Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-19 / 297. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1994., DECEMBER 19.. HÉTFŐ 9 Richard von Weizsäcker cikkei és beszédei R ichard von Weizsäcker a könyvéhez az előszót 1991 nyarán írta, s a kötet írásai Németország 20. századi történelmének legnagyobb szabású eseménye, az újraegyesülés körüli esztendőkben keletkeztek. Ezek az írások az elnök által elmondott, különböző alkalmakra készített beszédeket, vagy tekintélyes lapok (például az amerikai Time, a német Spiegel, ez utóbbi kezdeményezésére készült írás a Római Klub kiadványában is megjelent) felkérésére írott cikkeket adnak most, kötetbe foglalva, közre. A Szövetségi Köztársaságnak két cikluson keresztül megválasztott elnöke sikeres politikai pályát futott be. Egyik írásában azonban felbukkan a múlt, kitörölhetetlen. Édesapja a nemzetiszocialista időkben is megőrizte államtitkári pozícióját, ám a naplójában már a háború kitörése előtt is borúlátó a jövendőt illetően. Maga az elnök a háború kitörésekor 19 éves katonaként a lengyel határon állomásozott, fivére ugyanott, s a harci cselekmények megindulásakor ez a fivér — alig pár kilométerrel az öccsétől — az elsők között halt hősi halált. Megtudjuk, hogy a határra — a garnizonuk- ból — nem pántlikás díszítéssel vitték őket, mint 25 évvel korábban, hanem éjszakánként, szinte titokban, mert a német lakosság már ekkor, a kezdetek idején sem lelkesedett a háborúért. Csak a nagygyűléseken ordítozó ezrek diadalkiáltását közvetítette sajtó, rádió, s a külvilág ezt látta Németországból. Az egyes beszédek helyszíne javarészt Németország (Heidelberg, Bamberg, Berlin, München, Hamburg, Bonn, Türingia városai, Drezda), de idegen városok, mint Pavia, Zürich, New York, vagy a Harvard Egyetem is felkérték az elnököt különböző alkalmakkor beszédek tartására. A beszédek témája változatos, sokszor kerül szóba az újraegyesítés, az európai gondolat, a szakszervezetek szerepe, a jogállam karaktere, a ma is élő és kívánatos patriotizmus, a Hitler elleni ellenállás (Stauffen- berg-emlékünnep), és visz- szatérő gondolat a német szellem megnyilvánulása az évszázadok során. A magyar olvasó két beszédet tart kiemelkedőnek a kötetből. Az egyik a pá- viai egyetemen az elnök díszdoktorrá avatásakor mondott beszéd, melynek címe: A mai Európa történelmi gyökerei. A másik beszéd Zürichben hangzott el: Európai erények a forradalmi átalakulások idején. Noha érthető okoknál .fogva e beszédek a németeknek vagy németekről is szólnak, de mindegyikben jelen van az európai gondolatnak az a nemes folytatódása, amelyhez mi is — ha ma torzult gondolatvilág mellett és hamis analógiák tévedései ellenére —• tartozni akarunk. A páviai beszéd arra utal, hogy ott, a régi koronázóvárosban német királyokat is koronáztak a lombard koronával. E város volt a Regnum Itali- cum központja, s a német császárok a római cézárok utódainak érezhették magukat. A példaként felhozott II. Frigyes a Ho- henstaufen-házból inkább volt olasz, mint német. Sem az alattvalók, sem az uralkodók nem egy személyhez, vagy családhoz kívántak hűek maradni, hanem egy gondolathoz, a Római Birodalom örökségéhez, ami a középkornak az összetartó erőt, a szellemi hatalmat és világi szervezetet, stabilitást biztosította. Amikor a középkori Európa felbomlik, s egyedi államokra oszlik szét, akkor is marad egy összetartó jellegzetesség, az egyes korok stílusa, ami ismét országok, nemzetek határain átnyúlik, s ugyanannak a közös érzésnek a kifejezése egész Európában: a reneszánsz, a barokk, és a többi építészeti és művészeti irányzat. A páviai egyetem egy jogi iskolából nőtt ki, s ez különösen emlékezteti a mai embert arra, hogy a Római Birodalom örökségében nemcsak a Birodalom, de legalább vele egy sorban a Jog eszméje is benne foglaltatott. A jog érvényesülésének gondolata a külön országokra szakadt Európában is mindvégig jelen volt. A középkor utáni gondolkodás mindvégig ápolta a jog eszméjét, előbb a római jogi örökség kodifikációjával, majd a felvilágosodás kritikai rendszerének elismertetésével, s a mai európai törvénykönyvek megalkotásával. A második világháborút követő európai felfordulásban, a németek kettéosztottságá- nak kényszere alatt a németek szívesen menekültek az európai gondolathoz, amiben későbbi egyesülésük zálogát is látták. (Mennyire hasonlít mindez a magyar viszonyokra, ahol a korábbi, éles patriotizmus mellé éppen a második világháborút követően zárkózott fel a megértés, a tolerancia, a más nemzetek igényeinek akceptálása, ugyanakkor a sajátunk érvényre juttatásának következetes kívánalma is.) Ma az európai gondolat olyan újjászületését éljük meg, amely a legnemesebb értelemben továbbfolytatása a középkor Eu- rópa-gondolatának. Nem visszatérés, hanem új távlatok megteremtése, s ez teszi lehetővé Kelet és Nyugat, Észak és Dél egymáshoz való közeledését. A Zürichben elmondott beszéd első része Európa háború utáni gazdasági talpra állását mint a civilizáció és kultúra nélkülözhetetlen előfeltételét tárgyalja. A mondanivaló lényegét a beszéd második része tartalmazza. A ma megértéséhez itt is a görög múltig kell visszanyúlnunk. Az antik görög világ kulcsfogalma az arete, az erény volt. Már Homérosznál ez a tulajdonság adja a személyiség legfontosabb jegyét, olyan személyiségét, akinek törekvése, hogy a legjobbá váljék. Pláton négy legfontosabb erénye: az okosság, az igazságosság, a bátorság és a mértéktartás. Míg a görög erényideál az erős ember jellemvonásait emeli ki, a kereszténység kilép e korlátok közül, s a kívülállót, az elesettet is bevonja a látóhatárába: a gyengébbek segítését. Az antik „lehetőség” helyébe a keresztény „kötelesség” lép. E kettős gyökérzetből nőtt ki a rous- seau-i törekvés: az emberek egyenlő jogának elismertetése a boldogságra. A felvilágosodás meghirdette az elidegeníthetetlen emberi jogokat. A társadalmi egyenlőtlenség el nem tüntethető jelensége így hozza magával a segítés, a támogatás gondolatát. A mai világ fogalmai: szabadság, demokrácia, jog, nyilvánosság, béke. Európa eme erényeit kell ismét felmutatni, hogy a virágzó jövendő megvalósulhasson. Vajha nemzetünk is megtalálná azokat a vezetőit, akik hasonló látókörrel egyengetnék a jövő útját. Harsányi László SZOLGÁLTATÁS Az orvos válaszol Erdőkertes, művelődési ház Idősek köszöntése Lapunk olvasói időről időre olyan egészségügyi, orvosi kérdésekkel fordulnak hozzánk, amelyekre mi, a sz.erkesztőség munkatársai nem tudunk válaszolni. így a Pest Megyei Hírlap megállapodott a Szent Rókus Kórház és Rendelőintézettel, aminek eredménye, hogy az ott dolgozó szakorvosok adnak választ az önök kérdéseire. Továbbra is várjuk leveleiket szerkesztőségünk címére: (Budapest VIII., Somogyi Béla utca 6., 1446, Postafiók 311.). Ma délután 3 órakor rendezik meg az idősek sze- retetünnepét Erdőkertesen a művelődési házban '(Fő út 48.)- A műsor keretében a helyi iskolások, Gyapjúágynemű-bemutató és -vásár Allergiás vagyok a különböző növények pollenjeire, így tavasztól őszig hosszú idő óta minden évben szénanátha kínoz. Már kezdem megszokni, ám az új számomra, hogy most, amikor a virágzás már nem okozhatja, ismét jelentkeznek a tünetek. Mi lehet az oka? A pollenszezon ideje valóban tavasztól őszig tart. Az időjárási viszonyoknak megfelelően a virágzásnál lehet néhány hetes eltérés. Az allergiás alkatú egyénnél előfordulhat, hogy nemcsak a pollenekre allergiás, hanem egyéb allergénekre is. A nedves, esős időben ugyan a pollenek száma csökken, de igen nagy számban megjelennek a levegőben a gombaspórák, s nagyon sokan erre is érzékenyek. Ha az allergiavizsgálat önnél már régebben történt (3-4 éve), akkor érdemes a kontrollvizsgá- latot elvégeztetni. Társulhat még házipor-, atka-, állati szőrökre való érzékenységgel is a pollenallergia, ezért célszerű ennek kimutatása vagy kizárása a további életvitel és kezelés szempontjából. Dr. Kovács Ilona gyermekpulmonológus Iskolai színjátszás Abonyban Ma gazdag program várja az érdeklődőket az abonyi Petőfi Művelődési Házban (Csillag Zs. u. 2.). Délelőtt 10, 12 és este 6 órától a Somogyi Imre Általános Iskola színjátszó csoportjának előadásait tekinthetik meg az ide látogatók. Délután 3 órától a kézimunkaszakkör tartja foglalkozásait. Délután 4 és este 6 órakor pedig a gyapjúágynemű-bemutató és -vásár lesz. Az abonyi művelődési ház további programjairól bővebb felvilágosítás az (53)-360- 012-es telefonszámon adnak. Balassagyarmaton, városközponthoz közel komfort nélküli 68 négyzetméteres családi ház eladó. Érdeklődni: (35)-310-034-es telefonon. V alutaárfolyamok Pénznem Vételi árfolyam 1 egységre, Eladási forintban Angol font* 172,50 175,98 Ausztrál dollár 85,86 87,46 Belga és lux. frank (100) 341,69 348,61 Dán korona 17,93 18,29 Finn márka 22,64 23,10 Francia frank 20,39 20,81 Görög drachma (100) 45,47 46,39 Holland forint 62,76 64,02 ír font 169,70 173,16 Japán ven (100) 110,05 112,25 Kanadai dollár 79,66 81,24 Kuvaiti dinár 368,01 375,25 Német márka 70.28 71,70 Norvég korona 16,12 16,44 Olasz líra (1000) 67,76 69,16 Osztrák schilling (100) 9,98 10,18 Portugál escudo (100) 68,45 69,85 Spanyol peseta (100) 83,70 85,42 Svájci frank 83,10 84,80 Svéd korona 14,66 14,96 USA-dollár 110,42 112,56 ECU (Közös Piac) 133,99 136,71 * Ideértve a skót és északír kibocsátású angol font bankjegyeket is. az önkormányzat dolgozói, illetve a helyi kiskereskedők és vállalkozók köszöntik és ajándékozzák meg az idős embereket. Roskoványi István kassai festőművész: Utolsó sör a vacsora előtt
