Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-28 / 279. szám

i • PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. NOVEMBER 28., HÉTFŐ 3 Kormányülés Döntés a bűnüldözésről Latorcai János a főváros egységéért Több posztos rendőrt az utakra Legfontosabb teendőim egyike, hogy a fővárosi önkor­mányzat és a kerületi helyhatóságok viszonyát, amely az elmúlt négy esztendőben mélypontra jutott, új ala­pokra helyezzem a valódi nyitottság szellemében — je­lentette ki Latorcai János fővárosi főpolgármester-je­lölt azon a szombat délutáni lakossági fórumon, ame­lyet a XIII. kerületben tartottak. A rendezvény egyút­tal alkalomul szolgált arra, hogy Bába Iván polgármes­terjelölt és az egyéni választókörzetek képviselőjelölt­jei bemutatkozzanak. A nagygyűlést a Polgári Válasz­tási Együttműködés szervezte, amely a Magyar Demok­rata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Fia­tal Demokraták Szövetségének választási koalíciója, a bemutatkozó jelöltek támogatója. (Folytatás a 1. oldalról) Olyan intézkedések kö­rét is meghatározta a kabi­net, amelyek segíthetnek visszaszorítani a külföldiek bűnözését Magyarorszá­gon. Állást foglaltak a mi­niszterek arról is, hogy in­dokoltnak tartják Inotán az alumíniumkohászat fenntar­tását. Döntés született eze­ken kívül az öntözés és a halastavi vízfeltöltés támo­Az MSZP országos elnöksé­ge úgy véli, hogy a kor­mány, valamint a Pénzügy­minisztérium tárgyalási módja, rugalmassága, tár­gyalási stílusa lehetőséget ad arra, hogy létrejöjjön a társadalmi-gazdasági megál­lapodás — jelentette ki Csintalan Sándor, az MSZP ügyvezető alelnöke tegnap, a párt elnökségi ülése után tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: a vezető testület bízik abban, hogy az érdek- képviseletek is kompromisz- szumkészek lesznek. Nem az a lényeg, hogy ki tá­jékoztatta félre a miniszterel­nököt, amikor a pedagógu­soknak beígérte a nem léte­ző 10 milliárd forintot, ha­nem az, hogy ez a pénz hi­ányzik a magyar oktatásból — jelentette ki Csurka Ist­ván, a MIÉP elnöke tegnap gatásáról, valamint a meg­szüntetett köztársasági megbízotti hivatalok igaz­gatási funkcióit átvevő me­gyei és fővárosi közigazga­tási hivatalokról. A kabinet­nek Békési László beszá­molt az Érdekegyeztető Ta­nácsban történtekről is. Mindezt a kormányülést kö­vető sajtótájékoztatón hoz­ták a nyilvánosság tudomá­sára. Az elnökség támogatja a kormány költségvetési kon­cepcióját — mondta el Csinta­lan —, s a frakció azon dönté­sét is, hogy a képviselőcso­port ne lehessen az esetleges megbukott koncepciók támo­gatásának terepe, azaz módo­sító indítványokkal ne lehes­sen rontani a kormány pozí­cióit. Az ügyvezető alelnök ki­jelentette még: egyetért Lam- perth Mónika helyettes frakci­óvezető javaslatával, azaz av­val, hogy a frakciótagok szá­mára tegyék kötelezővé a költ­ségvetés megszavazását. Ócsán, egy falugyűlésen. Nézete szerint — hangoztat­ta — nem csupán 10, hanem 100 és 1000 milliárd forint tűnt el az elmúlt évtizedek­ben, amióta különböző szí­nekben lényegében ugyanaz a szűk réteg tartja kezében a gazdaság irányítását. Fidesz-esély A Fidesz új elnökségének első országos gyűlését ren­dezték meg szombaton a bu­dapesti Gólyavárban. Várhe­gyi Attila, a párt választmá­nyának elnöke az eseményt követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: szeretnék a jövőben szorosabbra fűzni kapcsolataikat a tagsággal. A szigorúan zártkörű tanács­kozáson az aktuális politi­kai helyzet elemzésén túl szó esett a közelgő