Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-26 / 278. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. NOVEMBER 26., SZOMBAT 3 A KDNP keresztényszociális műhelyének állásfoglalása A kormány privatizációs stratégiája — a költségvetési hiány egy részének pótlása érdekében — az ország hosszú távú érdekeit veszélyezteti. Megengedhetetlennek tartjuk, hogy olyan jelenleg még állami tulajdonban lévő, és közszolgáltatást végző társaságokat juttassanak magánkézbe — egyszeri bevétel érdekében —, amelyek monopolhelyzetbe kerülését hosszú távon sem képesek hatékonyan megakadályozni, ennek következtében az árak indokoltnál nagyobb mérvű emelkedését sem lesz képes gátolni. A mindenkori kormánytól joggal követelhető meg, hogy a rövid távú politikai és gazdasági érdekeket ne rendelje alá az ország hosszú távú érdekeinek, főleg akkor, ha ezen előnyök csak egy vagy két évet jelentenek, míg a hátrányok a jövő nemzedékét több évtizedig is terhelhetik. A KDNP keresztényszociális műhelye úgy gondolja, hogy ezen társaságok privatizálása és működésük hatékonyságának növelése az ország érdeke — ebben egyezünk a kormány véleményével —, sőt, még azt is elfogadjuk és támogatjuk, hogy ezen társaságoknak a hatékonyságuk növeléséhez tőkeemlésre van szükségük, de elfogadhatatlannak tartjuk a készpénzzel fizetők előnyben részesítését illetve a többségi részvény magánkézbe adását. Támogatjuk viszont ezen társaságok vagyonának átadását a társadalombiztosítás részére, illetve a saját jogon kárpótoltak kárpótlási jegyeinek ellenében értékarányos részvények juttatását. Fontosnak tartjuk azt is, hogy az MRP-program és a munkahely megőrzése az értékesítési szempontok között megfelelő hangsúlyt kapjon. A társadalombiztosítónak történő többségi vagyon átadását követően szükségesnek tartjuk a tőke bevonását, de csak olyan mértékben, hogy az ne veszélyeztesse a társadalombiztosítás többségi tulajdonát, de tegye lehetővé a technológiai korszerűsítést, ezáltal hosszú távon a termelési költségek csökkentését. A társadalombiztosító monopolhelyzete természetszerűleg kialakul, de ez nem veszélyezteti a munkavállalók érdekeit, hiszen annak ellátásából minden magyar állampolgár részesül, valamint a választott önkormányzatok úgyis felügyelik annak tevékenységét, így biztosítható a társadalmi kontroll. A bevont magántőke, viszont agresszíven fogja követelni a hatékonyság és a haszon növekedését, amely biztosíthatja az állandó dinamikus fejlődést. Reméljük, konstruktív javaslatunkkal hozzájárulhatunk az ország gazdasági helyzetének stabilizálásához és képesek leszünk megakadályozni a még nem kiforrott, illetve hosszú távú hatásaiban sem átgondolt tervezetek megvalósítását. Az ÉT plenáris ülése Engedett a kormány A kormány néhány adózási kérdésben kompromisszumkészséget tanúsított az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) tegnapi plenáris ülésén. Az alacsony jövedelműek az eredetileg javasoltnál magasabb jövedelemhatárig, 500 ezer forintig nem az adózáskor egy összegben, hanem havonta csökkenthetik 600 forinttal személyijövedelem- adó-előlegüket. Ezt a javaslatot munkavállalói kérésre támogatta a kormány. A közalkalmazotti bértábla 8000 forintos alapkategóriájának 9000 forintra emelését viszont csak átcsoportosítással tartotta lehetségesnek. A