Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-16 / 295. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKOROK 1994. DECEMBER 16., PENTEK Elsődleges cél: Megteremteni az agrárágazat összhangját ami ezekben közös — közös Könyvújdonság kertészeknek Újabb mesterfogások Mint azt már megírtuk, féléves előkészítés, szervezés után november végén megalakult a Pest Megyei Agrárkamara. A 27 tagú elnökség elnökéül Göndöcs Gábort, a Herceghalmi Állami Gazdaság vezérigazgatóját választották, míg az agrárkamara tényleges irányítására, az apparátus összetartására az ügyvezető alelnök, Németh Imre kapott megbízást, aki a jövőben főállásban látja el e fontos funkciót. Németh Imréről úgy tartják a szakmában, hogy ízig- vérig „brancsbéli”. Középparaszti családból származik, a Vas megyei Vasváron született, ahol az apjának virágzó gazdasága volt. Az 1948—60 közt végbement magyarparaszt-tragédiát a Németh család is megélte, ma, annyi év után Németh Imre imigyen sommázza az akkori dolgokat: — Az utolsó pár lovunkat ’60-ban vitte el a tsz. A házon és kerten kívül apámnak nem maradt semmije. A „közösbe” mégsem lépett be. Kitanulta a traktorszerelést, s beállt egy gépállomáshoz. A földjétől megfosztott apa következetesen tanulásra buzdította a fiát, aki Szombathelyen érettségizett a gépjármű-technikai szakközépiskolában, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet és doktori címet. Fejlesztő mérnökként huzamos ideig a Gödöllői Gépkísérleti Intézet munkatársa volt. A ’80-as évektől figyelme a közgazda- sági és mezőgazdasággal kapcsolatos jogi problémákra irányult, s 1990-ben átigazolt a Pest Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségéhez, ahol a titkárhelyettesi munkakört bízták rá. A beszélgetésünk elején gondban voltam, nem tudtam, ennyi cím és funkció mellett végül is miként illik szólítani Pest megye első számú mezőgazdasági tótumfak- tumát. Ez utóbbi ellen Németh Imre hevesen tiltakozik. — Nem tartom szerencsésnek ezt a szót, mert arra enged következtetni, hogy egy személyben irányítom majd az agrárkamara munkáját. Ez egy csoportmunka lesz, melyben részt vesznek az elnökség tagjai, valamint a különböző testületek, szak- bizottságok. Az én feladatom a döntések előkészítése a testületek részére és az általuk hozott határozatok maradéktalan végrehajtása. És itt elértünk egy olyan sarkalatos ponthoz, ami egyesek részére még ma sem tisztázott. Gondolok itt a kamara feladatára, ami nem érdekvédelmi, hanem érdekegyeztetői. És ez nagy különbség. Az más kérdés, hogy a jövőben még inkább szükség lesz jól működő érdekvédelmi szervezetekre, akik markánsan jelentetik meg az általuk képviselt tagság érdekeit a kamarában. Miránk majd az hárul, hogy az érdekek egyeztetése után, érdeket szolgál —, azt méltón képviseljük a gazdaság különböző ágazataiban, vagy magával a kormánnyal szemben is. — Ez utóbbi már csak azért is lényeges, mert a közvélemény egy része úgy tartja, az agrárkamarát hatalmi szóval „ültették” a mezőgazdaságból élők nyakára, következésképp a mindenkori kormány kiszolgálója lesz. — Ezt csak az olyanok mondhatják, akik nem olvasták az idevonatkozó dokumentumokat vagy a kamara alapszabályát. Az agrárkamara az államigazgatástól elkülönülő önálló önkormányzati testület. Szükség volt rá, mert az államigazgatási apparátus nem tudta megteremteni az agrárágazat nemzetgazdasági összhangját. A piac- gazdaság . átalakulása folytán felmerült egy sor probléma, amit a gazdálkodó szervek, vállalkozók, egyéni termelők önmaguk nem tudtak megoldani. Az ellentmondások kiéleződtek, nem nyert megoldást a fő célkitűzés, nevezetesen az, hogy az agrártermelés illeszkedjen a piacszabályozáshoz a sajátos jövedelmi helyzetének figyelembevétele mellett. — Milyen jogosítványokkal bír a kamara az agrártermelés kiszolgáltatottságának mérséklésében? — A mérséklésnél többet szeretnénk. Kiszűrni a kiszolgáltatottság tényezőit. Az agrártermelő — szervezeti formától függetlenül —- kapja meg azokat az induló versenyfeltételeket, amelyek lehetővé teszik számára, hogy a termelésbe történő befektetésük hozadéka ne maradjon el más ágazatokéhoz viszonyítva. Más szóval a társadalom asztalára letett produktum arányában ők is részesüljenek az újraelosztás áldásaiból. Gondoljon bele, milyen igazságtalan ez az elosztás ma: míg egy iparos vagy kereskedő ezer forintot ötször, tízszer vagy ennél is többször megforgat egy év alatt, addig a földből élő ősszel beruházza a maga ezer forintját, de csak egy év múlva lát belőle újra pénzt. A fajlagos hozadék így lényegesen kevesebb, a termelés kockázata pedig sokkal nagyobb. Ezeket az anomáliákat kell kiszűrni.-— Melyek a kamara elsődleges és fő célkitűzései? Hatórás maratuni vitatkozás után Szabó Márton, a szervező bizottság elnöke megalakulnak nyilvánítja a Pest megyei Agrárkamarát — Elsőként a gazdaság fejlesztéséről beszélnék. Létre kell hozni azokat az intézményrendszereket, amik a mezőgazdasági termelők tisztességes jövedelmét garantálják. Tulajdonképpen ezért jött létre az agrárpiaci rendtartás, de mint kiderült, az ezzel kapcsolatos célkitűzések egyelőre csak álmok. Remélem a kamara által végül is megvalósulnak. Továbbá milyen intézményekre gondolok? Például jól működő árutőzsdékre, amik egyben a piaci prognózist is biztosítják. Előre jelzik, hogy miből" mennyi lesz a kereslet, ennek alapján ajánlják a fajtát és a mennyiséget termelésre, ugyanakkor biztosítják az értékesítés lehetőségét is. Ahogy ez manapság működik, az megengedhetetlen. A termelők ki vannak szolgáltatva a véletleneknek, de főleg egy szűk érdekcsoportnak. Sajnos ez a kiszolgáltatottság nem csak ebben mutatkozik meg. Vegyük a minőség kérdését. A 'tej minőségvizsgálatát a felvásárlók végzik, akik abban érdekeltek, hogy minél alacsonyabb értékeket mutassanak ki az elemzés során. Ugyanez vonatkozik a búzára is, sőt minden más termékre. Létre kell hozzunk egy olyan szolgáltatási hálózatot, melyben független és pártatlan szérveze- tek végzik a minőségellenőrzést. Ezek eredményeit nem kérdőjelezheti meg senki, pont azért, mert érdekben nem elkötelezettek senkihez. A jelen gyakorlatban nem ritka az olyan eset sem, amikor egyazon búzáról három laboratórium háromfajta sikértartalom-bizonylatot állít ki. A fentiekhez nekünk, illetve a kamarának kell objektív feltételeket biztosítani, ezek kidolgozása az etikai bizottság feladata lesz. Ha ezekben lépni tudunk, úgy a kötelező tagdíj nem lesz ablakon kidobott pénz, a gazdasági tevékenység eredményesebbé válásával busásan megtérül a gazdálkodók hozzájárulása. — A kamarai tagságot törvény írja elő. De végül is kik azok, akik kötelesek belépni? — Az egymillió forinton felüli termelést produkáló mezőgazdasági vállalkozók, szövetkezetek, rt.-k, kft.-k és egyéni vállalkozók egyaránt. A tagsági díj még nincs meghatározva, ebben az Országos Agrárkamara az illetékes. Ez nem lehet több, mint a helyi iparűzési adó nagysága, a nettó árbevétel nyolc ezreléke. Ebből kell fenntartani a kamarát, fedezni az adminisztrációs költségeket, megteremteni a gépesítést — számítógépeket, fénymásolókat és egyéb irodagépeket beszerezni —, tanfolyamokat szervezni, adott esetben szakértőket díjazni stb. Az államtól mindössze annyi segítséget remélünk, hogy megelőlegezik az első félévhez szükséges működtetési alapot, amit a majdan befolyó tagsági díjakból vissza kell fizessünk. Szó sincs tehát arról, hogy az agrárkamara egy állami pénzen működő, a mindenkori kormányt kiszolgáló, felső utasítást végrehajtó szervezet! — Egy utolsó kérdés: miként ítéli meg a Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége érdekvédelmi tevékenységét? — Azt hiszem, nem volna méltányos, ha egyetlen érdek- védelmi szervezet minősítésébe bocsátkoznék, hisz jó néhány van belőlük. Mi valamennyinek azonos fontosságot tulajdonítunk, s éppen ezért összesen kilenc érdek- védelmi szervezetnek biztosítottunk képviseletet az elnökségben. Köztük a PMGSZ- nek is, Podmaniczky Béla elnök úr személyében. Az már rajtuk múlik, hogy milyen érdekeket jelenítenek meg a kamarában, s miként tudnak ezeknek érvényt szerezni az érdekegyeztetés során. Az ember nem szívesen szembesül az elrohant évekkel, most mégis örömmel mondom ki, harminc éve járok a Mezőgazdasági Kiadó üzleteibe, mint vásárló — mondotta Lakos László mezőgazdasági miniszter a napokban megtartott karácsonyi könyvvásár megnyitóján az MK Vécsey utcai könyvesboltjában. Ä meleg hangú bevezetés után a miniszter annak a véleményének adott hangot, hogy a mezőgazdaságban tapasztalt bizonytalanságot, a könyvkiadás, de főleg a könyv iránti érdeklődés is megsínylette. Egyrészt a szétzilálódott terjesztés miatt, másrészt mert az érdekeltek — agrárszakemberek, gazdálkodók stb. — a költségtényezők lefaragásánál a szakkönyveket sem kímélték, jóllehet a korszerű gazdálkodás elképzelhetetlen ezen „munkaeszközök” nélkül. Tarnay Katalin, a tévé munkatársa középkori leírásokból olvasott fel a megjelenteknek, azt bizonyítandó, hogy az agrárszférába tartozó írások — és ezek szerzői — egyben krónikások is. A szemléltetőanyag a visegrádi királyi vár udvarát díszítő virágokról számolt be, vagyis ízelítőt adott a Mátyás korabeli kertészkedésből. — Amit ma termelünk, termesztünk, arról majd azok révén kap tájékoztatót a XXI. század, akik ma írják az agrártémájú könyveket — mondotta a népszerű tévériporter. Ezek egyikének, Bálint György c. főiskolai tanárnak az Újabb mesterfogások című könyvét, Kovács László, az MK igazgatója méltatta. Mint mondotta, a szerző ez alkalommal is olyan könyvet írt, mely a kezdő és haladó kertészeknek egyaránt hasznos segítséget nyújt. Merényi Károly a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének elnöke a könyv kapcsán elmondta, erre már csak azért is szükség volt, mert jelenleg egymillióra tehető a zárt- és kiskerttulajdonosok száma Magyarországon. Elnökségi ülés Gödöllőn \fjif Ma tartja évzáró ülését a Pest Megyei Gazdakörök ■ Szövetségének elnöksége Gödöllőn, melynek során négy központi téma kerül-megvitatásra. Elsőként a januárra tervezett megyei nagygyűlés előkészítését tárgyalják, illetve az ezzel kapcsolatos szervezési feladatokat osztják fel egymás közt az elnökség tagjai. Ezt követően Podmaniczky Béla elnök beszámolót tart a Pest Megyei Agrárkamara megalakulásának eseményeiről, melyben a PMGSZ is érdekelt. Mint ismeretes, Podmaniczky Béla érdekvédelmi delegáltként bekerült a kamara elnökségébe, s mint ilyen, közvetlen képviseli a gazdákat a PMA-ban az elkövetkező három évben. A helyi és megyei önkormányzati választások értékelése harmadik napirendi pontként szerepel. Elöljáróban talán any- nyit, a PMGSZ jelöltjei a vártnál kevesebb szavazatot kaptak úgy a helyi, mint a megyei választásokon. Megvitatásra kerül a PMGSZ jövő évi programtervezete is. Az esetleges kiegészítéseket és módosításokat követően az elnökség várhatóan jóváhagyja a programot. Az oldalt Matula Gy. Oszkár írta Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége, 2100 Gödöllő, Ganz Abrahám u. 2. sz. Telefon- és faxszám: (06-28)-310-288. Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt. Pest Megyei Igazgatósága, 760-000960 Akiknek szava lesz a Kamarában: Sólymos Mária kamarai jegyző és Podmaniczky Béla, a Pest megyei Gazdakörök Szövetségének elnöke, érdekvédelmi delegált A szerző felvételei Lakos László: elméleti szaktudásra épp úgy szükség van a mezőgazdaságban, mint korszerű gépekre (a szerző felvétele)
