Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-14 / 293. szám
$ PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. DECEMBER 14., SZERDA 5 Sorskeringők Az utolsó magyar király utolsó katonája Két egyforma sors nincs, mint ahogy az ujjlenyomataink sem egyformák. A sorsokat tekintve az emberiség két nagy csoportba tartozik. Vannak akik szerencsés csillagzat alatt születtek — ezek vannak kevesebben —, míg többségünk az élet árnyékos oldaláról csak ritkán jut át a napos oldalra. A sorsbugyrunk tartalmát nem mi állítjuk össze. Van akié súlyos, teli szürke limlommal, a másikunké, ha nem is könnyű, de mert tarkabarka, némileg könnyebb cipelni. Három évtizede vagyok krónikás, ez idó' alatt rengeteg sorssal szembekerültem, számtalan sorsot megírtam. De ezekből az írásokból hiányzott a rendszeresség, esetenként az alaposság, a miértekre nem mindig kaptam, vagy nem mindig kértem választ. Ennek pótlásául szeretnék egy sorsriportsoróza- tot indítani, nemtói és életkortól függetlenül. Olyan emberi sorsokat kívánok bemutatni, amik nem mindennapiak, jóllehet a sorsok cipelő! nem rendkívüli, sőt többnyire hétköznapi emberek. Ehhez persze az is kell, hogy a riportalanyok megkeressenek, jelezve, hogy szeretnék megosztani élettörténetüket velem, s rajtam keresztül az olvasókkal is. Várom tehát leveleiket, s ígérem, mindenkire kerítek idó't, mindenkihez elmegyek. Doktor Molnár Mihály és köztem 44 év a korkülönbség, rokonok nem vagyunk, értelemszerűen tehát semmi közös nem lehet a sorsunkban. Magam is ezt hittem, amíg el nem mondta élete történetét, amiben két olyan momentum is van, melyek folytán — a történelem jóvoltából — közvetve én is érintve vagyok az ő sorsában. Az 1914-es gorlicei áttörésnél Molnár hadapród és Farkas Elek tizedes — a nagyapám — egyazon ezredben estek át a tűzkeresztségen, s azon kevesek közé tartoztak, akik élve úszták meg a kozák túlerő rohamát. Huszonkilenc évvel később, 1943-ban, apámat mint sebesült honvédőt a 106 sz. tábori kórházban ápolták Pinszkben, melynek doktor Molnár Károly orvos alezredes volt a parancsnoka. íme, a véletlenek egybeesése. Az első világháborúból két vitézségi érme van, az elsőt Ferenc Józseftől, a másodikat IV. Károlytól, Magyar- ország utolsó királyától kapta. Soronkívüli ezredes előléptetését — egy zsidó transzport megmentéséért — Horthy Miklós látta el kézjegyével 1944 őszén. Az idős főtiszt úgy véli tudni, ez a dokumentum a legutolsók közé tartozott, amit még a kormányzó írt alá Szálasi hatalomra jutása előtt. A továbbiakban az ő határozott kérésére csak Karcsi bácsinak fogom nevezni, így szólítják őt a tiszttársak, a barátok, a budai ház lakótársai és a Lukács fürdő törzspublikuma, ahová naponta betér és leússza az önmaga számára előírt penzumot. Korához képest meglepően fürge s a „szürke állománnyal” sincs különösebb baj. Néha, amikor az emlékek motyóját bogozzuk, egy-egy dátumnál megtorpan, vagy a fényképarcokat nem tudja kapásból nevükön nevezni. De vajon lehet ezen csodálkozni? Egy olyan embernél, akinek az anyja Liszt Ferencnél tanult zongorázni, majd Kodállyal játszott négykezest a gyer- gy óremetei * házukban. Ugyan itt Bartók is gyakran megfordult, innen indult el az erdélyi népdalgyűjtő utakra. Ezek az emlékek kitörölhetetlenül élnek Karcsi bácsiban, s csak a dátumokról kell néha-néha a feledés porát lehessinteni. Két vitézségi éremmel és üres zsebbel jött fel Pestre Trianon után. És úgy végezte el az orvosi egyetemet, hogy nappal tanult, éjszaka pedig egy pékségben dolgozott. 