Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-16 / 295. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. DECEMBER 16., PÉNTEK 3 Elmegyek Indiába C. D. Salinger amerikai író, J. F. Kennedy elnök kul­turális tanácsadója, a ’60-as években Zabhegyező' cí­men slágerkönyvet jelentetett meg. Két iskolakerülő süvölvényről szól a sikeres regény, amelynek egyik je­lenetében a nagyobbik fiú azzal henceg ifjú barátjá­nak, milyen csodálatos éjszakát töltött egyszer egy kí­nai prostituálttal, mire a tátott szájú kisebbik így fa­kadt ki: — Az én szexuális életem egy lepra, elmegyek Kínába! Nos, ez a sokat idézett mondás jutott eszembe — mi­lyen rejtelmes az asszociáció — annak a minapi parla­menti bejelentésnek a hallatán, hogy a toldozott-föltö­zött irhájú jövő évi költségvetésből Békési László illuzi­onista pénzügyminiszterünk 6,9 milliárd forint össze­gű vissza nem térítendő' államsegélyt nyújt Indiának. Mindezt annak a magyar államnak a nevében ajánlja fel, amelynek polgárai számtalan megszorító intézke­dés és pénzügyi manőverek hatására maguk is létezé­sük perifériájára szorultak. A hír hallatán, amelyet majd mindenki maga kom­mentál, mert hogy a nyilvános káromkodás illetlenség­nek számít, nos a hír hallatán így fakadtam ki: — Az én anyagi helyzetem egy lepra, elmegyek Indiába! A magyar segélyből ott tán majd futja tevepúp párizsira is, mert idehaza már a pár évvel ezelőtt 17 forintos disznózsír is csaknem 180 forintba kerül. Paizs Tibor Parlamenti napló • Foglalkoztatási törvény * Átfogó módosítást jövőre Hosszas napirend előtti vi­tával kezdte munkanapját, az őszi ülésszak utolsó ple­náris ülését tegnap az Or­szággyűlés. Az ok: Tor­gyán József az FKGP frak­cióvezetője felszólalásában visszautasította Békési László pénzügyminiszter­nek a költségvetési vitában elhangzott, szerinte a Kis­gazdapártra nézve deho- nesztáló, sértő megjegyzé­seit. Torgyán azt is kifejtet­te: a pénzügyminiszter ál­tal felvázolt gazdasági el­képzelés eltér a „magyar út­tól”, és az országot az „etel- közi” állapotok szintjére süllyeszti. „Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten” — kezdte válaszát Békési László. Elmondta, hogy kénytelen a kisgazdapárti felvetésekre visszautasító- an reagálni, mert azok meg­alapozatlanok, szakmailag tévesek és ártanak az or­szágnak. Deutsch Tamás, a Fidesz frakcióvezető-helyettese úgy vélte: a házszabály megsértése, hogy Torgyán József napirend előtt hóna­pok óta egyfolytában rend­kívüli jelentőségű, halaszt­hatatlan ügyek helyett az Országgyűlés plénuma elé nem való témákat vet fel. Torgyán erre azt jegyezte meg: sajnálatos, hogy a Fi­desz ismét eltért a keresz­tény-nemzeti irányvonaltól, „kibújt belőle a liberális”. A napirendi pontok kö­zött először a foglalkoztatá­si törvény módosításának általános vitáját folytatta le az Országgyűlés. Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter expo­zéjában kemelte, a módosí­tás elfogadása esetén csök­ken a munkaadói járulék mértéke — 5 százalékról 4,2 százalékra —, s ezzel párhuzamosan megszűnik a kormányzat 10 százalé­kos mértékig szóló hiány- pótlási kötelezettsége. Ugyanakkor a kormány év közben is kezdeményezheti a szolidaritási járulék eme­lését, ha a befizetések nem tennék lehetővé az alapkö­telezettségeinek teljesíté­sét, és a kormányzat garan­ciát vállal a járulékkifizeté­sekre. A változtatások egy része azt célozza, hogy a munkanélküliek érdekelteb­bek legyenek a nekik fel­ajánlott munkalehetőségek elvállalásában, s pontosítja a javaslat a közhasznú mun­ka szabályait is. A munka­nélküli-járadékra jogosult­sághoz szükséges négyéves munkaviszonyba, illetve já­rulékfizetési időszakba a módosítás szerint a jövő­ben beszámítják a családi ház építésére, illetve család­tag ápolására igénybe vett fizetés nélküli szabadság idejét is. A vezérszónokok egyike sem kérdőjelezte meg a mó­dosítás szükségességét, de mindannyian szorgalmaz­ták a foglalkoztatási tör­vény átfogó módosításának mihamarabbi, a jövő év első félévében történő tár­gyalását. Stratégiai cél az MDF, a KDNP és a Fidesz együttműködése Az antiszociális gazdaság veszélye Az MDF stratégiai célnak tekinti a KDNP-vel és a Fidesszel folytatandó további együttműködését, s ha ezt az érintett ellenzéki pártok is így godol- ják, akkor az együttműködés növelhe­ti a három ellenzéki párt súlyát a poli­tikai életben — jelentette ki Für Lajos MDF-elnök pártja tegnapi sajtótájé­koztatóján. Megítélése szerint az ön­kormányzati választások eredménye több szempontból értékelhető. Az 1990-es választásokkal összehasonlít­va a mostani, az MSZP kimagasló győzelmét hozta, de a pártelnököt megelégedéssel tölti el az MDF és a polgári erők szövetsége által elnyert polgármesteri és képviselői helyek száma. Herényi Károly szóvivő közölte: az MDF kifogásolja az Országos Válasz­tási Bizottság adatközlési gyakorlatát, azaz azt, hogy az OVB a választási eredményeket pártonként és nem vá­lasztási szövetségenként tette közzé. Für Lajos utalt arra, hogy az ország­ban összesen 73-féle pártszövetség jött létre, s ebből 37-ben az MDF is benne volt. A pártelnök megítélése szerint a szavazók aránylag kisebb fi­gyelmet fordítottak a megyei közgyű­lések listáira, mert azok személytele­nek voltak. Lakner Zoltán, a Fővárosi Önkor­mányzat MDF-es képviselője, volt nép­jóléti államtitkár arról szólt, hogy az MDF szociálpolitikai és érdekvédelmi szakkollégiuma értékelte a Hom-kabi- net szociálpolitikai lépéseit. A testület úgy találta: összehasonlítva a világ szo­cialista, szociáldemokrata kormányai­val, a magyar kabinet egyedülálló mó­don, saját elvrendszerével ellentétben nem a szociális piacgazdaság, hanem az antiszociális gazdaság megvalósítá­sán fáradozik. Lakner Zoltán kifejtette: a Horn—Kuncze-kormány gyermek- és családellenes intézkedéseket hoz, csök­kenti a reálbéreket, és megszorító politi­kájával nem élénkíti, hanem visszafog­ja a gazdaságot. Emiatt — mint mond­ta — máris érzékelhető: jelentősen nőni fog a támogatásra szoruló rétegek száma, s immár megállíthatatlanná vá­lik a középréteg lecsúszása. Ellenzéki állásfoglalás a vasútról Szülessen átfogó megoldás Az ellenzék pártjai nem értenek egyet azzal a kormány­zati szándékkal, hogy az elkövetkezendő négy évben a jelenlegi 7800 kilométeres vasúthálózat hosszát a felére csökkentsék. 