önkor­mányzati választásokról is. Orbán Viktor pártelnök ezzel kapcsolatban kiemel­te: az idén májusban megin­dult lavina feltehetően most nem fogja elsöpörni a Fi­deszt, hiszen — mint mond­ta — a fiatal demokraták, tár­sadalmi elfogadottsága nőtt az országgyűlési választá­sok óta. A zárt ülésen elhangzott előadásokból Orbán Viktor néhány gondolatot idézett: egy kormány igazmondásá­nak határát az első költség- vetés húzza meg. Amíg az országnak nincs költségveté­se, addig nem derül ki, hogy az adott párt „blöf- fölt-e” a kampány során. A költségvetés tervezetének tükrében azonban megálla­pítható: a jövő év a fiatal családosok fekete éve lesz. Orbán Viktor megfogalma­zása szerint: az 1995-ös esz­tendő az életszínvonal csök­kentésének tekintetében fe­lülmúlja az Antall-kormány leggyengébb esztendejét is. A Fidesznek most nagyobb a generációs feladata, mint valaha — hangsúlyozta Or­bán Viktor. T. Á. Latorcai János az MDF, a Fidesz és a KDNP főpolgár­mester-jelöltje programbe­szédében elmondta, hogy Demszky Gábor leköszönő főpolgármester politikai gya­korlatával ellentétben — amelynek egyik meghatáro­zója az volt, hogy figyelme mindössze a Nagykorúiig terjedt —, a főváros egészét szerves egységként kívánja kezelni. Ez azért is szükség- szerű, mutatott rá, mert a so­kasodó problémák megoldá­sában csak így lehet ered­ményt elérni. Feltétlen javí­tandónak ítélte a főváros közbiztonságát. Ehhez újabb rendőrőrsök posztos és járő­röző rendőrök bevetését tart­ja célszerűnek, akiktől az várható el, hogy területüket jobban ismerik, mint a bűnö­zők. Mivel biztonságunk alapvető polgári jogunk, az állami és az önkormányzati támogatáson túl elképzelhe­tőnek tartja, hogy maguk az állampolgárok is vállaljanak ennek érdekében anyagi ál­dozatot. Sajnálatosnak tartotta, hogy a fővárosnak változat­lanul nincsen elfogadott álta­lános rendezési terve. Ennek megalkotása szintén elsőren­dű feladat. Ez alapján lehet majd hozzálátni környeze­tünk átalakításához, a tö­megközlekedés korszerűsíté­séhez. Tovább kell folytatni közútrendszerünk sugaras fejlesztését, új körutak építé­sét. Ide sorolandó a csatorna­hálózat megújítása, illetve fejlesztése, új szennyvíztisz­títók építése. Erre azért is égetően szükség van, mert a tisztítatlan szennyvíz a fővá­rost ivóvízzel ellátó kutak tisztaságát veszélyezteti. Programjának ismertetése­kor Latorcai János kitért az oktatás-nevelés időszerű kér­déseire is. Számára elfogad­hatatlan, hogy pedagógusok az utcára kerüljenek. Ugyan­akkor e terület fejlesztésé­ben figyelni kell a kerületek eltérő adottságaira. A környezetromlás velejá­rójaként tovább romlanak életfeltételeink és a várható élettartamunk. Ezért az egészségügy területén a kór­házak fejlesztése mellett a közkórházak feladatának át­értékelését követnie kell az utókezelés, a rehabilitáció szerepe növelésének. Példát­lannak nevezte, hogy gya­korlatilag leállt a szociális bérlakások építése, és meg­ítélése szerint nem kellően támogatják az első lakáshoz jutókat sem. Természetesen egykori ipa­ri és kereskedelmi miniszter­ként tökéletesen tisztában van a szűkös anyagi források­kal. Mindezek ellenére Lator­cai János főpolgármester-je­lölt úgy látja, hogy az óriási fővárosi ingatlanvagyon jobb hasznosításával, bizonyos te­rületek új övezetekbe sorolá­sával jelentős mértékben nö­velhetők a fővárosi önkor­mányzat bevételei. Bába Iván, az MDF, a Fi­desz, a KDNP polgármester­jelöltje a munkanélküliség enyhítését tekinti egyik leg­fontosabb feladatának. A megszűnt