Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-14 / 293. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. DECEMBER 14., SZERDA Megnyitják a szarajevói repülőteret Csernomirgyin a katonai beavatkozás mellett A csecsének keményen ellenállnak Csecsenföldön az éjszakai viszonylagos nyugalom után tegnap reggel újabb harcok törtek ki az előrenyomuló orosz csapatok és Dzsohar Dubajev elnök fegyveresei között. A boszniai szerb vezetők hozzájárultak a szarajevói repülőtér részleges megnyitásához, s ezzel lehetővé tették, hogy az Unprofor új egységekkel váltsa fel a légikikötőt őrző ENSZ-kato- nákat — jelentették be tegnap a hivatalos szarajevói ENSZ-források. Jan-Dirke van Merveldt elmondta, hogy a repülőtér használatáról hétfő este, Michael Rose boszniai ENSZ-parancsnok és a boszniai szerb vezetők palái tárgyalásain született egyezség. A szóvivő hangsúlyozta, hogy az ENSZ- nek valamennyi járatot kü- lön-külön kell engedélyeztetnie a szerbekkel, s ha megérkeznek az engedélyek, megindulhatnak a járatok. A szarajevói repülőteret november 19-én zárták le, A szerb rendőrség az elmúlt három hét során 170 volt rendőrt tartóztatott le Koszovóban, s a hatóságok további 130 ember ellen indítottak vizsgálatot — jelentette ki Miodrag Brkljav kerületi ügyész a Jedistvo című pristinai lapnak adott nyilatkozatában. A szerb illetékesek azzal indokolták az őrizetbevételeket, hogy a koszovói albánok megkezdték egy illegális, párhuzamos rendőrség létrehozását a Szerbiához tartozó tartományban. A rendőrség őrizetbe vette Se- zair Shaipit, a koszovói Török Néppárt elnökét is, aki a vádak szerint törököket toborozott a koszovói „árnyékrendőrség” számára. Koszovói albán forrásokból származó értesülések szemiután kiderült, hogy a boszniai szerbek több légvédelmi rakétaállást telepítettek a légikikötő közelébe. A szerb vezetők azóta nem voltak hajlandók szavatolni a segélyeket szállító gépek biztonságát, s ezért le kellett állítani a boszniai főváros légi segélyezését. ENSZ-források szerint a részleges megnyitás egyelőre nem jelenti a segélyszállító járatok felújítását. Palában tegnap bejelentették, hogy ma a boszniai szerbek központjába látogat Akasi Jaszusi, az ENSZ-fő- tikárának délszláv ügyekben illetékes megbízottja. A japán diplomata a tervek szerint az ENSZ-erők és a szerbek viszonyának javításáról tárgyal majd Radovan Karadzic boszniai elnökkel, s több más vezető szerb politikussal. rint a rendőrség fizikai és lelki kényszerítő eszközöket alkalmaz a kihallgatások során, s ezzel súlyosan megsérti a szerb törvényeket is. Az egyik vádlott védője azt állította, hogy védencét elektromos sokkolással is kínozták. A szerb hatóságok Pec városában megindították öt albán perét: azzal vádolják őket, hogy részt vettek az illegális albán önkormányzatok létrehozásában, s az ugyancsak törvényellenesen létrehozott albán iskolák pénzelésében. A koszovói jogvédelmi szervezetek szerint ebben az évben 87 albán nemzetiségű polgár kapott több éves börtönbüntetést politikai nézeteiért, s mintegy 200 ember pere még nem kezdődött meg. Az Interfax jelentése szerint Ingusföld felől, délnyugati irányból előrenyomuló alakulatokat három kilométerre a csecsen-ingus határtól megállították a csecsen felkelők. A másik irányból, északról előrenyomuló orosz alakulatokat a Teri hegyháton támadták a csecsének Tolsztoj Jurt település közelében. Per- vomajszkoje település közelében az orosz légierő támadást intézett a csecsen állások ellen. A hétfői harcok áldozataira vonatkozó adatok egyelőre nem ismeretesek. Csecsen forrásokból tegnap azt közölték, hogy legalább hetven orosz katona halt meg az előző napi harcokban. Moszkvában viszont állítják, hogy a harcok kezdete óta 9 katona vesztette életét és 14-en megsebesültek. A főváros, Groznij felett tegnap hajnalban orosz harci repülőgépek csaknem két órán át köröztek, s világító rakétákat lőttek ki. A csecsen légvédelem időről időre tüzet nyitott a gépekre. A cseTerroristahalál A rendőrséggel vívott tűzpár- bajban tegnap a felső-egyiptomi Aszjút kormányzóságban megölték a Dzsamáa Iszlámija szélsőséges szervezet egyik katonai vezetőjét — közölték kairói hivatalos források. Az iszlámista — aki Man- falut térségének katonai vezetője volt — a város temetőjében rejtőzködött. A rendőrség szerint a szélsőséges vezér rálőtt a letartóztatására érkező rendőrökre, akik viszonozták a tüzet. A 24 éves áldozat több rendőr meggyilkolásában vett részt. csen katonai vezetés illetékese szerint a Dolinszkij település melletti hétfői harcok következtében mintegy 70 orosz katona életét vesztette. Valenytyin Szergejev, az orosz kormány szóvivője szerint az orosz katonai akció óta eltelt három nap során 9 katona vesztette életét és 14 megsebesült. Az éjszaka kiszabadult az az 59 orosz katona, akik Dagesztánban, Ha- szavürt település térségében estek a helyi lakosság fogságába. * Viktor Csernomirgyin szerint még nem merültek ki a csecsenföldi válság politikai rendezésének lehetőségei. Csernomirgyin egy moszkvai tanácskozáson felszólalva ugyanakkor kiállt a katonai beavatkozás mellett. Hangsúlyozta viszont, hogy a kormánynak már korábban tárgyalnia kellett volna a cse- csenekkel a helyzet rendezéséről. Az orosz külügyminisztérium tegnap nyilatkozatban követelte, hogy a tádzsikisztáni ellenzék hagyjon fel orosz határőrök ellen elkövetett provokációs cselekményeivel. Előző nap ugyanis az afganisztáni Mojmaj és a tádzsikisztáni Kurgovad muszlim településekről tüzérségi fegyverekből és aknavetőkből tüzet nyitottak az orosz határőrség Kalajihumbban állomásozó helyőrségére. A támadás következtében egy orosz határőr életét vesztette, heten megsebesültek. Az ITAR-TASZSZ által Az orosz nők helyzetéről tartott moszkvai tanácskozást megnyitva a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány a tárgyalások híve. Leszögezte, hogy Csecsen- föld Oroszország része, és ennek megfelelően az alkotmány, csakúgy mint az ország más részében, itt is kötelező érvényű. Mint mondta, tűrhetetlen a jelenlegi helyzet, amikor Oroszország déli része felől az ellenőrzés hiányában az egész országra ki- teijednek a kábítószer- és fegyverkereskedelem szálai. Csernomirgyin a katonai beavatkozás mellett kiállva leszögezte, hogy szükség esetén akár kényszerítik a szembenálló feleket a tárgyalások folytatására. Elmondta viszont, hogy az orosz csapatok feladata a konfliktus tévedésének megakadályozása, és a helyzetnek megfelelő, de alkotmányos eszközöket alkalmaznak ennek érdekében. A miniszterelnök külön kiemelte, hogy a kormány nem akar egy újabb kaukázusi háborút kirobbantani, hanem tényleges segítséget, így gazdasági segítséget kíván nyújtani a kaukázusi népeknek. idézett nyilatkozat szerint a tá- dzsik ellenzéki erők ezzel megszegték az ideiglenes tűzszünetről intézkedő megállapodást, amely egyúttal előirányozza az ellenséges cselekmények felfüggesztését is az afgán—tádzsik határon és Tádzsikisztán belsejében. Az ideiglenes fegyvemyug- vási megállapodás megsértéséről az orosz fél tájékoztatta az ENSZ tádzsikisztáni misz- szióját. Orosz fegyveres erők a Független Államok Közösségének (FÁK) felhatalmazása alapján állomásoznak a tádzsik—afgán határon. A nagyvilág hírei 4í Az orosz vezetés hibát követ el, ha felmondja a NATO-val folytatott együttműködést: éppen ellenkezőleg, az észak-atlanti szövetséggel fenntartott kapcsolatok szorosabbra fűzésére van szükség — vélte legfrissebb számában a Novo- je Vremja című moszkvai hetilap, az EBEÉ decemberi budapesti csúcs- értekezlete utáni helyzetet elemezve. 4í Fidel Castro kubai elnök szerint „ ha őt is meghívják, akkor jobb show lett volna a hét végén befejeződött (miami) Ameri- ka-csúcs”, amiből Washington őt „kihagyta” — írta a New York Times című napilap tegnapi száma, amelynek nyilatkozott a kubai vezető. Hatvanegy éves korában hétfőn elhunyt Stuart Allen Roosa, az Apollo—14 egyik űrhajósa. A NASA amerikai űrkutatási hivatalra hivatkozó jelentés szerint a volt asztronauta hasnyálmirigy-megbetegedésben hunyt el. ¥ Murat Karayalcin miniszterelnök-helyettest, a Szociáldemokrata Néppárt vezetőjét nevezték ki Törökország külügyminiszterévé. 4í Negyvennyolc óra leforgása alatt hét személy vesztette életét etnikumközi zavargásokban a Pakisztán gazdasági fellegvárának számító Karacsiban. Visszatértek tegnap a munkapadokhoz a sztrájkoló autóipari munkások Dél-Koreában, mert rájöttek, hogy a Samsung-gyár elleni munkabeszüntetés saját vállalatukat károsítja Koszovói árnyékrendó'rség Szervezkedő albánok Tádzsik támadás A szárazajtai vérengzésről a román sajtóban O tven esztendővel ezelőtt, 1944 szeptemberében—októberében, közvetlenül Észak-Erdély „felszabadítása” után, a front átvonulását követő zavaros viszonyokat kihasználva, magyargyűlölettől elvakult, bosszúvágytól fűtött terrorlegények több helyütt is gyilkolni kezdték a védtelen magyar lakosságot. A gyilkosok — mert csak ennek lehet nevezni őket — fegyveres, úgynevezett önkéntesek vagy csendőrök voltak, de akadt köztük egyenruhába bújt „lelkes”, „segítőkész” polgári személy is. Az áldozatok a magyar lakosság soraiból kerültek ki, földművesek, kisiparosok, tisztviselők, munkások, lelkipásztorok voltak. Szárazajta, Csíkszentdomokos, Magyarremete, Kishal- mágy, Egeres, Gyanta és más települések nevét említhet- nők, összesen harminchármat. Az áldozatok száma a százat is meghaladja. A gyilkosok egy része a zavaros körülmények közepette attól is megszabadult, hogy törvény elé kerüljön. Voltak, akiket letartóztattak és el is ítéltek, de voltak, akiket több havi vizsgálati fogság után az „igazságszolgáltatás” fölmentett. De akiket elítéltek, azok sem múlatták sokáig napjaikat a rács mögött, jóval kirótt büntetésük letöltése előtt szabadlábra kerültek. Az akkori erdélyi magyar sajtó hónapokig írt a vérengzésekről, a „törvény” előtti hercehurcákról, arról, hogy a szovjet hadvezetés kiparancsolta Eszak-Erdélyből a román csapatokat, a román közigazgatást. De nem sokáig, mert ezt a kérdést hamarosan „levették” a napirendről. Az úgynevezett szocializmusnak pedig már az elején minden ezzel kapcsolatos törvényszéki eljárást megszüntettek. Ezután sem közölni, sem megemlékezni nem lehetett a tragikus eseményekről, az áldozatokról. Beszélni is csak szűk körben volt ajánlatos. Mert a hatalom szerint áldozatok csak a románok lehettek. Idén, az ötvenedik évfordulón is csupán itt-ott — ahol a magyarság többségben van — emlékeztek meg nyilvánosan az eseményekről. Szárazajtán ezúttal emlékmű-leleplezésre is sor került. Alig egy-két nap múltán azonban a Kovászna megyei román újságban olyan anyag látott napvilágot, amiből kiderült, hogy a szárazajtai áldozatok „vérszomjas gyilkosok”, sőt egyenesen háborús bűnösök voltak. Közöttük a 62 éves Németh Gyula, a 62 éves Szabó Benjámin, az 54 éves Málnási Regina, akik társaikkal együtt „kezét, lábát vágták, fejét fejszével zúzták szét egy sebesült román tisztnek, fejszével vágták le a fejét egy másiknak, egy harmadiknak, hogy gyűrűjét elvegyék, levágták az ujját, a református templom tornyából tüzet nyitottak a román katonákra” és így tovább. Kovászna megye prefektusa egyenesen fölvetette, hogy ahhoz, hogy „a megemlékezés méltó legyen”, a „barbár módon legyilkolt” román katonáknak is emlékművet kell állítani a faluban. Fölöttébb érdekes, hogy míg a Bánjfyhunyadon 1940 őszén, Észak-Erdélynek Magyarországhoz való csatolása után megölt román papról már jó ideje mondhatni szentként emlékeznek meg — aki egyebek közt évekig azt prédikálta, hogy a magyarokat még az anyjukban kell meg- nyúvasztani —, a szárazajtaiak által „lemészárolt” katonáknak nevét sem említi a sajtóban közölt „levéltári” anyag. Arról nem is szólva, hogy a hetventagú Maniu-gár- da parancsnokát és hóhértársait, a brassói katonai törvényszék évekre elítélte. Az természetesen más kérdés, hogy büntetésüket nem töltötték le. Tehát, ha — amint az idézett „levéltári” anyag arról beszél, hogy — a hetventagú terrorkülönítmény gálád tetteik miatt gyilkosokat „ítélt el” és „végzett ki”, akkor ugyan — bizony miért állították őket törvény elé? Hiszen „törvényesen” jártak el. Vagy nem? És hogy lehet az, hogy miközben az általuk kivégzettek nevét a „levéltári” anyag közli, a kivégzettek által „legyilkolt” katonák és tisztek nevét homály borítja? A magyarázat végül is egyszerű. A kommunista-nacionalista diktatúra annyira megtöltötte egyesek fejét mindenféle figyelemelterelő marhasággal — s a tömegtájékoztatás jóvoltából ma is tovább töltik — azzal, hogy milyen „barbárságokat” követtek el a magyarok 1940 és 1944 között, Eszak-Erdély „megszállása és leigázása” idején, hogy egyszerűen el sem tudják képzelni vagy tudomásul sem akarják venni, hogy az éremnek másik oldala is van. S hogy e másik oldalra ne derüljön fény — mert ez megzavarja a magyarságról terjesztett ellenségképet —, sárral dobálják meg az áldozatok emlékét, mindenféle rablómesét kiötölnek, hogy zavartalan hatalmuk érdekében, tovább szédíthessék a hiszékenyeket. M ert ha valóban 1944 szeptemberében a szárazajtai áldozatok csak egyetlen román katonát is megöltek volna — amint a románok állítják —, annak már évtizedekkel ezelőtt emlékművet állítottak volna, ahova minden évben nagy pompa közepette, zarándoklatot rendeztek volna — és rendeznének ma is. És nyilvánvalóan szél- tében-hosszában harsognák a nevét. De Szárazajtán egyetlen román áldozat sem volt! Asztalos Lajos (Kolozsvár)
