megfeneklett. A volt amerikai elnök látogatá­sa előtt Aleksa Busha, bosz­niai szerb külügyminiszter e gondolatsort kibontva a belgrádi Borba c. napilap­nak tett nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „Amennyiben a nemzetközi közösség vezetője, azaz az Egyesült Államok úgy dönt, hogy véget akar vetni a boszniai válságnak, akkor még az új év kezdetéig elvé­gezhetjük a munka nagyját, ha azonban Washington nem akarja a háború befeje­zését, semmit sem tehe­tünk”. Az eseményekhez kap­csolódik még két jelentős összejövetel: Milosevic, Szerbia einöke ma Belgrád- ba várja a nemzetközi össze­kötő csoport tagjait, s a megbeszéléseken ott lesz a Jugoszlávia-értekezlet két társelnöke, Owen és Stolten­berg is. Ugyanakkor Hágá­ban üléseznek azon NATO- tagországok vezérkari főnö­kei, amelyek csapatokat ál- lomásoztatnak a volt Jugo­szlávia területén. A tizenkét érintett ország katonai veze­tői a kéksisakosok haté­konyságának fokozásával kapcsolatos javaslatokat te­kintik át. S. P. A tárgyaláson szó volt ar­ról, hogy a kormány az öt év­vel ezelőtti jelentős német hi­telhez hasonlóan szeretne egy egymilliárd összegű hi­telkeretet kapni, amely Bajor­ország, Baden-Württemberg, valamint a szövetségi kor­mány közös ajánlatából áll­na össze. Az előzetes elkép­zelés szerint a két tartomány 250-250 millió márkát nyúj­tana. A találkozó utáni sajtóérte­kezleten Stoiber közölte, hogy Bajorország kész jelen­tős összegű hitelt nyújtani a magyar exportképesség nö­veléséhez, de pontos össze­get nem kívánt megnevezni. Bejelentette, hogy januárban megkezdődnek a szakértői Moszkvában a Nemzetbiz­tonsági Tanács többórás ülé­se után tegnap bejelentették: az orosz katonai erők paran­csot kaptak a Csecsenföld fővárosának, Groznijnak az elfoglalására. Az ülésen föl­merült annak lehetősége is, hogy a Groznijt körülzáró orosz egységek esetleg meg­tagadják a támadásra vonat­kozó parancsot, ami rendkí­vüli módon aláásná Jelcin el­nöki tekintélyét. Ennek elle­nére Jelcin tegnap aláírta a támadásra vonatkozó elnöki tárgyalások a bajor hitelkeret­ről, és Erwin Huber állammi­niszter mielőbb konzultáció­kat kezd Baden-Württem­berg tartományban és a szö­vetségi kormány illetékesei­vel. Hóm Gyula kifejtette, hogy a magyarok reményei szerint a bajor hitel legkeve­sebb 200 millió márka lesz. A kormányfő rámutatott, hogy az új hitel esetében a korábbinál sokkal kevesebb kedvezőbb feltételeket kell kialkudni, ragaszkodni kell a német pénzpiaci feltételek­hez, a korábbi hitelhez ké­pest hosszabb türelmi és tör­lesztési időt kell megszabni. A magyar kormány elsősor­ban a kis és közepes vállala­parancsot. Tegnap hajnal­ban az orosz légierő levegő­föld rakétákat lőtt ki Duda- jev elnök Groznij központjá­ban levő bunkerére. Á raké­ták célt tévesztettek. A Groz- nijból sugárzott rádióadás­ban ezután Dudajev öntuda­tos hangon közölte az oro­szokkal: nekik rakétáik ugyan nincsenek, de a cse­csen nép készen áll az agresz- szió visszaverésére. Groznij- ban közben egyre kevésbé veszik komolyan a moszk­vai hadvezetés által állandó­tok támogatására szánná az összeget — mondta Hóm Gyula, és reményét fejezte ki, hogy tavaszra tető alá ke­rül a bajor hitelmegállapodás. Horn tájékoztatta Stoibert a magyar privatizáció továb­bi lépéseiről, és reményét fe­jezte ki, hogy a bajor üzlet­emberek nagy érdeklődést mutatnak majd a bankok, az energiaszektor, valamint az Antenna Hungária privatizá­ciója iránt. A miniszterelnök sajtóértekezletén szólt arról, hogy az együttműködés fej­lesztése érdekében sürgősen meg kell oldani több régóta húzódó ügyet. A kormány a héten várhatóan kedvezően bírálja el az Audinak azt a