Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-03 / 258. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. NOVEMBER 3.. CSÜTÖRTÖK A tömeggyilkos sírja zarándokhely A megszálló hatóságok tehetetlenek? A Hebron melletti Kirját-Arba zsidó településvárosban kegyeletes zarándokhellyé alakítják ki a tömeggyilkos Baruch Goldstein sírját. A helyszínen kényelmes padokat állítanak föl, s már hetek óta kövezik a sír körüli térséget. Mi lesz a háborús bűnösökkel? Szerbia polgára nem adható ki Baruch Goldstein zsidó orvos követői ezek után nem elégszenek meg a tömeggyilkos hőstettéről szóló dicsőítő dalok éneklésével. Mint ismeretes a fasiszta Kach-mozgalom híveként ismert Goldstein az idén tavasszal 59 palesztin imádkozót lőtt agyon a heb- roni Mahpela-barlang fölött épített mecsetben. A vadul lövöldöző Goldstein doktort végül is az arab imádkozok ölték meg a tömeggyilkosság színhelyén. Kirját-Arba nagy zsidó településváros az ősi, bibliai Hebron tőszomszédságában van, s itt, az egykori lakóhelyén temették el Baruch Goldsteint. Családtagjai és a fasiszta eszméket valló Kach-mozgalom tagjai időközben elhatározták, hogy Goldstein sírját kegyeletes zarándokhellyé változtatják. Az erre a célra szánt alapítvány összegéből már hetek óta kövezik a sírt környező temetőrészt, hogy a jövőben minél több zarándok kereshesse föl kulturált körülmények között Goldstein sírját. A sír körül padokat is elhelyeztek, s a monumentális síremléket pedig már hónapokkal ezelőtt fölszentelték. Tegnap reggel az izraeli katonai hatóságok ellenőrei megjelentek a Kirját- Arba-i temetőben, és igyekeztek leállítani a Goldstein sírja körüli munkálatokat. C’ví Katzover, Kirját- Arba polgármestere viszont azzal küldte el az ellenőröket, hogy a temető a városháza hatáskörébe tartozik, s ezért ott a hadseregnek nincs beavatkozási joga. A további kellemetlen meglepetések elkerülése végett a városban élő Kach-mozgalom kahánistái tegnaptól éjjel-nappal őrzik Goldstein sírját. Egyébként a temető előtti parkot a Kach-mozgalom azóta meggyilkolt alapítójáról Meír Kahána térnek nevezik. Hering József Amióta a szerbiai hatalom köreiben „kitört a béke”, egyre gyakrabban esik szó az elmúlt három és fél éves délszláv háborúban elkövetett háborús bűnök bírósági megtorlásáról. A rezsim csúcsvezetése mélyen hallgat a nemrégen felállított nemzetközi tribunállal kapcsolatos álláspontjáról, viszont a nacionalista tömörülések egyenesen a nemzetközi közösség, elsősorban Amerika szerbek elleni terrorjáról beszélnek. Legutóbb az ügyvédi kamara elnöke az egyik belg(Folytatás az l. oldalról) Menachem Joskowitz lengyelországi főrabbi, aki maga is a vészkorszak túlélője, tegnap a jeruzsá- lemi rádiónak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a további vérontás elkerülése végett és Izrael gazdasági fölvirágoztatá- sa érdekében igenis helyesli Arafat meghívását. „Megbékültünk a németekkel, akkor miért ne tehetnénk ezt Arafattal is” rádi lap hasábjain fejtette ki álláspontját, amelynek végkövetkeztetése, hogy szó sem lehet a hágai tribunál Szerbia részéről történő elismeréséről. A szerb—montenegrói államszövetség három évvel ezelőtt hevenyészve összehozott alkotmánya szerint ugyanis szerbiai polgár semmilyen körülmények között sem adható ki más országnak. Ennek alátámasztására a kamara elnöke Magda Marinko ügyét hozta fel. Ha a háborús bűnösök nem bocsáthatók a nemzet— mondta a lengyel főrabbi. A zsidóságon belül persze nem mindenki üdvözli és helyesli Arafat látogatását az egykori megsemmisítőtáborban. Menásse Lorenzo, a Mengele-ikrek szervezetének elnöke a rádióban azt nyilatkozta, hogy Josef Mengele auschwitzi orvos még életben levő áldozatai tiltakoznak Arafat tervezett útja ellen. Lorenzo azzal indokolta közi bíróság rendelkezésére, aligha vitatható, hogy könnyűszerrel elkerülik a fe- lelősségrevonást. Ma már ugyanis nem csak a horvátországi és a boszniai háborúban garázdálkodott szabadcsapatok, hanem a maffia is szorosan öszefonódott a hatalommal. A fentiek ismeretében csupán elméleti esély van arra. hogy a még tartó háború folyamán a nem szerbek ellen gaztetteket elkövetők valaha is rács mögé kerülnek. meg véleményét, hogy a PFSZ vezetője egy teljes nemzedéken át folytatta a Hitler által megkezdett gyilkosságot a zsidóság ellen. A manapság még életben levő mintegy százfőnyi Mengele-ikrek világ- szervezetének elnöke azt mondta: amennyiben Lech Walesa mégis meghívja Arafatot Auschwitzba, akkor a vezetése alatt álló szervezet nem lesz jelen a megemlékezésen. H. J. A nagyvilág hírei ^ Százmillió dolláros készenléti hitelről szóló megállapodást írt alá tegnap az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank londoni központjában Jacques de Larosiére, az EBRD elnöke és Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója. Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz Liberális Demokrata Párt elnöke november 6. és 12. között látogatást tesz az Egyesült Államokban — jelentette be tegnap Leon- tyij Arhipov, aki a duma — alsóház — külügyi bizottságában képviseli a pártot. * A kanadai kormány bejelentette, hogy az idei 250 ezerrel szemben jövőre csak 190-215 ezer külföldinek lesz módja arra, hogy az észak-amerikai országot válassza üj hazájául. ^ Grigorij Karaszin, az orosz külügyminisztérium szóvivője cáfolta azokat a lengyel sajtójelentéseket, amelyek szerint Viktor Cser- nomirgyin orosz kormányfő tulajdonképpen azért mondta le lengyelországi látogatását, mert Moszkva és Varsó között számos kérdésben komoly nézeteltérések vannak. (b. m.) A Mengele-ikrek világszervezete tiltakozik Jasszer Arafat Auschwitzban? Szorul-e a hurok Gysi nyakán? A német választásokon a kommunista utódpárt 4,4 százalékot kapott a listákon. Négy évvel korábban, az egyesülést követően szavazatarányuk mindössze 2,4 százalék volt, tehát most közel kétszeres a bizalom. Ez sem lenne elég a parlamentbe jutáshoz, ha négy berlini választókerületben nem győztek volna a jelöltjeik az egyéni versenyben. A német választójog szerint azonban az a párt is érvényesítheti listás eredményét, amelyik pártnak legalább három kerületben megválasztják az egyéni jelöltjét. így jutott most a PDS a parlamentbe, s összesen 30 képviselője ülhet a 672 főt számláló Bundestagban. Közöttük van Gregor Gysi, a 46 éves ügyvéd, a párt első embere. A PDS soraiban a dolog természeténél fogva nem a néhai keletnémet ellenállók találhatók, hanem a régi világ különböző módon átmentődött képviselői. Természetesen nem az első vonalbeliek, hiszen azok a rendszer letűntével saját hitelüket is elvesztették. A Hone- cker utáni időkben Modrow miniszterelnök egyik előretekintő kijelentését őrzi a pártközpont jegyzőkönyve. Eszerint tudomásul kell venni a változott időket, s ennek következményeként fiatalok fellépését, olyan fiatalokét, akik eddig a „második vagy harmadik vonalban” dolgoztak. E második és harmadik vonal emberei között nem kis számmal találhatók a korábbi Stasi, a keletnémet titkosszolgálat kiérdemesült besúgói. Nem alaptalanul állapította meg a keletnémet viszonyokat jól ismerő egyik politikus, hogy a kommunista uralom idején azok is a rendszer ^kényszerű társutasaivá váltak, akik látszólag kívül álltak a szövevényes kommunista hálózaton. A kommunista utódpárt jelöltjei között is akadtak olyanok, akiknek a feddhetetlenségéhez bizonyos kétségek fértek. Ezért a parlamentben vitát kívántak kezdeményezni e személyekkel kapcsolatban. Úgy látszik, egy-egy esetben a megígért vita is elég ahhoz, hogy a demokrácia és tisztesség eme újsütetű bajnokai önvizsgálatot tartsanak. így következett be az az eset, amikor az egyik listás PDS-képviselőnő egyszerűen visszalépett, ily módon a kínos leleplezés elmaradt. Gysivel más az eset Nem a szokványos beépített szerepet osztották ki rá. így a bizonyítékok összegyűjtése sem olyan egyszerű. Amik a letagadhatatlan tények: A Stasinál nyilvántartottak egy informátort, akit fedőnevén „Jegyződnek neveztek. A Stasi-okmányokban erről a „Jegyzőről” több dokumentum árulkodik. Rendszeresen adott jelentéseket, tájékoztatta a feljebbvalóit azokról a polgárjogi harcosokról, akik a diktatúra ellen küzdöttek. E jelentések és feljegyzések különösen sokat foglalkoznak Robert Havemann-nal, aki ellen annak idején eljárást folytattak, s aki időközben elhalálozott. Az özvegy azonban él, emlékszik azokra a találkozásokra, amelyeken a védelmet ellátó Gysi és az elhunyt férj az ellene folyt eljárásról tárgyaltak, s amely találkozásokról a Stasi rejtélyes ,Jegyző”-je azonos módon tett jelentést a hatóságnak. A Stasi-jegyzőkönyvekből az is kitűnik, hogy a rejtélyes „Jegyző” még másik három ellenzékiről is adott le információkat, Rathenowról, Mat- thiesről és Winklerről is. E négy személy egymással ugyan nem tartott különösebb kapcsolatot, de mindany- nyiuk ügyvédje — Gysi volt. Megvan Berlinben az a lakás is, ahol a Stasi és a „Jegyző” közötti találkozások lezajlottak. A titokzatos lakásról a szomszédok annyit tudnak, hogy oda mindenki biztosra ment, senki nem tudakozódhatott a bérlője felől, nem csöngettek be soha tévedésből a szomszédokhoz, de egyebet nem tudnak mondani. A Stasi volt illetékes tisztjei nem tagadják a jegyzőkönyvek és feljegyzések valódiságát. Azt sem tagadják, hogy ezek a titokzatos találkozások megtörténtek. Az sem vitatott tény, hogy a „Jegyző” a Stasitól iránymutatásokat kapott: miként kell befolyásolnia a védenceit, miként kell a külföldi újságírókat lehetőleg távol tartani az ügyfeleitől, s ha ez nem lehetséges, meddig szabad engedni az ügyfeleknek, hogy kipakoljanak. Az ördögi színjátékról tehát minden adatot ismernek, minden szereplőt megneveznek már. Egyetlen személy kiléte nem bizonyítható: a .Jegyzőé”. Az eddig felmerült adatok — sőt a korábban napvilágra került sokkal kevesebb adat — alapján a volt meghurcoltak és a túlélő hozzátartozók gondolkodás nélkül kijelentették, hogy a .Jegyző” nem lehetett más, csak Gysi. Gysi azonban tagad. Egyre-másra indította a pereket rágalmazás és személyi jogok megsértése címén. A korábbi adatok birtokában a bíróság kénytelen volt megállapítani, hogy egyértelműen nem bizonyítható az azonosság. A két volt Stasi-tiszt kijelenti, hogy a „Jegyző” nem azonos Gysivel. Minden más tényt igazolnak. így Gysi megnyerte a {tereket, s a demokratikus szabadságjogok nagyobb dicsőségére elképzelhető, hogy az újabb pereket is meg fogja nyerni, s a szabadságjogok védelmezőjeként foglalja el majd méltó helyét a német törvényhozásban. Mintha láttunk volna már hasonló eseménysort hazánkban is. A régi meghurcoltak azt is elmondják, hogy korábbi ügyvédjeiktől valami módon mindig meg kellett válniuk. Igaz ugyan, hogy azokkal szemben megvolt a bizalmuk, az is igaz, hogy azok zaklatásoknak voltak kitéve, mert a hatalom még a meghurcoltak védőjeként sem engedett számára megbízhatatlan személyeket fellépni. A demokratikus egyéni szabadság, a be nem avatkozás kényszerű velejárója, hogy olyan emberek (volt Sta- si-tisztek) válnak a viták koronatanúivá, akiknek a szavahihetősége más korszakban mit sem érne, akiknek egész élete az álnokság, alakoskodás, alattomos lejáratás jegyében telt el, s akik egy szörnyű korszak egyedüli ismerői lehettek. Közép-Kelet-Európa felszabadult országaiban különféle berendezkedéseket találunk, valamennyit a demokrácia cégére alatt. Egyik szomszédos országban a volt titkosrendőrség ma is érintetlenül fennáll, zaklat, fenyeget, kényszeríti függő helyzetbe azokat, akik kezdetben komolyan vették a szólásszabadságot. Más országokban a kommunista pártok magas rangú funkcionáriusai vették át a stafétát azoktól, akik korábban kompromittálódtak. Ismét másutt a nagyobb felfordulást vélték megakadályozni azzal, hogy titkossá minősítették a valahai titkosrendőrség aktáit, s ezeket ma ugyanazok őrzik, akik annak idején összerakták, rendszerezték azokat. Nagy árat fizet tehát a társadalom azért, hogy békésen történt meg a hatalomváltás. Az egyes országok elkerülték a súlyos megrázkódtatásokat, amik még tetézték volna az amúgy is nehéz gazdasági gondokat, a régi formák összeomlásának következményeit. M egalapozott-e azt mondanunk, hogy a társadalom nagy árat fizetett? Ennek ellene vethető, hogy lényegében nem történt semmi nagyobb baj, az emberek szabadon dönthetnek, s döntésük a német keleti tartományokban ugyanúgy, mint mondjuk nálunk, e szabadság tükröződése. Csakhogy: a visszatérés Európába nem a fellengzős, a tradíciókat becsmérlő üres közhelyekből áll, hanem annak az örökségnek a megismeréséből, amit Európa ezer éven át összegyűjtött, örökül hagyott, s amit ma nálunk több generáció nem is ismer, s a horizont újabb beszűkítésével nem is fog tudni megismerni. Amíg a Gysiket futni hagyják, legfeljebb az emberek igazságérzete háborog. Ám amikor egy egész nemzet előtt zárul be a tisztánlátás lehetősége, akkor már több forog kockán. Harsányi László
