Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-19 / 272. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TUDÓSÍTÁS 1994. NOVEMBER 19., SZOMBAT Megkérdeztük Mitől lesz hiteles az aláírás? Az expó megrendezésével kapcsolatos népszavazás ügyé­ben több mint száztizenkétezer aláírás gyűlt össze. Ezek közül 84 933 bizonyult hitelesnek. Pálffy Ilonától, az Or­szágos Választási Bizottság helyettes vezetőjétől arról ér­deklődtünk: milyen szempontok alapján vizsgálják a hi­telességet? — Először azt néztük meg — válaszolta —, hogy hány aláírás gyűlt össze, majd azt, hogy az egyes alá­írások mellett szerepel-e minden szükséges adat. Lé­nyeges volt az is, hogy az ívek mindegyikén megtalál- ható-e a kérdés, hiszen csak így elfogadható. Előfordult, hogy az aláírást levelezőla­pon küldték. Hiába írta a fel­adó; igen, támogatom az ex­pónépszavazást, a törvény előírja, hogy a kérdésnek is ott kell lennie. Ezután a sze­mélyi szám vizsgálata követ­kezett. Kiderült, hogy az alá­írók közül kik kiskorúak, kik azok, akik nem rendel­keznek választójoggá], vagy hogy kik külföldiek. így kö­rülbelül kilencvenhárom- ezer hiteles aláírás maradt. Utolsóként a lakcím alapján is ellenőrizni kellett ezeket, s ez adta a végső ered­ményt. A törvény nem szab határidőt a százezer aláírás összegyűjtésére, ám az ügy­ben nem tudok nyilatkozni, hogy az utólag beadott alá­írások elfogadhatóak-e. Min­denesetre az OVB újabb öt­százharminc ívet adott át az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal­nak: nézzék meg hitelessé­güket. A jövő hét csütörtö­kén születik döntés arról, hogy az utólag beérkező alá­írások hozzácsatolhatóak-e az eddig elfogadottakhoz. N. L. Milyen a Duna vize? (Folytatás az L oldalról) Annak érdekében, hogy tel­jes képet kaphassanak a moz­galom hazai és külföldi akti­vistái a nagy folyók vízminő­ségéről, megfigyelik az őket érintő patakok és a torkolatok állapotát is — tudtuk meg Or- goványi Anikótól. A sokolda­lú vizsgálatok eredményekép­pen szerzett ismereteket aztán továbbítják a Környezetvédel­mi és Területfejlesztési Mi­nisztériumba és a Közép-du­nai Környezetvédelmi Fel­ügyelőségre. — Sőt eredményeinkre olyan tekintélyes helyeken is kíváncsiak — hangsúlyozza a mozgalom vezetője —, mint az Amerikai Egyesült Álla­mokban, illetve több nemzet­közi környezet- és természet- védő szervezetnél. Talán csak itthon bánnak velünk kissé mostohán: ha a szakminiszté­riumhoz fordulunk, akkor ott azt kifogásolják, hogy a gye­rekekkel végeztetjük a vizsgá­latokat, ha pedig a művelődé­si tárcánál kopogtatunk, azt a választ kapjuk, hogy a mi mozgalmunk nem oktatás­ügy. Sajnos ilyen irányú vagy anyagi tárgyú kérdéseink mind a mai napig nem talál­tak meghallgatásra az említett tárcáknál. (mé) Az Országos Érc- és Ásványbányák V. a az Állami Vagyonügynökség jóváhagyásával, egyfordulós, nyilvános pályázat keretében értékesíti az állami tulajdonban levő, Budapest XIII., Meder u. 8. szám alatti felépítményes ingatlant (tulajdonilap-szám: 1117., hrsz.: 25910., terület: 1i 874 m2). A telephelyet jelenleg az Miner-Co Kft. bérli. Irányár: 50 000 000 Ft + általános forgalmi adó. Fizetési eszközként egzisztenciahitel és kárpótlási jegy nem vehető igénybe, tehát csak készpénzzel lehet fizetni. Az ajánlati kötöttség időtartama minimum 90 nap. Az Országos Érc- és Ásványbányák, mint kiíró, valamint az Állami Vagyonügynökség fenntartja magának a jogot, hogy eredménytelennek nyilvánítsa a pályázatot. Az ajánlatokat öt példányban, zárt, feladó nélküli borítékban, az eredeti példány megjelölésével, 1995. január 5-én 10 és 12 óra között lehet benyújtani, közjegyző jelenlétében. A benyújtás helye: Budapest, Andrássy út 126. fszt. 1.1062. A pályázatok benyújtásának feltétele:- a részletes pályázati kiírást is tartalmazó ajánlati anyag 15 000 Ft + áfa áron történő megvásárlása Kreácsik Istvánnál vagy Herédi Józsefnél (Budapest VI., Andrássy út 126.), titoktartási nyilatkozat aláírása ellenében- 1 000 000 Ft bánatpénz letétbe helyezéséről szóló igazolás csatolása a pályázati anyaghoz. A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást ad Kreácsik István vagy Herédi József, a 112-1834-es, illetve a 131-1387-es telefonszámon. Politikai vitafórum Piliscsabán Latorcai a főváros előtt álló feladatokról Latorcai János, az MDF, a Fidesz, a KDNP közös főpol­gármester-jelöltje látogatást tett csütörtök este a pilis- csabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettu­dományi Karának Politológiatudományi Tanszékén, ahol általános előadást tartott a magyar gazdaság jelen­legi helyzetéről, a fővárost érintő várospolitikai kérdé­sekről. A nyolcvanas évek köze­pére kialakult gazdasági mélypont olyannyira kedve­zőtlenül érintette a fővárost — mondta Latorcai —, hogy a kilencvenes évek elején már csak válságkeze­lésről lehet beszélni. Külön gondokat okoz, hogy a mun­kanélküliség a fővárosban a legnagyobb, s ennek a prob­lémának a kezelése külön anyagi erőforrások mozgósí­tását teszi kötelezővé. Kiemelte, ha a budapesti­ek őt választják polgármes­ternek, mindenképpen sze­retné javítani a viszonyt a kerületi önkormányzatok­kal, a fővárosi önkormány­zat döntéseit pedig a jövő­ben alapos szakmai előké­szület előzi meg, és ügyelni fognak a törvényes feltéte­lek betartására is. Szerinte új intézményi rendszert kell kidolgozni, olyan bizottsági munkát, amelyben minden témának külön szakmai fele­lőse lenne. Ezzel szemben a jelenleg több száz fős pol­gármesteri hivatalra nin­csen szükség. Tervezi még a jövőben egy olyan házbizottság létre­hozását is, amely minden, a közgyűlés elé kerülő anya­got véleményezne, így érvé­nyesülhetne a kerületi pol­gármesterek véleménye és a fokozott érdekképviselet. Fel kell mérni továbbá a fő­város teljes vagyonát, már csak azért is — emelte ki —, hogy az új vezetés képet kapjon arról, milyen forrá­sai és erői vannak a főváros­nak, amelyet a lakosság ér­dekében hasznosítani tud. Ezzel összefüggésben ki kell alakítani egy fővárosi privatizációs stratégiát is, amelyben meghatároznák, melyék az eladható és más módon hasznosítható ingat­lanok, vagyonrészek. Az el­múlt négy évben, mivel Bu­dapestnek nem volt ilyen ki­dolgozott stratégiája, szá­mos ingatlan parlagon he­vert, holott ha gazdálkod­nak velük, igen fontos anyagi forrásokká válhattak volna. Ezenkívül indokolt lenne még elkészíteni a fő­város teljes rendezési tervét is, húzta