Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-26 / 278. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. NOVEMBER 26.. SZOMBAT Lélekhalászat folyik Ceglédi beszélgetés Tornai Józseffel 0 A hetvenedik születésnapját ünnepid ceglédi városi könyvtárban nemrég író-olvasó találkozót rendeztek. Az est vendége, Tornai József, a Magyar írók Szövetségének elnöke József Atti- la-díjas író volt — a házigazda dr. Surányi Dezső. A találkozó után a mai írótársadalom megosztottságáról faggattam Tornai Józsefet. — Egyáltalán, a politikai erővonalak mentén érzékelhető ez az elkülönülés? — kérdeztem. — Esztétikai és politikai erővonalak mentén — kezdte válaszát Tornai József. — S igen erősen. Egy részük nem is áll szóba a másikkal. Mert más értékrend szerint él, s egészen eltérő politikai elképzelései vannak. Bizonyos értelemben ez természetes. Csak az nem, hogy ellenfél helyett ellenséget látnak a másikban. Ez ésszerűtlen indulatokat kelt. Alighanem több választás után fog kiderülni: mindegyik párt magyar, s nem akarja visszaállítani a diktatúrát. A félelemnek meg kell szűnnie. — Ez az ellenségeskedés árt-e az irodalomnak? — Ezt én nem tudom megítélni. Hiszen ettől még jó művek születhetnek. Egyszerűen csupán arról van szó, mintegy hatvan lap és legalább ötszáz kiadó létezik, s az egységes magyar olvasó eltűnt. — Az írók az előző rendszerben az ellenzéki gondolatot jelenítették meg a hatalommal szemben. Ez most is igaz? — Erre nincs semmi szükség. Annak ellenére, hogy az értelmiségi mindig ellenzéki volt. Hiszen a mindenkori hatalom gyarló; nem tudja tökéletesen megvalósítani a céljait. Az értelmiséginek az a dolga, hogy nevén nevezze a gyereket, és rámutasson azokra a szörnyűségekre, amelyek megtörténnek, s megvalósíthatatlanná teszik a demokratikus berendezkedést. A gondolkodó ember ebben az értelemben minden rendszerben ellenzéki. Természetesen nem kell mozgalommá szerveződni, mint ahogy a diktatúra idején létrehoztuk a népnemzeti tábort. — Jó néhány ismert mester — akinek munkássága érettségi vizsgatétel (volt) — elkezdett politizálni. Lesz-e esélyük a visszatérésre? — Nagyon kevés esélyt látok erre. Ezeknek az íróknak a személyisége átalakult. Ha valakit egyszer még a hatalmi játékok érdekeltek az életben, nem valószínű, hogy olyan látszólag hiábavaló dologgal foglalkozik, mint az irodaErdősi Agnes felvétele lom. Mert az utóbbi egy nagy ráadás, s nem praktikus. Jean Cocteau is azt kérdezi magától: Mire való a költészet? Mert nélkülözhetetlen, csak nem tudom, hogy mi ez. — Az utóbbi években igazán jelentős művek nemigen születtek. Van-e presztízse a magyar irodalomnak; nem halványították el a napilapok? — Először is: születtek jelentős művek. Másodsorban: valóban korábban — amikor két nyilvánosság létezett Magyarországon — az irodalom hatása rendkívül nagy volt. Ugyanis csak az mondta ki az őszinte szót. Megjelentek az egyházak. A pszichológia, parapszichológia azzal foglalkozik egy-egy kiadványban, miként juthatunk kapcsolatba természeten túli lényekkel. S hasonló könyveket adnak ki a vallási csoportok. Harekrisna- és buddhista hívek gyülekezete halássza a lelkeket. Óriási lélekhalászat folyik. Én ezt az irodalom profanizá- lódásának nevezem. Egyébként a napilapok a politikával foglalkoznak, mert szabad... — Számos kiadó létezik, rengeteg silány „alkotás” jelenik meg. Az írószövetség elnökeként miként tudja menedzselni a mai magyar irodalmat, a jó műveket? — Csak annyi a lehetőségünk, hogy bemutatjuk ezeket a könyveket; vitaesteket rendezünk, konferenciákat tartunk, illetve olyan rendezvényeken veszünk részt, ahol az irodalmat értékeljük. Ez ma a legnehezebb. Annál is inkább, mert értékzűrzavar van. Mindezek mellett — és ez örvendetes tény —, a határainkon túli magyar irodalom is beáramlott. Ennek a hatalmas anyagnak a beépítése — ezek más értékrendszerben nőttek fel — az egyetemes magyar irodalomba rendkívül komoly feladat. — Mivel foglalkozik napjainkban ? — Most fejezek be egy verskötetet. Ugyanakkor leadom a kiadónak a Máglya és metafizika című esz- székötetemet. Fehér Ferenc Szoborterv Török Ignácról Török Ignác honvéd tábornok, aradi vértanú Gödöllőn született 1795. június 23-án. A város közönsége az önkormányzat támogatásával méltó szobrot kíván állíttatni a bicentená- riumi ünnepségsorozatra. Tóth Béla szobrászművész elfogadott terve elfér egy diplomatatáskában. A félalakos bronzszobor a valóságban 165 centiméter magas lesz és 180 centiméteres talapzatra kerül. A művész a honvéd tábornokot térképpel a kezében ábrázolja, utalva arra, hogy Török Ignác hadmérnökként is kimagasló érdemeket szerzett az 1848/49-es szabadságharcban. Balázs Gusztáv felvétele Két díjat nyert a „Woyzeck” Szász János „Woyzeck” című filmje a legjobb rendezés és a legjobb férfialakítás díját nyerte a november 11—20. között megrendezett thesszaloniki nemzetközi filmfesztiválon — tájékoztatott a Magyar Filmunió sajtóirodája. A „Woyzeck” eddig már 10 fesztiválon kapott elismerést. Az alkotást jelölték az idei Felix-díj „Legjobb fiatal európai film” kategóriájában, amelyről holnap, november 27-én döntenek. Kiállítás és hangverseny az evangélikus gimnáziumért Az 1823-ban alapított evangélikus gimnázium már a múlt században a magyar oktatás és tudomány egyik fellegvára lett. A háború előtti nagy korszakáról világhírű tudósok vallanak hálával és meghatottam Wigner Jenőtől Neumann Jánoson át a friss Nobel-díjas Harsányi Jánosig. A hagyományok olyan szellemi tőkét jelentenek, hogy 1989-ben, amikor újraindították a Fasori Evangélikus Gimnáziumot, felsorakoztak az intézmény mögé a volt növendékek is, hogy az alma mater ismét az lehessen, ami fénykorában volt. Az iskola vezetése — Gya- pay Gábor, majd Vajda Ferenc igazgató —: mindent megtesz, hogy az intézmény nevelési és oktatási elképzelései maradéktalanul érvényre jussanak; ezért állítják helyre a nyolcosztályos képzési rendszert is. A Fasori Evangélikus Gimnázium anyagi lehetőségei szűkösek, ezért nagy összefogással jótékony célú hangversenyt és kiállítást rendeznek ma, november 26-án. Este hat órakor a díszteremben jeles képzőművészek alkotásaiból nyílik tárlat a gimnázium javára. Megnyitó beszédet mond Fekete György ország- gyűlési képviselő. Este fél nyolckor a gimnázium templomában hangverseny kezdődik, amelyen közreműködik Achim Erzsébet (orgona), Kodály né Péczely Sarolta (ének), Bitskey Tibor (vers), Papp Sándor (brácsa), a Magyar Rádió Gyermekkara Thész Gabriella vezényletével, a Budapesti Vonósok Botvay Károly Kossuth-díjas csellóművész vezetésével, valamint a Fasori Evangélikus Gimnázium kórusa. A rendezvény fővédnöke: dr. Bogsch Árpád, az ENSZ Szellemi Javak VilágszöveF • ségének vezérigazgatója. 1 SZÍNPAD Shakespeare és Verdi Ünnepet ült a magyar operakedvelők tábora: az idei operaházi évad első bemutatójaként ismét színpadra vitték Verdi Otelló című zenedrámai költeményét. Az operát Vámos László rendezte, s az ünnep fényét csak növelte, hogy dirigense a világhírű olasz karmester, Lamberto Gardelli volt. És persze parádés volt a szereposztás is, hiszen B. Nagy vagy Bándi János tenoiját a címszerepben, avagy a Jágót alakító Miller Lajos baritonját, hát még Desdemona szerepében Tokody Ilona páratlan szopránját nem mindennap hallgathatja a hazai közönség. És ha már a közönségről beszéltünk, egy kis kitérő erejéig ejtsünk néhány szót róla is, hiszen miatta él a ház (egyre nehezebben), érte dolgozik zenész és énekes. Nos, a magas helyárak ellenére megtelt ház némi szemfényvesztést takar. Az előadás kezdete előtt vagy a szünetekben a közönség között kószáló akár azt is hihetné, hogy a bécsi operaházban van, annyi a németül beszélő szép idegen. E jelenség s a magyar közönség számára teendő korrekciós javaslat külön e.lemzést érdemel, ezért e kérdésről majd legközelebb. Most téljünk vissza az ünnephez, a két szellemóriás, Shakespeare és Verdi alkotásához. A tragédia prózaszínpadi változata Shakespeare egyik utolsó alkotása, miként az ennek alapján írt zenei anyag is Verdi öregkori remeklése. Talán nem véletlen, hogy mindketten a rendkívüli élettapasztalatok és szakmai tökély birtokában dolgozták fel a témát, hiszen a lelki élet devianciájának olyan komplex jelenségét kellett kibontaniuk, mint amilyen a féltékenység. E kóros szenvedély a legerősebb jellemeket is képes elferdíteni, a legtisztább érzéseket is képes bemocskolni, ringyóvá teszi a makulátlan szerelmet, megbecsteleníti az igazat, gyilkosság aljasítja a hőst. A féltékenységnek ez a megrendítő tragédiája tehát a legmeredekebb végletek között zajlik, a magatartások és érzelmi ellenpontok legérdesebb felületeihez csapódva. Ezt a bonyolult tünetegyüttest hitelesen feltárni, a vírus megjelenésétől az agóniáig terjedően, roppant kihívás, óriási feladat. És mekkora lehetőség az alkotói zseni felmutatására! Ahány mozzanata a tragédiának, annyi szenvedéllyel átitatott zenei szín, annyiféle hangja a muzsikának, amely tudvalevőleg a legalkalmasabb művészi eszköz az érzelmek kifejezésére. Ezt a fölöttébb igényes feladatot oldotta meg szenzációsan az idős Verdi, s ennek a tolmácsolására vállalkozott most az Operaház társulata. A mű hihetetlen dramaturgiai lehetőségeket rejt magában, így aztán Vámos Lászlónak alapos munkájába telhetett, míg társulatát átvezette a hagyományos, nemegyszer statikus énekmódból a színpadi játékot sem nélkülöző, drámaiságra törekvő dinamikusabb stílusba. Tokody Ilona elismerten a kortárs opera egyik legeredetibb Des- demonája. A címszerepet éneklő Bándi Jánossal kapcsolatban felmerültek ugyan olyan kifogások, hogy szerepét bel canto énekli, de ezt az énektechnikát nem öncélúan alkalmazza, ostobaságot tesz, aki emiatt marasztalja el, hiszen a bensőségesebb lírai részek kifejezetten e technikát igénylik. Otelló nem csupán a nyers erő — az esendő, szánni való ember is ő. Az intrikus Jágó szerepében Miller Lajos emlékezetes alakítást nyújtott, erőteljes baritonja bármelyik világszínpadon helyet biztosít számára. Többeket zavart, rám jó benyomást tett Csíkos Attila színpadképének puritánsága, akárcsak Vágó Nelly egyszerű, de korhű jelmezei. A rendkívüli sikerben oroszlán- része volt a kiváló Verdi-ismerő karnagynak, Gardelli- nek, aki a legapróbb részletekig bontotta ki s tárta elénk e bonyolult érzelmi töltetű muzsika teljes szövetét. Paizs Tibor Világsztárok Budapesten Operagála a Vígszínházban Világsztárok fellépésével tart operagálát az Interkon- cert Budapest Művészeti Rt. december 6-án, a Vígszínházban. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet budapesti konferenciája tiszteletére rendezett áriaest fővédnöke a magyar kormányfő — közölte Nyikos István ügyvezető igazgató a programot ismertető sajtótájékoztatón, A műsorban fellép Marton Éva szoprán, Jelem Obraixová mezzoszoprán, Peter Dvorsky tenor, Sherrill Milnes bariton és Nicolai Ghiaurov basszista; a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Oberfrank Géza vezényli. Az operagálát Kerényi Imre rendezi. Az előadásról felvételt készít a Magyar Televízió, de a sugárzás időpontja még nem ismeretes. A koncertiroda év végi programjairól a továbbiakban elhangzott: Marton Éva karácsonyi hangversenyének a budavári ■ Mátyás-témpirim lesz a hely-j színe.
