Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-17 / 270. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK 3 Jeruzsálemben is betiltották Felekezeti hovatartozás és ideológiai elkötelezettség nélkül minden jóérzésű emberből döbbenetét váltott ki Martin Scorsese „Krisztus utolsó megkísérlése” című filmjének műsorra tűzése a hazai közszolgálati tévében. Horváth Adám és társasága még attól sem riadt vissza, hogy provokálja a hazai lakosság nagyobbik részét képező' katolikus közösséget, valamint minden egyes keresztény felekezetet. Az SZDSZ médiabeli zsoldoskatonái az emberek alapvető' érzeleméit sértő' legújabb húzását röviddel advent hava, illetve a közelgő' szeretet ünnepe eló'ttre időzítették. A hazai közszolgálati médiát teljesen uralmuk alá hajtó emberek magabiztosságára jellemző' az a cinikus hangvétel is, ahogyan a rádió hétfői Esti krónikájában az egyik riporternó' az ominózus filmmel kapcsolatban orcátlan kérdéseket tehetett jól Gyulay Endre szeged— Csanádi megyés püspöknek. A nemzeti és kulturális értékeket és érzelmeket semmibe vevő' médiásoknak fölemlítenénk azt, hogy néhány évvel ezelőtt Izraelben miként tiltották be Scorsese filmjét. Az egyik jeruzsálemi mozi — s nem pedig az állami tévéállomás — műsorára kívánta tűzni a „Krisztus utolsó megkísérlését”. Az izraeli demokratikus körök — ha jól emlékszem, személyesen Sulamit Aloni asszony — keresetet nyújtottak be a jeruzsálemi legfelsőbb bíróságra azzal az indoklással, hogy a film sértheti a Szentföldön éló', egyébként nem nagy számú keresztény közösség érzékenységét. A jeruzsálemi bíróság a keresetnek helyt adott, és a film vetítését letiltották. Ezek után az izraeli közéletben senkinek sem jutott volna eszébe az, hogy megkísérelje igazolni a film vetítését. H. J. A A MŰK nyilatkozata Elveszett a sajtószabadság A Magyar Újságírók Közösségének elnöksége és nemzetközi irodája az alábbi közlemény megjelentetését kérte: A Magyar Televízióban és a Magyar Rádióban az 1994-es országgyűlési választás után a konzervatív szellemű, másként gondolkodó újságírók számára megszűnt a megszólalási lehetőség. A sajtószabadság és a szólásszabadság szűnt meg ezzel. A közszolgálati médiát egy, az SZDSZ-hez közel álló csoport uralja. A rendszerváltozás nagy ígérete: a tárgyilagos közszolgálati sajtó már nem létezik. A Magyar Újságírók Közössége tarthatatlannak és tűrhetetlennek tartja ezt a helyzetet. Mára kiderült, hogy nincs hatpárti megegyezés a média- törvény előkészítésében. A jelek szerint az SZDSZ ráerőltette álláspontját a szocialista pártra. Az általuk javasolt médiatörvény azoknak az uralmát szentesítené a rádióban és a televízióban, akik végrehajtották a magyar szellemi és sajtóélet jelentős részének kirekesztését, és megszüntették a sajtószabadságot. Ezért — bár az ilyen megoldást csak végső esetben tartjuk elfogadhatónak — fontolóra vesszük egy bojkottfelhívás kibocsátását, amelyben a sajtószabadságot fontosnak tartó újságírókat, alkotókat megkéijük, hogy a Magyar Televízióban és Rádióban mindaddig ne szólaljanak meg, amíg a kirekesztő gyakorlat tart. Kórházlátogatáson a fopolgármester-jelölt A Szent János Kórházban tartott megbeszéléssorozat Latorcai János számára igazolta azt az egészségügyi munkaprogramot, amelyet a hét végén nyilvánosságra hoz az MDF, a Fidesz és a KDNP közös főpolgármester-jelöltje. Ez derült ki a politikus több mint egyórás tárgyalását követő, a Szent János Kórházban megtartott tegnapi sajtótájékoztatóján. Latorcai János a Szent János Kórház orvos-igazgatójával és főorvosaival arról folytatott eszmecserét, hogy milyen égető problémái vannak a több mint 100 éves kórháznak, amely igen nagy ellátási kötelezettséget is vállal Buda lakosságának érdekében. Surján László és Torgyán József a kinevezésekről, Megszűnt a tanácsadó testület (Folytatás az 1. oldalról) Mivel a tanácsadókat sem a nyilvánosság előtti szerepléseikben, sem a pénzügyigazdasági szervezetekben való tevékenységükben nem kívánja korlátozni, ezért úgy döntött, hogy a tanácsadó testület működé- >■ sét megszünteti. Bizonyos értelemben a társadalom felé nyitás jeleként értékelem Fodor István kinevezését a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkárává. Ez része egy olyan önkorlátozó folyamatnak, amelyből bizalom- növelő jelleggel többet is fel kellene mutatni. így reagált Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a miniszterelnök tegnap nyilvánosságra hozott személyi döntéseire. A tanácsadó testület megszüntetésével kapcsolatban Surján László úgy vélte: egy elvben helyes gondolat szerencsétlen megvalósítása előzte meg a lépést. A testület létrehozását túl sok feszültség övezte, mégpedig azért, mert veszedelmes olyan tanácsadói kart működtetni, amely érintheti a tárcák kompetenciáját. A miniszterelnök legfőbb tanácsadó testületé maga a kormány. Ugyanakkor Surján László elképzelhetőnek tartja, hogy a társadalommal való kapcsolat- tartás egy csatornájaként újra fog éledni ez a most megszüntetett munkacsoport. Torgyán József szerint Horn Gyula döntése a kormányfői tanácsadó testület megszüntetéséről a parlamentben elhangzott interpellációknak és kérdéseknek köszönhető. A Független Kisgazdapárt elnöke elmondta azt is, hogy a testület egyes tagjainak összeférhetetlensége a kormányfő mellett betöltött tisztséggel szembeötlő volt. — Alapvetően ez a felismerés kellett, hogy előidézze a testület megszüntetését — tette hozzá Torgyán József. Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy személyes sikerének érzi-e a testület megszüntetését, a pártelnök elmondta: mindannyiunk érdekében áll, hogy a visszásságok megszűnjenek az országban és így újabb lépéseket tegyünk a jogállamiság felé vezető úton. Közös bűnügyi és közlekedési akciók Nem lesz több rendőr A biztonságos közlekedésről és az ezzel kapcsolatos tervekről tanácskoztak tegnap az ORFK-n, a közúti, a hajózási és a légi közlekedés szakembereinek részvételével. A tanácskozáson elhangzott: nem lehet arra készülni, hogy a jövőben több rendőr lesz a közutakon, de ilyen körülmények között is prioritást kap a közlekedés. Természetes' állam- polgári igény: mindig számítani lehessen arra, hogy megjelennek a technikai eszközökkel felszerelt rendőrök, ha probléma van a forgalommal. Nehéz gazdasági körülmények között kellett megtervezni a jövő évi feladatokat, de a rendőrök és a szakemberek közös álláspontja, hogy nincs visszaút. Minden tartalékot feltárva törekedni kell arra, hogy a közlekedés biztonsága tovább javuljon. Az ellenőrzésnél három fő kérdés áll a középpontban: az ittasság kiszűrése, a sebességhatárok betartása és a biztonsági öv használata. A közlekedés biztonságának javítása jogszabályi változtatásokat is igényel. Tervezik a próba- jogosítványok kiadását a kezdő gépkocsivezetők számára. Másik konkrét elképzelés a kamionforgalom korlátozása, elsősorban hétvégeken, amikor sok kezdő autós van az utakon. Jobban be akarják vonni az önkormányzatokat a közbiztonsági feladatok megoldásába. A rendőrség forgalomlassítási programot kíván menedzselni a balesetek csökkentése érdekében. Szeretnék elérni a közlekedés biztonságának legalább 10 százalékos javulását. Jövő év második felében akarják megalkotni az új hajózási törvényt, valamint megújítani a forgalomszabályozási jogszabályokat. (ga. j.) Testületi ülés Budaörsön Nem törlesztették a kölcsönt Utolsó ülését tartotta kedden a budaörsi önkormányzat képviselő-testülete. A vitás kérdések és a még megoldatlan problémák, határozati javaslatok sokasága miatt a tárgyalás első része a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásával, új napirendek felvételével telt. A késő éjszakába nyúló ülésen, így elsősorban az önkormányzat további működését érintő kérdésekről igyekeztek dönteni. Például arról a 150 milliós OTP-kölcsönről, melyet a város vett fel, s a tervezett telekeladások elmaradása miatt (akárcsak tavaly) idén sem tudnak törleszteni; ezért a központi költség- vetésből ilyen célokra előirányzott támogatás megpályázását vélték a nehéz helyzetből kivezető egyetlen megoldásnak. Határoztak az egyházi és a Waldorf-iskola 50 százalékos étkezési díjkedvezmény kérésének támogatásáról is. Ez az összeg az ön- kormányzati tulajdonú iskolák tanulóinak alanyi jogon jár. A döntés értelmében e két intézmény diákjai is megkapják a jövőben. Nagy vita alakult ki egyes területi képviselők út- keret-túllépésével kapcsolatban. Magyarázatként any- nyit, hogy a képviselők városrészük szilárd burkolatú úthálózatának javítására, bővítésére meghatározott pénzösszeget kaptak az ön- kormányzattól, de többen is ezen anyagi kondíciót meghaladó beruházásokba fogtak az általuk képviselt területen. Az új határozat alapján a keretet túllépő szerződéseket a pénzügyi osztály mindaddig nem írhatja alá, míg az építkezéshez kellő anyagi háttér megteremtése, akár lakossági összefogás révén, meg nem történt. Összességében jó néhány vitás és megoldásra váró ügyet nem tárgyaltak meg, így amennyiben újabb testületi ülést nem hívnak össze, a felhalmozódott ön- kormányzati adósságok mellett a megoldatlan kérdések sokasága is az új testület gondjait szaporítja majd. A testület nemleges döntést hozott a Kolumbusz Kristóf Humán Gimnáziumot érintő ingatlanügyben. A gimnáziumnak egy 8 millió forintos telekingatlant ígért az ön- kormányzat, miután nem tudták visszaadni az iskolának azt a 8 millió forintos foglaló előleget, melyet a Kolumbusz még a BÉKÜ-épület megvételét (az üzlet a későbbiekben sem valósult meg) megelőlegezendő fizetett be, s a mai napig is az önkormányzati vagyont gyarapítja, míg az iskola kintlévőségei ezen összeggel 19 millióra nőttek, egy 40 milliós éves költségvetés mellett. Egy korábbi testületi határozatot megmásítva (mely szerint a telekingatlan odaítélhető a gimnáziumnak) született meg ez a mostani, a Kolumbuszt hátrányos helyzetbe hozó döntés. (novák) Parlamenti napló Szövetkezeti vita (Folytatás az 1. oldalról) Mint mondta: a késő Kádár-korszak gyakorlatát véli felfedezni a tekintetben, hogy felső szinten mindent megígérnek, ám „lent”, a gyakorlatban háttérbe szorítják az egyházakat. Az Országgyűlés ezután folytatta az adózás rendjéről szóló törvénymódosítás tárgyalását. A felszólalók valameny- nyien a javaslatban megfogalmazódó kormányzati szándék mellett szóltak. Az egyetértés az adminisztrációs kötelezettségek csökkentésében és az adók megfizetésének szigorúbb szabályaiban azonban nem akadályozta meg a képviselőket, hogy kritikai észrevételeket is megfogalmazzanak. A vitát az elnöklő G. Nagyné Maczó Agnes további felszólaló hiányában napolta el, majd a T. Ház áttért a szövetkezeti törvény módosításának megtárgyalására. Elsőként Pásztohy András (MSZP) szólalt fel, aki szerint az elmúlt években nem a szövetkezeti struktúra, hanem az agrárágazat került válságba. Berregi István (FKGP) arra hívta fel a figyelmet, hogy nem megnyugtató a szövetkezeti vagyon működtetése, sok tagnak egyáltalán nincs beleszólása abba: miként használják fel saját részét. Azokat kellene megkérdezni, akiket meggumi- botoztak, akiket kötélen engedtek le a kútba — tette hozzá a kisgazda szónok, aki kijelentette: az FKGP nem fogadja el a javaslatot. Más ellenzéki képviselők heves támadásokat intéztek a javaslat azon pontja ellen, amely jelentősen nehezíteni kívánja a kiválás lehetőségét a szövetkezetekből. Nekik milyen arcuk van? Az antropológia tudományában is olyannyira jártas Frei Tamás tegnap reggel az Agrárszövetség volt és jelenlegi elnökével beszélgetett, azaz Nagy Tamással és Solymosi Józseffel. Utóbbi az Agrár- szövetség listáján jutott a parlamentbe, de az SZDSZ-frakciót erősíti. Szó szót követett, s egyszer csak a nagy ívű „riporter” megjegyezte: Nagy Tamásnak városi arca van, Solymosi József pedig falusi arccal rendelkezik. Namármost, ha Nagy Tamásnak városi arca van, Solymosi Józsefnek meg falusi, akkor azonnal fölvetődött bennem a kérdés: mégis milyen arca van Frei Tamásnak? S nemcsak neki. Vajon milyen arca van Havas Henriknek? Belvárosi vagy külvárosi? És milyen ábrázata van Mélykúti Ilonának, leányfalusi? Nem, erről szó sem lehet. És milyen arca van Bánó Andrásnak, balmazújvárosi, netán dunaújvárosi, avagy tahitótfalusi, esetleg tótújfalusi? (Természetesen a felsorolt községek lakóitól mindezért elnézést kell kérnem.) S hogy e derék falvak és kisvárosok lakóit ne sértegessük, maradjunk csak itthon, a fővárosban, ahol gondolom, Frei Tamás és a többiek nyilván otthonosabban mozognak, mint faluhelyütt. Ha pedig itt maradunk a fővárosban, merthogy a Napkelte szerkesztőinek és műsorvezetőinek — mit tegyek, Frei Tamástól tanultam a kifejezést — végül is városi arcuk van; hát szabad legyen megkérdeznem, milyen mégis az az ábrázat, ferencvárosi, józsefvárosi, erzsébetvárosi, lipótvárosi?... (Vödrös)