és életképtelen ke­rületi mamutvállalatok he­lyett a kis- és középvállalko­zások segítését tűzi ki céljá­ul. Megítélése szerint jelen­tős hazai tőke is rendelkezés­re áll a jó cél érdekében, de mint korábbi külügyminisz- tériumi államtitkár-helyettes külföldi tőkebevonásra is le­hetőséget tud teremteni. Ezt követően lakossági kérdésekre válaszoltak alcoa- lícióba tömörült pártok je­löltjei. N. Zs. Szocialistáknak kötelező Eltűnt milliárdok Családjainkért díj Gémesi Györgynek Ne adóztassák meg a létminimumot! (Folytatás az 1. oldalról) Maga is egy nyolcgyermekes család tagja, s neki is három gyermeke van. A nagycsalá­dosok támogatása hasonlóan kiemelt ügy Gödöllő számos vezető személyiségének. Erre bizonyságul Gémesi György megemlítette, hogy az önkor­mányzati választásokon indu­ló helyi tizennégy jelölt kö­zül 6-7 maga is nagycsaládos. — A gödöllői önkormány­zat nemcsak a nemzetközi nagycsaládos-találkozó felvál­lalásával állt ki idén a sok- gyermekesek ügye mellett. Az elmúlt négy esztendőben a hivatal szociálpolitikájának a középpontjába éppen a gyermekes családok és a nyugdíjasok megsegítése állt. Ezért is tekintem ezt a díjat gesztusértékűnek: általa is­merve el azt a munkát, me­lyet a város a sokgyermekese­iért, az önkormányzat a nagy- családosok ügyéért az elmúlt években, s kiemelten 1994-ben tett. A szombati közgyűlésen az elnöki beszámoló, illetve az elnökségi tagok tapasztala­tainak ismertetése után töb­bekben megerősödött az az igény, hogy a Nagycsaládo­sok Országos Egyesületének megnövekedett ügyeit jó len­ne függetlenített apparátussal intézni..Erről ,is kikértük dr. Gauland Mária elnökségi tag, Dunakeszin élő gyer­mek- és ifjúsági orvos véle­ményét. — Valóban úgy látom, hogy annyira sok teendője van a NOE-nak, hogy éssze­rűbb lenne függetlenített ügy­intézőket alkalmaznia az egyesületnek. Ugyancsak ezt indokolja az is, hogy a NOÉ — nem utolsósorban a de­cember 11-ei önkormányzati választások következtében — a mainál remélhetőleg na­gyobb közszerepet tud vállal­ni. Három megyében ■— saj­nos szűkebb hazánkban nem — sikerült közvetlen térségi önkormányzati jelöltet állíta­ni. Másutt pedig — a pártál­lástól függetlenül — támogat­juk azokat az embereket, akik bizonyították már: haj­landók segíteni a nagycsalá­dosok ügyeit. Utóbbiról Gauland Mária, aki egyben helyi képviseleti tag, s jelenleg a NOE-jelöltek listavezetője, ezt mondta: a tagjaink, illetve az általunk tá­mogatottak a választásokon való, lehetőleg eredményes részvételük után más felada­tot is magukra vállalnak: ez pedig a politikai közszerep­lés. Azt tervezzük, hogy a he­lyi és a térségi ügyek intézé­se közben folyamatosan meg­vitatjuk majd velük az idősze­rű, döntésre váró, illetve az országos törvénykezés által őket is érintő ügyeket, s egy­ben felkészítjük őket a jogal­kotás buktatóira is. Kiemelt szerepe lesz a nagycsaládosokat képviselő önkormányzati tagoknak — tetszett ki a NOÉ elnökségi tagjának szavaiból, illetve a közgyűlésen megfogalmazott kérdésekből. Főként azért, mert — a NOÉ többszörös próbálkozása ellenére is — több olyan, főként a gyer­mek- és ifjúságvédelemmel, a családok jövőbeni helyzeté­vel foglalkozó döntésből ki­hagyták a képviselőiket. Gau­land Mária szerint még azok a törvények is, amelyek témá­juk miatt rájuk tartoznak, csak az elfogadás után jutnak el hozzájuk véleményezésre. — Az egyik ilyen sérel­mes ügy az egy- és kétgyer­mekes családoktól megvonás­ra kerülő állami támogatás kérdése. Helytelenítjük, bár szavunkat nem hallgatják meg a döntéshozó fórumo­kon, hogy miért az egy- és kétgyermekes családoknak kell megfizetniük a három és a több családot vállalók több­letterheit. Szerintünk arányo­sabb teherelosztás lenne, ha a gyermektelen házaspárok is részt vállalnának a nagycsalá­dosok megnővekedetl kiadá­saiból. Érthetetlen számunk­ra, hogy olyan adópolitikát szorgalmaz az új kormány, melyben a létminimum szá­mít alapnak. Mi azt javasol­nánk, hogy ne abból vegye­nek el, amiből megélni is alig lehet. Hasonlóan állást kívánunk foglalni a nagycsaládosok ter­mészetbeni megsegélyezése ügyében, növekvő közterhek miatt várhatóan gyakrabban lefolytatott kilakoltatások, a közüzemi díjak gyarapodó hátraléka miatt tagjainkat érő hátrányok ellen. Fel kívánjuk emelni a szavunkat azért is, hogy a gyereknek a család­ban — s nem az intézetben — a helye. Márpedig a fenti ked­vezmények megvonása, a nagycsaládosokat halmozot­tan érő hátrányok miatt félő, mind több sok gyermeket vál­laló szülő kerülhet választás elé: ha nem tudja eltartani a gyermekét, adja állami gon­doskodásba?! A Nagycsaládosok Orszá­gos Egyesülete több más kér­désben is készül a politikai szerepre. Miként arról lapunk az utóbbi időben már beszá­molt, olyan alapvető témában is javaslatot fogalmaztak meg, mint a gyermekszám alapján módosítandó válasz­tói kerületek ügye. v . . VsV . . . JVf. É.. A pénzügyér csendorpertuja A minap egy pénzügyminisztériumi illetékes (tán ál­lamtitkár) a társadalom bizonyos részét, nevezetesen azokat, akik improduktív munkát végeznek, azaz ta­nítók, orvosok, rendőrök, eltartottaknak nevezte. Túlmenően azon, hogy maga az államtitkár is impro­duktív, sőt most tapasztaljuk igazán, hogy az egész kormány az, azért ez így önmagában mérhetetlenül ostoba kijelentés. Kár is lenne rá szót pazarolni, ám ilyen esetekben nekem mindig bevillan a most hatal­mon lévők választási kampánya során olyannyiszor hangoztatott szlogen, mely szerint a társadalommal párbeszédet kell kezdeni. Szó se róla, ez is a párbe­széd egyik formája, ugyanúgy, mint a tegeződés is, ám tudjuk, a tegeződésen belül is van egy úgyneve­zett csendőrpertu, mikor is fölülről tegeződünk lefe­lé. A pénzügyi szakember a párbeszédnek ezt a for­máját tette magáévá, minden bizonnyal még a pártál­lami időkben, s úgy tűnik, erről nem óhajt leszokni. Igaz, nincs is oka rá, hiszen bizonyára ő is, mint Fo­dor Gábor kultuszminiszter, glóriával a fején érke­zett a hatalomba. (Utóbbit azért említem csak, mert mint tudjuk róla, elvtársai kijelentették: a politikai életünk kis hercege.) Ezek a herceg-szakértők időn­ként ugyancsak orcátlan magaviseletét tanúsítanak, s engem elámít: az eltartottak közül legalább hárman miért nem keresik fel a pénzügyi szakembert, hogy vele párbeszédet folytassanak, mondjuk az ostobaság témakörében, merthogy erre ma már a hatalom ölé­ben üldögélő televíziós és rádiós riporterek alkalmat­lanok. Az ilyen kijelentéseket tevők bármekkora szaktekintélyek is, huszonnégy órán belül kellene hogy szedjék a sátorfájukat. Igaz, ők még mindig tisz­teletet érdemelnek, hiszen elég bátrak ahhoz, hogy húzogassák az oroszlán bajuszát. Nem úgy, mint je­lenlegi politikai életünk szereplőinek többsége — pél­dául a Magyar Szocialista Párt nagy létszámú parla­menti frakciója — mindenféle párbeszédtől félve kuksol, s tán egyetlen sikerélményük, hogy fölemel­ték fizetésüket. .. . (Vödrös) i -■ ■ - . ... i m i Tiő , v . t ' ~i iiTi »n ti j v i ti i :

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents