Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-22 / 274. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. NOVEMBER 22., KEDD 3 Gratuláció Fodor Istvánnak Parlamenti napló — A pénzügyminiszter délutánja Járatlan úton a NATO felé Hol van ötvenmilliárd? A napokban készítette el az Országgyűlés honvédelmi bizottsága azt a „felajánlást”, amely azt hivatott tartal­mazni, hogy a NATO partnerségi viszonyban hazánk milyen feladatokat tud teljesíteni. Mészáros Gyulát (KDNP), Pest megyei országgyűlési képviselőt a bizott­ság tagját a dokumentumban foglaltakról kérdeztük. — Ez a „felajánlás” tulaj­donképpen a NATO-val való békepartnerségi viszonyunk­nak a tervezete. A többi csatla­kozásra váró volt szocialista ország is hasonlót készít. Tar­talmazza a különböző NATO- hadgyakorlatokban való rész­vételünket, illetve fegyverze­tünk korszerűsítésének, a NA- TO-szabványokhoz való igazí­tásának elképzelését. Azt azon­ban tudni kell, hogy minded­dig a NATO nem fogalmazott meg konkrét feltételrendszert. Járatlan úton próbálunk előre­haladni, hiszen a volt keleti tömb tagjai még nem csatla­koztak a NATO-hoz. Ez a „fel­ajánlás” tehát a gazdasági lehe­tőségek mellett komoly mér­tékben befolyásolja, hogy me­lyik ország, illetve országcso­port válhat a NATO tagjává. Várhatóan a decemberben Bu­dapesten megrendezésre kerü­lő EBÉE-csúcstalálkozón csat­lakozásunk feltételének továb­bi részletezése napirendi pont lesz. Megítélésem szerint tá­mogatóink közé kell sorolni Németországot, illetve a NATO bővítésének legerőtel­jesebb szorgalmazóját, az Egyesült Államokat. —A köztársasági elnök teg­nap aláírta a Honvédelmi Mi­nisztérium új politikai államtit­kárának, Fodor Istvánnak a ki­nevezését. Az 6 neve nemcsak politikai múltja miatt ismert ön előtt, hanem azért is, mert a közelmúltban felröppent hír szerint az önkormányzati vá­lasztásokon a KDNP megyei listáját ő vezette volna. Milyen­nek képzeli el jövőbeni együtt­működésüket? — Személyesen az elmúlt hónapokban ismerkedtünk meg. Valóban szóba került, hogy, miként elmondta, a füg­getlen politizálás mind nehe­zebbé válik és hozzá a mi pár­tunk áll a legközelebb. Ezek után felvetődött, hogy csatla­kozik hozzánk, a megyei lis­tánkra vesszük. Másként ala­kultak a dolgok, belőle politi­kai államtitkár lett, amihez csak szívből gratulálni tu­dunk. Elképzelhetőnek tar­tom, hogy kinevezését az mo­tiválhatta, hogy független és ráadásul nem katona, hiszen többen kifogásolták, hogy a Honvédelmi Minisztérium felső vezetésében magas arányban hivatásos katonák vagy katonai múlttal rendel­kezők találhatók. Azt pedig tudni kell, hogy a tárca irányí­tásának civil kézben maradá­sa NATO-kívánalom. Az mindenesetre újdonság, nem is tudom, volt-e rá korábban példa, hogy politikai államtit­kári posztot egy pártonkívüli tölt be. Mint a honvédelmi bi­zottság egyetlen keresztény- demokrata tagja bízom, hogy közöttünk jó munkakapcsolat alakul ki. N. Zs. — A költségvetés jövő évi tervezett hiánya a hiteltör­lesztések és az értékpapír-visz- szavásárlások nélkül 282 mil­liárd forint, vagyis a GDP 5,5 százaléka. Azonban még ennél is mérsékeltebb deficit­re lenne szükség — hangoz­tatta Békési László pénzügy- miniszter az 1995. évi költ­ségvetési törvényjavaslat elő­terjesztésében, és kiadáscsök­kentő javaslatokat kért a kép­viselőktől. A pénzügyminiszter el­mondta: a