Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-17 / 270. szám
PEST MEGYEI XXXVIII. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM Ára: 17,50 forint 1994. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Budapestért kötött szövetség Beszélgetés Latorcai Jánossal, az MDF, a Fidesz és a KDNP közös főpolgármester-jelöltjével (Interjúnk lapunk 7. oldalán olvasható) A Budapest Banké a húsüzem Követelmény a nyereség Immár a Budapest Bank Rt. a ceglédi húsüzem JL százszázalékos tulajdonosa — jóllehet korábban MM) erre a belorusz Veldi cégnek volt esélye, ám az üz- let meghiúsult. A minap a pénzintézet és a felszámoló Budapest Investment Rt. vezetői megegyeztek és aláírták a szerződést. Ebből az alkalomból kerestük fel Janik Józsefet, a Budapest Bank főosztályvezetőjét. — A tervezett időponthoz képest tíz nappal később írták alá a szerződést. Miért történt kötélhúzás? — Ez nem kötélhúzás volt. Egyszerűen a felszámoló és a Budapest Bank húsüzemmel foglalkozó képviselői nem tudták a tervezett időpontra előkészíteni, illetve végleges formába önteni az adásvételi szerződést. Ami annál is inkább bonyolult, mert a pénzintézet hitelezője is a felszámolás alatt lévő Penomah Vállalatnak. — Mi késztette önöket arra, hogy megvásároljanak egy csőd szélére jutott céget? — A kényszer. Ugyanis a ceglédi húsüzem reális értéke sokkal nagyobb annál, mint amennyit az érdeklődők, az esetleges vevők fizetni akartak. Ezért a bank vezetése úgy döntött, hogy bizonyos értékhatár alatt nem hajlandó átengedni másnak az üzemet. Bízva abban, hogy az utóbbit működtetve, s egy kicsit jobban szétnézve a piacon, majdan ezekhez az ajánlatokhoz képest magasabb összegért lehet értékesíteni. Hiszen a vételár jelentős része mindenképpen a pénzintézetet illeti meg, mivel a húsüzemen jelzálogjoga van. — Az újra indításban kinek milyen szerepe lesz? A banknak aligha van gyakorlata a húsipari tevékenységben. — Pénzintézetünknek van egy többségi tulajdonú kereskedelmi és szolgáltató kft.-je, amely kezeli ezt a vagyont. A kft. vezetői és a húsüzem igazgatója, Takács Mihály jövő év január 1-jéig kaptak határidőt arra, hogy kidolgozzák az üzemeltetés feltételeit. Ennek egyetlen fő követelménye van: a húsipari tevékenység nem lehet veszteséges. (Folytatás az 5. oldalon) Parlamenti napló A szövetkezeti törvény vitája Az Országgyűlés tegnapi plenáris ülésén István József, az FKGP frakcióvezető-helyettese rendkívüli ügyben kért szót. Hódmezővásárhelyi és hajdúnánási konkrét esetek kapcsán fejezte ki a kisgazdák súlyos aggodalmát a kormányzat egyházpolitikájával kapcsolatban. (Folytatás a 3. oldalon) Surján László és Torgyán József a kinevezésekről Megszűnt a tanácsadó testület A köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára, tegnapi hatállyal, érdemei elismerése mellett, címzetes államtitkári tisztségéből felmentette dr. Apró Piroskát. Ugyancsak érdemei elismerése mellett, felmentette tisztségéből Tóth Andrást, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkárát. Egyidejűleg Tóth Andrást a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárává nevezte ki. A köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára dr. Fodor Istvánt 1994. november 17-i hatállyal a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkárává nevezte ki. A miniszterelnök a kormány működése első négy hónapjának tapasztalatait mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy személyi és szervezeti változtatások szükségesek. A miniszterelnök köszönetét mondott a tanácsadó testület tagjainak eddigi munkájukért. Megítélése szerint azonban mindmáig nem sikerült megnyugtató módon tisztázni azokat a félreértéseket és látszólagos ösz- szeférhetetlenségi problémákat, melyek a testület működésével kapcsolatosak. (Folytatás a 3. oldalon) Jó ütemben épül a pomázi posta. Augusztusban kezdték a kivitelezést, és december végén már sor kerül a műszaki átadásra. A több tízmilliós beruházás költségeit a Magyar Posta Buda Vidéki Igazgatósága állja. Képünkön az Office-Home Építési Kft. szakemberei végzik a tetőfedést Erdőst Agnes felvétele Gyóni Gézára emlékezve Gyóni Géza-napok kezdődtek tegnap Dabason. Szülővárosa vasárnapig tartó rendezvénynyel tiszteleg a költő emléke előtt, melynek első eseménye az általános iskolások részére tegnap megrendezett szavalóverseny volt, amely ma a szakközépiskolások és a gimnazisták részvételével folytatódik. A versenyen nemcsak a Dabas városához tartozó diákok indulnak, hanem a környékbeliek is, például Ócsárol, Örkényből vagy Hemádról is. Ugyancsak a Gyóni Géza-napok keretében, a faluházban két kiállítás is nyüt. Pintér János szobrászművész alkotásai a nagyteremben, Varga János festőművész képei pedig a kisteremben tekinthetők meg. (n.) Trafíka Ha netán jó kedvem úgy tartaná, avagy a kényszerűség arra szorítana, hogy napi kenyeremet egy trafik szerény jövedelméből biztosítsam, az illetékes hivatal addig nem adna számomra vállalkozói engedélyt, míg át nem „világítanak”,azaz míg nem tudom bizonyítani erkölcsi feddhetetlenségemet. Az eljárás jogosságát pillanatig sem vitatom, hiszen hogy is nézne az ki, ha fonák erkölcsiségemben oda züllenék, hogy a törökkanizsai kapadohányt Virginiaként sóznám a kedves vevőre. Nem így az ország új vezetésének némely potentátja. Ezek a hatalmasságok, olybá tűnik, az érvényben lévő' törvények ellenére vitatják annak a jogosságát, hogy az ország közéletét meg kell tisztítani a volt állampárt besúgóitól, belső' elhárítóitól. Társadalmi s tán politikai igény is van (volt?) rá, hogy a hajdan ilyen tevékenységet folytatók ne juthassanak ismét jelentős vezető' pozícióba. A törvényt még az elázó' parlament hozta működésének végnapjaiban, így hatálybalépésének időpontját július elsejében állapították meg. Jól emlékszem, közvetlenül az új parlament megalakulása után Gál Zoltánt, a frissen megválasztott házelnököt, a törvényhozó testület fejét látta vendégül a rádió Reggeli krónika című műsora, aki akkor hallgatói kérdésekre is válaszolt. Egyik telefonáló aziránt érdeklődött, hogy milyen sors vár az ügynöktörvényre, amelyet akkor törvényességi kifogásokkal az Alkotmánybíróság elé utaltak. A szocialista párti képviselő' akkor úgy nyilatkozott: az új parlamentnek a meghozandó törvények zuhatagában aligha lesz ideje ilyen apróságokkal foglalkozni. S valóban nem is szántak rá időt, ennek ellenére a már előzőleg megválasztott háromtagú bizottság, egynémely apróbb törvényességi kifogás elhárítása után, hozzá is látott munkájához. De milyen körülmények között? Aki csak tehette, a legfőbb ügyésztől az Országgyűlés hivatalán és a Legfelsőbb Bíróság elnökén át az igazságügy-miniszterig mindenki megpróbált gáncsoskodni, egyénileg jogértelmezni, ellenállni. Mindezek dacára a napokban mégis megkezdődtek, s tartanak az első kihallgatások. Győzött volna a közakarat? Megtisztul-e a közélet? Efelől kétségeim vannak, hisz egyre hangosabb azok tábora, akik abban trafikálnak (mesterkednek), hogy a törvényt helyezzék hatályon kívül. Ez a vehemens ellenállás fölöttébb gyanús. Tán csak nem ül az ország vezető posztján egy erkölcsileg feddhető? Paizs Tibor Betelepítés a Vajdaságba? Kérik az embargó feloldását Jugoszláviában Slobodan Milosevic szerb elnök néhány hónappal ezelőtt kénytelen volt belátni, hogy a nemzetközi közvélemény fokozott nyomására és az ország gazdasági ösz- szeroppanása miatt a háború tovább már nem folytatható; a területhódítás eddigi sikereit a diplomácia eszközeivel a zöldasztalnál kell érvényesíteni. Szerbia így falat húzott Bosznia felé, Radoje Kontic jugoszláv miniszterelnök tehát lényegében joggal intézhetett most levelet az ENSZ Biztonsági Tanácsához a két és fél évvel ezelőtt elrendelt szankciók feloldásának ügyében. Belgrád úgy véli, teljességgel eleget tett az ENSZ korábbi követeléseinek, hiszen leállította a Boszniába irányuló fegyver- és segélyszállítmányait. A jugoszláv miniszterelnök az elküldött jegyzékben többek között megállapítja azt is, hogy Jugoszlávia elítéli az etnikai tisztogató akciókat, azonfelül maga is otthont ad a menekültek egy részének. Nos, éppen ebben van a bökkenő. A tétel kifelé szépen hangzik, tetszetős, az országon belül azonban más mérce járja: ismét felmelegítették azt az elképzelést, miszerint a Boszniából elmenekült százezer szerb számára a Vajdaságban biztosítanának végleges letelepedési lehetőséget, s természetesen éppen a magyarlakta vidékeken. Ez persze nem nevezhető etnikai tisztogatásnak, inkább etnikai dúsításnak. A lényege viszont ugyanaz. Minthogy a jugoszláv politika sem változott. S. P.