gyermekek után járó 400 forint adókedvezmény fenntartásától nem zárkózik el a kormány, bár megfelelőbbnek tartaná, ha a szociális rendszerben használhatnák fel az ennek megfelelő 8 milliárd forintot. Az üzemi étkeztetésnél az adómentes határ 2000 forintra emelését elfogadja a kormány, s a kereskedelmi utalványokkal a 800 forintos adómentességet. Mégis emel a MÁV? A MÁV Rt. 1995. december 31-éig kifizeti az elmúlt három évben felhalmozódott, a közös határállomásokon szolgálatot teljesítő MÁV-dolgo- zók elmaradt külföldi kiküldetési ellátmányát. Az ügyet eddig a munkáltatók és a dolgozók perrel próbálták megoldani, most azonban a MÁV Rt. engedményt tesz azzal a kiegészítéssel, hogy a kifizetések ütemezéséről a dolgozók képviselőivel kíván megállapodni — tájékoztatott Domokos Lajos, a MÁV Rt. illetékese. A munkáltató képviselője hangsúlyozta, hogy a vasutasok jövő évi béréről folytatott tárgyalásokon a munkáltató ajánlata — mely szerint jövőre nem emelkedhet a vasutasoknak kifizetett bruttó bértömeg — nem jelenti azt, hogy jövőre egyáltalán nem növekedhet a vasutasok bére. Az úgynevezett soros előléptetések keretében ugyanis minden harmadik vasutas 4 százalék béremelésben részesül. Annak sincs akadálya, hogy a kereseteket létszám- csökkentéssel és technológia- váltással növeljék az egyes üzemágakban. * Aki feljelent, nem kap kamatot Becsapott volt politikai foglyok az elnapolt tárgyaláson Csütörtökön délután 2 órakor körülbelül 50 ember gyűlt ösz- sze a III. Kerületi Bíróságon, ahová bilincsben hozták fel Nyíregyházáról Vén István Pofosz-tagot, az első magyar Geotermikus Villamos Erőmű Kft. ügyvezető' igazgatóját, aki körülbelül fél éve ül már. Az igazgató kárpótlási jegyeket vásárolt körülbelül másfél milliárd értékben Pofosz-, TIB-, PÉK- (Politikai Elítéltek Közössége ’45—56), és MDF- tagoktól, mint a hajdúsági melegvíz-forrásokat találmányával hatalmas „villamos erőművé” varázsolni tudó kft. igazgatója. Olyan feltételekkel kötött szerződést 1993—94-ben, hogy három napon belül 20 százalékot ad, három hónapon belül még plusz 100 százalékot, tehát ösz- szesen 120-at. Beetető „csalinak” fizetett is a Pofosz vezetőségének: a budapesti, az országos és a megyei vezetőknek. Mint kiderült, úgy tudott fizetni, hogy egyrészt 1992-ben kapott kölcsön 200 ezer forintot a Pofosz-tól (amiből eddig csak a felét fizette vissza), másrészt a jegyeket állandóan eladta a brókereknek, 40-50 százalékért. Ebből fizette három nap múlva a 20 százalékokat! T uneziai—magyar együttműködés — Lévén, hogy országaink mezőgazdaságának termék- szerkezete jól kiegészíti egymást, minden esély megvan arra, hogy Tunézia és Magyarország jelenleg még gyermekcipőben járó agrárkereskedelmi kapcsolatai a jövőben szorosabbá, sokoldalúbbá váljanak — jelentette ki tegnap, egy a Mezőgazdasági Termelők Szövetsége Pest Megyei Szervezetének székházában rendezett sajtótájékoztatón Jenhani Hassen, a Te- szöv tunéziai testvérszervezetének (UTAP) elnöke. — A Teszöv, s elsősorban annak Pest megyei szervezete, illetve a tunéziai magángazdákat és termelőszövetkezeteket tömörítő különböző szövetségek immáron két éve keresik a kontinens kapujának számító észak-afrikai állam és Magyarország közötti agrárkereskedelem kölcsönösen előnyös fejlesztésének lehetőségeit — mondta a sajtótájékoztatón Gyovai Pál, a Teszöv Pest megyei szervezetének titkára — E folyamat eredményeként a szövetség és tunéziai partnerei a közeljövőben vegyes vállalatot hoznak létre — tette hozzá, megemlítve: Tunéziában a magyar agrárszférából elsősorban élő állatokra —- főképp szarvasmarhára —, illetve mezőgazdasági gépekre mutatkozik kereslet. Jenhani Hassen ezt kiegészítve elmondta: hazája mindenekelőtt az egzotikus gyümölcsök (narancs, dato- ja...) illetve a borok piacán szeretne a mostaninál nagyobb részesedést szerezni Magyarországon. (ribáry) Latorcai János a fővárosról Átgondolt döntésekkel Budapestért (Folytatás az 1. oldalról) Ezáltal pedig a környezetszennyezés is növekedett — tette hozzá a főpolgármester-jelölt. Latorcai János szerint kitörési pont lehet a zárt és kötött pályás közlekedés fejlesztése, valamint az őrzött és biztonságos parkolóházak építése. Szintén sokat jelentene a metró további bővítése. Nem halogatható tovább a villamospályák felújítása sem, mintegy negyven kilométernyi szakaszt azonnal rekonstruálni kellene. Szálka Miklós, a Fidesz közlekedési és környezetvédelmi szakértője kifejtette: a főváros lakosságának körülbelül kilencven ,százaléka lakótelepeken él. Ezért minél előbb el kell indítani és meg kell valósítani a „biztonságos út az iskolába” tervet. Azaz, a lakótelepeken az átmenő forgalom csökkentése szükséges. A kerékpárutak építését támogatni kell. Ez utóbbival kapcsolatban Szálka Miklós elmondta: Bécsben — ahol a közlekedés szerkezete hasonló a budapestihez — hatszáz kilométer kerékpárút épült. Bizonyított tény, hogy ezzel a tömegközlekedés tíz, a gépjármű-közlekedés pedig öt százalékkal csökkent. így naponta hattonnányival kevesebb szennyező anyag hull a városra. Emellett a megtakarított benzin árából naponta három-négy kilométer kerékpárutat lehetne,építeni, , , , , Latorcai János szerint a rendőrségnek is nagyobb súlyt kellene fektetnie az autók környezetvédelmi vizsgálatára. A főpolgármester-jelölt elmondta: a Főpolgármesteri Hivatal azon értekezleteinek jegyzőkönyvei, amelyeken a tényleges döntések és kötelezettségvállalások születtek, ma sem ismeretesek. így a jelöltek nem egyenlő eséllyel indulnak a választásokon. A főváros fejlesztése csak átgondolt döntésekkel, s azok kérlelhetetlen betartatásával oldható meg — szögezte le végezetül Latorcai János. Kt Alii ■ , ■ V ÍJ , • tfcjL Több ezer kárvallott van. — Például a nemrég elhunyt Roik Jánosnak, az ’56-os szövetség volt elnökének 2 millió forintos jegye ment kárba, mert csak a 20 százalékát kapta meg. Petrusz Tibor, a PÉK elnöke, félmillió, Rácz Sándor 200 ezer, Stamp Gusztáv, a Pofosz vezetőségének egy éve lemondott tagja 350 ezer forint értékű jegyének 80 százalékát siratja. Kétségbeesett öregek szorongtak itt Budapestről, Vácról, Egerből. Levélmásolatot szorongattak a kezükben, amelyet Vén István írt nekik a börtönből. Részletek a levélből: „Precedens értékű tárgyalásom lesz... Szükséges ügyfeleim összefogása, a felszámolás megakadályozására, és a bün- tetőelj árás meggyorsítására... Külföldi befektetők szándékukat nyilvánították”. Ráadásul a levélben szellemi vagyoni értékeként találmánya használati díját, egymilliárd forintot nevez meg. Mindent megígér, ha kijön: „Mindent elkövetek a jogos követelések kifizetésére!” Hozzák bilincsben. Kezet akar fogni Stamppal, aki nem fogadja el a kezét. „Üthetjük a nyomát” — sóhajtanak néhá- nyan. Idős házaspár áll sápadtan: „Ketten egymilliót adtunk oda...” A tárgyalás tíz percig tartott, ugyanis Szammer Mihály felperes és ügyvédje nem jött el. A bírónő szót adott Vénnek, aki szónoklatot intézett a kárvallottakhoz, s kijelentette: „Aki feljelent, uraim, annak kamatot nem tudok adni! Közös érdekünk, hogy minél előbb kijöjjek”. A szomorú emberek a tárgyalás után egymásnak mondogatják: „találkozunk hétfőn”. Tudniillik hétfőn délelőtt tízkor a Gazdasági Bíróságon — II. kerület, Varsányi Irén utca 40., I. emelet — egy 20 milliós hitel tárgyában lesz újabb nyilvános tárgyalás. Kéri Edit Sajnos, mi tudtuk Tulajdonképpen amikor a koalíciós pártok között kirobbant a vita a rádióban és a televízióban való szereplésük fölött, akkor nekünk itt a Pest Megyei Hírlapnál hátra kellett volna dőlni székeinkben, s - elégedetten nyugtázni: lám csak, mi előre megmondtuk. Mi megmondtuk ugyanis, hogy a rádióban és a televízióban nem képvisel azonos erőt a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége. Ezekben az intézményekben egyértelműen az SZDSZ építette ki a maga hídfőállásait, s jó előre láttuk, ezekből az állásokból rövidesen támadni fogja a törpe kisebbség azt a pártot, amelyik a májusi szavazáson annyi szavazatot kapott, hogy annak révén kétszáznál is több képviselőt küldhetett a parlamentbe. Igaz, azt is észre kell vennünk, hogy ez a kétszáz ember nem ér fel annyival, amennyi, hiszen a vak is látja, megilletődött, sok esetben képzetlen, tudatlan emberekről van szó, akik mintha legszívesebben Horn Gyula jármába hajtanák fejüket azzal, hogy a bakról majd csak megmondják, merre, felé húzzák a szekeret. A rádióban és a televízióban kialakult helyzet is jól bizonyítja, hogy ez a szolid képességű kétszáz ember a kezdetek kezdetén tenyérbe kuncogással nyugtázta, hogy lám csak a régi rendszer híveit Chrudinákot, Pálfyt, Liebmannt, Várkonyit, Stefkát, Sugárt az SZDSZ-esek kiebru- dalták, s helyettük mások foglalták el a kameraállásokat. Csakhogy nagy kuncogásuk közepette azt nem vették észre, hogy ezzel igazi ellenség lett ott az úr. Egy biztos, ha a Magyar Szocialista Pártnak ezzel az ugyan nagyszámú, ám elég szerencsétlen képviselőtömeggel a háta mögött az a célja, hogy Magyarország helyzetén javítson, akkor bizony szerencsésebb lett volna a kék szalagos szőnyegbombázást megakadályozni. Meg ám, merthogy Magyarország felemelkedésének ügyéhez az említettek jobb partnerek lettek volna, mint azok a szemfényvesztők, akik ma birtokolják a televízió képernyőjét. Persze még semmi nincs későn, ugyanis a felsoroltak nem a „haragszom rád, egy életre meggyűlöltelek” kategóriából kerültek ki, vagyis — véleményem szerint — még mindig nem lenne késő a rádióban és a televízióban eluralkodott hangnem visszafogása érdékében Horn Gyulának összehívnia a kiebrudaltakat, s egyezkedésbe kezdeni velük. Sem a miniszterelnöknek, sem a kidobott tévés, rádiós kollégáknak nem tetszhet az, ami ebben a pillanatban készülékeinkből harsog, nem lehet érdekük Magyarország morális helyzetének további gyöngítése. De ha minden változatlan marad, akkor az elkövetkező években bizony a rádió és televízió közreműködésével ennek lehetünk majd szemtanúi és fültanúi. (Vödrös)
