Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-26 / 278. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. NOVEMBER 26., SZOMBAT 3 A KDNP keresztényszociális műhelyének állásfoglalása A kormány privatizációs stratégiája — a költségvetési hiány egy részének pótlása érdekében — az ország hosszú távú ér­dekeit veszélyezteti. Megengedhetetlennek tartjuk, hogy olyan jelenleg még állami tulajdonban lévő, és közszolgálta­tást végző társaságokat juttassanak magánkézbe — egyszeri bevétel érdekében —, amelyek monopolhelyzetbe kerülését hosszú távon sem képesek hatékonyan megakadályozni, en­nek következtében az árak indokoltnál nagyobb mérvű emel­kedését sem lesz képes gátolni. A mindenkori kormánytól joggal követelhető meg, hogy a rövid távú politikai és gazda­sági érdekeket ne rendelje alá az ország hosszú távú érdekei­nek, főleg akkor, ha ezen előnyök csak egy vagy két évet je­lentenek, míg a hátrányok a jövő nemzedékét több évtizedig is terhelhetik. A KDNP keresztényszociális műhelye úgy gondolja, hogy ezen társaságok privatizálása és működésük hatékony­ságának növelése az ország érdeke — ebben egyezünk a kor­mány véleményével —, sőt, még azt is elfogadjuk és támo­gatjuk, hogy ezen társaságoknak a hatékonyságuk növelésé­hez tőkeemlésre van szükségük, de elfogadhatatlannak tart­juk a készpénzzel fizetők előnyben részesítését illetve a több­ségi részvény magánkézbe adását. Támogatjuk viszont ezen társaságok vagyonának átadását a társadalombiztosítás részére, illetve a saját jogon kárpótol­tak kárpótlási jegyeinek ellenében értékarányos részvények juttatását. Fontosnak tartjuk azt is, hogy az MRP-program és a munkahely megőrzése az értékesítési szempontok között megfelelő hangsúlyt kapjon. A társadalombiztosítónak törté­nő többségi vagyon átadását követően szükségesnek tartjuk a tőke bevonását, de csak olyan mértékben, hogy az ne ve­szélyeztesse a társadalombiztosítás többségi tulajdonát, de te­gye lehetővé a technológiai korszerűsítést, ezáltal hosszú tá­von a termelési költségek csökkentését. A társadalombiztosí­tó monopolhelyzete természetszerűleg kialakul, de ez nem veszélyezteti a munkavállalók érdekeit, hiszen annak ellátá­sából minden magyar állampolgár részesül, valamint a vá­lasztott önkormányzatok úgyis felügyelik annak tevékenysé­gét, így biztosítható a társadalmi kontroll. A bevont magántő­ke, viszont agresszíven fogja követelni a hatékonyság és a haszon növekedését, amely biztosíthatja az állandó dinami­kus fejlődést. Reméljük, konstruktív javaslatunkkal hozzájárulhatunk az ország gazdasági helyzetének stabilizálásához és képesek leszünk megakadályozni a még nem kiforrott, illetve hosszú távú hatásaiban sem átgondolt tervezetek megvalósítását. Az ÉT plenáris ülése Engedett a kormány A kormány néhány adózási kérdésben kompromisszum­készséget tanúsított az Ér­dekegyeztető Tanács (ÉT) tegnapi plenáris ülésén. Az alacsony jövedelműek az eredetileg javasoltnál maga­sabb jövedelemhatárig, 500 ezer forintig nem az adózás­kor egy összegben, hanem havonta csökkenthetik 600 forinttal személyijövedelem- adó-előlegüket. Ezt a javas­latot munkavállalói kérésre támogatta a kormány. A közalkalmazotti bértábla 8000 forintos alapkategóriá­jának 9000 forintra emelé­sét viszont csak átcsoporto­sítással tartotta lehetséges­nek. A gyermekek után járó 400 forint adókedvezmény fenntartásától nem zárkózik el a kormány, bár megfele­lőbbnek tartaná, ha a szoci­ális rendszerben használhat­nák fel az ennek megfelelő 8 milliárd forintot. Az üze­mi étkeztetésnél az adómen­tes határ 2000 forintra eme­lését elfogadja a kormány, s a kereskedelmi utalványok­kal a 800 forintos adómen­tességet. Mégis emel a MÁV? A MÁV Rt. 1995. december 31-éig kifizeti az elmúlt há­rom évben felhalmozódott, a közös határállomásokon szol­gálatot teljesítő MÁV-dolgo- zók elmaradt külföldi kikül­detési ellátmányát. Az ügyet eddig a munkáltatók és a dol­gozók perrel próbálták megol­dani, most azonban a MÁV Rt. engedményt tesz azzal a kiegészítéssel, hogy a kifize­tések ütemezéséről a dolgo­zók képviselőivel kíván meg­állapodni — tájékoztatott Do­mokos Lajos, a MÁV Rt. ille­tékese. A munkáltató képviselője hangsúlyozta, hogy a vasuta­sok jövő évi béréről folyta­tott tárgyalásokon a munkál­tató ajánlata — mely szerint jövőre nem emelkedhet a vas­utasoknak kifizetett bruttó bértömeg — nem jelenti azt, hogy jövőre egyáltalán nem növekedhet a vasutasok bére. Az úgynevezett soros előlép­tetések keretében ugyanis minden harmadik vasutas 4 százalék béremelésben része­sül. Annak sincs akadálya, hogy a kereseteket létszám- csökkentéssel és technológia- váltással növeljék az egyes üzemágakban. * Aki feljelent, nem kap kamatot Becsapott volt politikai foglyok az elnapolt tárgyaláson Csütörtökön délután 2 órakor körülbelül 50 ember gyűlt ösz- sze a III. Kerületi Bíróságon, ahová bilincsben hozták fel Nyíregyházáról Vén István Pofosz-tagot, az első magyar Geo­termikus Villamos Erőmű Kft. ügyvezető' igazgatóját, aki kö­rülbelül fél éve ül már. Az igazgató kárpótlási jegye­ket vásárolt körülbelül másfél milliárd értékben Pofosz-, TIB-, PÉK- (Politikai Elítéltek Közössége ’45—56), és MDF- tagoktól, mint a hajdúsági me­legvíz-forrásokat találmányával hatalmas „villamos erőművé” varázsolni tudó kft. igazgatója. Olyan feltételekkel kötött szer­ződést 1993—94-ben, hogy há­rom napon belül 20 százalékot ad, három hónapon belül még plusz 100 százalékot, tehát ösz- szesen 120-at. Beetető „csali­nak” fizetett is a Pofosz vezető­ségének: a budapesti, az orszá­gos és a megyei vezetőknek. Mint kiderült, úgy tudott fizet­ni, hogy egyrészt 1992-ben ka­pott kölcsön 200 ezer forintot a Pofosz-tól (amiből eddig csak a felét fizette vissza), másrészt a jegyeket állandóan eladta a bró­kereknek, 40-50 százalékért. Ebből fizette három nap múlva a 20 százalékokat! T uneziai—magyar együttműködés — Lévén, hogy országaink mezőgazdaságának termék- szerkezete jól kiegészíti egymást, minden esély megvan arra, hogy Tunézia és Magyarország jelenleg még gyermekcipőben járó agrárkereskedelmi kapcso­latai a jövőben szorosabbá, sokoldalúbbá váljanak — jelentette ki tegnap, egy a Mezőgazdasági Termelők Szövetsége Pest Megyei Szervezetének székházá­ban rendezett sajtótájékoz­tatón Jenhani Hassen, a Te- szöv tunéziai testvérszerve­zetének (UTAP) elnöke. — A Teszöv, s elsősor­ban annak Pest megyei szervezete, illetve a tuné­ziai magángazdákat és ter­melőszövetkezeteket tömö­rítő különböző szövetségek immáron két éve keresik a kontinens kapujának számí­tó észak-afrikai állam és Magyarország közötti ag­rárkereskedelem kölcsönö­sen előnyös fejlesztésének lehetőségeit — mondta a sajtótájékoztatón Gyovai Pál, a Teszöv Pest megyei szervezetének titkára — E folyamat eredményeként a szövetség és tunéziai part­nerei a közeljövőben ve­gyes vállalatot hoznak lét­re — tette hozzá, megemlít­ve: Tunéziában a magyar agrárszférából elsősorban élő állatokra —- főképp szarvasmarhára —, illetve mezőgazdasági gépekre mutatkozik kereslet. Jenhani Hassen ezt ki­egészítve elmondta: hazája mindenekelőtt az egzotikus gyümölcsök (narancs, dato- ja...) illetve a borok piacán szeretne a mostaninál na­gyobb részesedést szerezni Magyarországon. (ribáry) Latorcai János a fővárosról Átgondolt döntésekkel Budapestért (Folytatás az 1. oldalról) Ezáltal pedig a környezetszennyezés is növekedett — tette hozzá a főpolgár­mester-jelölt. Latorcai János szerint kitörési pont lehet a zárt és kötött pályás közlekedés fejlesztése, valamint az őrzött és bizton­ságos parkolóházak építése. Szintén so­kat jelentene a metró további bővítése. Nem halogatható tovább a villamospá­lyák felújítása sem, mintegy negyven kilométernyi szakaszt azonnal rekonst­ruálni kellene. Szálka Miklós, a Fidesz közlekedési és környezetvédelmi szakértője kifejtet­te: a főváros lakosságának körülbelül kilencven ,százaléka lakótelepeken él. Ezért minél előbb el kell indítani és meg kell valósítani a „biztonságos út az iskolába” tervet. Azaz, a lakótelepe­ken az átmenő forgalom csökkentése szükséges. A kerékpárutak építését tá­mogatni kell. Ez utóbbival kapcsolat­ban Szálka Miklós elmondta: Bécsben — ahol a közlekedés szerkezete hason­ló a budapestihez — hatszáz kilométer kerékpárút épült. Bizonyított tény, hogy ezzel a tömegközlekedés tíz, a gépjármű-közlekedés pedig öt száza­lékkal csökkent. így naponta hattonná­nyival kevesebb szennyező anyag hull a városra. Emellett a megtakarított ben­zin árából naponta három-négy kilomé­ter kerékpárutat lehetne,építeni, , , , , Latorcai János szerint a rendőrség­nek is nagyobb súlyt kellene fektetnie az autók környezetvédelmi vizsgálatá­ra. A főpolgármester-jelölt elmond­ta: a Főpolgármesteri Hivatal azon értekezleteinek jegyzőkönyvei, amelyeken a tényleges döntések és kötelezettségvállalások születtek, ma sem ismeretesek. így a jelöltek nem egyenlő eséllyel indulnak a vá­lasztásokon. A főváros fejlesztése csak átgondolt döntésekkel, s azok kérlelhetetlen betartatásával oldha­tó meg — szögezte le végezetül La­torcai János. Kt Alii ■ , ■ V ÍJ , • tfcjL Több ezer kárvallott van. — Például a nemrég elhunyt Roik Jánosnak, az ’56-os szö­vetség volt elnökének 2 millió forintos jegye ment kárba, mert csak a 20 százalékát kap­ta meg. Petrusz Tibor, a PÉK elnöke, félmillió, Rácz Sándor 200 ezer, Stamp Gusztáv, a Po­fosz vezetőségének egy éve le­mondott tagja 350 ezer forint értékű jegyének 80 százalékát siratja. Kétségbeesett öregek szorongtak itt Budapestről, Vácról, Egerből. Levélmásola­tot szorongattak a kezükben, amelyet Vén István írt nekik a börtönből. Részletek a levélből: „Pre­cedens értékű tárgyalásom lesz... Szükséges ügyfeleim összefogása, a felszámolás megakadályozására, és a bün- tetőelj árás meggyorsítására... Külföldi befektetők szándéku­kat nyilvánították”. Ráadásul a levélben szellemi vagyoni ér­tékeként találmánya használa­ti díját, egymilliárd forintot ne­vez meg. Mindent megígér, ha kijön: „Mindent elkövetek a jo­gos követelések kifizetésére!” Hozzák bilincsben. Kezet akar fogni Stamppal, aki nem fogadja el a