Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-15 / 294. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1994. DECEMBER 15.. CSÜTÖRTÖK A megyei munkaerőpiac helyzete Hatékonyabbak a kis létszámú vállalkozások A Pest Megyei Munkaügyi Központ részletes elemzést készített a megye munkaerő-piaci helyzetéről, az előre megjósolható változások irányáról és a munkanélküliekre gyakorolt hatásáról. Évek óta készülnek ilyen szakmai prognózisok, amelyek tapasztalatai aztán bekerülnek a munkaügyi központ különböző elhelyezkedést segítő programjaiba. Arról azonban kevesen tudnak, hogy miképpen készül egy ilyen felmérés és mit is mond a szakembereknek. Erről kérdeztem Holota Imrét, a Pest Megyei Munkaügyi Központ statisztikai és elemző osztályának vezetőjét. — A felmérés hogyanja mögött nincs semmi rendkívüli. Úgy készül, mint minden más hasonló anyag, azaz sok helyről sokféle adatot és információt kell begyűjteni. Ebben a munkában már évek óta jelentős támogatást kapunk a megye munkáltatóitól, akik nemcsak az adataikat bocsátják a rendelkezésünkre, hanem a véleményükkel is segítenek. Ez úton is szeretném megköszönni önzetlen együttműködésüket. — És mit mondanak a jövőre vonatkozóan a begyűjtött adatók? — Azt, hogy a foglalkoztatottság együtt változik a gazdaság szerkezetének átalakításával. Ma már mi is természetesnek tartjuk, hogy a nagyobb létszámot foglalkoztató szervezetek folyamatosan csökkennek. Az újonnan vállalkozó munkáltatók legtöbbje csak néhány embert alkalmaz, de még a nagyobbak is szinte mind az ötvenes létszám alatt maradnak. De a tények kitérnek a beruházásokra, a bevételre és a keresletre is. — És ezek hogy néznek ki? — A beruházások terén nagy az óvatosság. A munkáltatók kétharmada nem is tervez ilyet. A bevétel terén azonban már optimistább a hangulat. Több mint negyven százalék bízik abban, hogy több megrendelése lesz, mint az idén, és ugyanany- nyi a változatlan méretű üzemeltetést jósolja. Mindössze 12 százalék számol kevesebb bevétellel. A béreknél azonban már egységesebb a kép. Sajnos nem tudják a bérek követni az árszínvonal rohamos növekedését, és ez bizony azt jelenti, hogy a reálbérek csökkenni fognak. Csak kevés helyen, kb. 10-15 százalékban lesz az inflációt meghaladó bérnövekedés. — A mostani felmérés tapasztalatait hogyan hasznosítja a megyei központ? — Egyszerre látjuk a tervezett elbocsátások és az új munkaerőigények számát. Kiderül, hogy milyen irányban fejlődik a megye, hol várnak több szakmunkást, és hol van felesleg. Ez fontos tájékoztatási pont a képzési tervek összeállításánál. A mi feladatunk segíteni a foglalkoztatáspolitikát, ezt pedig csak úgy tudjuk megtenni, ha jól ismerjük a jelenlegi és a jövőben jelentkező igényeket. Ehhez segít hozzá a prognózis. Az eddigi eredmények • sem lebecsülendők, hiszen a novemberi, több mint 35 ezer regisztrált munkanélküli-szám az év végére 33 ezerre csökken. Minden reményünk megvan arra, hogy ez a szám a jövő évben is e körül marad. G. M. Tiltakozások az adótörvény ellen Az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöksége — mint főleg az egyéni vállalkozókat tömörítő legnagyobb munkaadói érdekképviselet vezetése — tiltakozik, hogy az 1995-ben bevezetésre kerülő jogszabályok hátrányosan megkülönböztetik az szja-t fizető egyéni vállalkozókat. Véleményük szerint a parlament által elfogadott szigorító intézkedések nem segítik az államháztartás bel- és külföldi egyensúlyának javulását. Ellenkezőleg, hatásuk a hazai gazdaság megindult növekedésének visszaesését, a fekete- és szürkegazdaság térnyerését eredményezi. Az oly kívánatos exportnövekedés és importcsökkenés feltételei sem biztosítottak. Az Iposz számára különösen elfogadhatatlanok e törvények azon rendelkezései, amelyek szétválasztják a társasági adót fizető vállalkozók és a • személyi jövedelemadót fizető vállalkozók jogait, lehetőségeit gazdasági tevékenységük stabilizálása, jövőbeli fejlesztése érdekében. E gazdálkodóknak csak a 44 százalékig terjedő adóval és az 54 százalék tb-járulék- kal terhelt jövedelmükből lehet módjuk beruházásra, tartalékolásra fordítani, míg gazdasági társaságként a nem osztalék jellegű, felhalmozási célú jövedelem adótétele 18 százalékra mérséklődik. Ez az egyéni vállalkozók ellehetetlenülését, mintegy felszámolását jelentheti. Nem kényszerülhet 740 ezer egyéni vállalkozó gazdasági társasággá alakulni! Az Iposz országos elnökségének meggyőződése, hogy az általa javasolt — és a törvény-előkészítés valamennyi fórumához eljuttatott — tartalékalap száma újbóli bevezetése ösztönözte volna a befektetési célú megtakarításokat. Elősegítette volna a kis- és középvállalkozások fejlődési lehetőségét, munkahelyteremtő és -megtartó képességük ösztönzését. Ugyanakkor nem járt volna az adóalap végleges, legfeljebb ideiglenes csökkentésével, így nem jelentett volna a költségvetés számára pótolhatatlan kiesést. Az Iposz országos elnöksége javaslatait annak tudatában tette meg és tartja továbbra is fenn, hogy ma már a GDP-nek több mint felét a magánszféra állítja elő. A magántulajdon részaránya elérte a 40 százalékot, az alkalmazottak 60 százalékát e szektorban foglalkoztatják. Az EU fejlett országaiban a kis- és középvállalkozások jelentik a gazdaság motorját. Éppen ezért versenyhelyzetbe hozásuk érdekében e szférának különféle kedvezményeket biztosítanak. A Német Szövetségi Köztársaságban például a magánvállalkozók klasszikus adózási formája — 95 százalékuk így adózik — szja. Adórendszerük következetesen alkalmazott elve: a növekvő infláció és munkanélküliség esetén a gazdaság növekedését csak a megtakarításokból képződő befektetések eredményezhetik. Az Iposz országos elnöksége mindent elkövet a piacgazdaságban működő polgári középréteg érvényesülésének társadalmi és gazdasági feltételrendszere biztosításáért. Ennek jegyében eltökélten harcol a kisvállalkozások beruházási és tartalék- képzési célú megtakarításainak, befektetéseinek törvényi biztosításáért. Munkaadói érdek-képviseleti és érdekérvényesítő szerepkörünkből adódóan fel kell készülnünk arra, hogy ha a jelzett negatív hatások valóban bekövetkeznek, újólag megpróbáljuk a törvény módosítását elérni. Éppen ezért figyelőszolgálatot építünk ki 1995 januárjától kezdve az ipartestületeinknél. Feladatuk lesz a gazdasági szigorításokból — tb-járulék, adó, stb. — következő iparvisszaadások tény- és okszerű regisztrálása. Emellett a jövőben is ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy az országban végbemenő fejlődési folyamatokra — tagságunk felhatalmazása és a jelenleg még 740 ezer egyéni vállalkozó érdekét is képviselve — nagyobb befolyást gyakorolhassunk. Ehhez fel kívánjuk használni a helyhatósági választásokon megbízást kapott testületi tagok és a támogató ország- gyűlési képviselők segítségét. Az Iposz országos elnöksége Az APEH Üldözöttéinek Szövetsége (APÜSZ) már több alkalommal kifogásolta, hogy az APEH a visszatérítendő áfát csak több hónapos késéssel utalja ki. Ennek érdekében különféle időhúzásokra, többszörös, ám indokolatlan ellenőrzésre kényszerült. A jövő évtől nem kell magyarázkodni, mert a módosított törvény lehetővé teszi, hogy az adózót jogosan megillető áfa-visszatérítést (különösen kisvállalkozóknál, egyéni vállalkozók, betéti, közkereseti társaságok stb.) ne fizessék ki. A lehetőséget két módosítás adja meg: Az adóhatóság az adózó visszaigénylési kérelmét csak akkor teljesíti, ha az árbevétele az év elejétől göngyölítve meghaladja az egymillió forintot. Ez magyarul azt jelenti, hogy a kisvállalkozások az év első hónapjaiban az őket jogosan megillető áfa-visz- szatérítést sem kaphatják meg. De még súlyosabb a következő gát beiktatása. Észerint a jogosan visszafizetendő áfát csak akkor kapják meg az adózók, ha az előzetesen felszámított adó göngyölített összege legalább 200 ezer forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét. Ez azt jelenti, hogy év elejétől össze kell adni a befizetendő áfát, és a visszatérítendő áfát, és ha a visszatérítendő áfa 200 ezer forinttal több, csak abban az esetben utalják vissza az adózót jogosan megillető áfaösszeget. Miután az áfa jellegénél fogva több a befizetendő áfa (néhány különleges esettől eltekintve), így biztosítva lesz, hogy a kisvállalkozóknak, de a közepes vállalkozók egy részének sem fizetik ki az őket jogosan megillető áfát. Az adótörvények indoklásában az szerepel, hogy a módosítások egyik alapvető célkitűzése, az adórendszert vállalkozásbaráttá kell tenni. Az idézett változásokat figyelembe véve megállapítható, hogy az új adótörvények kifejezetten vállalkozásellenesek. Dr. Minarik György, az APÜSZ tiszteletbeli elnöke Személycserék a Mahartnál Új alapszabályt fogadott el a tulajdonos Magyar Hajózási Részvénytársaság szerdai rendkívüli közgyűlésén — tájékoztatta Belecz Benedek, az AV Rt. portfolióigazgatója az MTI-t. Elmondta: a változtatásra azért volt szükség, mert a régi alapszabály rendkívül szűkszavúan rendelkezett. Az új szabályzat lehetővé teszi a jövőbeni privatizációt. A közgyűlés személyi kérdésekről is döntött, az rt. testületé két fővel bővítette az igazgatóság létszámát. Visszahívta tisztségéből Méri Sándort. A testületbe Szedlacskó Zoltánt, Uzonyi Tamást, Spanyol Józsefet delegálta. A felügyelőbizottságban is történtek személycserék. Csizmadia Éva és Szik- szay Lászlóné helyére Somogyi Róbert és Re- zenszky József került. Pick-per harmadszor Jogszerűen járt el a szalámigyár A Pick Szeged Rt. vezér- igazgatója, Bihari Vilmos véleménye szerint a gyáralapító Pick Márk három unokája által az Egyesült Államokban indított eljárás a Pick-védjegy törlésére nem fogja elérni a célját. A vezérigazgató az MTI érdeklődésére elmondta: az Egyesült Királyságban is csupán a bírói döntésig függesztették fel a védjegy bejegyzését. A Pick-család a szalámigyár részvénytársasággá alakulásakor, 1992-ben tárgyalásokat kezdeményezett a gyárral, illetve az Állami Vagyonügynökséggel — amely akkor a cég 100 százalékos tulajdonosa volt — a név- és védjegyhasználattal kapcsolatos kérdésekről. Az Állami Vagyonügynökség ajánlatát azonban visszautasították, teljesíthetetlenül magas összeget, 5 millió dollárt kértek. Az államosításból következő károk ellentételezésére Féléves mélypontra estek a kávéárak azt követően, hogy az amerikai mező- gazdasági minisztérium a hét elején nyilvánosságra hozta a világ kávétermelésére vonatkozó legújabb becslését. Eszerint a kieső brazil kávétermést részben ellensúlyozza a világ más részén, így például Afrikában várható jobb terméseredmény — jelentette az AP-DJ. A márciusi szállításra lekötött kávébab fontonegyébként a kárpótlási törvény rendelkezései vonatkoznak, ezek szerint 5 millió forint a kárpótlás maximuma. A vezérigazgató szerint az örökösök követelése tulajdonképpen a kárpótlási törvény megkerülését jelenti. Miután a tárgyalások nem hoztak a Pick-leszár- mazottak részére megfelelő megállapodást, bírósághoz fordultak. A névhasználattal kapcsolatban indított pert Szegeden másodfokon, tehát jogerősen elvesztették, felülvizsgálati kérelmük alapján az ügyet pénteken a Legfelsőbb Bíróság tárgyalja. A védjegytörlési kérelmüket az illetékes Országos Találmányi Hivatal elutasította. A szalámigyár eddig is jogszerűen járt el, s erre törekszik a jövőben is. Az ismert védjeggyel ellátott termékeit pedig továbbra is változatlanul forgalmazza itthon és külföldön — mondta Bihari Vilmos. kénti ára 153,6 dollárcent volt, június óta a legalacsonyabb. A brazil ültetvényeket ért fagykárok hírére az év derekán 152,0 dollárcentre esett a termény jegyzése. Az USDA becslése szerint az 1994—95-ös mezőgazdasági idényben a világ kávétermése 94,3 millió zsák körül várható, szemben a korábban prognosztizált 90,6 millió zsákkal. Brazíliában az idén 26. millió zsák termést várnak. Shell-kutak Romániában A Shell jövő év márciusában megnyitja első két töltőállomását Romániában, de a további terjeszkedésre egyelőre nincs lehetőség az árellenőrzés és a bürokrácia útvesztői miatt. Az országban távolról sem ideálisak a benzinkutak létrehozásához szükséges beruházási feltételek: olcsó a benzin, ugyanakkor Európában a legmagasabbak a hazai olajfeldolgozói árak. A Reuter jelentése szerint Romániában mind nagyobb feszültség forrása a töltőállomások hiánya: jelenleg mindössze 500, meglehetősen elavult benzinkút található az országban. A két Shell-állomás Bukarest közelében épül annak a főútnak a mentén, amely a román fővárost köti össze az ország középső vidékeivel. Mélyponton a kávéárak
