Pest Megyei Hírlap, 1994. december (38. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-10 / 290. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP HITÉLET 1994. DECEMBER 10., SZOMBAT 9 Advent Eszembe jutnak az 50-60 évvel azelőtti, gyermekkori emlékeim a kisded Jézus várásáról. Hajnalok hajnalán már ébredezett a család apraja- nagyja és máris imádságos áhítattal, gyorsan öltözködve siettek hajnali szentmisére. Csendes beszélgetés tárgya: „A bölcsek a csillag nyomában mentek... Mindennap közelebb Hozzád emberré lett örök szeretet”... Tanyavilágban csillogó hó vakítása, csilingelő' szán távoli hangja, békésen fiistölgő házikók... Nagysapkás em- ' berek, lábuk alatt hócsikorgás, kesztyűs kézzel dértől fehéredé' bajuszukat pödörgetik váltogatva kezükbe a petróleumlámpát és gyertyatartót. Énekük lehelete ködösíti a templom levegőjét, de áhítatuk szűnni nem akaró: „Harmatozzatok égi magasok, Téged vár epedve az emberek lelke. Jöjj el édes Üdvözítőnk”... A várandós szent Szűz nem kapott helyet sem a családoknál, sem a szívekben. Assisi Szent Ferenc írja: „Dicső- ségtelen jászolban szemlélem imádandó elrejtett dicsőségedet” Szalmával bélelt deszkák kicsiny keretében szemléllek kicsiny és mégis nagy Üvdözítőm... „Emberré lett Szeretet”! Ki hozott ide? Á Szeretet! Hogy az Ige testté lett ez azt jelenti, hogy az emberiségért égő szeretete öröktől fogva meghatározta neki ezJ a fóldrejöttét. Karácsony napján, december 25-én ünnepeljük Jézus születését. Ma a naponkénti rohanás, a kicentizett életmód, az anyagi gondok erősen az átértékeléshez vezetnek. De legalább karácsonykor üljük körül az asztalt és vegyük észre, hogy öregszik az apánk, s a gondok és idő makacs pókhálója barázdálják anyánk arcát, beráncolják simaságát. Karácsonykor csend van. A járművek alig járnak, a szórakozóhelyek zárva, mindenki siet haza. Karácsonykor csend és béke van, a haragosok megbékélnek. Elnézik, elfelejtik egymás hibáit. Megbocsátunk egymásnak Emlékezetünkben kivirágzik a távollevőik hiánya. A szeretet összekovácsol és a család vagy ismerősök szomszédok rokonok együtt megyünk éjfélkor a templomba. Itt szívünk, lelkünk melegével, imájával borulunk a jászolban értünk emberré lett isteni Kisded elé. Eszünkbe jutnak a csonka családok a válási árvák karácsonyai. A gyermeki báj, öröm és vidámság nélkül nem igazi ünnep, a család nem teljes értékű. Igazi örömünk a jászolban a gyermek Jézus ünnepi imádása. Karácsony a szeretet ünnepe, megajándékozzuk egymást, örömmel adunk, hogy kapjunk is. Régen nem látott vendégeinknek szívesen adjuk az első szelet kalácsot, a marasztaló könyörgő gondolatainkat, a karácsonyest csendes, békés hangulatát. A jó falatok mellett gondoljuk most ugyanez van a szomszédunkban, más községben és országban. De vajon mikor tolódnak össze a különböző alkalmakkor tartott ünnepek? Mikor lehet egyszerre egy családi asztalnál vacsorázni, nyugalmas békés szeretetheti díszes karácsonyfán gyertyát gyújtani ott is, ahol most is izzik a háborús hangulat, a terror, a gyűlölet, ahol most is az örömtől sugárzó gyermekszemek helyett ri- adtság, félelem, könny ül a szemekben ? Legyen hála, mi hamarosan boldogan élvezhetjük meleg szobánkban is a gyertyafényben díszes karácsonyfánk fényámyékában családi együttesünket, és énekeljük: „Dicsőség mennyben az Istennek... Békesség földön az embernek... Békesség a jóakarata embernek”. Horváth Julianna Gloriosa Orgonaavatás Cegléden Ismerjük meg Jézust! © Megáldom ezt az orgonát, amely szolgálja az istentisztelet fényét. Legyen támasza énekünknek és imánknak addig, amíg a mennyben örökké nem zenghetjük Isten dicséretét, Krisztus, a mi urunk által — mondotta minap Katona István váci püspök, a ceglédi óplébánia templomban, azon az ünnepi szentmisén, amelyen megáldotta a felújított orgonát. Kiszel Mihály katolikus plébános megköszönte az egyházi méltóságnak azt a bátorítást, amellyel arra biztatta őket, hogy elkezdjék a katolikus nevelést a Mészáros-iskolában. A plébános azzal folytatta, hogy az egyházközségnek nem lett volna pénze a csodálatos hangszer felújítására. Szerencsére a képviselő-testület mindjárt megértette, hogy a város egyetlen orgonája nemcsak hitéletet szolgálhat, hanem hangversenyeken is lehet vele játszani. Két esztendő alatt fejeződött be a felújítás, az önkormányzat fizette a költségek jelentős részét. Kiszel atya nemcsak a városnak és a képviselő-testületnek mondott köszönetét, hanem az Aqvincum Orgonaépítő és Hangszerkészítő Kft.