kezét. „Üthetjük a nyomát” — sóhajtanak néhá- nyan. Idős házaspár áll sápad­tan: „Ketten egymilliót adtunk oda...” A tárgyalás tíz percig tar­tott, ugyanis Szammer Mihály felperes és ügyvédje nem jött el. A bírónő szót adott Vén­nek, aki szónoklatot intézett a kárvallottakhoz, s kijelentette: „Aki feljelent, uraim, annak kamatot nem tudok adni! Kö­zös érdekünk, hogy minél előbb kijöjjek”. A szomorú emberek a tár­gyalás után egymásnak mondo­gatják: „találkozunk hétfőn”. Tudniillik hétfőn délelőtt tíz­kor a Gazdasági Bíróságon — II. kerület, Varsányi Irén utca 40., I. emelet — egy 20 milli­ós hitel tárgyában lesz újabb nyilvános tárgyalás. Kéri Edit Sajnos, mi tudtuk Tulajdonképpen amikor a koalíciós pártok között kirobbant a vita a rádióban és a televízióban való szereplésük fölött, akkor nekünk itt a Pest Megyei Hírlapnál hátra kellett volna dőlni székeinkben, s - elégedetten nyugtázni: lám csak, mi előre megmond­tuk. Mi megmondtuk ugyanis, hogy a rádióban és a televízióban nem képvisel azonos erőt a Magyar Szo­cialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége. Ezekben az intézményekben egyértelműen az SZDSZ építette ki a maga hídfőállásait, s jó előre láttuk, ezekből az állásokból rövidesen támadni fog­ja a törpe kisebbség azt a pártot, amelyik a májusi szavazáson annyi szavazatot kapott, hogy annak ré­vén kétszáznál is több képviselőt küldhetett a parla­mentbe. Igaz, azt is észre kell vennünk, hogy ez a kétszáz ember nem ér fel annyival, amennyi, hiszen a vak is látja, megilletődött, sok esetben képzetlen, tudatlan emberekről van szó, akik mintha legszíve­sebben Horn Gyula jármába hajtanák fejüket az­zal, hogy a bakról majd csak megmondják, merre, felé húzzák a szekeret. A rádióban és a televízióban kialakult helyzet is jól bizonyítja, hogy ez a szolid képességű kétszáz ember a kezdetek kezdetén te­nyérbe kuncogással nyugtázta, hogy lám csak a régi rendszer híveit Chrudinákot, Pálfyt, Liebmannt, Várkonyit, Stefkát, Sugárt az SZDSZ-esek kiebru- dalták, s helyettük mások foglalták el a kameraállá­sokat. Csakhogy nagy kuncogásuk közepette azt nem vették észre, hogy ezzel igazi ellenség lett ott az úr. Egy biztos, ha a Magyar Szocialista Pártnak ez­zel az ugyan nagyszámú, ám elég szerencsétlen kép­viselőtömeggel a háta mögött az a célja, hogy Ma­gyarország helyzetén javítson, akkor bizony szeren­csésebb lett volna a kék szalagos szőnyegbombázást megakadályozni. Meg ám, merthogy Magyarország felemelkedésének ügyéhez az említettek jobb partne­rek lettek volna, mint azok a szemfényvesztők, akik ma birtokolják a televízió képernyőjét. Persze még semmi nincs későn, ugyanis a felsoroltak nem a „ha­ragszom rád, egy életre meggyűlöltelek” kategóriá­ból kerültek ki, vagyis — véleményem szerint — még mindig nem lenne késő a rádióban és a televízi­óban eluralkodott hangnem visszafogása érdékében Horn Gyulának összehívnia a kiebrudaltakat, s egyezkedésbe kezdeni velük. Sem a miniszterelnök­nek, sem a kidobott tévés, rádiós kollégáknak nem tetszhet az, ami ebben a pillanatban készülékeink­ből harsog, nem lehet érdekük Magyarország morá­lis helyzetének további gyöngítése. De ha minden változatlan marad, akkor az elkövetkező években bi­zony a rádió és televízió közreműködésével ennek le­hetünk majd szemtanúi és fültanúi. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents