Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-30 / 281. szám
_Í PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. NOVEMBER 30., SZERDA 3 Erkölcsi pofon Az első pillanatban magánügynek tetszik, amely nem tartozik a nyilvánosságra, ám hamarosan ki fog derülni, hogy közügy. A lehető legközösebb közügy, mert annak a négyéves gátolatlan manipulációnak a következtében, mely ez év májusában elvette az országlakosság meghatározó részének eszét, Magyarország ellenségeinek hatalmába került. Bátorkodom közölni, hogy tagja vagyok a Magyar Újságírók Közösségének, egy alkotmány szerint minden tekintetben törvényes szervezetnek (emberi jog), amely keresztyén (igenis keresztyén, s ha ezt kifogásolja valaki, a strasbourgi bírósághoz fordulok) erkölcsi alapon áll, és legfőbb törvénye a magyar hazájához és nemzetéhez való hűség. Ország-világ előtt kijelentem: a magát Magyar Újságírók Országos Szövetségének nevező (sajnos, ezen a néven bejegyzett) goebbelsi rohamosztagról hallani sem akarok, ezek közé az Andrássy úti fasiszták közé akkor sem tenném be a lábamat, ha kötéllel húznának, az ott összegyűlt tehetségtelenséggel, or- denárésággal és műveletlenséggel akkor sem közösködnék, ha ennek az volna az alternatívája, hogy megölnek; továbbá megvetéssel utasítom vissza, hogy ezek akár a becsületes szakmai szervezetet, amelynek tagja vagyok, akár engem személy szerint már azzal megsértsenek, hogy nevünket szájukra veszik. Kétségtelen: ez a hang az én részemről szokatlanul „erős”. Noha ez nem az én stílusom, ezúttal tudatos, szándékos, mert védekező. Olyan egyértelműen kívánom inzultálni azokat, akik mint a MŰK tagját, engem inzultáltak, hogy soha többé eszükbe se jusson a közvéleményben azt a hitet kelteni, mintha nekem valaha is eszembe jutott volna, hogy — miután álnokul és megvesztegető célzattal felkínált „örökös tagságukat” visszautasítottam — visszamenjek közéjük. (Ámbár kitelik tőlük, hogy szemérmet nem ismervén, újra megkísérlik.) Az történt ugyanis, hogy gyanús erdetű, de tisztára mosottnak látszó pénzből fenntartott lapjukban (megtévesztőcíme „Magyar Sajtó’) valami „Kereszty András”vagy ilyesféle nevű személy (a szervezet elnöke) arról értekezik, miszerint a MUOSZ csak különleges feltételekkel hajlandó elfogadni a Magyar Újságírók Közössége tagjainak jelentkezését és visszavételét, de arról szó sem lehet, hogy a MŰK egészében, szervezetként tagolódjék újra beléjük. (Egy eunuch csak azzal a feltétellel hajlandó lefeküdni a hárem legszebb táncosnőjével, ha az előzőleg fogamzásgátlót vesz be.) Ez nem egyéb, mint durva arcátlanság. Ez nem egyéb, mint sajtóbanditizmus. Ugyan kinek jutott eszébe a MUK-ban, hogy az Andrássy út 60.-ból a Kodály köröndön túlra költözött politiquerókkal szóba álljon? Ez az alávaló információs aknamunka, amely nem állít semmit egyenesen és kifejezetten, ezzel szemben vitatkozik egy nem létező szándékkal, amelynek éppen az ellenkezője az igaz, arra a cenk- ra jellemző, aki gyáván elbújik a jogi kategóriák mögé, nehogy rágalmazásért pert lehessen ellene indítani. Mindazonáltal megsérti a szervezkedési szabadságot, alattomosan rágalmaz, félrevezet és bizonytalanságot akar kelteni, sőt, egzisztenciális fenyegetéssel megfélemlíteni. Henceg azzal az abnormis helyzettel, hogy büntetlenül élhet sötét hamiskártyás módszereivel. Ugyan hol született ez az ötlet? Az Andrássy úton? Vagy valamiféle eunuch szobájában, akit a magyar népre szabadítottak? Hiszen a torz szellemi púposok falkája van uralmon, a naiv nép megdöbbenésére, amely nem erre a falkára, hanem a szocialistákra szavazott. Ez a falka már mindent és mindenkit beszennyezett. Utólag beszennyezte a májusban a szocialistákra adott szavazatokat is. Immár elérte, hogy a magyarral az Európai Unió sem áll szóba. Kijelentem hát: a MUOSZ-ba éppen úgy nem kívántam és nem kívánok soha visszalépni, mint egy poloskáktól hemzsegő ágyba befeküdni. Amíg a MU- OSZ-ban egy is uralkodik mai vezetői közül, ellenségemnek tekintem. Az inzultusra ezzel az erkölcsi pofonnal válaszolok. S ha a MUOSZ kérne bebocsáttatást a MUK-tól, ha rajtam állna, ezt még feltételekkel sem kapná meg. Ez közügy. Ez az ezeregyszáz éves haza veszedelme. Sima nyelvű, méreggyűrűs, gyilkos indulatú sipisták ólálkodnak fejünk fölött, minden tisztességes ember vesztére. Sándor András Kérés a