Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-17 / 296. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAC 1994. DECEMBER 17., SZOMBAT KDNP-intézobizottsági ülés Értékelik a választást Az önkormányzati választás tapasztalatait, a három ellenzéki párt választási szövetségének eredményét értékeli ma a Kereszténydemokrata Néppárt intézőbizottságának ülése. Szilágyi Krisztina pártszóvivő tegnap azt is elmondta: az intézőbizottság előkészíti a január 28—29-i országos választmányi ülést, amelyen jelentősen módosítják az alapszabályt, és már ennek megfelelően választanak új vezetőséget. Az alapszabály módosításának egyik legfontosabb tétele, hogy a jövőben reprezentatív és ügyvezető elnöke legyen a pártnak. A reprezentatív elnök a párt politikai arculatát, hosszú távú stratégiai céljainak megvalósítását képviselné, míg a napi ügyekkel, a pártépítéssel, a szervezéssel az ügyvezető elnök foglalkozna. MDF-sajtóbeszélgetés Életképtelenek a téeszek A Magyar Demokrata Fórumnak teljes mértékben igaza lett abban, hogy az országnak ebben az évben egyáltalán nincs szüksége pótköltségvetésre, már csak azért sem, mert ennek hosz- szadalmas vitája elvette az időt a jövő évi költségvetés vitájától kezdte beszédét a tegnapi • sajtóbeszélgetésen Szabó Iván, az MDF frakcióvezetője. A másik aktuális kérdés amire reagált, hogy míg Fodor Gábor művelődési és közoktatásügyi miniszter dolgozó- és tárgyalószobáira tizenöt- millió forintot tudtak költeni, addig a pedagógusok továbbképzésére nem sikerült előteremteni a pénzt. Ezután Raskó György parlamenti képviselő, az MDF gazdasági kabinetjének tagja tájékoztatta a sajtó képviselőit az új szövetkezeti törvényről és a termelőszövetkezetek jövőjéről. Elöljáróban megemlítette, hogy 1987 és 1990 között összesen 167 téeszt kellett szanálni, a rendszerváltás után pedig további 250-et. Ezek a számok bizonyítják -— folytatta —, hogy a termelőszövetkezetek életképtelenek a piac- gazdaság feltételei között, az előző kormányt tehát nem politikai, hanem gazdasági szempontok vezették a rosszul működő téeszek leépítésekor. Ezenkívül — elmondása szerint — jelenleg is 218 olyan termelőszövetkezet van, amelyeknél a vagyonnevesítésekkel kapcsolatban törvénysértéseket fedeztek fel, így a cégbírósági bejegyzésük még nem történhetett meg. Mint Raskó György elmondta, mindezek mutatják, hogy hosszú távon a téeszek nem kezelhetők együtt a többi szövetkezettel. Véleménye szerint, ha a kormány azt akarja, hogy a téeszek mégis megmaradjanak, akkor pozitív diszkriminációt kell alkalmazni velük szemben, valamint el kell érni, hogy csak az aktív tagok szólhassanak bele a szövetkezet életébe. Befejezésül annak a véleményének adott hangot, hogy nem egy új törvényre, hanem ezeknek a feltételeknek a megteremtésére lett volna szükség, mert ha ezek nem teljesülnek, akkor — akármilyen törvénytől függetlenül — a téeszek továbbra is létbizonytalanságban maradnak. F. R. Érdekegyeztető' Tanács Véleménykülönbségek A kormányzat szerint január 27-ig aláírható a társadalmigazdasági megállapodás. Erről az Érdekegyeztető Tanács tegnapi plenáris ülésén nyilatkozott a kormányzati oldal. Ehhez a kormányzatnak még január elején át kell nyújtania a szociális partnereknek a hároméves gazdaságpolitikai irányelveket, s ezt legkésőbb január 13-áig tárgyalhatná az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülése. A kormányzat kész a még