költségvetés készí­tésekor abból kellett kiindul­ni, hogy a gazdasági szerke­zet változása erőtlen, defen­zív jellegű. Nem vált általá­nossá a vagyongyarapodás igénye. A fogyasztás kisebb mértékben csökkent, mint a felhalmozás, és háttérbe szo­rult a beruházás. Pénzügyi szempontból nőtt a külső egyensúly romlása, ami mi­att a vállalkozói szféra műkö­déséhez és az államháztartás magas deficitjének finanszí­rozásához már nem áll ren­delkezésre megfelelő szintű belföldi forrás. A folyó fizeté­si mérleg az idén előrelátha­tólag 3,6 milliárd dolláros de­ficittel zárul, és a külföldi működő tőke legfeljebb 1,5 Jóváhagyás A Fővárosi Választási Bi­zottság hivatalosan is főpol­gármester-jelöltté nyilvání­totta Latorcai Jánost, aki az MDF—Fidesz—KDNP, il­letve Szabó Jánost, aki az FKGP—MIÉP támogatásá­val indult a főpolgármesteri tisztség elnyeréséért. Kereszténydemokraták nyilatkozata Az Európai Unióhoz való csatlakozás megkö­veteli a jogállamiságot és stabilitást. A stabili­tás feltétele az időtálló törvényalkotás, mely nem változik négyévente, illetve a törvények betartása. Az érvényben levő törvények be nem tartása, a meghozott döntések megmásí- tása, esetleges hisztériakeltéssel, a stabilitás és jogállamiság alapjait rendíti meg. A politikai konjunktúra megváltozása nem szabad hogy teret adjon azon törekvéseknek, melyek az egyházakat a templomok falai közé szeretnék gettósítani. Ezért tiltakozásun­kat fejezzük ki a Hajdúnánáson történtek mi­att, mely szerint a református egyháztól meg­vonták jogos tulajdonát. Reméljük, hogy a kormányzat komolyan veszi a kormányprogramban foglaltakat, ami az egyházi ingatlanok jogos visszaigénylésé­vel kapcsolatos, valamint reméljük, a józan ész győzedelmeskedik az indulatokon. Dr. Báthori Gábor a KDNP Hajdú-Bihar megyei szervezetének elnöke (OS) Fodor Gábor iratokra vadászott Nagytakarítás a minisztériumban (Folytatás az 1. oldalról) Nevéhez fűződik a Nem­zeti Alaptanterv (NAT) ne­gyedik változatának kidol­gozása. A két és fél év alatt mintegy kétszázötven elő­adást tartott az országban a témáról. A Mit, miért, ho­gyan? című kötete többek között ezeket az előadáso­kat tartalmazza. Először az eltávolítása előzményeiről kérdeztük. — Már a választás első fordulója előtt jelezték a szöcailisták nekem, hogy szeretnék, ha maradnék. Én meg is indokoltam nekik, hogy ez miért lenne célsze­rű: tudom, hogy milyen dön­téseket kellene meghozni, ahhoz, hogy a tárca népsze­rű legyen. — Tehát annyi erejük sem volt, hogy maga marad­jon? — Az MSZP-nek semmi hatalma sincs a Művelődési Minisztériumban. Az SZDSZ megszerezte a há­rom kulcstárcát: övék a hír­közlés, a rendőrség és a köz­oktatás. Ugyanakkor a két párt vezetőségét sok-sok szál köti össze. Higgye el, vannak MSZP-sek, akik sokkal rosszabbul érzik ma­gukat ma, mint például én, és becsapottabbak is... szó­val én augusztus elején ki­vettem a szabadságomat, de még két-három napig bejár­tam. Találkoztam Fodor Gá­bor miniszter úrral, aki el­mondta, hogy szeretné át­szervezni a minisztériumot. Helyeseltem. Bölcs dolog lenne — mondtam —, mert meg kell erősíteni a közok­tatást. (Ugyanis a Közokta­tási Minisztériumnak körül­belül .egytizede foglalkozik közoktatással.) Igen — fe­lelte —, a közoktatást is érinteni fogja az átszerve­zés. Ezután felkért, hogy menjek el a minisztérium­ból. Azt is mondhatnám, hogy