Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-14 / 293. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. DECEMBER 14., SZERDA Megnyitják a szarajevói repülőteret Csernomirgyin a katonai beavatkozás mellett A csecsének keményen ellenállnak Csecsenföldön az éjszakai viszonylagos nyugalom után tegnap reggel újabb harcok törtek ki az előrenyomuló orosz csapatok és Dzsohar Dubajev elnök fegyveresei között. A boszniai szerb vezetők hozzájárultak a szarajevói repülőtér részleges megnyi­tásához, s ezzel lehetővé tet­ték, hogy az Unprofor új egységekkel váltsa fel a lé­gikikötőt őrző ENSZ-kato- nákat — jelentették be teg­nap a hivatalos szarajevói ENSZ-források. Jan-Dirke van Merveldt elmondta, hogy a repülőtér használatáról hétfő este, Michael Rose boszniai ENSZ-parancsnok és a boszniai szerb vezetők pa­lái tárgyalásain született egyezség. A szóvivő hang­súlyozta, hogy az ENSZ- nek valamennyi járatot kü- lön-külön kell engedélyez­tetnie a szerbekkel, s ha megérkeznek az engedé­lyek, megindulhatnak a já­ratok. A szarajevói repülőteret november 19-én zárták le, A szerb rendőrség az el­múlt három hét során 170 volt rendőrt tartóztatott le Koszovóban, s a hatóságok további 130 ember ellen in­dítottak vizsgálatot — jelen­tette ki Miodrag Brkljav ke­rületi ügyész a Jedistvo című pristinai lapnak adott nyilatkozatában. A szerb illetékesek azzal indokolták az őrizetbevéte­leket, hogy a koszovói albá­nok megkezdték egy illegá­lis, párhuzamos rendőrség létrehozását a Szerbiához tartozó tartományban. A rendőrség őrizetbe vette Se- zair Shaipit, a koszovói Tö­rök Néppárt elnökét is, aki a vádak szerint törököket to­borozott a koszovói „ár­nyékrendőrség” számára. Koszovói albán források­ból származó értesülések sze­miután kiderült, hogy a boszniai szerbek több légvé­delmi rakétaállást telepítet­tek a légikikötő közelébe. A szerb vezetők azóta nem voltak hajlandók szavatolni a segélyeket szállító gépek biztonságát, s ezért le kel­lett állítani a boszniai fővá­ros légi segélyezését. ENSZ-források szerint a részleges megnyitás egyelő­re nem jelenti a segélyszállí­tó járatok felújítását. Palában tegnap bejelen­tették, hogy ma a boszniai szerbek központjába látogat Akasi Jaszusi, az ENSZ-fő- tikárának délszláv ügyek­ben illetékes megbízottja. A japán diplomata a tervek szerint az ENSZ-erők és a szerbek viszonyának javítá­sáról tárgyal majd Radovan Karadzic boszniai elnökkel, s több más vezető szerb po­litikussal. rint a rendőrség fizikai és lel­ki kényszerítő eszközöket al­kalmaz a kihallgatások so­rán, s ezzel súlyosan megsér­ti a szerb törvényeket is. Az egyik vádlott védője azt állí­totta, hogy védencét elektro­mos sokkolással is kínozták. A szerb hatóságok Pec városában megindították öt albán perét: azzal vádolják őket, hogy részt vettek az il­legális albán önkormányza­tok létrehozásában, s az ugyancsak törvényellene­sen létrehozott albán isko­lák pénzelésében. A koszovói jogvédelmi szervezetek szerint ebben az évben 87 albán nemzeti­ségű polgár kapott több éves börtönbüntetést politi­kai nézeteiért, s mintegy 200 ember pere még nem kezdődött meg. Az Interfax jelentése sze­rint Ingusföld felől, délnyuga­ti irányból előrenyomuló ala­kulatokat három kilométerre a csecsen-ingus határtól meg­állították a csecsen felkelők. A másik irányból, északról előrenyomuló orosz alakula­tokat a Teri hegyháton tá­madták a csecsének Tolsztoj Jurt település közelében. Per- vomajszkoje település köze­lében az orosz légierő táma­dást intézett a csecsen állá­sok ellen. A hétfői harcok ál­dozataira vonatkozó adatok egyelőre nem ismeretesek. Csecsen forrásokból tegnap azt közölték, hogy legalább hetven orosz katona halt meg az előző napi harcok­ban. Moszkvában viszont ál­lítják, hogy a harcok kezdete óta 9 katona vesztette életét és 14-en megsebesültek. A főváros, Groznij felett tegnap hajnalban orosz harci repülőgépek csaknem két órán át köröztek, s világító ra­kétákat lőttek ki. A csecsen légvédelem időről időre tü­zet nyitott a gépekre. A cse­Terroristahalál A rendőrséggel vívott tűzpár- bajban tegnap a felső-egyipto­mi Aszjút kormányzóságban megölték a Dzsamáa Iszlámija szélsőséges szervezet egyik ka­tonai vezetőjét — közölték kai­rói hivatalos források. Az iszlámista — aki Man- falut térségének katonai veze­tője volt — a város temetőjé­ben rejtőzködött. A rendőr­ség szerint a szélsőséges ve­zér rálőtt a letartóztatására ér­kező rendőrökre, akik viszo­nozták a tüzet. A 24 éves ál­dozat több rendőr meggyilko­lásában vett részt. csen katonai vezetés illetéke­se szerint a Dolinszkij telepü­lés melletti hétfői harcok kö­vetkeztében mintegy 70 orosz katona életét vesztette. Valenytyin Szergejev, az orosz kormány szóvivője sze­rint az orosz katonai akció óta eltelt három nap során 9 katona vesztette életét és 14 megsebesült. Az éjszaka ki­szabadult az az 59 orosz kato­na, akik Dagesztánban, Ha- szavürt település térségében estek a helyi lakosság fogsá­gába. * Viktor Csernomirgyin sze­rint még nem merültek ki a csecsenföldi válság politikai rendezésének lehetőségei. Csernomirgyin egy moszk­vai tanácskozáson felszólal­va ugyanakkor kiállt a kato­nai beavatkozás mellett. Hangsúlyozta viszont, hogy a kormánynak már korábban tárgyalnia kellett volna a cse- csenekkel a helyzet rendezé­séről. Az orosz külügyminisztéri­um tegnap nyilatkozatban kö­vetelte, hogy a tádzsikisztáni ellenzék hagyjon fel orosz ha­tárőrök ellen elkövetett pro­vokációs cselekményeivel. Előző nap ugyanis az afga­nisztáni Mojmaj és a tádzsi­kisztáni Kurgovad muszlim településekről tüzérségi fegy­verekből és aknavetőkből tü­zet nyitottak az orosz határőr­ség Kalajihumbban állomáso­zó helyőrségére. A támadás következtében egy orosz ha­tárőr életét vesztette, heten megsebesültek. Az ITAR-TASZSZ által Az orosz nők helyzetéről tartott moszkvai tanácsko­zást megnyitva a miniszterel­nök hangsúlyozta, hogy a kormány a tárgyalások híve. Leszögezte, hogy Csecsen- föld Oroszország része, és en­nek megfelelően az alkot­mány, csakúgy mint az or­szág más részében, itt is köte­lező érvényű. Mint mondta, tűrhetetlen a jelenlegi hely­zet, amikor Oroszország déli része felől az ellenőrzés hiá­nyában az egész országra ki- teijednek a kábítószer- és fegyverkereskedelem szálai. Csernomirgyin a katonai beavatkozás mellett kiállva leszögezte, hogy szükség ese­tén akár kényszerítik a szem­benálló feleket a tárgyalások folytatására. Elmondta vi­szont, hogy az orosz csapa­tok feladata a konfliktus téve­désének megakadályozása, és a helyzetnek megfelelő, de alkotmányos eszközöket alkalmaznak ennek érdeké­ben. A miniszterelnök külön ki­emelte, hogy a kormány nem akar egy újabb kaukázusi há­borút kirobbantani, hanem tényleges segítséget, így gaz­dasági segítséget kíván nyúj­tani a kaukázusi népeknek. idézett nyilatkozat szerint a tá- dzsik ellenzéki erők ezzel megszegték az ideiglenes tűz­szünetről intézkedő megálla­podást, amely egyúttal előirá­nyozza az ellenséges cselek­mények felfüggesztését is az afgán—tádzsik határon és Tá­dzsikisztán belsejében. Az ideiglenes fegyvemyug- vási megállapodás megsérté­séről az orosz fél tájékoztatta az ENSZ tádzsikisztáni misz- szióját. Orosz fegyveres erők a Független Államok Közös­ségének (FÁK) felhatalmazá­sa alapján állomásoznak a tá­dzsik—afgán határon. A nagyvilág hírei 4í Az orosz vezetés hibát követ el, ha felmondja a NATO-val folytatott együttműködést: éppen ellenkezőleg, az észak-at­lanti szövetséggel fenn­tartott kapcsolatok szo­rosabbra fűzésére van szükség — vélte legfris­sebb számában a Novo- je Vremja című moszk­vai hetilap, az EBEÉ de­cemberi budapesti csúcs- értekezlete utáni helyze­tet elemezve. 4í Fidel Castro kubai el­nök szerint „ ha őt is meg­hívják, akkor jobb show lett volna a hét végén be­fejeződött (miami) Ameri- ka-csúcs”, amiből Wa­shington őt „kihagyta” — írta a New York Times című napilap tegnapi szá­ma, amelynek nyilatkozott a kubai vezető. Hatvanegy éves korá­ban hétfőn elhunyt Stu­art Allen Roosa, az Apol­lo—14 egyik űrhajósa. A NASA amerikai űrkutatá­si hivatalra hivatkozó je­lentés szerint a volt asztro­nauta hasnyálmirigy-meg­betegedésben hunyt el. ¥ Murat Karayalcin mi­niszterelnök-helyettest, a Szociáldemokrata Nép­párt vezetőjét nevezték ki Törökország külügymi­niszterévé. 4í Negyvennyolc óra le­forgása alatt hét sze­mély vesztette életét etni­kumközi zavargások­ban a Pakisztán gazda­sági fellegvárának szá­mító Karacsiban. Visszatértek tegnap a munkapadokhoz a sztráj­koló autóipari munkások Dél-Koreában, mert rájöt­tek, hogy a Samsung-gyár elleni munkabeszüntetés saját vállalatukat károsít­ja Koszovói árnyékrendó'rség Szervezkedő albánok Tádzsik támadás A szárazajtai vérengzésről a román sajtóban O tven esztendővel ezelőtt, 1944 szeptemberében—ok­tóberében, közvetlenül Észak-Erdély „felszabadítá­sa” után, a front átvonulását követő zavaros viszonyokat kihasználva, magyargyűlölettől elvakult, bosszúvágytól fűtött terrorlegények több helyütt is gyilkolni kezdték a védtelen magyar lakosságot. A gyilkosok — mert csak ennek lehet nevezni őket — fegyveres, úgynevezett önkéntesek vagy csendőrök vol­tak, de akadt köztük egyenruhába bújt „lelkes”, „segítő­kész” polgári személy is. Az áldozatok a magyar lakos­ság soraiból kerültek ki, földművesek, kisiparosok, tiszt­viselők, munkások, lelkipásztorok voltak. Szárazajta, Csíkszentdomokos, Magyarremete, Kishal- mágy, Egeres, Gyanta és más települések nevét említhet- nők, összesen harminchármat. Az áldozatok száma a szá­zat is meghaladja. A gyilkosok egy része a zavaros körülmények közepet­te attól is megszabadult, hogy törvény elé kerüljön. Vol­tak, akiket letartóztattak és el is ítéltek, de voltak, akiket több havi vizsgálati fogság után az „igazságszolgáltatás” fölmentett. De akiket elítéltek, azok sem múlatták sokáig napjaikat a rács mögött, jóval kirótt büntetésük letöltése előtt szabadlábra kerültek. Az akkori erdélyi magyar sajtó hónapokig írt a vérengzé­sekről, a „törvény” előtti hercehurcákról, arról, hogy a szov­jet hadvezetés kiparancsolta Eszak-Erdélyből a román csapa­tokat, a román közigazgatást. De nem sokáig, mert ezt a kér­dést hamarosan „levették” a napirendről. Az úgynevezett szo­cializmusnak pedig már az elején minden ezzel kapcsolatos törvényszéki eljárást megszüntettek. Ezután sem közölni, sem megemlékezni nem lehetett a tragikus eseményekről, az áldozatokról. Beszélni is csak szűk körben volt ajánlatos. Mert a hatalom szerint áldozatok csak a románok lehettek. Idén, az ötvenedik évfordulón is csupán itt-ott — ahol a magyarság többségben van — emlékeztek meg nyilvá­nosan az eseményekről. Szárazajtán ezúttal emlékmű-le­leplezésre is sor került. Alig egy-két nap múltán azonban a Kovászna megyei román újságban olyan anyag látott napvilágot, amiből ki­derült, hogy a szárazajtai áldozatok „vérszomjas gyilko­sok”, sőt egyenesen háborús bűnösök voltak. Közöttük a 62 éves Németh Gyula, a 62 éves Szabó Benjámin, az 54 éves Málnási Regina, akik társaikkal együtt „kezét, lábát vágták, fejét fejszével zúzták szét egy sebesült román tisztnek, fejszével vágták le a fejét egy másiknak, egy har­madiknak, hogy gyűrűjét elvegyék, levágták az ujját, a re­formátus templom tornyából tüzet nyitottak a román kato­nákra” és így tovább. Kovászna megye prefektusa egye­nesen fölvetette, hogy ahhoz, hogy „a megemlékezés mél­tó legyen”, a „barbár módon legyilkolt” román katonák­nak is emlékművet kell állítani a faluban. Fölöttébb érdekes, hogy míg a Bánjfyhunyadon 1940 őszén, Észak-Erdélynek Magyarországhoz való csatolása után megölt román papról már jó ideje mondhatni szent­ként emlékeznek meg — aki egyebek közt évekig azt pré­dikálta, hogy a magyarokat még az anyjukban kell meg- nyúvasztani —, a szárazajtaiak által „lemészárolt” kato­náknak nevét sem említi a sajtóban közölt „levéltári” anyag. Arról nem is szólva, hogy a hetventagú Maniu-gár- da parancsnokát és hóhértársait, a brassói katonai törvény­szék évekre elítélte. Az természetesen más kérdés, hogy büntetésüket nem töltötték le. Tehát, ha — amint az idé­zett „levéltári” anyag arról beszél, hogy — a hetventagú terrorkülönítmény gálád tetteik miatt gyilkosokat „ítélt el” és „végzett ki”, akkor ugyan — bizony miért állítot­ták őket törvény elé? Hiszen „törvényesen” jártak el. Vagy nem? És hogy lehet az, hogy miközben az általuk kivégzettek nevét a „levéltári” anyag közli, a kivégzettek által „legyilkolt” katonák és tisztek nevét homály borítja? A magyarázat végül is egyszerű. A kommunista-nacio­nalista diktatúra annyira megtöltötte egyesek fejét min­denféle figyelemelterelő marhasággal — s a tömegtájé­koztatás jóvoltából ma is tovább töltik — azzal, hogy mi­lyen „barbárságokat” követtek el a magyarok 1940 és 1944 között, Eszak-Erdély „megszállása és leigázása” idején, hogy egyszerűen el sem tudják képzelni vagy tu­domásul sem akarják venni, hogy az éremnek másik olda­la is van. S hogy e másik oldalra ne derüljön fény — mert ez megzavarja a magyarságról terjesztett ellenségké­pet —, sárral dobálják meg az áldozatok emlékét, minden­féle rablómesét kiötölnek, hogy zavartalan hatalmuk érde­kében, tovább szédíthessék a hiszékenyeket. M ert ha valóban 1944 szeptemberében a szárazajtai ál­dozatok csak egyetlen román katonát is megöltek volna — amint a románok állítják —, annak már évtize­dekkel ezelőtt emlékművet állítottak volna, ahova min­den évben nagy pompa közepette, zarándoklatot rendez­tek volna — és rendeznének ma is. És nyilvánvalóan szél- tében-hosszában harsognák a nevét. De Szárazajtán egyet­len román áldozat sem volt! Asztalos Lajos (Kolozsvár)

Next

/
Thumbnails
Contents