-nek is a lelkiismeretes, pontos munkáért. Katona István azért jött, mint mondotta, hogy együtt ünnepeljen a hívekkel. Azért, mert fontos megosztani örömeinket és gondjainkat, hogy az előbbiekből minél több, az utóbbiakból pedig kevesebb legyen. A püspök a szentmisén szólt arról, sokat kell elmélkednünk, hogy Jézus Krisztus közelségét átéljük és minél jobban erősödjön vele a kapcsolatunk. Ehhez ismerjük meg Isten fiát; s az ő tanítását, s tetteinkben valósítsuk meg Jézus útmutatását. A társadalom csak nyer azzal, ha minél több hívő ember él eszerint. Mindent meg kell tenni, hogy a kereszténység értékei érvényesüljenek. Hogy Krisztus üzenete az emberi szívekben mélyebben gyökerezzen. Aki ismeri őt és tanításai szerint cselekszik, nem lesz felebarátja gyilkosa, nem árt neki, hanem segíti. Kovács Endre orgonaművész hangversenyének műsora az idő fonalát követte, s kicsengett a kompozíciókból az adventi hangulat. A művész igyekezett bemutatni minden oldaláról az orgonát. Béres Károly, a zeneiskola igazgatója pedig avatott műsorvezetésével hangolta rá a hallgatóságot az emlékezetes koncertre. Fehér Ferenc Áldás a vérontásra? Amikor Szlobodán Milosevic szerb elnök bejelentette a délszláv vérzivatar a végkimerülésig folytatni szándokozó boszniai szerbek elleni zárlatot, az ellenzéki pártok a nemzeti érdekek elárulásával vádolták. Ha burkolt formában is, de hozzájuk csatlakozott a szerb pravoszláv egyház vezetősége is. Elsősorban Pál pátriárka harcias álláspontja arra engedett következtetni, hogy az egyre nagyobb befolyás megszerzésének reményében bizonyos szempontból áldását adta a további vérontásra. Ez nem kis felháborodást váltott ki az Egyházak Világtanácsában, s még mindig fennáll annak a lehetősége, hogy a szerb pravoszláv egyházat kizárják a világtanácsból. Tény azonban, hogy egy ilyen döntés precedenst teremtene, hiszen az egyház, elkötelezettségénél fogva, a türelmet és a kölcsönös megértést hirdeti. Nemrégen a Vajdaságban járt Lucas Fischer protestáns teológus, aki a szerb patriarhátus vendégeként részt vett a kisebbségi közösségek jogairól tartott tanácskozáson. Nyilatkozata szerint, bármennyire is aggasztó, ha az egyház jogot formál magának a politikába, ne adj’ Isten! a hadviseléssel kapcsolatos témakörökbe való avatkozásra, egyelőre nem időszerű a szerb pravoszláv egyháznak a világtanácsból való kirekesztése. — Ez nem jelenti, hogy az ökumenikus mozgalomban nem oszlanak meg a vélemények a szerb egyház magatartását illetően, de túlsúly tapasztalható azok részéről, akik a megbeszélések gyakorítása mellett szállnak síkra, mert csak ily módon lehet egymáshoz közelíteni az egyelőre eltérő álláspontokat — mondta többek között Lucas Fischer. B. M. A Mátyás-templom segítséget kér Bozó Gyula festőművész érmet készített a budavári Mátyás-templom helyreállítása érdekében. Mint ismeretes, a templomban július 23-án bombamerénylet okozott kárt Holnap a rádióban Istentisztelet Nagykőrösről A Nagykőrös főterén található református templomból közvetíti holnap délelőtt a rádió az istentiszteletet Nagykőrösről, a re- > formátus nagytemp- ') lomból közvetít is- tentiszteletet vasárnap 10 órától a Kossuth rádió. Nagykőrös városának nevét kultúrtörténeti emlékei, s nagy múltú iskolái tették ismertté. A város központjában az egymással egybenyíló két tér képezi a főteret. Itt áll a jellegzetes, galériás középtomyú, barokkos városháza épülete. Hasonlóképpen jelentékeny műemléki értékű a 15. században eredetileg gótikus stílusban épített, sokszögű záródású szentéllyel lezárt református nagytemplom is, melyet a 18—19. sz.-ban alakítottak ki mai formájára. Igen becses értékűek a 17—18'. sz.-ból származó berendezési s felszerelési tárgyai. A templom kertjében, az iskola előtt állították fel Arany János mellszobrát. A szabadságharc bukása után Nagyakőrösön az egykori főgimnáziumban tanított (1851—60) Arany János. Az ő nevét őrzi az Arany János Múzeum, továbbá az Arany János Emlékmúzeum is a nagy költő személyes relikviáival s egyedülálló irodalomtörténeti gyűjteményével. Eme város állított elsőként köztéri szobrot Pest megyében Kossuth Lajos emlékezetére /900-ban. Bozó Emil
