Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-19 / 297. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAC 1994. DECEMBER 19., HÉTFŐ Szétverik a hálózatot? Bajban a falugazdászok Teljes az árlista Baranyában már levelet kaptak a falugazdászok, amelyben a megyei földhivatal részéről közük velük, hogy megbízásuk meghosszabbítására nincs mód, kedvező költségvetési döntés esetén viszont kilátásba helyezhető a további munka. A levél tartalma megfelel az e tárgyban ez idáig napvilágot látott kormánynyilatkozatoknak. A falugazdász-hálózat sorsa ugyanis a költségvetési törvény elfogadásával könnyen megpecsételődhet. Az utolsó kegyelemdöfést az a hatszázmillió forint is jelentheti, amelyről Nagy András, az FM helyettes államtitkára beszélt napirenden kívül az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának egy közelmúltbeli ülése után. A képviselők tájékoztatása azután történt, hogy Bogárdi Zoltán MDF- es honatya napirendre vételi javaslatát túlnyomórészt a szocialista képviselők elutasították. A helyettes államtitkár szavaiból kiderült: az említett ösz- szeg négyszáz falugazdász éves, és kétszázötven féléves fizetését fedezné. Ha az utóbbi másik felét állják az önkormányzatok, és ha a hatszázmilliót egyáltalán az agrártárcára bízzák, úgy 650 ember állhat jövőre munkába. Az előző kormány erre a célra biztosított pénzének mintegy a felét jelentő összeget ugyanis — pont a mezőgazdasági bizottság javaslatára — lehet, hogy az országosan jogilag még csak alakuló Agrárkamarának adják. Tovább bonyolítja a helyzetet Bogárdi Zoltán szerint az is, hogy a megszüntetésről teijengő hírek mellett a hegyközségi törvény végrehajtásánál, a földkiadás és a földkimérés meggyorsításánál égető szükség lenne a falugazdászok munkájára. Nem tudja tehát a jobb kéz, hogy mit csinál a bal — jelentette ki lapunknak a képviselő, aki egyúttal azon aggodalmának is hangot adott, hogy a cikk elején említett levél kézhezvétele után épp a jobb és eredményesebb munkát végző érintettek hagyják ott maguktól a falugazdászi pályát. A cél tehát világos: pénz van, de a hálózatot szétverik — mondta Bogárdi Zoltán. Nánási Tamás Teljessé vált az idén májusban megnyitott Csatoma-alag- út árlistája: a létesítményt üzemeltető Eurotunnel-társa- ság nyilvánosságra hozta, hogy mennyibe kerül majd az autósoknak, illetve motorosoknak az alagút igénybevétele. Ezt a lépést az tette lehetővé, hogy a biztonsági feltételeket ellenőrző francia—brit kormányközi bizottság előző nap végre megadta az engedélyt a turistaautókat szállító szerelvények, a Shuttle-ok elindítására. A most bejelentett árak szerint (amelyek csak jövő március végéig, az igazi ideJapán vezet Japán a világelső az egy főre jutó hazai össztermék alapján, maga mögé utasítva a korábbi éllovas Svájcot. 1993-ban Japánban 33 ezer 764 amerikai dollárnak megfelelő összege volt az egy főre jutó hazai össztermék, egy évvel korábban csak 29 ezer 478. A második helyen álló Svájc mindössze 18 dollárral maradt el Japán mögött, 33 ezer 746 dolláros GDP/fő teljesítménnyel. genforgalmi szezon beindulásáig érvényesek) az átkelés autónként 390 és 1140 frank közötti összegbe keiül majd — függetlenül az egy-egy kocsiban lévő utasok számától. A legolcsóbb árat azok fizetik, akik még aznap vissza is térnek hazájukba: 620 frankba kerül a jegy, ha az utasok maximum öt napig maradnak a csatorna túloldalán; a legnagyobb összegre pedig az ennél hosszabb utazásra készülők számíthatnak. (Motoroknál ugyanezek az árak: 290 frank, 390 frank, illetve 640 frank.) Stadionüzletházat avattak szombaton Sopronban. A 129 üzlethelyiségnek otthont adó kereskedelmi létesítmény a Soproni Labdarúgó Klub vállalkozásában épült. A klub által alapított Football Kft. szervezte a beruházást. A több mint 5400 négyzetméteres hasznos alapterületű épületben egyebek között több divatárus, játékkereskedő, továbbá szűcs, lószerszámkészítő kíMárcius végéig kötelező lesz az elővétel, addig ugyanis óránként csak egy- egy szerelvény indul majd az alagút francia végpontjáról Nagy-Britannia felé: áprilistól viszont megduplázódik a járatsűrűség, s ráadásul ekkortól nem pusztán személyautók és motorok, hanem autóbuszok, illetve lakókocsik is helyet kaphatnak a Shuttle-okon. Decemberben egyébként az autó- szállító szerelvények csak „félgőzzel” (reggel kilenctől este 10-ig) közlekednek, januártól viszont éjszaka is folyamatos lesz a forgalom. nálja portékáját. Mellettük söröző és kávézó is várja a vendégeket. Az üzlethelyiségek a kereskedők tulajdonában vannak, a pinceszinten lévő 1600 négyzetméteres garázst azonban a labdarúgóklub megtartotta, működtetéséből bevételhez jut. A sportegyesület ezzel a ma még ritkaságnak számító megoldással vetette meg további működésének pénzügyi alapjait. • Forintos hírek Sikeres próbautat tett a hét végén Kijev fölött az Antonov gyár új reménysége, az AN 70-es óriás teherszállító repülőgép. A négy darab hatalmas légcsavarral ellátott repülőgép jelenleg a legnagyobb teherszállító légi jármű a világon, gyomrában egyszerre 120 tonna hasznos teher fér el. Az energetika a rendszer- váltás tükrében című, csaknem 700 oldalas szöveggyűjteménynek első példányát a Magyar Olajipari Múzeumnak ajándékozta Szűcs István, az ipari tárca volt helyettes államtitkára. Országgyűlési felszólalásait, az írott és elektronikus sajtó energetikával foglalkozó anyagait, illetve saját nyilatkozatait tartalmazzák a dokumentumok. Focisták üzletháza LÁTÓHATÁR Burgenlandi szomszédolás /. Kuruc kesergők osztrák bor mellett Szeptemberben egy rövid írásban számoltunk be Wenzel Róbert búrgenlandi szőlősgazdáról, akinek a borai messzi földön híresek. S bár ő csak fenntartásokkal állítja, nagy a valószínűsége, hogy a szépapja, a „dinasztia”-alapító Wenzel Gottfrid jóvoltából előbb készült aszúbor Ruszton, mint Tokajban. A riportot követően több olvasónk jelezte, szeretnének még többet megtudni Rüsztről, Wenzel úrról, no meg az ausztriai bortermelők viszonyairól. Beleértve az értékesítést, az állami támogatási rendszert és az adózást. Wenzel úr nem zárkózott el egy újabb beszélgetéstől, de mert igen elfoglalt ember s állandóan úton van, többszöri egyeztetés után csak most, advent idején sikerült elérnünk. Ilyenkor, december derekán közel sem Műemlék ház II. József császár korából. A házak rendszeres állagmegóvását ön- kormányzati rendelet írja elő Ez már a XX. századi Ruszt, a 240 ágyas, háromcsillagos Tó Hotellel olyan szép a Fertő tó környéke, mint augusztusi ottjártunk alkalmával. Akkor napfényben fürdött Ausztria szőlőskertje, a tőkék zöld krinolinban sorjáztak a dimbes- dombos lankán. Most csend van, nyirkos párát lehel a tó, s a tél ködparókát borít a szőlőtőkékre. Ruszt utcái is kihaltak, még Wenzel úr pincéjében is gyér a forgalom, mindössze ketten ülnek egy üveg kékfrankos mellett. Mindenekelőtt Rusztról mondanék néhány szót. Ez a mindössze 1700 lakosú település Ausztria második legkisebb városa, a szabad királyi város státust még 1681-ben kapta, illetve váltotta meg a császári udvartól, s egyben az udvari szállító címet 'is. Mindez 500 akó — 25 ezer liter — borába és 60 ezer aranyforintjába került a városnak. A krónikák szerint a Habsburgokat megelőzve előbb Mátyás király, majd II. Lajos özvegye, Mária királyné tüntette ki figyelmével a ruszti borokat. Ez utóbbi adományozta — még a mohácsi tragédia előtt — az R védjegyet, mellyel a hordóikat, majd később a cserép- és üvegflaskákat jelölték a rusztiak. Ez a védjegy ma is él. A középkorban, sőt később is Rusztnak olyan kötődése volt Sopronhoz, mint Fót- nak Pesthez. A városi tisztségviselők, kereskedők és iparosok a pénzüket szőlőbe fektették, a szőlőt és a hozzá tartozó nyaralót a vincellérek művelték, gondozták. Emellett persze voltak nagytermelők is, mint a Wenzel család, melyeknek egy-egy tagja szőlészként ténykedett. A több száz éves sopro- ni-ruszti kötődést a trianoni döntés szakította meg. Wenzel Gottfrid — az akkori családfő — 1905-ben még Sopron városkapitánya volt, fia, László, 1920-ban válaszút elé került, majd úgy döntött, hogy a magyar állampolgárságot osztrákra cseréli, és Sopronból Rusztra költözik. Ám, hogy lélekben megmaradt magyarnak és soproni polgárnak, arra mi sem jellemzőbb: a most 93 éves nagybeteg Laci bácsit kérésére nem az eisenstadti, hanem a soproni kórházban kezelik. A ’20-as, '30-as években még sok magyar élt Ruszton. Ma már szórványmagyarságról sem lehet beszélni, Wenzel Roberten kívül alig néhányan törik a magyar szót. Viszont a lakosság közel fele még ma is protestáns. — Az apám még magyar iskolába járt, kívülről fújta az Arany-verseket. És gyönyörűen játszott tárogatón, többnyire kuruc kesergőket. Különös egy família vagyunk mi — mondja Wenzel úr nevetve. — Egyszerre voltunk Kossuth-pártiak és császárrajongók. A szalonban az aradi tizenhárom Wenzel Laci bácsi, amikor még bírta tüdővel. Nemcsak tárogatózni tud, de az övé Burgenland egyetlen tárogatógyűjteménye Krekács Róbert felvételei, a reprodukció a bécsi Original Farbfoto kiadványa Ruszt főtere az egykori kovácscéh diszkójával, amit a szabad királyi város cím elnyerésének évében készítettek vértanú mellett jól megfért Ferenc József mellszobra és Erzsébet királyné portréja. Emellett apám kiváltképp arra volt büszke, hogy engem elsősként Dutka Ákos öccse tanított, aki Trianon után települt Váradról Rusztra. A Habsburgok iránti lojalitás ma is megmutatkozik a pincegádorban — itt van az állandó borbemutató és itt iszogatnak a vendégek — díszhelyen IV. Károly és Zita királyné olajportréja függ, alatta Habsburg Ottó dedikált fényképe. — Habsburg Ottó és apám közt igen bensőséges kapcsolat alakult ki. 1966 óta szinte minden évben megfordult nálunk a „királyfi”. Iszogatott az osztrák borból és hallgatta apám tárogatójátékát. A Krasznahorka büszke várát. Két idős ember, nagy idők tanúi. Szavak nélkül is megértették egymást. (Folytatás a holnapi számunkban) Matula Gy. Oszkár