kérését, hogy kedvező vámté­telek mellett hozhasson be al­katrészeket győri motorgyá­rába (Stoiber nagyon mele­gen üdvözölte Hornnak ezt a bejelentését). an meghosszabbított ultimá­tumot. A minap orrműtéten átesett Jelcin az elmúlt hu­szonnégy órában többször is kijelentette, hogy a Dudajev tárgyalási készségére vonat­kozó táviratokat ő már a pa­pírkosárba hajítja. Csecsenföld egyes része­in máris súlyos harcok dúl­nak a betolakodó orosz kato­nák és a csecsen hazafiak kö­zött. A Groznijtól mintegy százötven kilométerre levő Dolinszkaja városka környé­két tegnap az oroszok nehéz­tüzérséggel lőtték, s a táma­dásból a harci helikopterek is kivették részüket. Szinte állandóan súlyos harcok dúl­nak Ingusetia és Csecsen­föld határvidékén is. H. J. A nagyvilág hírei A függetlenek megle­pően sok polgármesteri széket elhódítottak a po­litikai pártoktól a vasár­napi szlovéniai helyha­tósági választásokon — derül ki a helyi választá­si bizottság előzetes je­lentéséből. Ezer Weizman izraeli elnök tegnap háromna­pos hivatalos látogatásra Egyiptomba érkezett, hogy megkísérelje „fel­melegíteni” a két ország közötti kapcsolatokat. Weizmant egyiptomi kol­légája, Hoszni Mubarak fogadta a kairói repülőté­ren. * Egy izraeli katona meghalt, egy pedig meg­sebesült tegnap, amikor Hezbollah-fegyveresek támadást intéztek egy izraeli állás ellen az Iz­rael által ellenőrzött dél-libanoni „biztonsági övezetben”. * Pakisztánban vasár­nap hatan meghaltak és kéttucatnyion megsebe­sültek, amikor a rendfenn­tartó erők összecsaptak a lakossággal Karacsi vá­rosában. Az ország gaz­dasági fővárosának szá­mító Karacsit tegnap ál­talános sztrájk is bénítot­ta. % A szocialisták sikere nem annyira egy párt, mint inkább az egész or­szág győzelme — jelen­tette ki Zsan Videnov, a Bolgár Szocialista Párt vezetője vasárnap éjjeli szófiai sajtóértekezletén. ^ Hágában tegnap kétna­pos tanácskozást kezdtek azoknak a NATO-orszá- goknak a vezérkari főnö­kei, amelyek csapatokat állomásoztatnak a volt Jugoszlávia területén. Rakétatámadás Dudajev bunkere ellen Jelcin parancsa Groznij elfoglalására Hazugságnak bizonyult a TASZSZ hírügynökség vasár­nap esti közlése, miszerint máris megindult a Csecsenföld fővárosa elleni átfogó támadás. Az orosz hírügynökség ez­zel a szándékos álhírrel részt vállalt a csecsen hazafiak el­len viselt lélektani háborúból. Tegnap a moszkvai vezetés utasítást adott a Csecsenföldön állomásozó megszálló egy­ségeknek a Groznij elleni agresszió megkezdésére. Lemondott a „Tiszta kéz” vizsgálat atyja F öldrengésként rázta meg egész Itáliát a leghíresebb és legnépszerűbb olasz bíró, Antonio Di Pietro milánói államügyész-helyettes lemondásának híre. Nemrég, mi­után befejezte talán utolsó nagy vádbeszédét a korrupt olasz politikusok ellen — többek között öt és fél évi bör­tönbüntetést kérve Bettino Craxi, a Tuniszba menekült volt olasz szocialista vezér számára —, még ott, a milá­nói törvényszék termében levette tógáját. Lemondóleve­lét már előzőleg átadta főnökének, és e nyilvánosság előt­ti tógalevetés csak szimbolikus jel volt, mint ahogy ő maga is a korrupcióellenes harc szimbóluma volt. Éppen ezért mondott le, mert úgy érezte, hogy a politika eszkö­zeként akarják felhasználni, hol jobbra, hol balra ráncigál- va, holott ő csak bírói kötelességét teljesítette, bármilyen politikai célzat nélkül. 1992. február 17-én történt, hogy Antonio Di Pietro bíró letartóztatási parancsot írt alá a szocialista Mario Chiesa ellen, aki egy híres milánói öregotthon igazgatója­ként kenőpénzeket fogadott el. Senki sem gondolta ak­kor, maga Di Pietro bíró a legkevésbé, hogy lavina indult útjára, amely két év alatt elsöpörte az egész régi olasz po­litikai vezető osztályt. Di Pietro úgy járt, mint az egykori bűvészinas, aki nem tudta többé megállítani az általa meggondolatlanul felélesztett földöntúli erőket. A különb­ség csak annyi, hogy a milánói bíró nem meggondolatla­nul cselekedett, hanem abban a hiszemben, hogy felelős­ségre fog vonni néhány közpénzeket elherdált vagy köz­munkák juttatásáért kenőpénzt elfogadott egyént, de nem láthatta előre, hogy a kivetett hálóba az egész rendszer bele fog akadni. 1992 előtt is tudta mindenki, hogy Itáliában a kéz ke­zet mos rendszere uralkodott, hogy előnyökhöz csak a ke­rekek megolajozásával lehetett jutni, de azért nem min­denki gondolta, hogy egyszerűen nem lehetett dolgozni, vállalkozáshoz jutni, üzletet kötni a régi pártok és vezető­ik, miniszterek, képviselők, polgármesterek, városi taná­csosok stb. lefizetése nélkül. A Milánóból indult, de né­hány hónap alatt az egész országra és az egész rendszerre kiterjedt vizsgálat bebizonyította, hogy Itáliában a korrup­ció nem egyesek kiváltsága volt, hanem mélyen gyökeret vert mentalitás, mint Szicíliában az omertá, a konok hall­gatás. A szocialisták korrupciója volt a legfeltűnőbb, mert Craxi valóságos hatalmi erődöt épített fel magának Milá­nóban, és vazallusai két kézzel inkasszálták a milliárdo- kat a párt és saját maguk számára. Néhány év alatt vala­mennyien mesésen meggazdagodtak. A letartóztatások­kal megkezdődött egymás bemártása, és a botrány egyre jobban terjedt, kiderült, hogy valamennyi régi párt, a maga „tisztakezűségét” fennen hirdetett kommunista párt is korrupt volt. Sokan azt állítják, hogy a kenőpénzes bot­rány kirobbanása is a kommunizmus bukásának következ­ménye, mert amíg a közös nagy ellenség, a kommuniz­mus ellen kellett küzdeni, háttérbe szorultak a belső prob­lémák, és a pártok összefogtak. Ez persze nem ad magyarázatot a kérdésre, hogy miért kellett Itáliában a kommunizmus ellen harcolva egy kor­rupcióra alapozott rendszert felépíteni. Egy Di Pietrónak, ill. hozzá hasonló bírónak már 30 évvel ezelőtt kellett vol­De hát jobb későn, mint soha. Di Pietro néhány hó­nap alatt Itália legnépszerűbb embere lett, hősként kezd­ték tisztelni, és talán ezzel kezdődött a baj. Di Pietro ugyanis nem egyedül dolgozott, hanem egy jól összefor­rott csoporton belül, de mégiscsak az ő neve forgott köz­szájon, és az ő személyéhez kapcsolódott az egész „tisz­ta kéz” vizsgálat. Ezért történt, hogy a vádlottak padjá­ra került politikusok és iparmágnások csak ellene lázad­tak fel, és őt fenyegették a névtelen levelek és telefonhí­vások. A tv egyenes adásban közvetítette a nagy perek tárgya­lásait, amelyeken Di Pietro ügyész mondta az igen hatá­sos vádbeszédet, mert a paraszt származású, volt rendőr- kapitány gyors és egyenes módon dolgozott, senki tekin­télyét nem tisztelte, akit bűnösnek tartott, bíróság elé idéz­te. Végső fokon a „Tiszta kéz” vizsgálat eredménye kö­vetkeztében ábrándultak ki az olasz választópolgárok a régi pártokból és buktatták meg azokat a választásokon, a Hajrá Itália vezette új koalíciót juttatva győzelemre. A ntonio Di Pietro és társai azonban tovább folytatták munkájukat, leleplezve, hogy az új rendszerben is akadnak korrupt személyek, és így szembekerültek né­hány vezető politikussal, míg az utóbbi napokban olyany- nyira kiéleződött az ellentét bíróság és kormány között, hogy az igazságügy-miniszter vizsgálatot rendelt el a mi­lánói „Tiszta kéz” ellen. Di Pietro bíró lemondott, de tár­sai folytatják a munkát, a kenőpénz botrányhullámai még jó darabig fogják verdesni az olasz partokat. Bányász Kató Róma

Next

/
Thumbnails
Contents