vasutasokhoz Kapkodás az EBEÉ előtt Lotz Károly közlekedési miniszter és Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere azzal a kéréssel fordult a vasutasszakszervezetekhez, hogy amennyiben az érdekképviseletek elkerülhetetlennek tartják a sztrájkot, azt ne december 5-én vagy 6-án szervezzék meg. Ebben az időpontban kerül sor a fővárosban az Európai Biztonsági Együttműködési Értekezletre, amely amúgy is nagy nehézségeket okoz a közlekedésben. Mindezt Lotz Károly és Demszky Gábor közös sajtótájékoztatóján jelentette be tegnap. A torlódások enyhítésére sűríteni kívánják a metró- és villamosjáratokat és a Budaörs— Kelenföld—Keleti pályaudvar útvonalon közlekedő MÁV-szerelvényeket. Ez utóbbi elképzelés azonban egy esetleges sztrájk miatt meghiúsulhat. A várható útlezárások miatt Demszky Gábor arra kérte a fővárosi lakosokat, hogy hétfőn és kedden ne használják gépkocsijaikat. Napközben többször lezárják a belváros és Bel-Buda jelentősebb útvonalait. A csúcs ideje alatt ezeken a helyeken tilos lesz az utcai árusítás is. Parlamenti napló — Ózd „vérét szívják” Megsérült a jegybank függetlensége / Arnyék-fópolgármester Budapest élén? A fővárost nem Demszky Gábor főpolgármester vezeti, ő csupán a felszínen látszatemberként jelenik meg, az érdemi, tényleges munkát Székely Gábor végzi. A főpolgármester-helyettes kitűnő kapcsolatokkal rendelkezik a rendszer- váltáskor meggazdagodott új gazdasági elittel, de nem élvezi a kerületek bizalmát. Ezt egyebek mellett az a tanulmány tartalmazza, amelyet az MDF fővárosi frakciója készített a város .elmúlt négy évi működéséről. A város vezetését érintő részekből kitűnik, hogy a kerületekben elismerik ugyan a főpolgármester-helyettes jó üzleti képességeit, de együttműködést nem vállalnak vele, mivel félnek, hogy ez az „üzleti" kapcsolat számukra előnytelen lehet. A frakció szerint, a főpolgármester mindvégig elsődlegesen a tömegtájékoztatás támogatásának köszönhette erejét. Tevékenysége főként a felszínes akciók meghirdetésére és a kormánnyal szembeni fellépésre korlátozódott. E stratégia elvonta a figyelmet a város érdemi működéséről, a problémák megoldásáról. így például kevés figyelem jutott a főváros tisztaságára, a közbiztonságra, az utak, a hidak állapotára, a parkolás helyzetére — egyetlen parkolóhely sem épült — a környezetvédelem és a főváros levegőjének tisztaságára. Az Országgyűlés napirend előtti felszólalásokkal kezdte meg keddi munkanapját. Szabó Iván, az MDF frakció- vezetője kijelentette, hogy Bőd Péter Ákosnak a kormány politikai nyomása miatt kellett távoznia a Magyar Nemzeti Bank éléről. Emiatt nem a pénzintézet vezetőjének személyén esett sérelem, hanem a jegybank függetlenségét, ezen keresztül pedig az ország demokratikus jogállamiságát érte injúria. Rossz üzenet ez külföldre és belföldre egyaránt. Szabó Iván emlékeztetett: a korábbi kormányra súlyos nyomás nehezedett annak érdekében, hogy távolítsa el az előző rendszer ösz- szes vezetőjét. Az akkori kabinet — szemben a jelenlegivel — ellen tudott állni ennek a pressziónak. Torgyán József kisgazda frakcióvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy Ózdon a helyzet fokozatosan romlik, a Peko Művek bezárásával újabb emberek kerültek az utcára. A térség lassan teljesen ellehetetlenül, mert a Co-Ne- xus Rt. rátelepedik a városra és a vérét szívja. Torgyán József végül arra szólította fel a parlamenti pártokat, hogy közösen lépjenek fel az ózdi helyzet megváltoztatása érdekében Soós Károly Attila pénzügyminisztériumi államtitkár úgy vélekedett, hogy a kisgazda pártelnök és a Co- Nexus vitáját nem a törvényhozás falain belül kell lefolytatni. Ezt követően Keller László (MSZP) a cégautók megadóztatására kidolgozott legújabb módosító indítvány részleteiről szólt. Kis Gyula (MDF) a magán- biztosítók adókedvezményeit kifogásolta. Surján László (KDNP) a gyermekek után járó adókedvezmény megvonása ellen szólt. Szavai szerint a jelenlegi helyzetben helyesebb olyan támogatási formát alkalmazni, amely otthagyja az állampolgárnál, amit megkeresett. Az ezt követő képviselői hozzászólások után az adótörvények részletes vitáját lezárták. Maradt a tb hiánya Az idén a 10 milliárd forintot is meghaladhatja a társadalombiztosítási alapok hiánya, mivel a kormány hétfőn visszavonta a tb-tarto- zások egyszeri elengedéséről szóló javaslatát. Az akciótól ugyanis legalább eny- nyi bevételt remélt a két biztosítási ág idén — nyilatkozta tegnap az MTI- nek Simsa Péter. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat alelnöke emlékeztetett rá: az adósságelengedésről szóló előterjesztést lényegében a tb pótköltségvetése helyett nyújtotta be a kormányzat, az tehát most újra időszerűvé vált. Repülősklubok nehézségei November 26-án tartotta közgyűlését a Magyar Repülős Szövetség, melyen a küldöttek a következő négy évre Papp-Lehel Györgyöt választották elnöknek, Hegedűs Dezsőt pedig megerősítették főtitkári tisztében — jelentette be tegnapi sajtótájékoztatójukon Schrank-Ambrus Sándor. Hegedűs Dezső elmondta, hogy az MHSZ megszűnése után, 1989 novemberében alakult újjá a Magyar Repülős Szövetség, melynek rögtön súlyos gondokkal kellett szembenéznie. A legsúlyosabb problémaként azt említette, hogy az eltelt 5 év folyamán nem lett tisztázva sem a repülőterek, sem az eszközök tulajdonjoga, ezért nem tudják lecserélni a gépparkot, pedig eszközeik egy-két évtizeddel le vannak maradva a világ- színvonaltól. Emellett a korábbi komoly támogatással szemben — melyet az MHSZ-től és a különböző patronusoktól kaptak — jelenleg a klubok alig kapnak pénzt, így nagyon sok repülősklub hanyatlóban van, és szinte lehetetlen a hosz- szú távú tervezés, fejlesztés. Ez azért is problémás — folytatta Hegedűs Dezső —, mert régebben az eszközöket a szocialista országoktól vásárolták rubelért, azonban amióta áttértek a dollárelszámolásra, minden sokkal drágább lett. (Van olyan eszköz, amelynek ára százszorosa lett a korábbi árnak.) Az elavult eszközök és a kevés pénz ellenére igen nagyszámú versenyző képviseli hazánkat a nemzetközi porondon, mégpedig komoly sikerrel. A november 23-án Japánban megrendezett hőlégballon-világbajnokságon öt magyar is az első 50 versenyző között szerepelt, Bognárné Nagy Katalin pedig a hölgyek versenyében az ötödik helyen végzett, sőt a magyar repülőssportnak idén már két világbajnoka is van. F. R. Óvakodjunk Katona Bélától Nem szeretnék találkozni Katona Bélával, a titkos- szolgálatokat felügyelő' tárca nélküli miniszterrel. Nem, mert fáradtvagyok, s mint ilyet, Katona úr valószínűleg azonnal fölmentene főszerkesztői pozíciómból. Ám, Horn Gyulának sem ajánlom, hogy a közeljövőben Katona Béla szeme elé kerüljön, hiszen a vak is látja, a miniszterelnök úr sem oly fürge és friss, mint mondjuk a balesetét megelőző kampányidőszakban volt. Nos, ha a tárca nélküli minisztere szeme elé kerül a miniszterelnök, akin netán látja a fáradtság jeleit, még előfordulhat, hogy a titkosszolgálatokat felügyelő politikus fölmenti őt a tisztéből. írom mindezt azért, mert Katona Béla hétfőn este a televízióban elmondta, hogy Simon Sándor vezérőrnagyot, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatóját fáradtsága miatt mentette fel, majd egy kedd reggel közvetített sajtótájékoztatón megemlítette a Kádár-rendszerből ismert, s valószínűleg Katona úr által négy éven át dédelgetett kijelentést: „érdemei elismerése mellett”... A tárca nélküli miniszter eme ténykedése jól rávilágít arra, hogy az elmúlt öt hónapban tapasztalt nagytakarítást bizony munka előzte meg. No, nem a nagytakarítók munkája, hanem azoké, akiket most eltakarítottak, s akik nyilván azért takaríttattak el, mert az elmúlt négy esztendőben az átkos Antall-, illetve Boross-érában belefáradtak a munkába. Abban biztosak lehetünk, hogy a parlamentben látott (pontosabban egyre ritkábban látható) nagyszámú szocialista frakció nem fog elfáradni, merthogy még azt a kötelező munkát is kerüli, ami elvárható lenne például a költségvetési vita során. Persze lehet, hogy tévedek, és a képviselő urak igenis fáradságos munkát végeznek, mondjuk saját kisvállalkozásaikban, ám ez mint tudjuk, magánügy. Ezek részletes feltárásán a miniszterelnök úr sem fáradozott még Békési László pénzügyminiszter magántevékenységei kapcsán sem. Ám ne menjünk messze a tárgytól, vegyük tudomásul, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal új, friss erőkre vár, amelyek, lehet, nem is olyan frissek, hiszen mint hírlik, valamennyien az újonnan bekerülők közül a régi kommunista apparátus megbecsült tagjai voltak. Ok érdemeik elismeréseként most visszakerülnek, erősítendő a liberalizmust, amit régebben kommunizmusnak hívtunk. (Vödrös)