el nem fogadott stratégiai kérdésekről, így az államháztartás reformjáról, a feketegazdaság visszaszorításáról további előterjesztéseket készíteni, megvitatni. Az ülésen a munkavállalói oldal az adósságszolgálat kezelésére is előterjesztést kért. A kormányzati oldal válasza szerint a hároméves program része ez a témakör. A munkaadói oldal nem tartotta célszerűnek a január 27-i időpont megjelölését. A vita során a kormányzat is elfogadta, hogy ne konkrét időpontot állapítsanak meg, csak fejezzék ki igényüket a megállapodás mielőbbi megkötésére. A foglalkoztatási törvény módosítására tett — és az Országgyűlésnek már benyújtott —■ kormányzati javaslatot a munkaadói oldal nem fogadta el. Hosszas vita során érvelt a kormányzat és a munkaadói oldal, két kérdésben nem tudott egyetértésre jutni, így a vélemény- különbséget rögzítették. A munkaadók szerint például elfogadhatatlan, hogy miközben a munkaadói és munkavállalói befizetésekből finanszírozzák az aktív foglalkoztatáspolitikát, illetve szociálpolitikai célokat, a kormányzat korlátozni kívánja az Érdekegyeztető Tanács munkaerőpiaci bizottságának jogait. Parlamenti napló • Földrendezó'-bizottságok (Folytatás az 1. oldalról) A képviselő felszólalásában kiemelte: Csepel számos egyéb gondja mellett az is égető probléma, hogy a környék lakóinak semmilyen kulturális kikapcsolódásra nincs lehetőségük, mivel még a mozik is bezártak a kerületben. Arra kérte a T. Házat, hogy ne támogassa a kulturális bizottság Csepelre vonatkozó módosító indítványát. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépéséig szükséges egyes rendelkezésekről intézkedő törvényjavaslat részletes vitájában elsőként Csehák Judit (MSZP) kért szót. A szociális bizottság előadójaként elmondta, hogy a bizottság szükségesnek tartja a jelenleg érvényben lévő kétféle nyugdíjalap-számítási rendszer egy időben történő szabályozását. Erről a testület módosító indítványt terjesztett elő. Kis Gyula (MDF) azt a hatástanulmányt sürgette hozzászólásában, amely a valorizáció és a degressziós nyugdíjalap-számítási rendszer változtatásairól szól. Jelezte, hogy a hatástanulmány kézhezvétele után kapcsolódó módosító indítványt fog benyújtani. Pusztai Erzsébet (MDF) amellett a módosító indítvány mellett érvelt, amely az új gyógyszer-támogatási rendszer bevezetéséig egymilliárd forintot biztosít havonként a társadalombiztosítási önkormányzatnak arra, hogy a gyártóknak, illetve a forgalmazóknak támogatást nyújtson a gyógyszerárak drágulásának ellentételezésére. Ezt követően a részletes vitát lezárták. A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény általános vitájának folytatásában felszólaló képviselők szinte mindegyike üdvözölte a törvényjavaslatot és egyetértett azzal, hogy sürgető feladat a módosítás. Az ok az, hogy a bizottságok nem Az Országgyűlés menetrendje Rövid lesz a téli szünet Határozathozatalok, valamint interpellációk és azonnali kérdések teszik ki az Országgyűlés még hátralévő idei két ülésnapján a munka javarészét. G. Nagyné Maczó Agnes alelnök a házvezetés szokásos tegnapi programismertető sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Országgyűlés december 22-én, csütörtökön és december 27-én, kedden ülésezik. Ezen a két napon határozathozatal várható természetesen a jövő évi költségvetésről, a még nem lezárt adótörvény-módosításokról, a büntetőeljárással kapcsolatos előterjesztésekről, a szövetkezeti törvény módosításáról. Több nemzetközi egyezmény megerősítéséről, a tb pénzügyi alapjaival kapcsolatos ideiglenes intézkedésekről, a hegyközségi szervezetekről, a pénzintézeti törvény módosításáról, a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosításáról, a tb-pénzügyi alapok kintlévőségeinek rendezéséről. Mindkét napon lesznek azonnali kérdések és interpellációk is. A törvényhozás ezután téli szünetet kezd, amely a kormány kérésére nem tart az alkotmányban szereplő február 15-éig: 1995. január 23-án megkezdődnek a bizottsági ülések, 30-án pedig már az első plenáris tanácskozásra is sor kerül. Vasárnapi kormányülés A kormány vasárnapi ülésén áttekinti a-13. havi illetmények december 20-áig való kifizetésének kérdését. A testület ezen kívül tárgyal a borsodi acélipar helyzetéről, a szükséges lépésekről, valamint a térség szerkezetátalakítási programjáról. A kormány elé kerül az az előterjesztés, amely a Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló törvény módosítását indítványozza an- nák érdekében, hogy a ví- szontgarancia az eddiginél szélesebb vállalkozói körre terjedhessen ki. • • / Ünnepség a MUK-ban Tegnap a Magyar Újságírók Közösségének Kanizsai utcai székházában karácsony előtti ünnepségre gyűlt össze a szervezet számos tagja. Benedek Istvánnak, a MŰK tiszteletbeli elnökének ünnepi szavait követően Kása Csaba elnök jutalmakat adott át nagy- családos újságíróknak, illetve azon kollégáknak és támogatóknak, akik különösen sokat tettek a 'közösségért. Szervátiusz Tibor új képző- művészeti albumával ajándékozták meg többek között Ro- szík Mihály albertirsai evangélikus lelkészt, aki sokat tett a MÚK helyi újságíró-iskolájának a beindításáért, továbbá Horváth Sándor színművészt, Gyó'rjfy László újságírót és másokat. Ajándékot kapott Macskássy Izolda festőművész és Gross Arnold grafikusművész is. A Győrffy László által kezdeményezett gyűjtésből származó jutalmak egy részét hatá- rontúli magyar újságíróknak juttatják el. Elismerésben és jutalomban részesült lapunk főmunkatársa Ónody Éva, illetve két szerkesztője, Banos János és D. Vass László. (b.) Részletes vita a költségvetésről működnek, amire a legkülönfélébb adatokat idézték a képviselők. Komáromi István (MSZP) szerint például mindössze 29 működik országszerte és több bizottság dolgavé- gezetlenül szüntette meg megkezdett tevékenységét. Ennek oka egyesek szerint a pénzhiány, amint azt Varga József (MSZP) is hangsúlyozta, de a kisgazda Czoma Kálmán szerint annak is köszönhető az eredménytelenség, hogy a tsz-vezetők a saját embereiket ültették be a bizottságokba, hogy akadályozzák a földek kiadását. Az MDF padsoraiból felszólaló képviselők is utaltak arra, hogy a szövetkezetek ellenérdekeltek a földek kiadásában, és amint azt Farkas Gabriella megfogalmazta, a civil joggal ellentétes a szövetkezeti közös föld- tulajdon, s így az nem is kívánatos. Ugyanakkor a törvény- javaslatot általános támogatásukról biztosították, néhány kifogástól eltekintve. Ezek közé tartozott például az a rendelkezés, amelyik azokon a területeken, ahol a földkiadó bizottságok nem osztják fel a földeket, megvonja a földkimérés költségeinek állami vállalását. Több kritika érte azt a tervezett intézkedést is, amely szerint az önkormányzatok is bizonyos elsőbbséget élveznének a földek kiadása során. Mészáros Gyula (KDNP) például megengedhetetlennek nevezte, hogy ennek az intézkedésnek a feltételei nincsenek pontosan meghatározva a javaslatban. A felszólaló kormánypárti képviselők azonban megvédték ezt a javaslatot, többek közt azzal érvelve, hogy a közösség érdekeit szolgálja, hiszen az önkormányzatoknak infrastrukturális beruházásaikhoz szükségük van ezekre, a földekre, A vitát az elnöklő Kóródi Mária végül is további felszólaló hiányában napolta el. Ezzel egyben véget ért az Ország- gyűlés téli rendkívüli ülésszakának első munkanapja is. Megveszik, kifosztják, fölgyújtják Kedves olvasónk arra hívta fel a figyelmünket, hogy az aluljáróban gyűjtött aláírásokat, amelyeket azért adtunk, hogy Budapesten 1996-ban megrendezzék a világ- kiállítást, fölvásárolták. Az aláírásgyűjtők olvasónk véleménye szerint nem kifejezetten, s nem mindig a szent cél érdekében dolgoztak, azaz barátunk úgy véli, mi, jóérzésű magyar emberek a liberálisok csapdájába estünk. Magam, bár sok mindent feltételezek azokról, akik ma liberálisnak mondják magukat, de ezt talán mégsem. Nem hiszem el, hogy az erkölcstelenség ilyen magaslatokba hágna, persze lehet, hogy csak nyugtatom a lelkemet, hiszen magam is vallom, hogy az a tizennégy szálloda, amelyet most magánosítani kívánnak, biztos, hogy többet ér annál az ötvenvalahány millió dollárnál, amit kínálnak érte. Örömmel üdvözlöm hát a miniszterelnök úr csütörtök esti ukázát, mely szerint a magánosításnak ezt a formáját azonnal fölül kell vizsgálni. Mindezeket hallva bizony fölvetődik az emberben a gyanú, Magyarország ma tisztességben jóval nagyobb hiányt szenved, mint anyagiakban. Ennek ellenére meglepő, hogy mindenki gazdasági nehézségeit szereti emlegetni, leginkább azok, akik különben elég jól vannak. Sajnos arról, hogy társadalmunkat ilyen alá- írás-fölvásárlási ügyek izgatják, bizony kevés szó esik. A szállodalánc magánosítása sem úgy táialtatott az újságokban és az elektronikus médiában, ahogyan azt végül is, lám csak, a miniszterelnök úr is helyénvalónak tartotta volna. Érdekes módon ez utóbbiról a rádióban és a televízióban nagyon elégedett urak válaszoltak szintén elégedett riporterek kérdéseire. Nos, ha kiderül, hogy a miniszterelnök gyanakvása alapos volt, akkor uram bocsá' odáig elmehetünk, hogy lassan hitelt érdemlőnek kell tekinteni az aláírásokat gyűjtő ívek fölvásárlását is és nagyon sok más mocskos dolgot, hiszen egyre inkább mocskolódik hazánk közélete. Természetesen mindehhez hozzájárul az is, hogy fogalmunk sincs róla, a belügyminiszter úr vette-e a fáradságot kivizsgálni: Dabason a helyi pártvezetők (KDNP, kisgazda) szalmabálái „véletlenül” gyulladtak-e ki abban az időpontban, amikor ott Torgyán József kisgazda elnök tartott választási nagygyűlést? S napjainkban nagyon sok minden tisztázatlan, magam például a zsidó múzeum kifosztásának a történetét sem ismerem. Csak azt tudom, hogy egy Bukaresthez közel élő, elég goromba román parasztembernél találták meg a repülőgépnyi műkincset. Egyszerűen érthetetlen, hogy ennek az embernek — mármint a goromba románnak — hogyan sikerült Budapesten behatolnia Európa leggazdagabb gyűjteményével rendelkező zsidó múzeumába, és mi célja volt a kegytárgyakkal? Biztos vagyok benne, hogy Horváth Balázs, Boross Péter vagy Kónya Imre belügy- minisztersége idején nap mint nap elszámoltatta volna őket az ellenzék: vajon miért lehet Magyarországon csak úgy gyújtogatni, múzeumba behatolni, avagy aláírásokat fölvásárolni? (Vödrös)
