Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-23 / 275. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. NOVEMBER 23., SZERDA A szerb Krajina bombázása után Csak az „áldozat” hóbörög A logika szerint várható volt, hogy a szerbiai politikai csúcs és az ellenzéki pártok is keményen fognak reagálni a NATO tegnapelőtt az úgy­nevezett szerb Krajinában levő udbinai katonai röptér el­len két hullámban, 39 vadász­bombázóval végrehajtott tá­madására. Ezzel szemben a Kis-Jugoszlávia központi na­pilapjai tegnap csak a szerb—montenegrói állam­szövetség kormányának mél­tatlankodását és Milán Már- tics, az úgynevezett szerb Krajina „államfőjének” elke­seredett és — természetesen — vádló-elítélő nyilatkozatát közölték. Mindkét részről azt hangsúlyozzák, hogy brutá­lis, embertelen... stb. volt a bombázás, és „semmi sem igaz” abból, amivel az Unpro- for vádolja őket! Az ilyen szemforgató kép­mutatást a világ már igen­csak megismerhette és tulaj­donképpen nem is veszi ko­molyan. Annál inkább feltű­nő, hogy a Milosevics szerb elnök ellenében gyakorlati­lag a boszniai háború folytatá­sa mellett síkra szálló ellenzé­ki pártok mélyen hallgatnak. Ebből elsősorban arra lehet következtetni, hogy tudatá­ban vannak a helyzet komoly­ra fordulásának. Más szóval, a Biztonsági Tanács megunta a „nana, kisfiú, ezt nem sza­bad tenni !”-féle fenyegetőzé­seket, és egyértelmű szándé­ka, hogy idejekorán megfé­kezze a valamivel több mint kéttucat katonai repülőgép­pel, valamint hozzávetőleg húsz „rendőrségi” helikopter­rel rendelkező krajinai légi­erő esetleges elszemtelenedé- sét. Egyébként Horvátország e megszállt részében mozgósí­tást rendeltek el, ami annál is inkább érthető, hiszen a horvát hatalom egyre gyakrabban fe­nyegetőzik, hogy amennyiben az elszakadt területek nem haj­landók szépszerével visszatér­ni Zágráb fennhatósága alá (márpedig ezt a megoldást mindeddig indignáltan vissza­utasítják), akkor az egykori ju­goszláv köztársaság katonai­lag fogják kényszeríteni őket arra, hogy abbahagyják a saját államiság gondolatával való játszadozást. (b. m.) Lángoló falvak ENSZ-források tegnap meg­erősítették, hogy a horvátor­szági Udbina ellen vasár­nap végrehajtott NATO-lé- gitámadás óta eltelt 24 órá­ban a szerb katonai egysé­gek fokozták támadó tevé­kenységüket Bosznia észak- nyugati szögletében. Szerb tankok és egy rakétákat ki­lövő helikopter intézett tá­madást a bihaci muszlim térségben fekvő Gata Ilidza városa és a boszniai muzul­mán hadsereg környékbeli állásai ellen hétfő este. A szerb csapatok a felperzselt föld taktikáját alkalmazzák: egy sor égő falut hagynak maguk mögött. A boszniai Banja Luka térségében föld-levegő rakétékat lőttek ki két brit Sea Harrier típu­sú harci repülőgépre — kö­zölte kedden a brit királyi haditengerészet szóvivője a Reuter szerint. A két gép a boszniai légi tilalmi övezetben járőrö- zött, amikor célba vették őket. A Harrierek sértetle­nül tértek vissza támasz­pontjukra. A szóvivő nem volt hajlandó találgatások­ba bocsátkozni arról, hogy a boszniai ellenfelek közül melyik indított támadást a gépek ellen. Korrupcióval vádolják Berlusconit A miniszterelnök lelkiismerete tiszta Silvio Berlusconi olasz mi­niszterelnök ellen két kor­rupciós ügyben hivatalos vizsgálat kezdődött — je­lentette tegnap a legna­gyobb példányszámú olasz napilap, a