1925-ben már a Pécsi Zrínyi Miklós Hadapród Iskola orvos-tanára, innen a Ludovikába vezényelték át, úgyszintén oktatni. A bécsi döntés után elsők közt vonult be Észak-Erdélybe, s megszervezte a Marosvásárhelyi Honvédkórházat. Mars isten szeszélye keresz- tül-kasul űzte Európán, a háború fináléját Frahnleiten- ben érte meg Ausztriában. Megszervezte a visszavonuló magyar csapatok és civil menekültek egészségügyi ellátását, majd mikor válaszút elé állították: tovább, Nyugat felé, vagy vissza, Magyarországra — az utóbbit választotta. De, hogy ne jöjjön üres kézzel, magával hozott három vagonnyi felbe- csífthetetlen értékű kórházi felszerelést. Ezzel futott be a Keleti pályaudvarra 1945 tavaszán, s nyomban átadta a Honvédség egészségügyi parancsnokának. A jutalom nem maradt el. Már augusztusban letartóztatták, s három hónapig tartották bezárva a Nádor utcai börtönben. A vád: németbarátság, antiszemitizmus — egyszóval háborús bűnös. A népbírósági tárgyalásokon negyven volt munkaszolgálatos tanúskodott mellette, közben, míg a procedúra folyt, nem folytathatott orvosi praxist, ezért tűt, cérnát, tűzkövet árult vidéken, ebből tartotta el a családját. Kárpótlásul a meghurcoltatásért, tábornoki rangot kínálnak. A feltétel: lépjen be Rákosi pártjába. Köszönte, de ilyen áron nem. Mire 53 évesen, 33 mundérban eltöltött év után végkielégítés és nyugdíj nélkül elbocsátották a honvédség kötelékéből. Élni kell, enni muszáj. Körzeti orvosként kezd új életet Rákosszentmihályon. Naponta bumlizik a HÉV- en, s útközben Prohászka könyvéből gyűjt erőt az újabb megpróbáltatásokhoz. 1953-ban egy jóakarója beprotezsálja a MÁV Kórházba szájsebésznek, innen ment nyugdíjba 1967-ben — 1200 forint nyugdíjjal. Most kamatozik igazán az egykori szorgalma, amivel a belgyógyászat mellett a fogász-szájsebész szakképesítést is megszerezte. Fogászként magánpraxist folytat a budai lakásán. Az idő múlik, enyhébb szelek kezdenek fújni. 1972-ben arany, ’82-ben gyémánt diplomát kapott a SOTE-től, ő a magyar orvosi kar dojenje. A négy évtizedes méltatlan mellőzésért viszont csak 1991- ben kapott elégtételt, Kéri Kálmánnal együtt vehette át Göncz Árpád köztársasági elnöktől a tábornoki előléptetés díszoklevelét, majd 1992- ben, orvossá avatásának 70-ik évfordulóján a Rubin Diplomát. Ezen az ünnepségen ismertem meg az utolsó magyar király utolsó katonáját — ahogy önmagát szereti nevezni —, s mint ilyenkor rendszerint elhangzik, valaki most is megkérdezte: tessék mondani, mi a hosszú élet titka? — A hosszú élet titkát csak az Isten ismeri — mondotta válaszában Molnár tábornok. — Ő visel gondot ránk, ő ad bölcsességet, hogy okosan, hasznosan gazdálkodjunk a nekünk kirendelt földi élettel. Karcsi bácsit szereti az Isten, s őt ebben a hitében a negyven év megpróbáltatásai sem tudták megingatni. Ha erről esik szó, bár hithű katolikus, a kálvinista gályarabok zsoltárát idézi: Ázt bünteti, kit szeret, másképp ő nem is lehet. Molnár Károly orvos tábornokot, a magyar tábornoki kar legidősebb tagját száz éve szereti az Isten, december 12-én lépett be a 101 -ik évébe. Matula Gy. Oszkár A Pest megyei önkormányzat Összeállt a megyeháza új, nyolcvanfó's testületé. A névsort a pártok elért eredményei alapján közöljük. A csillag feletti személyek a 10 ezer lakos alatti, a csillag alatti nevek a 10 ezer lakos feletti települések választásaiból kerültek ki. Magyar Szocialista Párt 1. Dr. Erdélyi László 2. Bukovszky István 3. Dr. Berán Katalin 4. Farkas Károly 5. Pásztor Béla 6. Hanga Ferenc 7. Dr. Götzinger István Péter 8. Povázson Sándor 9. Varjú László 10. Zsadányi Lászlóné * 11. Bányai Judit 12. Fogarasiné Deák Valéria 13. Fábry Béla 14. Dr. Bóth János 15. Fritzné Tóth Anikó 16. Dr. Andráskó József 17. Holánszki Béla 18. Nagy György 19. Dr. Való Gábor 20. Dr. Varga András 21. Benkovits György 22. Fazekas László 23. Mezei Tibor 24. Szentesi Ferenc Független Kisgazdapárt—- Magyar Igazság és Elet Pártja 1. Kiss György 2. Dr. Bognár László 3. Németh