az ajánlata baráti mó­don hangzott el. Megindo­kolta, hogy presztízsveszte­ség lenne, ha maradnék, hi­szen az én koncepciómmal ellentétes koncepciót való­sít meg a minisztérium. — Ez mikor történt? — Úgy augusztus 5-e kö­rül lehetett, de már augusz­tus 1-jén bekerültek a ház­ba a korábbi szakmai ellen­feleim. Elmondtam, hogy én csak végkielégítés ellené­ben távozom, mert ennek jo­gilag ez a járható útja. (Egyébként sok vonzó aján­latot visszautasítottam ko­rábban.) Végül is Fodor Gá­borral történt tizenöt perces beszélgetésben befejezésül elmondtam: meg lehet talál­ni a számomra megfelelő munkakört, hiszen annyi mindennel tudnék foglal­kozni. Sejtettem, hogy fő­osztályvezető nem lehetek ebben a helyzetben, de tud­nám gondozni például a honvédelmi nevelést, a köz­lekedésre nevelést, a szexu­ális nevelést stb. — Ezzel a helyzettel ho­gyan alkudhatott meg? — Mert nem vagyok hiú, és a cél fontos. És az, hogy én a közoktatásban akarok maradni. Ez volt az elgon­dolásom. Ezzel szemben a helyettesem Gallay Sándor augusztus 25-e tájt azzal a hírrel hívott fel, hogy nincs névtáblám az ajtómon. Én Sopronban pihentem ekkor. Felhívott a titkárnőm is, hogy azt az utasítást kapta, pakoljon át másik szobába, mert az én helyemre Kádár- né Fülöp Judit költözik. (Ő lett a főosztályvezető, Bol­dizsár Gábor helyettese, mellesleg a három évvel ez­előtti botrányosan rossz köz­oktatási törvénykoncepció megfogalmazója.) Jelenleg nyaki porckorongsérvvel be­tegállományban vagyok. Sem hős, sem botrányhős nem akarok lenni. Antall Jó­zsef mondta: „Alá kell me­rülni és túl kell élni.” A kila­koltatásomról szeptember elején értesítettem az új köz- igazgatási államtitkárt, Hon­fi Máriát. Olyan mértékű köztiszviselői vétségről van szó, hogy neki erről le kell vonnia a következtetéseket, és a szükséges inézkedése- ket meg kell hoznia. Ezután Fodor Gábor behívatott és elmondta: azért nyitatta ki a szobámat, mert ott iratokat keresett. Aktuális iratok a főosztályvezetőnél nincse­nek, ez köztudott, azokat csupán aláírásra hozzák, s már viszik is tovább. Meg­kérdeztem a miniszter urat, hogy enyém-e a szoba? Erre nem válaszolt, de öt perc múlva megkaptam írás­ban, hogy főosztályvezetői munkakörömből fölmentet­tek. Ónody Éva milliárd dollár lehet. Eköz­ben az általános növekedés jelei látszanak a gazdaság­ban. A GDP 3 százalék körül lesz, de ezt 4-5 százalékkal meghaladó mértékben emel­kednek a nettó reálbérek, és 3-4 százalékkal a reáljövedel­mek. — A túlköltekezésre, mesterséges keresetbővítésre és deficitre alapozó növeke­dési politikát nem lehet foly­tatni. Ennek megfelelően a gaz­daságpolitika lényege a radi­kális, de nem sokkhatású lé­péssorozattal megalapozott stabilizáció, és a vállalkozási szektorban a strukturális át­alakulást segítő cselekvés. Az eredetileg kétmilliárd dol­lárra tervezett folyó fizetési- mérleg-hiányt ma már 2,5 milliárd dollárra becsülik, és ennek megfelelően legalább ilyen összegű tőkebevonást kíván elérni a kormány. — Ez nem reménytelen, de ma még nem is garantált — mondta Békési László. Ha ez nem sikerülne, akkor 40-50 milliárd forinttal is csökken­teni kellene évközben az álla­mi kiadásokat, vagy a vállal­kozások forrásait. — Az Állami Számvevő- szék (ÁSZ) tapasztalatai egyértelműen alátámasztják az államháztartás reformjá­nak szükségességét — szö­gezte le hozzászólásában Ha- gelmayer István. Az ÁSZ el­nökének szavai szerint az utóbbi időben súlyponti prob­lémává vált a költségvetési hiány, az államadósság és az infláció növekedése. — Lehe­tetlen ilyen körülmények kö­zött olyan költségvetést készí­teni, amely minden követel­ménynek, elvárásnak megfe­lel .— mondta Hagelmayer István. Rámutatott: az ÁSZ ellenőrzései évről évre alátá­masztják azt a megállapítást, hogy korszerűsíteni kell a nemzetgazdaság információ- rendszerét. Az ÁSZ észrevé­telei közül kiemelte, hogy évek óta és most is hiányoz­nak a költségvetési törvény­ből a részadatok, az állami hi­telfelvételek hosszú távú ha­tásaira vonatkozó kimutatá­sok, az állami beruházások következményei a gazdaság­ra. Hagelmayer István arra kérte a képviselőket, hogy munkájuk során vegyék fi­gyelembe az ÁSZ észrevéte­leit, és hassanak oda, hogy az 1995. évi költségvetés le­gyen az utolsó, amely ilyen hiányosságokat tartalmaz. Jánosi csak-csak Csengey barátja volt Remélem, Horn Gyula miniszterelnök nem úgy van Fodor Gábor kultuszminiszterrel és Jánosi György politikai államtitkárral, mint az az atya, akinek vá­lasztania kell, vajon két fia közül melyiket büntesse. A derék atya ilyenkor szokta azt mondani, amit re­mélhetőleg most nem mond a miniszterelnök, hogy ha ezt az ujjamat harapom ez fáj, ha azt, akkor az... Mert mi megértjük, hogy Fodor Gábor úr hi­vatali szobáját tatarozták (vajon miért?), s éppen ezért — lám csak milyen derék tisztviselő' — haza­vitte a munkát. Meg aztán Bécsben is halaszthatat­lan tennivalói akadtak, ám mindez nem mentség ar­ra, ami történt. Teljesen mindegy ugyanis, hogy egy miniszter hol tartózkodik, s azonközben mit tesz- vesz, hol hercigeskedik, pontosabban hercegeske- dik, ha ezenközben valami kavics kerül a minisztéri­umi gépezetbe, akkor azt oly módon illik tudomásul venni, hogy benyújtja lemondását, merthogy nem tud úrrá lenni feladatán, a helyzeten. Fodor Gábor­nak ez a gesztusa módfelett megnyugtató lenne, már csak azért is, mert valószínűnek tartjuk, hogy az iskolák, a templomok, a színházak felett csak- csak jó lenne egy olyan miniszter, azaz szolga, aki tán még Fodor Gábornál (bár ő a népszerűségi lis­ták előkeló' helyét foglalja el) felkészültebb, komo­lyabb szaktekintély, ha nem is annyira népszerű, mint ő. Jánosi urat tökéletesen megértem, hiszen tu­dom, s tán nem megy pletykaszámba, ha elmon­dom: hajdanán jó barátságban volt Csengey Dénes­sel és Szokolay Zoltánnal. Nos, ha ez igaz, márpedig igaz, akkor azt kell mondanom, hogy ez a baráti kör kicsit karakteresebb lehetett, mint az a légkör, amely Fodor miniszter urat veszi körül. Ha valaki egyszer Csengeyvel barátkozott, arról nehezen tu­dom elképzelni, hogy jó munkakapcsolatban lehet Fodor Gáborral. Természetesen adódhatnak ez eset­ben kivételek is, ám Jánosi ragaszkodása a lemon­dáshoz egyértelműen jelzi, ez a két ember hosszú tá­von nem képes együttműködni. S azt is kár elfelejte­ni, hogy eddig is nagy önmegtartóztatást tanúsított az államtitkár úr, hiszen pártjának 54 százalékos parlamenti gyó'zelme után egy önmagához képest vesztes párt „frontemberének” beosztottjaként dol­gozni, az bizony a dolgok természetellenes megerő­szakolását jelenti. Ma már azon is csodálkoztunk, amikor Jánosi ebbe a furcsa leosztásba belement. Úgy tűnik, nem alaptalanul. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents