Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-07 / 261. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAt 1994. NOVEMBER 7., HÉTFŐ Zászlót bontott az MSZP Kereszténydemokraták Dobogókon A kormányt érik olyan bírálatok, hogy saját bebetonozására törekszik. Ugyanakkor az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatok 90 százaléka a gazdasági rendszerváltást szolgálja — hangsúlyozta Horn Gyula pártelnök-miniszterelnök a szocialisták vasárnapi budapesti kampánynyitó nagygyűlésén. A rendezvényen bemutatkoztak az MSZP fővárosi polgármesterjelöltjei, köztük a szabaddemokratákkal közösen, valamint a Köztársaság Párttal együtt indított jelöltek is. Hóm Gyula reflektált a kormányzati munkát érintő megjegyzésekre is, elsősorban arra a bírálatra, hogy a kabinet alig tett valamit az eltelt négy hónapban. Cáfolatként a miniszterelnök számba vette, hogy átvilágították a privatizációs gyakorlatot. Hozzáláttak a válsággócok kezeléséhez, azzal, hogy nem lehet továbbra is milliárdokat folyósítani életképtelen vállalatok fenntartására. Baráth Etele, az MSZP főpolgármester-jelöltje kampánynyitó beszédében aláhúzta, hogy a „biztonságos, lakhatóbb, tiszta Budapest” jelszavának jegyében kíván munkálkodni. Alapvető elve emellett a tolerancia, amely lehetővé teszi, hogy egymást erősítse a város életét meghatározó többféle — szociális, liberális, konzervatív — értékrend. Örvénylő habok felett Demszky: ahogy eddig Az elmúlt négy év legnagyobb eredménye, hogy zavartalanul működött a város, és nem alakultak ki kezelhetetlen feszültségek. Vágyálmoktól mentes, szakszerű városvezetéssel, az 1990-ben megkezdett úton továbbhaladva, a folyamatban lévő városfejlesztési beruházások folytatásával, befejezésével, illetve a főváros másfél év alatt kidolgozott fejlesztési programjának megvalósításával elérhetővé válik, hogy Budapest 2000-re ismét Európa legdinamikusabban fejlődő városa legyen, úgy mint az 1900-as évek elején — mondotta Demszky Gábor főpolgármester tegnap délelőtt kampánynyitó rendezvényén. A Fővárosi Önkormányzat legnagyobb, 14 milliárd forintos beruházásának helyszínén, az épülő Lágymányosi híd szerkezetén tartott beszédében részletesen ismertette az elmúlt időszak eredményeit, az 50 milliárd forintnál nagyobb költséggel végrehajtott fejlesztéseket, amelyek közül kiemelkedik a Nagyvásárcsarnok és a Vígszínház rekonstrukciója, a nagykörúti vízcső és villamosvágány cseréje, az MO-ás autópálya és a Hungária körút építése, valamint a BKV „zöld busz” programja. Helytelen a fogyasztás visszafogása Választási felhívást fogadtak el Dobogókőn a KDNP intézőbizottságának kétnapos hét végi ülésén, amelyen az önkormányzati választásra készülés mellett az alapszabály módosításának előkészítésével, a szakbizottságok újjáépítésével, valamint a legfontosabb belpolitikai kérdésekkel foglalkoztak. Surján László pártelnök elmondta, hogy a legtöbb helyen az Fidesszel és az MDF-fel állít közös jelöltet a KDNP, de a három ellenzéki párt nyitott az FKGP-vel való együttműködésre is. Érdekességként említette a pártelnök, hogy egy helyen (Veszprém megyében) a Nemzeti Demokrata Szövetség emberét támogatja a Kereszténydemokrata Néppárt. A jelöltállításnál nem a párthoz tartozás, hanem emberi és szakmai tulajdonságok alapján döntöttek. Érthetetlen a kormány gazdaságpolitikája, amely az idei 6 százalékos növekedést visszájára fordítva jövőre 6 százalékos csökkenést ígér — hangoztatta Surján László a bizottsági ülés belpolitikai elemzését összegezve. A kereszténydemokraták nem helyeslik a fogyasztás visszafogását, ellenkezőleg, véleményük szerint a kisember vásárlóerejének a növelésére lenne szükség, amely fokozná a hazai termékek iránti igényt, s így a gazdaság fellendítését lehetne elérni. A kormány gazdaságpolitikája és költségvetési terve érthetetlen a KDNP számára, mert a két kormánypárt négy éven át — ellenzékiként — azt hangoztatta, hogy nem fokozható tovább