alá a főpolgármes­ter-jelölt. A Pázmány Péter Katoli­kus Egyetem Politológiatudo­mányi Tanszéke jövő héten Baráth Etelét, rá következő két hét múlva pedig — való­színűleg — Demszky Gábor főpolgármester-jelölteket látja vendégül vitaesten. (w. b.) Az Energetikai Érdekegyez­tető Tanács fogyasztói tag­jai többlépcsős, egyszerre legfeljebb 30 százalékos energiaár-emelést tartanak elfogadhatónak a társadal­mi elégedetlenség elkerülé­se érdekében. Remélhető­leg ezt a szempontot is fi­gyelembe fogja venni a Ma­gyar Energia Hivatal (MÉH), amikor kidolgozza alternatív javaslatát a már elkészült, több mint 70 szá­zalékos emelést előirányzó tervezete mellé. Ez utóbbi­ra tegnap kérték fel a hiva­talt az érintett minisztériu­mok, a kormány pedig no­vember 25-én foglalkozik a témával. Az Energetikai ÉT — amelyben a MÉH mellett képviseltetik magukat a ter­melők, a fogyasztók és több civil szervezet — tegnap tárgyalta az áremelési javas­latot. Ez a tervezet a villa­mos energia 75,4 százalé­kos, a földgáz 78 százalé­kos egyszeri fogyasztóiár­emelésre tesz javaslatot. A nagyfogyasztói árakról Sza­bó Imre, a MÉH főigazgató­ja nem kívánt nyilatkozni, mivel erről — tekintettel társadalmi hatására — még tovább egyeztetnek. Szocialista kampánynyitó Gödöllőn Hangulatos kisvárost! Lapzártánk után ■ kezdődött tegnap Gödöllőn, a műve­lődési központban az MSZP helyi szervezeté­nek kampánynyitó gyűlése. A rendezvény előtt az est házigazdája, Körösfői Lász­ló országgyűlési képviselő lapunk munkatársának el­mondta, hogy programjuk­kal tiszta, biztonságos, han­gulatos kisvárost kívánnak kialakítani szociálisan érzé­keny, s a választókerületek gondjait felvállaló egyéni képviselőkkel. A gyűlésen az önkor­mányzati választás jelentő­ségének ismertetése után mutatták be Papp Zoltán 48 éves gépészmérnököt, távér­zékelési szakmérnököt, a szocialisták polgármesterje­löltjét, majd a választókerü­leti jelöltek foglalták össze programjukat. A jelöltek sorrendben: Kufferstein Jó­zsef, dr. Szentpétery Zsolt, Ruzsinszky Gyuláné, Varjú László, Varga Miklós, Hor­váth Miklós, dr. Hegyi Jó­zsef, Juhász Károly, Tóth Mihályné, Reményi Kál­mán, Matuz Sándor, dr. Horváth András, dr. Vámo­si István, Pintér Miklós. A kompenzációs listán szereplő további nevek: dr. Bíró Sándor, Mészáros Já­nos, Babarczy Tamás, Sywa Károly, Fűzi István, Tóth János, Farkas Lászlóné, dr. Sztavridisz Diagonasz, dr. Fenyvesi László, Molnár László, Fogarassyné Deák Valéria és dr. Molnár Jó­zsef. B. G. MSZP-képviselők Vácott « Munkája hatékony- > ságának javítása ér- Vdekében a már ed­dig is meglévő, szakmai alapon szervező­dött bizottságok mellett me­gyék szerinti csoportokat alakított a legnagyobb parla­menti párt, az MSZP ország- gyűlési frakciója, amelynek 18 Pest megyei tagja teg­nap programegyeztető ta­nácskozást tartott Vácott. A találkozón, melyen je­len volt Szekeres Imre, a szocialisták parlamenti frakciójának vezetője is, a csoport kialakított egy váz­latos munkatervet, majd kötetlen megbeszélés kö­vetkezett a párt helyi ön- kormányzati képviselője­löltjeivel. A tanácsozást végezetül választási nagygyűlés zárta. R. Z. Akciócsoport alakult a fővárosban Féljenek tólük a csibészek A XI. kerület Budapest legné­pesebb kerülete, ezért termé­szetes, hogy a legtöbb gond is itt jelentkezik — mondta a teg­napi sajtótájékoztatón Bánhe­gyi Emil, a kerület polgármes­tere. Gondolhatunk itt például — folytatta — az Etele téri, vagy később a Kondorosi úti KGST-piacra, amelyek a csempészholmik árusításának és a bűnözésnek a melegágyai voltak. Ezért szükségessé vált az együttműködés a Vám- és Pénzügyőrséggel, amelyből azután jó kapcsolat alakult ki. Olyannyira, hogy a XI. kerüle­ti önkormányzat másfél millió forint értékben fényképezőgé­peket, négy rádiótelefont, vala­mint egy Lada személygépko­csit ajándékozott a vámható­ságnak. Az autók kulcsainak ünne­pélyes átadása után Czipora András, a Vám- és Pénzügyőr­ség Budapesti Parancsnoksá­gának parancsnoka elmondta, hogy munkájukhoz stabil jogi háttérre lenne szükség, ami azonban jelenleg sajnos nincs meg. Ezenkívül a megnöveke­dett ügyfélforgalom, az egyre sokasodó feladatok ellátásá­hoz — folytatta a parancsnok — a személyi állomány feltöl­tésére és technikai korszerűsí­tésére került sor, de ez utóbbi­ban még mindig jelentős elma­radás tapasztalható, ezért rend­kívül nagy segítséget jelente­nek az önkormányzattól ka­pott eszközök. Végül bejelentette, hogy megalakították a Vám- és Pénzügyőrség Akciócsoport­ját amelynek tevékenységéről Mészárosáé Horváth Katalin, a Vám- és Pénzügyőrség Bu­dapesti Parancsnokságának pa­rancsnokhelyettese beszélt a sajtó munkatársainak. Mint mondta, az akciócsoportra — amely nem kommandóscso­port — a közterületek megtisz­títása miatt van szükség, vala­mint azért hogy egy-egy akci­óban a részt vevő kollégáik és saját maguk testi épségét bizto­sítsák. Ennek érdekében, önvé­delmi és fegyverhasználati ki­képzést kaptak. „Itt vagyunk, a csibészek számítsanak ránk” — fejezte be beszédét a parancsnokhe­lyettes. (fenyvessy) Gazdafórum a megyeházán Elsődleges a minőség (Folytatás az 1. oldalról) Szintén tőle hallhattuk: ter­meljünk több étbúzát, ola­jos magvakat. Emeljük a fel­dolgozottság mértékét, lehe­tőleg kevés nyerstermék jus­son a külföldi piacra. Tizenöt-húsz százalékkal csökken az emberi egész­ségre fontos, létszükségleti termékek fogyasztása — hangzott a vészjelzés, s ez­alatt a tejre, tejtermékekre, zöldségfélékre, gyümölcsre utalt az SZDSZ-es képvise­lő. Eszmefuttatásának végén a vidéki élet szépségeit ecsetelte a szónok: —Tűz­zük zászlónkra a jelszót: vi­déken szép és jó élni — buzdította a jelenlevőket. Mire válaszként Molnár János, Csemő polgármeste­re képet adott a falujukban uralkodó, idillinek aligha nevezhető állapotokról. * A bevezetőin két szempont­ból is csodálkoztak a résztve­vők. Egyrészt, mert Erdélyi László az elmúlt négy év so­rán talán először jelent meg effajta fórumon, s először ta­núsított érdeklődést nagy nyilvánosság előtt a megye mezőgazdasági helyzete iránt. Másrészt vagy tájéko­zatlan, vagy feledékeny, ami­kor a Bálint György parádés üdvözlésével azt próbálta ér­zékeltetni, miszerint az előbbi parlament képviselőit nem érdekelték Pest megye agrárproblémái. Elég csu­pán három nevet említeni: Bogárdi Zoltán, Vorn Fe­renc vagy Fodor István. (matula) Mérsékelt áremelést

Next

/
Thumbnails
Contents