Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-24 / 276. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. NOVEMBER 24., CSÜTÖRTÖK Kormányválság fenyeget Olaszországban Es ha szappanbuborék? (Folytatás az 1. oldalról) Mindenesetre máris súlyos szakadás történt a különbö­ző olasz alkotmányos intéz­mények között. A miniszter- elnökség szerint, ha megbu­kik ez a kormány, új, idő előtti választásokat kell kiír­ni. A képviselőház elnöke, Irene Pivetti alkotmányos kormány lehetőségéről be­szél. A koalíció egy-két pártja és a baloldali ellenzék sze­rint sem feltétlenül szüksé­ges új választás. Berlusconi egyéni bukása esetében, a koalíciós pártok, esetleges kiszélesítéssel képesek len­nének új kormány teremté­sére. Elsősorban azonban Oscar Luigi Scalfaro állam­fő haragját vonta magára Berlusconi. A köztársasági elnök ugyan előre kézhez kapta a kormányfő tv-üzene- tének szövegét, de mégis felháborodott, hogy Berlus­coni megszegte az íratlan, de megkövült szokást: nem ment azonnal a Quirinalba, hogy legalább formálisan visszaadja az államfőtől ka­pott mandátumát és Scalfa- róra bízza, hogy elfogad­ja-e vagy sem. Berlusconi televíziós be­széde már eleve polémikus hangot ütött meg a köztár­sasági elnökkel szemben, többször hangoztatva a vá­lasztási győzelem adta tör­vényes kormányzási jogát. Scalfaro viszont éppen elő­ző nap szögezte le, hogy az államfő kizárólagos joga az Országgyűlés fel­oszlatása, de csak azután, miután minden lehető pró­bálkozás megtörtént új kor­mány alakítására, beleért­ve az úgynevezett „elnöki kormányt” is. Csaknem három éve mű­ködik a milánói „Tiszta kéz” korrupcióellenes bíró­sági vizsgálat, és tulajdon­képpen közvetve ez buktat­ta meg az egész előző poli­tikai rendszert, vezető ál­lamférfiakat állítva tör­vényszék elé. Ezért vesz­tett a márciusi választáso­kon a kereszténydemokra­ta és a szocialista párt, mely utóbbi vezére, Betti- no Craxi, volt miniszterel­nök, idejében megszökött és most tuniszi luxusvillá­jából küldözgeti ártatlansá­gát hangoztató, polemikus hangú faxüzeneteit. Ha nem ismerős, amit mondok, kérdezd a szüléidét, hátha emlé­keznek. „Magától értetődik, hogy a pol­gárság elleni támadás »leállításá­ról« csak idézőjelben, vagyis kép­letesen lehet beszélni. Arról van szó, hogy megváltoztatjuk gazda­sági és politikai munkánk súly­pontját.” (Jól figyelj!) „Most a nyilvántartás és ellenőrzés meg­szervezése került előtérbe, mert a proletár nyilvántartás és ellenőr­zés megszervezésére irányuló munkák nyilvánvalóan, min­den gondolkozó ember számára szemmel látható módon, elmaradt kisajátításra irányuló munkánktól.” Na, tetszik? Engem elbűvöl. Lenin írta ezt A szovjethata­lom soron levő feladatai cím alatt (pod zaglavijem), ami­kor pártja megszerezte „a hatalom ötven-hatvan százalé­kát”. Most mit bámulsz? Mi az, hogy éppen olyan, mintha? Ha elszaporodnak a betűszavak, mindig nagy baj van. Ha valamely párt egyik szárnyának képviselői ragaszkod­nak teljes nevükhöz, még lehet velük beszélni. Később ez a szárny leválik, mintha egy rosszul konstruált repülőgépé volna. Az ilyesmi csak idő kérdése. Amikor az MSZMP- ben megjelentek az úgynevezett reformkommunisták, már nyilvánvaló volt, hogy a reform azt jelenti: volt. Alig fél évtizede, hogy a bőrét vásárra vivő demokratikus ellenzék — amiből végül nem egyetlen párt lett — „de” néven elkü­lönülni látszott, majd el is sikkadt. A betűszóval ellentét­ben megjelentek az észhez tért volt kommunisták, az egy­kori tüntető ellenzék pedig, amint betűszóvá zsugorodott, szétoszlott. Nem tudom, kár-e érte; talán így volt helyes, bár akkor, amikor magad is úgy találod, hogy ez éppen olyan mintha, talán nem egészen hasznos, hogy a parancsuralom ellen lá­zadók elváltak, s mint dühödt, régi házastársak egymás el­len fordulnak, miközben közös ellenségük röhög a marká­ba. Mondd, nem ismersz véletelenül olyan elvált emberpárt, akinek válása valaki másnak volt az érdeke? Nem? Jolán néni, aki bölcsen kiszámította, hogy öregségére nem marad támasza, addig ügyeskedett, amíg szép lányá­nak minden fiú ismerősét elriasztotta. Erről a lányról — ne­ked néni — csak jót mondhatnék, ha nem lett volna leigáz- ható a lelkiismeretére való hivatkozás révén. Kérdezheted, hogy Éva néni öccsével mi lett. Mi lett vol­na? Házasságba menekült önző anyja elől, és isteni csoda, hogy ez a férfi — neked persze bácsi — nagyszerű házas­ságban él. A menekülés ritkán ér ennyire szerencsés véget. • Jól látod, Jolán néni önzése ápolónőt csinált egyetlen lá­Újabb bombatámadás a szerbek ellen Sztrájkhullám Jugoszláviában Amikor az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága tegnap dél­előtt lezárta a szarajevói repülőteret és leállította a Bosz­nia területén közlekedő szárazföldi segélyszállítmányo­kat, egyértelművé vált, hogy a NATO harci repülőgépei újabb akcióra készülnek. Űrügyként az szolgált, hogy a szerbek kedden az észak-boszniai Banja Luka körzetéből több rakétát lőttek ki két járőröző brit Sea Harrier repü­lőgépre. Az újabb légicsapást tegnap a NATO 24 harci re­pülőgépe hajtotta végre: közülük nyolc harci gép volt, to­vábbi tizenhat pedig támogatta az akciót. A célpontot a Bajna Luka és Bihac között fekvő, Otoka közelében levő boszniai szerb rakétaállás képezte, ahol SA—2-es típusú levegő—föld rakéták voltak elhelyezve. A BBC értesülése szerint a szerda délelőtti támadás sikeres volt, s a támadó gépek sértetlenül tértek vissza támaszpontjaikra. Kedden este a szerb tü­zérség ismét támadta Tuz- lát, az észak-boszniai mu- zulmánság egyik legfonto­sabb városát, állítólag azért, hogy kimenekítsék a város közelében rekedt 30 szerb harcost, akik egy dombon elsáncolták magu­kat. Nyilvánvaló azonban, hogy a boszniai szerbek lankadatlan harci cselek­ményeinek egészen más a célja: miután a hivatalos Belgrád lehúzta a sorom­pót Bosznia felé, Radovan Karadzichak, a boszniai szerbek vezetőjének két vá­lasztása maradt. A korábbi támogatást nélkülözendő vagy elfogadja a nemzetkö­zi összekötő csoport béke­tervét, vagy újabb harci konfliktusokba bocsátko­zik, vállalva a NATO meg­torló akcióit is, hogy ezál­tal tovább szítsa a szerb— szerb viszályt. A költő­pszichiáter ez utóbbi válto­zat mellett döntött, abban bízva, hogy a nacionalista színezetű jugoszláv ellen­zék előbb-utóbb engedé­kenységre bírja az újabban álhatatosan békepárti Milo- sevic'et, ám úgy tűnik, rossz lapra tett; a belgrádi sajtó még a krajinai (hor­vátországi) szerbek kato­nai légitámaszpontja elleni hétfői NATO-légicsapás hírét is meglehetősen ride­gen és hűvösen fogadta. Míg a boszniai szerbek közleménye azt egyszerű­en terrorista akciónak mi­nősítette, addig Vladislav Jovanovic jugoszláv kül­ügyminiszter egy belga lapnaknyilatkozvamindösz- sze annyit jegyzett meg, hogy a hétfői NATO-ak- ció „a feszültség és a hábo­rú eszkalálásának klasszi­kus formája volt”. E fa- nyalgó visszakozás világo­san jelzi, Jugoszlávia sú­lyos belső gazdasági gon­dokkal küzd, s a háború most már nagyon a terhére van. Több szerbiai üzem­ben is sztrájkot hirdettek a bérükért küzdő munkások, a parasztok pedig azért méltatlankodnak, mert adó­behajtók zaklatják őket, s aki képtelen fizetni, lefog­lalják a házban található ér­tékeket. A Nemzeti Pa­rasztpárt éppen ezért ma tüntetést rendez Belgrád központjában. Sinkovits Péter A nagyvilág hírei * Horn Gyula szerint „egészséges versengés­re” van szükség a kö­zép-európai országok között a NATO, illetve az Európai Unió tagsá­gáért — foglalta össze a Zycie Warszawy annak az interjúnak lényegét, amelyet a miniszterel­nök a PAP lengyel hír- ügynökségnek adott. A német kormány az európai megosztottság végleges felszámolását te­kinti egyik legfőbb célki­tűzésének a következő törvényhozási időszak­ban — mondta Helmut Kohl kancellár tegnap Bonnban. ¥ Elsősorban a nemzet­közi kérdésekről folyta­tandó véleménycsere volt Kovács László két­napos londoni látogatá­sának célja, de a külügy­miniszter beszámolt vendéglátóinak az új magyar kormány törek­véseiről is — nyilatkoz­ta tegnap az MTI tudó­sítójának. VÉLEMÉNY Különbség egy veréb között nyából, aki elhitte, hogy édesanyjának ápolása fontosabb számára, mint kettétört saját élete. Te most azt mondod, az öregasszony önző, a lánya pe­dig hülye volt. Lehet, hogy igazad van. Már csak azért is, mert Éva néni — a szüleid ismerik — nemcsak a maga éle­tét, tudományos pályáját is feláldozta. íme egy hülye tudós. Szerintem nem is ez a legnagyobb baj, számomra az em­ber elvesztése a tragédia: Éva (neked néni) már túl volt az ötvenen, amikor elvesztette édesanyját, és azt vette észre, öccsének családján kívül senkije sincs. A tudományba visz- szatémie késő, családja már nem lehet. Ne gondold, hogy ettől a Dunának ment. Keresett célt, talált: amíg nyugdíjba nem megy, öccse gyerekeiért dolgozik. Ennyi. Utána talán mással múlatja az időt, amíg meg nem hal. Nem példálózásnak szántam. Aki eltűri, hogy az életét mások határozzák meg, későn ébred rá, hogy marhaságot csinált. Ez biztos, tapasztalat mást nem bizonyít. Ha pedig tényleg úgy látod, hogy az orosz szocialisták hatalomra jutása a maguk államvezetésében tényleg éppen olyan, mintha a mai magyar valóságot látnád, akkor jól gondold el, miféle lépések alkotják a következő feladatot a szocialista létet építők számára. Mondhatnám én is, hogy mindegy, ki adja a kenyeret, csak biztos legyen az a kenyér, és így a huszadik század vé­gén lehetőleg jusson rá vagy mellé is valami, de nem mon­dom. Az a baj velem, hogy nem jól tűröm azt a „proletár nyilvántartást és ellenőrzést”, amit a szocialista közigazga­tás jelent, vagyis éppen azt, ami a helyhatósági választások tárgya. Hogy ismét tanács (oroszul: szovjet) rendszer lesz-e megint, vagy nem. Láttam egy rendőrnőt, aki, ahogy illik, cigarettával a szá­jában, gumibottal — egyelőre a saját — tenyerét ütögetve ordított Budán, a Moszkva téren, hogy ne pofázzon, akit igazoltat, itt ő a rendőr. Van neked fogalmad, mi a rendőrállam? Mi a parancs­uralom lényege? Milyen, ha a hatalom tudni akarja és meg is tudja, kivel mit beszéltél, és azt mondja, ha még egyszer rajtakap, autóbaleset ér? Hogy hóhérával nem felköttet, mert ahhoz puha a diktatúra, hanem elgázoltat? Volt rá eset elég. Kérdezd meg apádat, hogy járt, amikor nemzetiszín ko­kárdát tűzött magára — nem október 23-án, egészséges lel­kű ember nem mert ilyesmit — csak március 15-én, ami fe­kete betűs nemzeti ünnep volt a népköztársaság naptárában. Te nem emlékszel, ezzel tisztában vagyok: a tiéd olyan nemzedék, amelyik semmit sem tud, még azt sem, amit ta­nítottak neki. Kérdezd meg apádat. Ha jól emlékszem, ott menekült mellettem, amikor az uralkodó „emberarcú szocializmus” rendőrei szétverték a Petőft-szobor lábához virágot tevő tö­meget. Mert mi átkozott nacionalisták voltunk, a szocializ­mus pedig napjainkban nemzetközi. Tudod mit? Felejtsd el, amit eddig mondtam. Olvasd a Nagy Klasszikust: ha a kommunisták a szocialista hatalom útján az egész államban meg fogják szervezni a nyilvántar­tást és az ellenőrzést, vagy legalábbis ennek alapjait, akkor nem lesz szükségünk kompromisszumokra. Hát persze. József Attila így írt erről: Számon tarthatják, mit telefonoztam s mikor, miért kinek. Aktába írják, miről álmodoztam, s azt is, ki érti meg. És nem sejthetem, mikor lesz elég ok előkotomi azt a kartotékot, mely jogom sérti meg. Többek között ekként fasiszta a kommunizmus: alapve­tő emberi jogaidat veszi semmibe, hogy uralkodjon fö­lötted. És nagyon szereti a betűszavakat. Kérdezd őseidet; mi volt a KMP, az ÁVO, az ÁVH, az MDP, a KIMSZ, a MA- KISZ. a DISZ, a KISZ, az MNDSZ, az MSZBT, az MHK, a MEO, az MSZMP KB, a PB, a KNEB, a KGST, miből lett a RÖLTEX, a FÜSZÉRT, a KELTEX, a BÁMÉRT, a BARNEVÁL, a HÚSÉRT, a GYÜMÉRT, a TÜZÉP, a MEZŐKER, a MEZŐBER, a GÖCS, a GPU, az NKVD, a KGB, az ÁP1SZ, a KÖZÉRT, vagy például a a FŐGYIVI, ahol a családból nem mindig értelmes okkal kiragadott gye­rekeket leendő hajléktalanok tömegét idomították a rendre. Látom, hogy unod, abbahagyom. Nagykorú vagy végre, felnőttnek számítasz, választó és választható vagy, tied a világ, nesze, vidd. Válassz magadnak önkormányzatot és polgármestert. Azután magadra vess. Ha pedig nem akarod, hogy elbánj magaddal, mint Jolán néni Éva nénivel, tartsd eszedben, hogy mindannyiunk sor­sa a kezedben. Mielőtt hozzáfognál, hogy elmagyarázd, csakis neked van igazad, megmondom, mi a különbség egy veréb kö­zött: mind a két szárnya egyforma, különösen a bal. Értsd, ahogy akarod. / (Szitányi György)

Next

/
Thumbnails
Contents