Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-19 / 297. szám
í PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. DECEMBER 19., HÉTFŐ 3 Nekem tetszett... Amikor a kormányalakítási tárgyalásokról a koalíciós pártok vezetői a szárnyas ajtón kiléptek a sajtó képviselői elé, akkor nekem nem tetszett a miniszterelnök úr viselkedése. Nem tetszett, mert a kisebbik párt vezérének árnyékában állt meghúzódva, és lesütött szemekkel hallgatta tárgyalópartnerének „magabiztos ”tájékoztatóját. Nekem nem tetszettek a miniszterelnök úr félreérthető' nyilatkozatai sem, amik kapkodását, tájékozatlanságát igazolták. Továbbá, nem tetszett nekem a miniszterelnök úr szűkszavúsága sem a „Já- nosi-üggyel”kapcsolatosan, hiszen a lemondott államtitkár úrról, búcsúztatóként, néhány jó szót azért mondhatott volna. Nem tette, s így ez a kép maradt meg bennem: a kisebbik kormánypárt első' embere, ifjonc kultuszminiszter barátjával összesomolyogva távozik a csapóajtón át. A szombat esti Híradóban láthattuk, amint a miniszterelnök úr a rádiónak nyilatkozott (ugyanis megleste őt a Híradó kamerája). Nekem tetszett, ahogy belügyminiszterét „helyére” tette, aki úgy látszik egy pillanatra elfelejtette, hogy nem ő a miniszterelnök. Nekem tetszett a miniszterelnök úrnak az a kijelentése is, miszerint a koalíciós partner a „nagyságához” képest nagyobb hatáskört élvez, hogy igenis lesznek változások a kormányban, s nem veszi jónéven, hogy a kormánytárs párt olykor a sajtón keresztül üzenget neki. A hétvégi napisajtó szakembereinek jó része viszont elsiklott a történtek felett. Úgy látszik, ez meg nekik nem tetszett. Angyal János Új elnök a parasztszövetség élén Köszönet a választóknak Enyhíteni a lakosság terheit A KDNP intézőbizottsága szombati ülését követően az alábbi nyilatkozatot fogadta el: A Kereszténydemokrata Néppárt intézőbizottsága megköszöni a választók bizalmát, amely lehetővé tette jelöltjeink számára az önkormányzati munkában való meghatározó részvételt. Az önkormányzatoknak nagy a szerepe a helyi foglalkozási gondok enyhítésében, a helyi vállalkozások támogatásában és a szociális igazságosság érvényesítésében. A kereszténydemokraták által támogatott ön- kormányzati képviselők és polgármesterek vállalták ezt a felelősséget. Mindent megtesznek azért, hogy a kormány elhibázott gazdaságpolitikai döntései minél kevésbé sújtsák a további terhek elviselésére már nem képes lakosságot. E cél érdekében azon dolgozunk, hogy az önkormányzatok erejüket ne pártpolitikai csatározásokra, hanem a tényleges gondok megoldására fordítsák. Az elmúlt hetekben a KDNP tárgyalást folytatott számos érdekvédelmi és szakmai szervezettel a privatizáció aktuális kérdéseiről. A kormány jelenlegi törvénytervezetben foglalt elgondolásokat egyetlen tárgyalópartner sem támogatta. A Kereszténydemokrata Néppárt intézőbizottsága felhívja a törvényelőkészítők figyelmét, hogy a parlamenti tárgyalás megkezdéséig törekedjenek széles körű megegyezésre a szociális partnerekkel. Európai támogatási rendszert sürgetnek A magyar parasztság számára csak egy erős érdekképviselet jelenthet megfelelő biztonságot, amely támaszt adhat a fejlődéshez — jelentette ki Vörös Vince, a Magyar Parasztszövetség leköszönő elnöke a szervezet szombati kongresszusán a Földművelésügyi Minisztériumban. A szövetség vezetője arra kérte a megjelenteket, hogy a parasztság szétforgácsolt erőit próbálják meg az érdekvédelem területén egyesíteni. Ennek jegyében szorgalmazta a magángazdák szövetkezeti összefogását is. A parasztszövetség arra törekszik, hogy Magyarországon ismét legyenek erős magángazdák, és mindent elkövet annak érdekében, hogy a magángazdaságok — korszerű módon — piacképes árukat termeljenek. Ezt már Deák Ferenc, a Magyar Parasztszövetség főtitkára hangoztatta az elnökségi beszámolót ismertetve. Az elmúlt évek summázata- ként a főtitkár kitért arra, hogy a Magyar Parasztszövetség állást foglalt a reprivatizáció mellett, de a magyar parasztság sajnos csak részleges kárpótlást kapott. Nehezményezte, hogy a válságba jutott mezőgazdaságot az Antall-kormány szinte semmilyen módon nem segítette, elmulasztotta például az érdek-kép'viseleti törvény megalkotását is, amelyet még a jelenlegi kormány sem pótolt. A szövetkezeti és az átmeneti törvényeket egyértelműen rossznak minősítette, mondván: azok a falvakban békétlenséget, a gazdák között gyűlöletet, a mezőgazdaságban pedig bizonytalanságot teremtettek. Hiányolta az Európai Unió gyakorlatához hasonló támogatási, hitelezési és adózási feltételeket is. A főtitkár eredményként számolt be arról, hogy létrejött az agrárkoordinációs fórum, és a parasztszövetség együttműködési megállapodást kötött a MOSZ-szal, noha a két érdekvédelmi szervezet nézetei nem mindenben egyeznek. A most szerveződő agrárkamarákról szólva a főtitkár kijelentette: a Magyar Parasztszövetség csak olyan agrárkamarát tud elképzelni, amely bizonyos állami feladatokat átvállal, ám ugyanakkor az érdekvédelmi szférából kivonul. Némi ügyrendi huzavona után a Magyar Parasztszövetség megválasztotta új tisztségviselőit. A szavazás eredményeként a szövetség új elnöke Varjas Lajos lett, aki életrajza szerint kisgazda beállítottságú, ám párttagságát egy éve szünetelteti a pártban. A főtitkárt, Deák Ferencet újraválasztották, és a szövetségnek három alelnöke, valamint egy főtitkárhelyettese is lett. Elmaradt a Horn—Kuncze vita (Folytatás az 1. oldalról) Pál László azt is bejelentette: 1995. január 1-től nem emelkednek az autóvámok, azaz a kormány ülésén azt javasolta (és ezt a kabinet elfogadta): Magyarország ne éljen azzal a nagyon szűk mozgási lehetőséggel, amelyet az Európai Unióval és a GATT-tal kötött szerződések e tekintetben nyitva hagytak. Ugyanakkor azt is közölte: az EU-val kötött szerződések értelmében 1995. január 1-től az autóvá- mok automatikusan 10 százalékig csökkennek. A kormány jóváhagyta és az Országgyűlés elé terjeszti az egyes büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelynek elfogadása esetén fiatalkorúak- ra szabadságvesztés csak kivételes esetekben lesz kiszabható. A kabinet rendeletet alkotott a bevándorlási engedélyek jövő évi keretszámáról is, s — figyelembe véve az eddigi tapasztalatokat — 2000 bevándorlási engedély kiadását teszi lehetővé. A kormány megtárgyalta és elfogadta a Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló törvény módosítását, amelynek parlamenti elfogadása esetén a vállalható garancia felső határa 200 millió forintra nő. Leló'tték a kútkezelőit Bicskén Fegyveres rablótámadás Péntek este 19 óra 45 perc körül két ismeretlen tettes fegyverrel megtámadta a bicskei Mól Rt. benzinkútjá- nak kezelőjét, aki megpróbált ellenállni, s ekkor lőfegyverrel megölték — tájékoztatott a Budapesti Rendőr-főkapitányság tegnap délután. A hírügynökség munkatársának kérdésére mind a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság, mind pedig a BRFK ügyeletese elzárkózott attól, hogy további részletekkel szolgáljon. így az sem tudható, hogy a támadás során elvittek-e pénzt, vagy más értéket a fegyveres rablók. A rendőrség kéri, hogy akik az eseménnyel vagy az elkövetőkkel kapcsolatban bármilyen adattal rendelkeznek, a (22)-350-833-as, vagy a 07-es telefonszámon, illetve bármelyik rendőri szervnél jelentkezzenek. Gázt, de ne így! ‘Hti : .rrzimó i0’0 '^SAVÖi_Gy nc ifsvHALALVŐLGy I Több százan tüntettek szombat délelőtt a Kossuth téren a tervezett dél-budai gázvezeték építése ellen. A főként XI. és XII. kerületi lakosok azt sérelmezik, hogy a szokatlanul nagy nyomású vezeték a lakótelepek biztonságát veszélyezteti Talum Attila felvétele Elégedett a Fidesz A Fidesz számára az önkormányzati választás sikeres volt, hiszen 347 képviselő a párt színeiben jutott a testületekbe — hangsúlyozta Várhegyi Attila, a fiataldemokraták országos választmányának elnöke, a testület ülését követő szombati sajtótájékoztatón. A választmány tagjai egy ajánlást is elfogadtak, amelyben leszögezik: a fideszes helyhatósági képviselők a helyi sajátosságok figyelembevételével tartsák fenn a választási együttműködéseket. A Fidesz vezető testületé úgy véli: a polgári szövetség fenntartása — minél szélesebb körben — hosz- szabb távon is indokolt. A privatizáció hazug lovagja Szombati számunkban említettük, hogy Pest megye második napilapja, a Pest Megyei Hírek nem jelent meg. A lap kiadását a Vico cég (Fenyő János) szünetelteti. A hírrel a Népszabadság és az Esti Hírlap is foglalkozott, s előbbiben a következő mondat látott napvilágot: „A Vico érdekelt a Hírlapkiadó Rt. privatizációjában, ez azonban késik, és késlelteti terveiket, melyek szerint az esetleges sikeres privatizáció után a két megyei lap — a Hírek és a Pest Megyei Hírlap — egyesüljön.” Nos, ez az egyesítési szándék már korábban érezhető volt. A Vico és a Hírlapkiadó Rt. közötti tárgyalások kiszivárogtak, s ezek után írtam 1994. október 10-én a „Tiltakozzanak! Cselekedjenek!” című vezércikkemben ezt: „A Hírlapkiadó Rt. és a Vico között megkezdett tárgyalások kimenetele nem lehet kétséges, hacsak az önmagában is kormányképes Magyar Szocialista Párt nem tesz valamit, mert észre kell venniük, hogy az amerikai pénzen sajtóbirodalmat építgető magyarországi Vico lapjaiból áradó nyaldosás sokkal veszélyesebb, mint az a kritika, amelyben a Pest Megyei Hírlap hasábjairól részesülnek.” Erre a cikkre még a megjelenése napján válaszolt Fenyő János (sorait október 11-én közöltük), s ebben ezt írta: „Eszembe sem jutott, hogy az Önök újságját megvegyem, mert: — veszteséges üzletre nem költünk, — van saját megyei újságunk, — nem értek a konzervatív szellemiségű, Pest Megyei Hírlaphoz hasonló új ágok készítéséhez, és nincs is szándékomban megtanulni. Ez ügyben (mármint a Pest Megyei Hírlap megvásárlása ügyében — V. A.) nem tárgyaltam, senkivel nem beszéltem és nem is fogok.” Fenyő János akkori álláspontja és ami most a Nép- szabadságban megjelent, vagyis hogy egyesíteni kívánják a két lapot a Hírlapkiadó Rt. privatizálása után, egyszerűen nincs összhangban. Ehhez ugyanis tárgyalnia kellett, holott ő azt jelezte, hogy nem fog ebben az ügyben lépéseket tenni. Persze más ügyekben sem ragaszkodik az igazmondáshoz, hiszen az Esti Hírlap szombati számában nyilvánosságra hozta, hogy a Pest Megyei Hírek tízezer példányban készült, ám csak kétezret adtak el, azaz Fenyő János ugyancsak veszteséges üzletre költött, no de ki ne tudná, a májusi választások után beindított lap hozadékát Fenyő nem az újságárusoknál kívánta bezsebelni, hanem abban a politikai körben, amelyik véleménye szerint a Hírlapkiadó Rt.-t a kezére játszhatta volna. Nagyon remélem, hogy Horn Gyula miniszterelnök a Hírlapkiadó Rt. privatizálási tervét most azért vizsgáltatja felül, mert — igazán pe vegyék önteltségnek — tán jó talajra hullott az említett vezércikkemből idézett kijelentés. Egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy a Magyar Szocialista Párt körein belül sokan, köztük Horn Gyula is érti, a Vico cég számára nem az a fontos, hogy Magyarország gazdasági és egyéb bajai ellenére emelkedni tudjon, hanem az: a Hírlapkiadó megszerzése útján újabb milliókhoz, milliárdokhoz jusson. Amennyiben ennek a fajta — a médiában zajló — hatalomvágynak és éhségnek a miniszterelnök nem tud gátat vetni, úgy egyszer csak azzal kell szembesülnie, hogy ezek az igazmondáshoz nem ragaszkodó, gátlástalan szerencselovagok válnak legádázabb ellenségeivé. (Vödrös)
