Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-13 / 292. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAC 1994. DECEMBER 13., KEDD Csatlakoztak a kohászok Országos sztrájk A vasutas szakszervezetek minden lehetséges megol­dásról készek voltak tárgyal­ni annak érdekében, hogy el­kerüljék a sztrájkot. A MÁV Rt. vezetőinek maga­tartása és a kormány merev elutasítása miatt eredményte­lenül végződtek a tárgyalá­sok. Minderről nyilatkozatot tett közzé tegnap a Vasuta­sok Szakszervezete, a Vas­úti Dolgozók Szabad Szak- szervezete és a Mozdonyve­zetők Szakszervezete. Véleményük szerint a sztrájk nem ok, hanem kö­vetkezmény, amiért a válla­lat vezetését és a kormányt terheli a felelősség. A koráb­ban megtartott figyelmezte­tő sztrájk és a tegnap 22 óra­kor megkezdett országos sztrájkot jogosnak és jogsze­rűnek tartják a szakszerveze­tek. A vasúti dolgozók sztrájk­jával kapcsolatos szolidari­tás jeléül 10 órakor — öt percre — leállnak a BKV autóbuszai. A szolidaritási sztrájkfelhívást a Fővárosi Autóbusz Üzemek Szakszer­vezeti Szövetsége (FA- ÜSZSZ) adta ki, amelyhez csatlakoztak a BKV Buszág Munkástanács szervezetei is. A FAÜSZSZ elnöke, Gazdag József által aláírt közlemény szerint a szak- szervezet az esetleges kelle­metlenségekért előre is elné­zést kér az utazóközönség­től. A BKV autóbuszai egyébként a sztrájk teljes idején a szolidaritást jelző kék szalaggal közlekednek majd. A Diósgyőri Nemesacél- művek Kft. (DNM) ötezer dolgozója ma délelőtt 10 órától 12 óráig figyelmezte­tő sztrájkot tart. Ezzel a munkabeszüntetéssel nyoma- tékot kívánnak adni korábbi kéréseiknek, figyelmezteté­seiknek, valamint a Vasasz- szakszervezet elmúlt heti XXXII. kongresszusán a di­ósgyőri kohászattal kapcso­latos állásfoglalásnak, misze­rint lejárt a kormánynak nyújtott türelmi idő, azonna­li intézkedésekre van szük­ség — mondta tegnap az MTI tudósítójának Móri La­jos, a Vasasszakszervezet di­ósgyőri kohászati vezetője. A diósgyőriek már a no­vember 21-én a miniszterel­nökhöz írt levelükben kije­lentették: a diósgyőri kohá­szat sorsának rendezése, a nagyolvasztó megtartását, illetve leállítását érintő dön­tés halogatása miatt komoly veszélybe került csaknem háromezer kohász munkahe­lye. Mindezek alapján jo­gosnak érzik, hogy a rendel­kezésükre álló törvényes eszközökkel harcoljanak helyzetük megnyugtató ren­dezéséért. Már november­ben megalakították a nagy- olvasztó részleg sztrájk-bi­zottságát. A szakszervezeti vezető most ismételten emlékezte­tett arra, hogy a kormány­nak a borsodi acélipar mű­ködtetéséről hozott legutób­bi döntése értelmében az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztériumnak december 15-ig kell a kabinet elé ter­jesztenie a borsodi váskohá- szat reorganizációjával kap­csolatos további lépéseket tartalmazó intézkedéscsoma­got. A diósgyőriek úgy látják, hogy az elmúlt néhány hé­ten a döntés megalapozott előkészítése ügyében nem történt semmi. Á kohászok, egyetértésben az érdekvédel­mi szervezetekkel, úgy íté­lik meg, hogy szükség van a nagykohó további működte­tésére, illetve jelentős nagy­ságrendű munkahelyteremtő beruházásokra, intézkedé­sekre. Ezt a véleményüket fi­gyelmeztető sztrájkkal kí­vánják megerősíteni. A mai munkabeszüntetés kétórás lesz, s azt a munkaadó DNF Kft. gazdasági vezetése is tu­domásul vette. Parlamenti napló — Elfogadták az adótörvényt A többgyermekes családok sarca (Folytatás az 1. oldalról.) Antall Józsefre, az újjáéledő magyar demokrácia első mi­niszterelnökére emlékezett tegnapi ülésnapján az Or­szággyűlés. Az éppen egy éve elhunyt kormányfő törté­nelmi érdemeit méltatva Sza­bó Iván, a Magyar Demokra­ta Fórum frakcióvezetője na­pirend előtti felszólalásában hangoztatta: — A politikus Antall Jó­zsef kettős elkötelezettség­ben élt: magyarságtudata és demokrata mivolta átsütött minden mondatán, minden cselekedetén, ott bujkált min­den gondolatában. Amikor kimondta: lélekben 15 mil­lió magyar miniszterelnöke kíván lenni, a magyar — és minden más — nemzet hatá­rokat nem ismerő együvé tar­tozását, egyetemességét dek­larálta. Csak azok voltak ké­pesek e kijelentését félrema­gyarázni, akiknek értelmező szótárából a lélek fogalmát az elmúlt 40 esztendő nyom­talanul kitörölte. Antall Jó­zsef karizmatikus egyéniség volt, és mint minden ilyen személyiség, ő is brutális ki­hívást jelentett minden szel­lemi kis- és középszerűség számára. Hiszek abban, hogy a történelem letisztítja munkásságát, és a magyar társadalom megérti tevé­kenységének maradandó ér­tékeit — hangoztatta a frak­cióvezető. Gál Zoltán, az Országgyű­lés elnöke az elhangzottak­hoz kapcsolódva, rövid meg­emlékezésében hangsúlyozta: — Talán nem túlzás azt ál­lítani: emelkedő nemzetté válásunk egyik feltétele, hogy reálisan, a maga össze­tettségében és bonyolultságá­ban legyünk képesek távo­labbi és közelebbi múltun­kat, benne az egyes szemé­lyiségek tevékenységét meg­ítélni, magunkban megőrizni. — Antall József személyé­ről, tevékenységéről csak ilyen hozzáállás alapján le­het szólni, csak ez méltó hoz­zá. Kiemelkedő személyisé­ge és tevékenysége maradan­dó és meghatározó az új ma­gyar demokrácia felépítésé­ben. Ezt politikai pártál­lástól függetlenül mindenki elismeri. Mint ahogy mind­nyájan osztjuk azt a véle­ményt, hogy tragikus halálá­val a magyar közéletet pótol­hatatlan veszteség érte — mondta Gál Zoltán. A Ház ezután egyperces A sínfölszedés ellen A Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetségé­nek (VFSZSZ) elnöksége tegnap a kora délutáni órák­ban megállapodott az MDF, a KDNP. az FKGP, a Zöld Alternatíva Párt és a Levegő Munkacsoport képviselői­vel, hogy a jövőben együtte­sen lépnek fel a vasútvona­lak tervezett megszüntetése ellen. Közös akciócsoportot állítanak fel várhatóan már csütörtökön. A csoport részletesen ki­dolgozza a tiltakozás legha­tékonyabb módját, illetve azt, hogy a társadalomban hogyan lehet a legjobann tu­datosítani a tervezett intézke­dés hátrányait. Szabó Béla István, a Zöld Alternatíva Párt képviselője elmondta: Nyugat-Európá­ban folyamatosan napiren­den szerepel a közúti közle­kedés visszaszorítása, illetve a vasútvonalak preferálása. Magyarországon ma a közút és vasút aránya elfogadható mértékű. Ezt az arányt nem lenne szabad a vasút kárára felborítani. Ha Magyaror­szág Európához akar csatla­kozni, úgy a nyugati normák­hoz kell igazodnia. Für Lajos az önkormányzati választásokról Az ellenzék továbbra is együttműködik Ismét Demszky Gábor lett Budapest főpolgármestere, megelőzve az MDF—KDNP—Fidesz közös jelöltjét, Latorcai Jánost, illetve az MSZP jelöltjét, Baráth Ete­lét a választási versenyben. Az ellenzéki pártszövetség szerepléséről jövőbeni együttműködésükről kérdez­tük meg Für Lajost. — Milyen összetevőknek köszönhető ön szerint Demszky Gábor győzelme, s miért nem tudta megelőz­ni a választásokra kialakult polgári szövetség jelöltje, Latorcai János? —- Azzal kezdeném, hogy polgári összefogásun­kat annak ellenére sikeres­nek tartom, hogy jelöltünk, Latorcai János nem lehet már főpolgármester. Demszky Gábor kampánya fölülmúlta a vetélytársak "kampány programját. Egy­részt az SZDSZ erre a célra fordítható pénzügyi keretei jóval nagyobbak voltak, mint akár hármas pártszö­vetségünk anyagi kondí­ciói, másrészt mint hivatal­ban lévő főpolgármester messzemenőkig kihasználta a propagandafórumok által nyújtott lehetőségeket. Alá­írt, átadott, reprezentált, s az utóbbi három hónapban jóval aktívabban tette mind­ezt. mint az előző három év­ben. Hivatalos megjelenése­it jól bele lehetett illeszteni a napi híradásokba, így ál­landó médiabeli jelenléte volt sikeres kampányának az oka. Mi több, szerintem a választók egy részében még máig sem tudatosult, hogy Demszky az utóbbi fél évben már nem ellenzé­ki főpolgármesterként tevé­kenykedett. —A Fővárosi Közgyűlés­ben vajon lesz-e ellensúlya a szabaddemokrata főpolgár­mesternek? — Az előzetes fölmérések szerint a közgyűlés hatvan százalékát alkotja majd a két kormánypárt. Az ellenzéki negyven százalékból huszon­nyolcat az MDF—KDNP— Fidesz közös jelöltjei kapták, míg a fönnmaradó tizenkét százalékon a többi párt (MI- ÉP, FKGP stb.) osztozott. A negyvenszázalékos ellenzéki jelenlét sok lehetőséget rejt magában a hatásos föllépés tekintetében, s elképzelhető, az ellenzéken belüli pártok el­lentétei, megoldhatók az együttműködés érdekében. Egyébként a budapesti kerü­letekben is megerősödött az ellenzék, hiszen a négy MSZP-s és öt SZDSZ-es pol­gármester ellenében a nemze­ti pártok is kilenc polgármes­tert tudtak révbe juttatni, he­tet a KDNP—MDF—Fi­desz, kettőt a MIÉP—FKGP szövetsége. —A polgári pártok szövet­sége a választási küzdelmek után vajon fönnmarad-e, s ha igen, akkor miben nyilvá­nul meg további együttműkö­désük? — Az együttműködés re­mélhetően a jövőben is fenn­marad, természetesen nem ál­talános, hanem konkrét esetek­ben, s nemcsak a parlamenti frakciók között, hanem önkor­mányzati szinteken is. Kívána­tos és kellő az esetenkénti ösz- szehangolt föllépés, hogy ek­képp megteremtsük a parla­menti ellensúlyt, s méginkább hatékonyabbá tegyük az ön- kormányzati választásokon megszerzett pozícióinkat. N. V. néma felállással adózott az egy esztendeje elhunyt mi­niszterelnök emlékének. A kegyeletes megemléke­zést megelőzően a házelnök méltatta az önkormányzati választások jelentőségét. Hangsúlyozta: a voksolás újra igazolta, hogy a magyar demokrácia szilárd, működő­képes. Az Országgyűlés a zár­számadás elfogadása után megszavazta a magánszemé­lyek jövedelemadójáról szó­ló törvény módosítását. Az Országgyűlés által jó­váhagyott módosítások alap­ján jelentős változások lép­nek életbe jövőre a magán- személyek adózási kötelezett­ségeiben. Az adótábla ugyan nem változik, de módosul számos adóalap-csökkentő té­tel, ami jelentősen megváltoz­tathatja a fizetendő adó mér­tékét. 1995-ben a foglalkozta­tó tti kedvezményt a 7200 fo­rintos adócsökkentési lehető­ség váltja fel, amivel évi 500 ezer forintos jövedelemig él­hetnek az adóalanyok. Az al­kalmazottakat érinti az is, hogy a munkáltató által ter­mészetben nyújtott étkezés értéke havi 1600, illetve a ki­zárólag fogyasztásra készétel vásárlására feljogosító ingye­nes vagy kedvezményes utal­vány 1200 forintig nem szá­mít jövedelemnek. Szintén nem számít jövedelemnek a lakáscélú támogatásokról szó­ló jogszabály alapján nyúj­tott vissza nem térítendő he­lyi önkormányzati támoga­tás, lakásépítési kedvez­mény, illetve a hiteltörleszté­si támogatás, valamint a visz- sza nem térítendő munkálta­tói támogatás, a vételár, illet­ve az építési költség 30 száza­lékáig, de legfeljebb 5 éven­ként egy alkalommal 500 ezer forintig. A szavazás után a frakciók szónokai röviden indokolták döntésüket. Az ellenzéki fel­szólalók rámutattak arra, hogy pártjaik elutasították a törvényjavaslatot, mert az kü­lönösen nehéz helyzetbe hoz­za a gyermekes családokat. A módosítás legnagyobb veszte­sei azok a családok lesznek, ahol több gyermek van. A kor­mánypárti szónokok arra hív­ták fel a figyelmet, hogy a mó­dosítás lehetőséget teremt az igazságosabb teherviselésre. A javaslat módot ad arra is, hogy a családok támogatása­kor figyelembe vegyék a jöve­delmi viszonyokat is. Antall József mint lábjegyzet? Tegnapi számunkban Sütő András gondolatait közöl­tük a vezércikk helyén Antall József miniszterelnök portréja alatt. Ebből az írásból megint fontosnak lát­szik egy gondolat kiemelése: „Egyik vezérelve így szólt: Lélekben 15 millió magyar miniszterelnöké­nek tekinti magát. Mondta ezt higgadtan, politikai fe­lelősséggel, hátsó szándékok nélkül, a világos szavak értelmében bízva. Senki, aki utána jön, senki, aki a nyomába lép, ezután meg nem kerülheti őt abban, amit a határokon kívül élő magyarságért cseleke­dett”. Az erdélyi író szavai világosak, egyértelműen mutatják, Antall Józsefet nagyrabecsülte, azon ma­gyar államférfiak közé sorolta, akiknek neve a leen­dő történelemkönyvekben ragyogni fog. Mindezt azért fontos megjegyeznünk, mert ugyanerről a Nép- szabadság cikkírójának más a véleménye. Perecz László szerint neve — mármint Antall Józsefé — ha fennmarad egyáltalán, a történelemkönyvek apró lábjegyzetébe szorul majd. Mindez azért, mert hogy Antall József nem az ország egységére, hanem annak megosztására törekedett, a hatalom megtartásának öncélú taktikai bravúrjaira volt csupán képes, gőgös fölényérzettel rendelkezett, a nemzet egyedül lehetsé­ges vezetőjének tartotta magát, megvetette a modern tömegdemokrácia alantasságát, s ha a formális intéz­ményrendszer megteremtésében volt is némi szere­pe, végül is ő maga antidemokratikus maradt. A Nép- szabadságban megjelent vádak súlyosak, és természe­tesen csak onnan nézvést igazak, ahonnan a jelenlegi kormánykoalíció folytat párbeszédet a néppel. (E ko­alíció hatalomralépése után egy választójogi törvény- módosítással botránkoztatta meg Európát.) No, on­nan nézvést minden bizonnyal — mondom — igaza van Perecz Lászlónak. De vele szemben hála Isten­nek nemcsak Sütő András, hanem nagyon sokan a magyar közéletből jól tudják, hogy Antall József egyáltalán nem apróbetűs lábjegyzetként fog történe­lemkönyvekben szerepelni, illetőleg csak akkor, ha azokat a történelemkönyveket a Perecz Lászlóhoz ha­sonlók fogják írni és szerkeszteni. De azonnal meg­jegyzem, Antall József azért is küzdött, hogy az ilyen módon készített történelemkönyvek egyszer s min­denkorra a használaton kívülre szoruljanak. Persze ahogy a jelenlegi hatalom törekvéseit látjuk, egyre másra érezhető: egyesek nagyon szeretnék ezeket a fércmunkákat akár erőszak árán is visszacsempészni a polcainkra. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents