Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-21 / 273. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAÍ 1994. NOVEMBER 21.. HÉTFŐ Országos mezőgazdasági összeírás Kifizetődik az információ Az információ mérhetetlenül drága, különösen ha annak egy statisztikai felmérés révén történő' begyűjtésére gondolunk, de megfizeti magát — összegezte ekképpen Kovács Tibor közgazdász, a Központi Statisztikai Hivatal Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságának főigazgatója a véleményét arról az országos összeírásról, melyet az elmúlt hónapban végeztek el a szakemberek a hazai gazdálkodásban beállt változásokat kutatva. — Sajnos kevés a pénz ahhoz, hogy gyakrabban lehessen hasonló országos összeírásokat végezni, mint amilyen legutoljára 1991-ben volt, s mint amilyet a hazai gazdaságok feltérképezéséről október hónapban végeztek munkatársaink — mondja lapunk kérdésére a főigazgató. — Mindenesetre ezt a mostani felmérést időszerűbbé tette az, hogy az utóbbi években számokban is kifejezhető változás állt be a hazai gazdálkodásban. Beszélgetésünk elején szeretném azonban leszögezni: a most elvégzett statisztikai ösz- szeírás nem tudott végleges számokat gyűjteni arról, hogyan változtak meg az elmúlt években a hazai tulajdonviszonyok. Ennek oka, hogy meglehetősen nagy arányban még ma is rendezetlenek a jogi státusok, a tulajdonosi átírások, így az említett országos mező- gazdasági gazdaságszerkezeti összeírásunk is elsősorban arra kereste a választ, hány gazdálkodó van az országban, illetve a megyében, mekkorák ezek a gazdaságok, milyen a művelés szerkezete. — Ez a felmérés tehát nem mutatta ki. mekkora változás történt a tulajdonlás területén? — Mint említettem: elsősorban a gazdálkodás szerkezetére kérdeztünk rá. így ez a felmérés, éppen a rendezetlen tulajdonviszonyok, a be nem fejezett privatizáció miatt csak megközelítőleg tudott a megváltozott jogi helyzetről számot adni. — Kérem, foglalja össze, mi volt a mostani összeírás célja? — A felmérés célja az volt, hogy a lehető legteljesebb képet kapjunk a házi gazdaság- szerkezetről, az abban beállt változásokról. Három kategóriát jelöltünk meg összeírásunk eredményei alapján: az elsőbe az 500 hektárnál nagyobb, úgynevezett nagygazdaságok tartoztak, a másodikba az 50 és az 500 hektár közöttiek, míg a harmadikba az előbb említett alsó limit alatti nagyságú területek. Ugyanakkor ebből a felmérésből a későbbiekben csak a felső kategóriába tartozó birtoknagyságok lesznek érdekesek: azok sorsát vizsgáljuk majd rendszeresen, míg a legkisebbekről csak mintaválasztás érdekében raktározunk el számítógépeinkben adatot. Itt szeretnék köszönetét mondani a helyi ön- kormányzatoknak: az ő segítségük nélkül nem tudtuk volna megvalósítani ezt az összesítést. —Ez azt jelenti, hogy megkezdődött már az adatok feldolgozása? — Hatvan emberünk, s hatvan személyi számítógépünk £1 a feldolgozás szolgálatában. Természetesen ezt a munkát kollégáink mindennapi teendőinek elvégzése mellett, tehát plussz időben végzik. Nem kis teendő áll előttük: 270 ezer kérdőívet kell gépre átvinniük. Elég, ha csak annyit említek összehasonlításképpen, hogy általában 11 fős csapat dolgozik a hivatalban a mezőgazdasági tárgyú statisztikák készítésével. Azt tervezzük, hogy még az év vége előtt befejezzük az adatok rögzítését, majd az első eredményeket 1995 januárjában, februárjában publikáljuk. —Az első benyomások alapján hogyan ítéli meg: menynyire voltak teljesek s igazak a válaszok? — Örömmel állapítom meg, hogy a megkérdezettek megértették: számukra is fontos, hogy pontos és friss adatok álljanak a törvényhozók rendelkezésére. Ami azonban a válaszok igazságtartalmát illeti, azt semmilyen módon sem tudjuk ellenőrizni. Bízom abban, hogy a válaszadók megértették kérdezőbiztosaink azon kijelentését, mely szerint: ők csak statisztikai célra gyűjtenek adatokat. Végül is mindössze 10 ezrelék alá tehető azoknak a felkeresett gazdálkodóknak a száma, akik megtagadták a válaszadást. —Mennyiben tekinthető újszerűnek ez az összeírás? — Egyrészről újszerűek hazánkban a tulajdonviszonyok. Emellett azonban a háború utáni földosztást leszámítva nem volt hasonló nagyságrendű a földbirtokviszonyokat, számba vevő, a tulajdonváltozást tudakoló összeírás Magyarországon. Ez még amellett is jelentős, hogy kérdéseink zöme a gazdálkodás tartalmára vonatkozott. — Mikor várható, hogy újabb, a napjainkban is folyamatosan változó tulajdonviszonyokat nyomon követő felmérés készül hazánkban? — Ez az összeírás csaknem 13(1 millió forintba került. Nem volt tehát olcsó. De mint mondtam, az információ drága, ám megfizeti az árát. A statisztikusok kettős nyomás alatt élnek: egyrészről a szakemberek elvárják tőlünk, hogy folyamatosan friss adatokkal szolgáljuk őket, másrészről a költségvetés — érthető okok miatt — keveset tud elkülöníteni a hasonló munkák elvégzésére. Ugyanakkor a legfontosabbat mindenkinek, mind a megkérdezetteknek, mind a törvényhozóknak szem előtt kell tartania: azon információk nélkül, melyeket a Központi Statisztikai Hivatal készít — például a haza gazdaságszerkezeti átalakításokról — nem lehet pontos és eredményes szakmai munkát végezni, nem lehet — s ez a mezőgazdaságban elsőrendűen fontos — termést becsülni, kínálatot előre tervezni. Ezért nem lehet pénzben mérni egy-egy ilyen felmérés hasznát. Mailár Éva Kárpótlási jegyért Bristol-részvényt A Bristol ’94 Nemzetközi Idegenforgalmi és Befektetési Rt. 165 százalékos árfolyamon számítja be a kárpótlási jegyeket részvényei jegyzésekor. Az új kibocsátású részvények igénylése november 23-án indul, és december 7-éig tart. A részvények jegyzésére fordított ösz- szeg levonható az adóalapból, annak 30 százalékáig. Az E sorozatú, összesen egymillió forint névértékű szavazatelsőbbségi részvényeket az alapító, az FLM ’94 Szálloda Kft. jegyezheti. Az 1000 forintos névértékű A sorozatú papírok minimum 9 millió, legfeljebb 890 millió forint névértékben jegyezhetők, darabonként 1650 forint készpénzért, vagy egy 1000 forintos címletű kárpótlási jegyért. A kárpótlási jegyet a jegyzési helyen készpénzre — egy darabot 1650 forintra — váltják, ha a pénzt a befektető Bristol-részvény vásárlására költi. Egy 100 forintos címletű kárpótlási jegy beváltásával ezen a módon 726 forinttal csökkentheti adóalapját az, aki a 44 százalékos sávban adózik. A Bristol-részvények a New York Bróker Budapest Kft.- nél, a Mezőbank Értékpapír-kereskedő és Befektető Kft.-nél, valamint a Coopturist irodáiban és a Konzumbank fiókjaiban jegyezhetők. Vendéglátók közgyűlése Elégedetlenek a vendéglátó vállalkozók — szögezte le beszámolójában Törő László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke a szervezet szombati közgyűlésén. Kifejtette: noha az elmúlt négy évben erős szervezetté vált az ipartestület; véleményét kikérik és figyelembe veszik, a tagság mégis joggal elégedetlen. Nem értenek egyet a kormány döntésével, miszerint nem lesz világkiállítás. Úgy vélik ugyanis, hogy a vendéglátók sokat invesztáltak abban a reményben, hogy az expó megvalósul. Érthetetlennek tartják, hogy az idegenforgalom és a vendéglátás nem kap semmiféle támogatást, ugyanakkor innen várják az állami bevételek növelését. Azt is nehezményezik, hogy nem exporttermelő ágazatként kezelik e területet. Az elnök beszámolójában elhangzott: az Országos Idegenforgalmi Hivataltól azt várják, hogy a rendelkezésre álló pénzösz- szegeket célszerűen használja fel, s koordinálja a szakmai szervezetek munkáját. Az őszi mezőgazdasági munkák egyik befejező szakasza a mélyszántás, mellyel előkészítik a talajt a jövő évi vetőmagoknak. Képünkön a váltvaforgató ekét ellenőrzik a sor végén, Cegléd határában Erdősi Ágnes felvétele Alacsony kamatú hitellel Segítség a termelőiknek Biztos közös piaci értékesítéssel kecsegteti a velük szerződő hazai termelőket az OTP Rt., a bábolnai IKR Rt. és az Agitrade Külkereskedelmi Vállalat együttműködése, amelyről a megállapodást a napokban írták alá a cégek vezérigazgatói. Az elképzelés szerint idén első menetben mintegy ötvenezer tonna étkezési búza exportját tudnák megoldani, míg jövőre kukorica, napraforgómag és különböző hüvelyesek is sorra kerülhetnének. A cégek szívesen fogadják magángazdák, gazdasági társaságok vagy szövetkezetek jelentkezését, lényeg, hogy eleget tudjanak tenni a termelési szerződés követelményeinek. A termelőknek biztosítják a szükséges vetőmagot, és szaktanács- adással, technológiával segítik a.munkát. További segítség az OTP Rt. bekapcsolódásával adódik: az együttműködésben részt vevő cégek kockázatvállalásával a bank a termelők költségeinek feléig, vagyis 20 ezer hektáronkénti összegig alacsony kamatozású, huszonhét százalékos hitelt nyújt a szerződés aláírásának fejében. Ehhez még hozzájárul az igénybe vehető tíz- százalékos állami támogatás, így a tényleges kamat húsz százalék alá csökken a felkínált lehetőséget igénybe vevők számára. Vermes András, az Agitrade elnök-vezérigazgatója szerint az együttműködés minden fél számára a piac adta lehetőségekkel a jövőben nagymértékben bővülhet. Hozzáfűzte: az általuk garantált, az államinál magasabb felvásárlási ár mellett a vártnál nagyobb piaci nyereség esetén a többletből is részesedhetnek a velük szerződő termelők. (nánási) Nőttek a lakossági megtakarítások A lakossági nettó megtakarítások 23.0,3 milliárd forinttal nőttek október végéig a Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint. Ez azt jelenti, hogy a lakossági nettó megtakarítások értéke elérte az 1325,8 milliárd forintot, ami 23,3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Reálértékben ez 4 százalékos emelkedést jelent. A forintbetétek állománya októberben kismértékben csökkent, míg a devizabetétek állománya 7,6 milliárd forinttal nőtt. Október hónapban a nettó megtakarítások 13,8 milliárd forinttal emelkedtek. Ezen belül elsődlegesen a devizabetétek állománya, valamint a lakosság állampapír vásárlása növekedett. A forintbetétek tízhavi növekménye — az időarányos kamatjóváírást is figyelembe véve — az egy évvel korábbival közel azonos mértékű, azaz 63,2 milliárd forint volt. Október hónapban a betételhelyezések és betétkivételek egyenlegeként az állomány kismértékben, 0,5 milliárd forinttal csökkent. Egy évvel ezelőtt ugyanebben az időszakban a csökkenés 5,6 milliárd forintot ért el. Terménykifizetés a Vajdaságban Csak a bajusztépés hiányzik Mint az utóbbi években már annyiszor, a szerb állam ezúttal is pofára ejtette a földműveseket. Az őszi betakarítási idényben ugyanis csak a vajdasági gazdák, birtokok és szövetkezetek 2 millió tonna cukorrépát, 260 ezer tonna napraforgót és 80 ezer tonna szóját adtak át a gyáraknak, terményükért azonban eddig nemigen kaptak pénzt. Reménykedniük azonban szabad, mivel az illetékes miniszterhelyettes kijelentette, hogy az esedékes összeg 30 százalékát belátható^) időn belül kézhez vehetik a parasztok, a fennmaradó 70 százalékot pedig négy egyenlő havi részletben kapják meg. Másszóval ez azt jelenti, hogy minden bizonnyal csak márciusban jutnak terményük teljes el-7 lenértékéhez a termelők. Az „ésszerű” megoldás — érthetően — nem aratott osztatlan sikert az érdekeltek között. Az állam irántuk való viszonyulásával egyre elégedetlenebb magántermelők érdekszervezetbe tömörültek és különféle megmozdulásokkal fenyegetőznek. Felháborodásuk és elkeseredésük érthető, hiszen — főleg az idősebbek — még jól emlékeznek a háború utáni kötelező beszolgáltatás időszakára, amikor az akkori hatalom bérencei és csatlósai lesöpörték a padlásokról az utolsó szem gabonát, és a már nincsből adni nem tudó férfinép bajuszát tép- desték, így kényszerítve őket minden szem terményük szinte ingyen való átadására. Nos, mostanában még nem került sor a férfidísz szaggatására, de nagyban folyik a parasztember kisemmi- zése Szerbiában, legfőképpen azonban a Vajdaságban. B. M.