Corriere della Sera. A milánói újság érte­sülését hivatalos források­ból tegnap reggelig nem erősítették meg, de nem is cáfolták. Az olasz kenőpénzbot­rányban nyomozó milánói ügyészek, a „tiszta kezek csoportja” kivárta a vasár­napi részleges helyhatósá­gi választások befejezését, és aztán lendült támadásba — írta a lap. A Corriere della Sera szerint Berlusco­ni neve hivatalosan felke­rült azoknak a személyek­nek a listájára, akik ellen vizsgálat indult. A lap úgy tudja, hogy a „tiszta kezek csoportja” két esetben gyanúsítja kor­rupcióval a miniszterelnö­köt. Mindkét esetben az lenne a vád, hogy testvéré­vel, Paulo Berlusconival és cége, a Fininvest pénz­ügyi igazgatójával, Salva- tora Sasciával együtt a cég pénzügyeit ellenőrző ható­sági személyeket vesztege­tett meg. Az előző esetre 1991 második felében került sor, amikor a Berlusconi tulajdonában lévő Amoldo Mondadori kiadó fizetett 130 millió lírát. A máso­dik ügy 1992 tavaszán tör­tént, ekkor Berlusconi biz­tosítótársasága, a Mediola­num Vita fizetett 100 mil­lió lírát. Paulo Berlusconit és Sal­vatore Sasciát júliusban már rövid időre előzetes le­tartóztatásba helyezték a két megvesztegetési ügy miatt. Paulo Berlusconi el­ismerte a kenőpénzek kifi­zetésének tényét, de azzal védekezett, hogy gyakorla­tilag a Fininvest volt az ál­dozat, mivel a pénzügyő­rök a vizsgálatok vég nél­küli elhúzásával fenyeget­ték meg arra az esetre, ha nem fizetne. Silvio Berlus­coni olasz miniszterelnök tegnap Nápolyban kijelen­tette: őt nem értesítették ar­ról, hogy hivatalos vizsgá­lat indult volna ellene kor­rupciós ügyekben. „Lelkiis­meretem tiszta, nyugodt va­gyok és folytatom kor­mányfői munkámat” — mondta a szervezett bűnö­zés elleni harcról folyó ENSZ-világkonferencia második munkanapjának megkezdése előtt. Külföldről irányított viszály? Iliescu tárgyalna Iliescu elnök kész bárhol, bármikor találkozni a ma­gyar vezetőkkel — jelentet­te ki a bukaresti Adevarul tegnapi számában idézett nyilatkozatában Traian Che- beleu román elnöki szóvi­vő, a román államfő és Kele­ti György magyar honvédel­mi miniszter közötti megbe­szélésen elhangzottakat is­mertetve. A szóvivő szerint a talál­kozóra módot nyújthat az EBEÉ decemberi budapesti csúcsértekezlete, amelyen a román államfő is részt vesz: ez lehetőséget teremt a Horn Gyula miniszterelnök­kel és Göncz Árpád elnök­kel való eszmecserére. A Románia és Magyaror­szág közötti nézeteltérése­ket az elnök véleménye sze­rint eltúlozzák. Jas szer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke éberségre és tisztánlátásra szólította fel honfitársait „a palesztin ál­lam megteremtésének meg­akadályozását célzó összees­küvésekkel szemben”. A Gázában két hónapja működő palesztin televízió­ban mondott, hétfőn este su­gárzott első beszédében — melyet a Jerikóban lévő pa­lesztin rádió is közvetített — azokra a kísérletekre hívta fel a figyelmet, amelyek cél­ja — mint mondta — „né­pünk anarchiába taszítása, és annak meghiúsítása, hogy pa­lesztin állam jöhessen létre Jeruzsálemmel mint főváros­sal”. Új fent hangoztatta, hogy birtokában lévő információk szerint külföldről irányított csoportok ismét megpróbál­nak majd viszályt szítani, de most sem fogalmazott konk­rétabban. Utalva a múlt heti palesztin összecsapásokra Arafat hozzátette: — A tör­téntek nem változtatnak azon meggyőződésünkön, hogy a palesztin politikai pa­lettán lévő valamennyi erő között szükséges a párbeszéd. A Palesztin Hatóság legje­lentősebb ellenzéki mozgal­ma, a Hamász tegnap beje­lentette, hogy pénteken, egy héttel a gázai öldöklés után hatalmas gyűlést szervez az övezet fővárosában. A meg­mozduláson Imád Akelre, a szélsőséges szervezetnek az izraeli hadsereg különleges egységei által egy évvel ez­előtt megölt vezetőjére emlé­keznek. A Hamász vezetői­nek közlése szerint a de­monstrációra a Palesztin Ha­tóságtól kértek és kaptak en­gedélyt. A nagyvilág hírei ¥ A Gál Zoltán, az Or­szággyűlés elnöke vezet­te parlamenti delegáció tegnap Újdelhibe érke­zett. A küldöttséget elkí­sérte több nagyvállalati vezető, akik az Indiá­hoz fűződő gazdasági­kereskedelmi kapcsola­tok szélesítésének lehe­tőségeit kívánják feltár­ni. Kötelező éves úthasz­nálati - illetéket vezetnek be januártól Csehország­ban. Az úthasználati díj befizetését tanúsító matri­cát decembertől kezdik el árusítani a postai hivata­lokban, a határátkelők­nél és a benzinkutaknál. ¥ A csernobili atomerő­mű nem hordoz magá­ban olyan nagy ve­szélyt, hogy emiatt azon­nal be kellene zárni, amint azt a Nemzetközi Atomenergia-ügynök­ség (IAEA) követeli — jelentette ki Nyikolaj Steinberg, az ukrán atomerőmű-felügyelet elnöke. Megkezdődött kedden Moszkvában a Németor­szágból kivont Nyugati Hadseregcsoport egyik saját zsebre üzletelő tá­bornokának pere. A nagy feltűnést keltő bűnügy vádlottja Nyikolaj Széli­vé rsztov tábornok, a 16. légihadsereg parancsno­kának helyettese. * Tajvan szerint Kína képtelen nagyobb ará­nyú támadást indítani, és a kínai hadsereg a ka­tonai technológia terén meglehetősen fejletlen. Mindezeket Szun Csen tajvani nemzetvédelmi miniszter jelentette ki tegnap újságíróknak nyilatkozva. Tudósítások a Szentföldről A minap jóleső melegség és büszkeség járta át a bensőmet. A MÚOSZ novemberi kiadványából — Magyar Sajtó — ugyanis megtudtam, hogy az Izraelben megjelenő magyar nyelvű újságok, története­sen az Új Kelet és A Hét Tükre „szívükön viselik a ma­gyarság ügyét...” Szóval, ennyire szeretnek bennünket a nagyvilágban. Még a távoli Szentföldön is. Ahol csak lehetséges, a jó hírünket keltik. A MÚOSZ kiadványa a nemzeti büszke­ségünket legyezgető információn túl ráadásként még nyelvészeti különlegességgel is meglepi a nyájast. Elárul­ja ugyanis azt, hogy a szabra szó „benszülött” — ivritül mondva. Jómagam ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy az' ivrit nem más, mint a héber nyelv — héberül mondva. Rövid gyönyörködés után viszont ki is kell javítanom a Szentföldet megjárt kollégámat, hiszen a szabra nem iv­rit, hanem arab szó. Persze, van héber szó is az Izraelben született emberre: cábár. Az említett két magyar nyelvű lap tehetséges tollforgatóiról legendák keringenek az iz­raeli magyar ajkú zsidók körében. A saját információszer­zésre képtelen, az eseményekről állandóan egy-két nap­pal megkésve tudósító Új Keletről szólva viccesen föl szokták tenni a következő kérdést: Vajon honnan tudja előre a Máárív, hogy egy nappal később mit fog írni az Új Kelet? (A Máárív a legnagyobb példányszámú és leg­tekintélyesebb héber nyelvű napilap Izraelben.) De térjünk csak vissza a magyarságszeretetre, s arra, hogy miként viselik szívükön a mi ügyünket. A Hét Tük­re című újságban mintegy