1995-ben 90 kilométer vasútvonal meg­szüntetését és esetleg 1000 kilométeren a forgalom szü­neteltetését fontolgatják abban a reményben, hogy ez az intézkedés 6.4 milliárd forint költségvetési megtakarí­tást fog jelenteni. Ideje, hogy a napi költségvetési problémákhoz kap­csolt szűklátókörű megközelítés helyett a vasútra átfogó megoldás szülessen. Az egész országot behálózó vasút az ország infrastruktúrájának kiemelkedő értéke, az or­szág életének szerves része. Véleményünk szerint: — a vasút tervezett méretű visszafejlesztése katasztro­fális helyzetet idézhet elő az amúgy is hátrányos helyze­tű kisebb településeken, rontva ezzel az érintett térségek esélyeit, végső soron elsorvadásukhoz vezethet; — környezet- és egészségvédelmi szempontból is el­fogadhatatlannak, az .európai gyakorlattal ellentétesnek tartjuk a környezetbarát vasút helyett a közúti forgalom előnyben részesítését, miközben jelenleg az érintett vas­útvonalak mentén nem áll rendelkezésre olyan közúthá­lózat és sehol sincs meg a szükséges járműállomány, amely alkalmas lenne a vasúti forgalom kiváltására. Felkérjük a kormányt: sürgősséggel hozzon létre az érintettek, így különösen a Magyar Államvasutak, az ön- kormányzati szövetségek, VFSZSZ, más érdekvédelmi szervezetek és vasúti szaktekintélyek közreműködésé­vel különbizottságot a probléma teljes körű rendezésére. Lezsák Sándor országgyűlési képviselő MDF Nemes Miklós országgyűlési képviselő FKGP Rusznák Miklós országgyűlési képviselő KDNP Dr. Illés Zoltán alelnök Fidesz Pedagógusok petíciója A Pedagógusok Szakszervezetének és a Békés Megyei Kis­települések Szövetségének delegációja tegnap 10 ezer alá­írást tartalmazó petíciót adott át Gál Zoltánnak, az Ország- gyűlés elnökének a kistelepülési oktatási intézmények ne­héz helyzetének könnyítését szorgalmazva. Jogilag Pető' győzött Lezárult a PetdT—-Kéri-per Tegnap tárgyalta másodfokon a Fővárosi Bíróság a Pető kontra Kéri ügyet, amelyben Kéri Editnek azt kellett volna bizonyítania, hogy Pető Ivánnak nemcsak az apja, hanem az anyja — Pető Lászlóné — is az Államvédelmi Hatóság szol­gálatában állt. A tárgyaláson a felperesek képviselője javasolta Kéri Edit­nek, hogy fogadja el az elsőfo­kú ítéletet, és vonja vissza a fellebbezését. A művésznő azonban ezt a leghatározottab­ban visszautasította, sőt beje­lentette, hogy talált egy újabb tanút, aki igazolni tudja, hogy Pető Lászlóné annak idején az ÁVH főhadnagya volt, ezért kérte újabb bizonyítási eljárás kezdeményezését. Ezután a bíróság tanácsko­zásra vonult vissza, majd beje­lentette, hogy nem rendelt el újabb bizonyítást. Továbbá el­utasította a bíróság Kéri Edit­nek azt a kérését is, hogy hall­gassák meg az ügyben a felpe­reseket, valamint az újabb ta­nút. Mindezen elutasítások után a bíróság közölte, hogy Kéri Edit nem tudta bizonyíta­ni állítása valódiságát, ezért az elsőfokú bíróság részére 6 ezer, a másodfokú bíróság ré­szére 18 ezer, Petőék ügyvédi költségeihez való hozzájárulás­ként pedig 4 ezer forintot kell befizetnie. Az ítélet ellen fel­lebbezésnek helye nincs. Kérdésünkre azonban Kéri Edit elmondta, hogy valószínű­leg panasszal él majd, hiszen Pető Lászlóné utolsó munka­helyéről rejtélyes módon eltűn­tek olyan — esetleg bizonyító erejű — iratok, amelyeket a nyugdíjazástól számított het­ven évig nem szabad kiselej­tezni. Mivel Pető László 20 év­vel ezelőtt ment nyugdíjba, az iratoknak még 50 évig meg kellene lenniük. F. R. Dobos: A nagy vesztes az oktatás Mire kellett tizenötmillió? Egyedül Dobos Krisztina (MDF) tartott sajtótájékozta­tót tegnap az Országgyűlés plenáris ülésének ebédszüne­tében. Leszögezte, hogy a De­mokrata Fórum pedagógus- csoportja számára a jövő évi költségvetési javaslat elfogad­hatatlan. Úgy vélte, hogy a jövő évi költségvetés nagy vesztese az oktatás. Elmond­ta, hogy 1995-ben megszű­nik a pedagógusok béremelé­sére minden garancia. Külö­nösen elkeserítenek minősí­tette a felsőoktatás kilátásait. Elismerte, hogy a pótköltség­vetéshez képest a terület 3 milliárd forinttal többet kap, de mint rámutatott: az 1994. évi költségvetéshez és a hall­gatói létszám emeléséhez ké­pest ez az összeg alig több 400 millió forintnál. A képvi­selő megdöbbentőnek vélte, hogy ilyen helyzetben több mint 15 millió forintot köl­tött az oktatási tárca vezetése a minisztériumi rezidencia helyrehozatalára. Mennyi Gábor az élvonalban! Nagyon érdekesen alakul a népszerűséginek mondott lista. Az élen — hogy is lenne ez másképp? — a min­denek fölött álló, a mindenki által elfogadott és szere­tett Göncz Árpád köztársasági elnök úr helyezkedik el, s őt közvetlenül követik a Gáborok: nevezetesen Kuncze, Fodor és Demszky. Az a gyanúm, hogy nem­sokára a közvélemény-kutató intézetek kimutatásai alapján Péter Gábor is a listára kerülhet... Az vi­szont már nem a népszerűséggel függ össze, hanem népszerűsítéssel, hogy azt mondta a televízió riporte­re a csevej pádon üldögélő, természetesen egy pártba tartozó miniszternek és szakszervezeti vezetőnek, hogy szocialista-liberális kormány van hatalmon, avagy nevezzük egyszerűen így: szociáldemokrata... Nos, ha én most szociáldemokrata lennék, akkor a párt nevében azonnal tiltakoznék eme durva beavat­kozás ellen, s hivatkoznék arra, hogy Kéthly Anna, il­letőleg Horn Gyula elég távol állnak egymástól, amit elég jól tükröz az a tény, hogy az 1956-os forradalom idején ugyancsak más-más oldalon álltak... A ripor­ter tanúbizonyságát adta annak, hogy sem a liberaliz­musról, sem a szocialistákról, sem a szociáldemokra­tákról fogalma sincs, avagy pont ellenkezőleg, na­gyon jól tudja, hogy az előbbi fogalmakat ezzel a sok­kal jobban csengő szociáldemokrata kifejezéssel elfo- gadhatóbbá teheti. Ez illik egy aktivista propagandis­tához, aki ma tévériporter. Mindez jól példázza, meny­nyire elfogulatlan és tisztességes az a szervezet, ame­lyet ma Magyar Televíziónak hívnak. Ám ilyen az egész tömegkommunikáció, hiszen bátran, emelt fő­vel állítom: a tegnap megjelent újságokban a legizgal­masabb cikk nálunk, a Pest Megyei Hírlapban látott napvilágot, ezzel a címmel: Válasz az izraeli A Hét Tükre című hetilapnak. Természetes, hogy mindez a szocialista és a mai értelemben vett liberális sajtósza­badság és sajtótisztesség égisze alatt teljes mértékben elhallgattatik. Mindez mutatja, hogy a szakértő kor­mányt miféle szakértőén támogató sajtó állja körül. Igaz, egyre többen utálják is őket. S nem alaptalanul! (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents