Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-16 / 269. szám

is PEST MEGYEI HÍRLAP SZÚKEBB HAZÁNK 1994. NOVEMBER 16., SZERDA 5 Független jelöltként indul Képviselő nélkül a térség Juhász István Váchartyán pol­gármestere független jelölt­ként, a Magyar Demokrata Fó­rum támogatásával indul a me­gyei önkormányzati képvise­lő-választáson. Kérdésünkre elmondotta, azért döntött így, mert jelen­leg a térségnek nincs képvise­lője a Pest megyei önkor­mányzatban, aki hathatósan fellépne a környék települései­nek érdekében. Hangot adott annak a véleményének is, hogy szívesebben venné, ha a polgármesterek választanák ki maguk közül a megyei önkor­mányzat tagjait, mert az embe­rek általuk ismeretlen jelöltek­re, kizárólag pártokra szavaz­nak majd december 11-én. Végül megemlítette, hogy Váchartyánban is ringbe áll az önkormányzati választáson polgármesteijelöltként. Termé­szetesen függetlenként, mert — mint hangsúlyozta — soha semmilyen pártnak nem volt tagja, s nem is tervezi belépé­sét egyikbe sem. (f. r.) Nyolc község fogott össze Van gáz Váchartyánban Jelentős esemény történt a kis Észak-Pest megyei köz­ség, Váchartyán életében. Másfél héttel ezelőtt ugyanis befejeződtek a gázvezetékek kiépítésének és gáz alá helye­zésének munkálatai, amit a település vezetése — a meg­hívott vendégekkel együtt — jelképes gázlánggyújtás­sal ünnepelt meg a minap. Varga Imrétől, a Tigáz Rt. Váci Szolgáltató Üzemé­nek vezetőjétől megtudtuk, hogy a munkálatok — ame­lyek nyáron kezdődtek — egy ütemben folytak, így Váchartyán egész területén biztosított a vezetékesgáz-el- látás. Akik már korábban ki­építették a házukban a belső gázvezetékrendszert — foly­tatta Varga Imre —, azok már múlt hét elejétől használ­hatják a vezetékes gázt. Juhász István, a község polgármestere elmondotta, hogy Váchartyán és hét kör­nyező település közösen lá­tott munkához. Még 1993-ban 20 ezer köbméter­re bővítették a már meglévő 5 ezer köbméteres szadi gázátadó állomást, majd el­kezdték a gázvezeték-háló­zat kiépítését. A beruházás­hoz állami támogatást nem vettek igénybe, a kivitele­zést önkormányzati pénzből és lakossági befizetésekből (ingatlanonként 59 ezer 500 forint) finanszírozták. Végül megemlítette, hogy a Tigáz Rt. vállalta, hogy egy — polgármesteri hivatal által kiválasztott — család­nak ingyen bevezeti a gázt, felszereli a mérőórát, vala­mint az első ezer köbméter gázt térítésmentesen adja, az önkormányzat pedig vállalja a házban a belső gázveze­ték-hálózat építési munkái­nak költségeit. A kedvezmé­nyekről szóló papírt a polgár- mester az ünnepség végén adta át Barabás Kálmánnak, a tizenhárom gyermekes csa­ládapának. (fenyvessy) Címerrel büszkélkedhetnek Nekünk is van már armáli- sunk —■ dicsekedett a mi­nap egy Örkényi ismerő­söm, ami alatt, mint kide­rült, címert kell érteni. Nem vagyok jártas a heraldiká­ban, így nem tudom, maga az armális feljogosította-e a kedvezményezettet címervi­selésre is, avagy más előjo­gokra. Az armális ugyanis birtokadományokkal nem járó nemesi oklevél, más szóval kurtanemesi kutya­bőr volt, amit a csatákban tanúsított vitézségért ado­mányoztak a királyok — anno documál. Maradjunk tehát annyiban, ha armálisa nem is, de címere immár van Örkénynek, melynek színes illusztrációját meg­küldte számunkra a polgár- mesteri hivatal. Az Örkényi címer csücs- kös talpú pajzs. A felső ré­szében kapott helyet zöld háttérrel a növénytermesz­tésre, földművelésre utaló kék csoroszlya, illetve eke­vas, egy sárga kalásszal. A sisakhelyen az alábbi elren­dezésben található a három sárga kalász: egy függőlege­sen, kettő szélre hajlón, jobbra és balra. Az alsó ré­szen kék háttérben, zöld ket­tős halmon almát és kardot tartó kétfarkú oroszlán áll. Az oroszlán utal Grassalko- vich Antal gróf, és a későb­bi birtokos, Pálóczi István személyére. A jelkép megje­lenik mindkét család címe­rében. A kettős halom, me­lyen az oroszlán áll, s egy­ségként fogja össze a hal­mokat, Örkény történeti, te­rületi és népességbeli kettős­ségét jelképezi. A halom színe zöld, az oroszláné bar­na és sötétbarna, a farka vé­ge, valamint a mancsok ár­nyékolt része fekete. A kard és az alma színe arany. (gyé) Befejezés előtt az Örkényi telefonprogram Már csak hetek kérdése Örkény, bár a lakosságát tekintve nagyobb, mint Her- nád, Inárcs vagy Kakucs, mindmáig nem kapcsolódott be az országos, illetve nemzetközi telefonhálózatba. Per­sze ez nem azt jelenti, hogy itt megállt az infrastruktú­ra szekere. Legfeljebb arról van szó, hogy a szekér kere­kei nem mindenütt egyformán forognak. Az Örkényi te­lefonprogramról a következőket tudtuk meg Kovács Ist­ván polgármestertől. Lokálpatrióta polgárőrök A közlekedésbizton­ságtól a kábítószerél­vezők számának több év óta tartó fo­lyamatos emelkedéséig, illet­ve a bűnmegelőző munka ne­hézségéig sok gond terítékre került azon a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon tar­tott minapi tanácskozáson, melyen szőkébb hazánk rend­őri vezetői, illetve a megyé­ben működő helyi polgárőr­szervezetek képviselői vettek részt. A tanácskozás első részé­ben előadások hangzottak el, majd kötetlen eszmecsere kö­vetkezett. Ennek során egye­bek mellett elmondották a szakemberek, hogy több olyan Pest megyei települé­sen, ahol létezik polgárőrség, a helyi rendőrök sajnálatos módon nem törekszenek együttműködésre a szerveze­tekkel. Elzárkózásuk oka, mint az a tanácskozáson meg­fogalmazódott, abban kere­sendő, hogy nem ismerték föl: a polgárőrök, akik java­részt lokálpatrióták, nagyon sok területen segíteni tudnák munkájukat, szívesen átvállal­nák terheiknek egy részét. Az építő kritikai észrevéte­lek, a problémák megvitatása révén a tanácskozás résztvevői elégedetten térhettek haza. Megbeszélésük előrevetíti a rendőrség és a különböző pol- gárőrszervézetek jövőbeni szo­ros és kölcsönösen előnyös együttműködésének lehetősé­gét. (r. z.) — Településünkön folyik a telefonhálózat építése. Saj­nos vannak olyan polgára­ink, akik a rendszeres tájé­koztatóknak ugyan úgy nem hisznek, mint saját szemük­nek. Szándékosan vagy tu­datlanságból kétségbe von­ják a telefon közeli megvaló­sulását. A központi épület­ben — amelyet a posta kert­jében építettek fel — már csak a belső munkálatok vannak hátra, de erre az ütemterv szerint még bőven van idő. Az Örkényi köz­pontban összesen 1280 kap­csolási szám lesz. A község felcsatlakozása az országos hálózatra az optikai hálóza­ton keresztül, valamint a ve- csési és monori központon keresztül valósul meg. A ve- csési központot még tavaly adták át, a monorit pedig a napokban veheti át a város. Az optikai központ Hemá- dig kiépült, az Örkényi, illet­ve a környező központok te­lefonvonalai Hemádon ke­resztül kapcsolódnak az or­szágos hálózatra. Az optikai hálózat kivitelezését az új­lengyeli optikai kábel meg­építése után itt folytatják. Az optikai kábelt december 10-ig kell elkészíteni. Nem vitás, a helyi háló­zat kiépítése a tervezettnél lassabban haladt — folytat­ta a polgármester. — Ennek oka elsősorban az volt, hogy hiányzott a kábel. Idő­közben a kivitelező megol­dotta a gondot, behozták im­portból. A községben az 50-es út Tatárszentgyörgy felé eső területén folynak a munkák, jelenleg az Ilona- major kiépítése történik. Párhuzamosan megkezdő­dött a belső szerelés is. Ezen a területen összesen 107 lakásba kötötték már be telefont. A következő ütemben a Majakovszkij— Bartók—Hunyadi—50-es út által határolt terület kö­vetkezik. Az érdekeltek lát­hatják, hogy elsősorban a földkábelt részesítjük előnyben, légvezetéken csak ott dolgoznak a szere­lők, ahol más megoldási mód nincs. A Monor Telefontársa­ság Rt., mely a kivitelezést végzi, egy tőkeerős ameri­kai—magyar vegyes válla­lat. Tagjai — 32 önkor­mányzat — mintegy 300 millió forint tőkével rendel­keznek. A részvénytársaság nemrégiben írt alá az OPIC nevű amerikai beruházást segítő pénzintézettel egy 30 millió dolláros kölcsönt, amelyet kizárólag a telefon és a kábeltévé kiépítésére, valamint a célirányú szol­gáltatások biztosítására vet­tek fel. Pénzügyi probléma tehát nincs, legfeljebb az időjárás késleltetheti a kivi­telezést. Örkény több okból is kap­csolatban van az MTT-vel. Itt van a cég bejegyezve, te­hát Örkényinek számít — mondta Kovács István. — A polgármesteri hivatalban működik az irodájuk, itt le­het információkat kérni vagy a további igényeket bejelenteni. Az MTT Rt. részvényesei a közelmúlt­ban Örkényben tartották a részvényesek évi közgyűlé­sét, ahol sok olyan dolgot tisztáztak, amelyek elősegí­tik a program befejezését. Polgárainkat nyilván az ér­dekli, mikor tárcsázhatnak már a készülékeiken. A je­len helyzet ismeretében ez év végén, de legkésőbb 1995 januárjában. Ez az utolsó olyan beruházás, amit az önkormányzat még 1990-ben vállalt fel. Ha be­fejeztük, elmondhatjuk, volt a munkánknak látszatja. (matula) Megőrizni a szolgáltatás színvonalát Emelkednek a díjtételek Megyei települések a programban Számítógépes térképek Az önkormányzatok számítógépes adatbázisának fejlesz­tését segítő' céltámogatásról az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság még két évvel ezelőtt döntött. Az erre elkülönített pénzt a Térinformatika Nemzeti Projektjén keresztül kérhették meg a pályázók. Megyénkben kilenc település kapott segítséget terveinek megvalósításához. 5Ét Mint arról tegnapi )Jh7 számunkban beszá- m°ltunk> 1995. ja- nuár elsejével meg­emeli a helyi buszközleke­dés díjtételeit Vácott a Vo­lánbusz Közlekedési Rt. vá­rosi üzemigazgatósága. — Talán mondanom sem kell, a díjtételek növelése kényszerlépés — nyilatkoz­ta lapunknak Fúró Ferenc főtanácsos, az üzemigazga­tóság forgalmi osztályveze­tője. — Az árváltoztatást az üzemeltetési költségek ez évi és jövőre várható emel­kedése, illetve az infláció in­dokolja — tette hozzá. — Mekkora lesz az ár­emelés? — Beleértve a pótdíjakat js, húsz százalékkal nőnek a városban a buszközlekedés díjtételei: az egyszeri menet­jegy ára például 25-ről 30-ra, az egyvonalas havi dolgozóbérleté 440-ről 540-re, ugyanezen bérletfaj­ta összvonalas változatáé 650-ről 780-ra, a tanuló- és nyugdíjasbérleté 144-ről 173 forintra emelkedik. Ez utóbbi módosítás, pontosab­ban annak mértéke még nem biztos, hiszen ehhez a vonatkozó törvény értelmé­ben pénzügyminisztériumi jóváhagyás szükséges. — Megítélése szerint az áremelés ellensúlyozni fog­ja a működési költségek nö­vekedését? — Ha minden az elképze­léseknek megfelelően ala­kul, vagyis ha az infláció és az utaslétszám is ekkora lesz a jövő évben, mint amekkorára kollégáimmal számítunk, a várható több­letbevétel elég lehet a zavar­talan működés biztosításá­hoz. Sajnos csak ahhoz: a szolgáltatás színvonalának emelésére a mostani gazda­sági helyzetben nincs re­mény. — A kormány a MÁV- val közösen azt fontolgat­ja, hogy a közeljövőben megszüntet több kisforgal­mú vasútvonalat. Lévén, hogy az üzemigazgatóság a helyi mellett helyközi fel­adatokat is ellát, felmerül a kérdés: érinti, érint- heti-e a vállalatot ez a vál­tozás ? — Erről nincs pontos in­formációm. Azonban elkép­zelhető, hogy megszűnik, vagy legalábbis kisebb for­galmú lesz például a Buda­pest—Vácrátót—Vác, a Vác—Diósjenő—Balassa­gyarmat, illetve a Galgamá- csa—Balassagyarmat vasút­vonal. Ha ez valóban bekö­vetkezik, úgy mindenkép­pen megnő az üzemigazga­tóság munkája. Hozzáte­szem: a vállalat jelenlegi ka­pacitása ezt az esetleges fel­adatnövekedést nem vállal­hatja fel. Ribáry Zoltán A program elsőnek Szent­endre, Pomáz, Csobánka és Budakalász önkormányzatai­nak elképzeléseivel találko­zott. Ezek a települések sike­res pályázatuk nyomán meg­alakították a Pilis Informati­kai Szövetséget. Egy közpon­ti állomást hoznak létre, ahol közös térképek digitális táro­lását valósítják meg. Ez kap­csolatban áll a polgármesteri hivatalokban elhelyezett adat­bázisokkal. A digitális térké­pek készítésére ebben a kör­zetben égető szükség van, hi­szen a most forgalomban lé­vők már húsz-harminc éve­sek, elavultak. Végéhez közeledik a munka Törökbálinton, ahol már a pályázat kiírása előtt megkezdődött a számítás- technikai fejlesztés. Azóta földmérési alaptérkép, köz­műhálózati, zöldfelületi és közútkataszter is készült. A közigazgatási munka haté­konyságát kívánják növelni ezzel Budakeszin is, a kész rendszert az építésügyi ható­sági tevékenység, rendezési tervek készítésének és a köz­művek üzemeltetésének szolgálatába kívánják állíta­ni többek között. A támogatás a továbbfej­lesztést szolgálja Vecsésen is, ahol az adatbázisokon kívül a víz-, csatorna- és út­hálózat bevitelét tervezik. A képviselő-testület mun­kájához nyújt segítséget a település természeti adott­ságainak, környezeti jel­lemzőinek összegyűjtése is. A közös gondok miatt Vecsés környékén kistérsé­gi rendszer kialakítását is tervezik. A belterületi ingatlanok és a kötelező vagyonkatasz­ter legfontosabb adatai ke­rültek be először Biator- bágy számítógépeibe. A tervezett közműalrendszer tartalmazná az elektromos vezetékek, a közvilágítás, a csatorna-, gáz- és telefon- hálózaton kívül a járdák, hidak, vízelvezető árkok adatait is. A befektetők ré­szére egy, a település érté­keit, fejlesztési terveit be­mutató rendszer is készült. Legutoljára indult meg a gödi új alaptérkép készíté­se. A felhasznált földméré­si és közművesítési adatok közvetlenül segítik az ügy­félszolgálat munkáját is. (n. t.)

Next

/
Thumbnails
Contents