Magyarország lakosságának terhelése; most, ellenzékiekből kormánypártokká válva éppen ellenkezőképp cselekednek, mint ahogy ígérték. * — Az intézőbizottság elképzelése szerint a jövőben a párt tevékenységét ügyvezető elnök irányítja majd, s ezzel párhuzamosan a mindenkori elnök jogköre elsősorban a reprezentációra korlátozódik — jelentette ki a szombati sajtótájékoztató keretében Latorcai János, a párt alelnöke, aki egyben a KDNP—MDF—Fidesz közös budapesti főpolgármester-jelöltje. — A szakmai munka hatékonyabbá tétele érdekében a KDNP négy, a humánpolitika, a gazdaság, a belpolitika, valamint a kultúra-oktatás kérdéseivel foglalkozó új szakmai bizottság felállítását tervezi — tette hozzá megemlítve: a KDNP három hónappal a parlamenti választások után fő céljának az elképzeléseivel szimpatizáló pártonkívüliek, közülük is elsősorban a fiatalok tömeges bekapcsolását tekinti. A sajtótájékoztatón a továbbiakban Latorcai János elmondta: az intézőbizottság hét végi ülésének első napirendi pontjaként állásfoglalást fogalmazott meg a kormány nemrégiben napvilágot látott privatizációs törvénytervezetéről. Az állásfoglalás az alelnök tájékoztatása szerint egyebek mellett leszögezi: a kabinet tervezetét, mely más formákkal szemben a készpénzes privatizációt kívánja előtérbe helyezni, a KDNP hibásnak tartja. Úgy ítéli meg, hogy amennyiben a tervezet elképzelései szerint folytatódik a magánosítás, a hazai befektetni szándékozók hátrányba kerülnek tőkeerős külföldi versenytársaikkal szemben. Latorcai János végezetül kijelentette: annak érdekében, hogy az őt főpolgármesternek jelölő három párthoz egyaránt közel állhasson, az önkormányzati választási kampány kezdetével lemond a KDNP alelnöki posztjáról, s ha a választók szavazatai alapján a következő ciklusra ő kap megbízást Budapest vezetésére, országgyűlési képviselői mandátumát is visszaadja. (ribáry) Latorcai a Fidesznél Felfüggeszti alelnöki pozícióját a KDNP-ben Latorcai János — ezt az ellenzék közös főpolgármester-jelöltje szombaton délelőtt jelentette be a fideszes képviselőjelöltek és aktivisták gyűlésén. A zártkörű tanácskozáson Latorcai János ismertette főpolgármesteri programját a Fidesz aktivistáinak. Programja részleteiről szólva hangsúlyozta: szeretné bekapcsolni munkájába a kerületi polgármestereket, igen fontosnak tartja, hogy a főváros és a kerületek viszonya az utóbbi négy évhez képest konszolidálódjon. Tirts Tamás, a budapesti választmány elnöke rámutatott, hogy a közvéleménykutatási eredmények alapján a párt jelenleg a legnépszerűbb ellenzéki szervezet. Kőbányát avattak Tatabányán Újraindult a termeles szombaton a két évvel ezelőtt bezárt tatabányai kőbányában. Ezt az tette lehetővé, hogy a városi önkormányzat és két tatabányai korlátolt felelősségű társaság Triász Kő Kft. néven vegyes vállalatot alapított. A kft. 150 millió forintot fordított gépbeszerzésre. A finn gyártmányú és számítógép által irányított törő- és osztályozóberendezés igény szerinti nagyságúra aprítja fel a kőtömböket. A bányában 250-300 ezer tonna követ termelnek ki évente, s Ko- márom-Esztergom megyén kívül még Győr-Moson- Sopron megye keleti részét is ellátják az építőanyaggal. Százhuszonhét gyertya égett Hőseikre emlékeztek Albertirsán (Folytatás az 1. oldalról) Titokban gyászoltuk százhuszonhét hősi halottunkat évtizedeken keresztül, s 1989. március 15-én jött el az a nap, amikor végre márványtáblába véshettük nevüket, s gyetyát gyújtottunk értük — emlékeztette a gyülekezetét a lelkész. Több mint száz olyan ember él Albertirsán, akinek hozzátartozója a háborúban esett el. A tegnapi nap az emlékezés és egyben a megbo- csájtás napja volt számukra. — Ezek az emberek a hazájukért haltak meg — folytatta prédikációját a lelkész. — A magyar zászló piros színe jelképezze a szeretetet, mellyel adósai vagyunk a holtaknak és az élőknek. A fehér szín a tiszta erkölcsöt jelentse, mert a boldog, új Magyarországot csak tiszta lelkű, feddhetetlen emberek építhetik fel. A zöld szín jelképezze a hitet, a jövőben való reménységet, hiszen nagy szükség van most az elszánt bizakodó telkekre. A prédikációt követően Kiss Mariann orgonaművész játékát s a szilágysom- lyói és alberti gyülekezet előadását hallgatta meg a gyülekezet. A Himnusz közös elének- lése után kezdődött meg a közgyűlés, melyet Benedek István nyitott meg. Elmondta, nyolcvan éve alatt ez volt az első alkalom, hogy templomban mondott beszédet. — Kemény, kegyetlen század ez. Kiderül lassan, hogy «az emberek többségében nem Ábel, hanem Káin vére lakozik, s akkor élhetünk csak békében, ha kiirtjuk magunkból a káini indulatokat — szólt az egybegyűltekhez. Für Lajos a gyűlölet századának nevezte a huszadik századot, s a jelenlévők mindannyian egyetértettek vele abban, hogy a ma emberének össze kell fognia, el kell simítania az ellentéteket, hogy a következő század magyarjaira már egy szebb, gyűlöletmentes korszak köszöntsön. (varga) Roszík Mihály lelkész emlékezett az áldozatokra Talum Attila felvétele A menetrend és a miniszter Az idén és jövőre még nagy valószínűséggel nem szüntetnek meg vasútvonalakat az országban, de feltérképezik: hol, milyen formában tehetik gazdaságosabbá a vasúti közlekedést. Erről Lotz Károly beszélt szombaton Debrecenben, a belvárosi sétálóutca átadását követő sajtótájékoztatón. A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter biztosított minden utazót: nem kell attól tartania, hogy az állomáson marad. Közlekedés szempontjából nem tesz ellátatlan terület, s ha meg is kell majd szüntetniük vasútvonalakat, fontos szempont tesz, hogy a lakosság legalább olyan színvonalú személyszállításban részesüljön, mint korábban. Ugyanakkor meglepte a hír, miszerint sztrájkra készülnének a vasutasok. * Mindennek ellentmondani látszik egyik délutáni laptársunk híre. Eszerint a Vasutasok Szakszervezetének Borsod megyei bizottsága megdöbbenéssel tapasztalta, hogy a jövő év tavaszára tervezett menetrendváltozások már vasútvonal-megszüntetésekkel számolnak. Kelet-Magyarországon jövőre nem kevesebb mint húsz vasútvonalat kívánnak felszámolni. / Cimboránk, Göncz Árpád? Kíváncsian lapoztam föl a Magyar Hírlap kiadta Tévémagazint, vajon november 7-én mégis mit láthatunk a kékernyön. Nos, a november 7-i tévéműsort tartalmazó oldal Göncz Árpád mosolygós fényképével indul, s a fényképen időpont is olvasható: Tvl., 17.00. Vajon mi kezdődik ebben az időpontban, vajon mit ajánlanak nekünk Magyar Hírlapék? Délután öt órakor: Kapcsolj be! Ez eddig érthető, Göncz Árpád jön, hát kapcsoljunk be, azaz november 7-én köztársasági elnökünk fog hozzánk szólni, amit egy egész országnak érdemes hallgatnia, látnia. Ám hogy miért tegeznek engem, az nem kifejezetten érthető, no de köztudott, köztársasági elnökünk tegező típus. Nos, a Kapcsolj be!, amely 17-töl 18 óráig tart, az alábbi műsorokat tartalmazza: Maci Laci. Döbbenten olvasom, azután arra gondolok, tán elírták a keresztnevet, ami különös egy olyan nyomdában, amely átadásán köztársasági elnökünk nagy beszédet tartott és a szalagot is átvágta. Nos, az elnöki Maci Laci után: Képhiba. Ezt a műsort is nehéz összeegyeztetni elnökünkkel, s remélem, a Magyar Hírlap nem azt akarja sugallni: ha a köztársasági elnökünk megjelenik a képernyőn, az képhibaként értékelhető. Ám a dolognak még nincs vége. A Képhibát a Mintavöcsök követi, de ezt sem tudom, hogy miképpen hozható össze Göncz Árpád elnök úrral. Ám a legsértőbb a magyar Havelre nézvést a 17 órakor kezdődő műsor- blokk utolsó előtti darabja, a Rímfaragó. Kérem szépen, ezt a kifejezést használni, egy — ha nem is a legnagyobb de nagy — magyar íróval szemben mégiscsak orcátlanság abban a nyomdában, amelyet, mint említettem, nagy csinnadrattával személyesen az elnök úr adott át a dolgozó népet szolgáló Magyar Hírlapnak. A sértő Rímfaragó után következik a Cimbora. Ezzel kapcsolatban csak annyit: már akinek... (Vödrös)