András 4. Kordás Zoltán 5. Ifj. Répás József 6. Putnoki Csaba 7. Ifj. Szatmári Benő * 8. Czira Sándor 9. Horváth István 10. Dr. Réti Miklós Tibor 11. Csurka Endre István 12. Rutkai Róbert 13. Fehér András 14. Zachár László Szabad Demokraták Szövetsége 1. Dr. Gergely Imre 2. Venczel Éva 3. Gulyás József 4. Madai Zsigmond 5. Ajtai Emil * 6. Bodrogi Györgyné 7. Sándomé Pálfalvy Beáta 8. Bonifert Donát 9. Malomsoky Józsefné 10. Nagy Ferenc 11. Tóth Zsiga Miklós 12. Dr. Iglói László Magyar Demokrata Fórum 1. Dr. Vona Ferenc 2. Galántai Viktor 3. Vancsó István * 4. Dr. Gémesi György 5. Manninger Gábor 6. Perlaki Tamás 7. Dr. Hoppál Endre 8. Kövesdi László 9. Szauter Rudolf Kereszténydemokrata Néppárt 1. Dr. Péter Mihály 2. Váradi Lajos 3. Palovics Lajos 4. Dr. Varga A. Tamás . . . / 5. Dr. Szakái Ferenc 6. Dr. Inczédy János 7. Földi László 8. Soós Sándor Fidesz 1. Dr. Búza Attila 2. Szabó Ferenc 3. Czerván György * 4. Gyimesi István 5. Kerepesi Nándor 6. Pogácsás Tibor 7. T. Mészáros András Községi Önkormányzatok Szövetsége 1. Dr. Schmidth Géza 2. Hadházy Sándor 3. Tóth István Ödön •Életet az Éveknek Klubszövetség 1. Knoll István 2. Krizsán Sándor 3. Sipos József Szlovák polgármester Pilisszentkereszten Nem hátrány a nemzetiség (Folytatás az 1■ oldalról) — Kik támogatták az ön jelölését? — Tekintettel, hogy helyben születtem, s az előző testületnek is tagja voltam, sok barátra, együtt gondolkodó emberre találtam Pilisszentkereszten. Engem elsődlegesen a Pile, a Pilis- szentkereszti Labdarúgó Egyesület jelöltetett; de indultam mint saját független szlovák polgármesterjelölt, nemzetiségi képviselő, sőt rajta volt a nevem a kisebbségi listán is. Négyen pályáztunk a polgármesteri székre, s nagy örömömre szolgál, hogy éppen egy szlovák nemzetiségi lakos nyerte meg ezt a demokratikus választást. — Feltételezem, mint a település vezetője, megkülönböztetettfigyelmet kíván fordítani a szlovák lakosság helyzetére, kulturális hagyományainak ápolására. — Szerencsés helyzetben vagyok, vagyunk: Pilis- szentkereszt olyan település, melynek nevét immár harminc esztendeje viszi szerteszét az országba, sőt külföldre is a helyi Pávakor. Ugyanakkor természetesen feladatomnak tekintem a már befutott együttes, s a még kevésbé támogatott hagyományőrző és -ápoló menedzselését, a szponzorok felkutatását. — Melyek a legsürgetőbb teendők Pilisszentkereszten? — Két nagy beruházást örököltünk elődeinktől. A jövő év végére készül el a helyi csatornahálózat kiépítése, míg a telefonok, minden remény szerint, már a napokban megszólalnak Pilisszentkereszten. Úgy számolunk, hogy ez a két beruházás felemésztette a lakosság tartalékát, így hasonló nagyságrendű dologba nem foghatunk bele egyelőre. Pedig meglehetősen sürgető lenne a gázprogram is. Azt tervezzük, hogy önkormányzati szinten elkészítjük a település gázberuházásának tervét, hogy amikorra a lakosság ismét vállalkozni tud egy ilyen jellegű beruházásra, ugrásra készen álljon ez a közműfejlesztés is. Hasonlóan haladunk a kábeltévé kiépítésével is. — Nem érzi magát „egyedül” a megyében, vagy a szőkébb régiójában mint szlovák nemzetiségű polgár- mester? — Tulajdonképpen nem. Márcsak azért sem, mert több olyan kollégát ismerek, akik bár nem nemzetiségi színekben indultak, de származásukat tekintve maguk is szlovákok. Rájuk is kívánok támaszkodni annak az elképzelésemnek a megvalósításában, hogy a Dunán át, el Szlovákiáig keressük a legközvetlenebb kapcsolatokat az anyanemzettel. A kisvárosok, a települések, a családok, a kulturális, s egyéb együttesek között kialakítandó jó viszony nagymértékben segítheti a magyarországi, s ezen belül is a Pilisben élő szlovák lakosságot hagyományainak eredeti formában való megőrzéséhez, azok ápolásában. (maliár)