másfél esztendővel ezelőtt nap­világot látott egy iromány, amelyben a többi között az „aljas, fasiszta magyarok” (csak így, általánosítva) kifeje­zést olvashattuk. Idehaza erről a megtisztelő minősítés­ről csak egészen véletlenül szerezhetett tudomást a köz­vélemény. Az akkori Esti Hírlap tudósítói ugyanis Izrael­ben jártak, elolvasták a minket dicsérő újságot és beszá­moltak róla. Még elképzelni is félelmetes, micsoda föl- hördülést váltana ki, ha az idézett mondat jelzett szava más néppel behelyettesítve jelenne meg, mondjuk a Nép- szabadságban. De a hazai írott és elektronikus sajtót a Szentföldről tu­dósítók működése is megér egy misét. Ha úgy tetszik, akár egy héber nyelvűt is. A múlt szombaton a Kossuth rádió Tizenhat óra című műsorában örömmel hallottam, hogy Breuer Péter ismét tudósít Tel-Aviv városából. Breuer urat fél évvel ezelőtt kénytelenek voltak ideigle­nesen mellőzni, miután a Pesti Hírlap megírta róla, hogy a Magyar Köztársaság tel-avivi nagykövetségének terüle­tén interjúkészítés közben Tőkés Lászlónak a következő kérdést tette föl: „A püspök úr román állampolgár létére miért jön a magyar követség fogadására?” Ismétlem, boldog vagyok, hogy a szocionista kurzus alatt nyögő rádió vezetősége rövidebb kihagyás után is­mét igénybe veszi Breuer úr áldásos szolgálatait. Boldog vagyok, mert magyarként, idehaza, a közszolgálati rádió­ban hallgathatom azokat, akik gátlástalanul sértegetik a népemet. Végül pedig szóljunk az „egyetlen keresztény- konzervatív napilap” szentföldi tudósításainak az objekti­vitásáról. Gondolom, ezen rövid bevezető után már min­denki számára egyértelmű, hogy az Új Magyarországról, illetve annak tudósítójáról, Dán Ofry úrról van szó. Ofry úr is hosszú éveken keresztül dolgozott az Izraelben meg­jelenő két magyar nyelvű újságban, s a magyarságot érin­tő opusait az érdeklődő magánembert vagy a kutató törté­nész könnyűszerrel csokorba szedheti Jeruzsálemben a Héber Egyetem területén álló Nemzeti Könyvtár gyűjte­ményében. Ofry úr szeretettel és sokat foglalkozik a Dél- Libanonban működő Hizbullah (póriasán: Hezbollah...) nevű síita fegyveres szervezet cselekedeteivel. Pár nap­pal ezelőtt az Új Magyarországban főcímben biggyesztet­te a terrorista jelzőt a Hizbullah neve mellé. A terrorista megnevezés elfogadott jelző az izraeli közéletben, ami­kor a Hizbullahról ejtenek szót. Az igazság ezzel szem­ben viszont az, hogy a Hizbullah az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának azonnali kivonulásra fölszólító határozatai elle­nére is Dél-Libanont megszállva tartó izraeli hadsereg el­len folytat fegyveres küzdelmet. A Hizbullah fegyvere­sei tehát a hazájuk földjét megszálló idegen katonaság el­len küzdenek, amit a világ más tájain szabadságharcnak is szokás nevezni. Az effajta küzdelem nem tévesztendő össze a békés polgári lakosság ellen elkövetett robbantá­sokkal s egyéb terrorcselekményekkel. A tel-avivi tudósítónak szíve-joga az, hogy odahaza miként vélekedik a Hizbullahról. De az „egyetlen konzervatív napilap” tudós külpolitikai rovatá­ban illene tudni, hogy hol a határ. Mondjuk: libanoni—iz­raeli határ, amelyen túl a Hizbullah fegyveresei egyenlőt­len erőviszonyok közepette veszik föl a küzdelmet a szu­permodem Merkava tankokkal és F—16-os harci bombá­zókkal. Hering József

Next

/
Thumbnails
Contents