Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-16 / 269. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. NOVEMBER 16., SZERDA 3 Szerződés a BKV és a főváros között Nem ritkítanak Parlamenti napló Adóval (is) a bérek ellen Tegnap ünnepélyes keretek között üzemeltetési szerződést írt alá Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere és Aba Bolond, a BKV vezérigazgatója. Demszky Gábor szerint a szerződésnek — amely 1995. január 1-jén lép életbe — szimbolikus jelentősége is van. Jelzi azt az irányt, amelyen a közpénzekkel gazdálkodó ön- kormányzatoknak is ajánlatos továbblépni, különös tekintettel az átalakuló, piacosodé magyar gazdaság körülményeire. A közvagyonnal gazdálkodóknak — folytatta a főpolgármester — ügyelniük kell arra, hogy ne feneketlen zsákba töltsék a pénzt, hanem olyan finanszírozási modelleket dolgozzanak ki, amelyek hatékonyabb gazdálkodásra késztetik a szolgáltató vállalatot, jelen esetben a BKV-t. A szerződés előnyeiről a Fővárosi Önkormányzat szempontjából Demszky Gábor kifejtette, hogy az világosan meghatározza, hogy a nyújtott támogatásért mit kapnak cserébe, valamint a követelmények és a biztosított feltételek rendszerezése révén egyértelműen elbírálhatóvá válik a vállalat részéről a későbbiekben esetleg felmerülő támogatás igénye. A legfontosabbnak azonban azt tartotta, hogy ha nem írták volna alá ezt a szerződést, a BKV gazdálkodása tervezhetet- lenné válna. A lakosság szempontjából lényeges momentumként említette, hogy a Fővárosi Önkormányzat továbbra sem kívánja a polgárokra hárítani a hagyományosan központilag finanszírozott rendszer terheit. A járatok sűrűsége nem változik, tehát nem nő a zsúfoltság (igaz, nem is csökken), és az utazási díjakat sem emelik az idén. F. R. Gyorsuló magánosítás Az új privatizációs jogszabály parlamenti elfogadása után gyorsult ütemben folytatódhat a magánosítás. A folyamatban az eddiginél nagyobb szerep jut a készpénzes értékesítéseknek. A külföldi befektetők jelentős vagyonhoz juthatnak a közszolgáltató vállalatok jövő év elején induló privatizációja során — mondta Bariba Ferenc privatizációs kormánybiztos a Financial Times által rendezett budapesti nemzetközi befektetési konferencia zárónapján. A még nem privatizált állami vagyon értéke mintegy 15 milliárd USA-dollár. Az új privatizációs törvénytervezet szerint ebből mintegy 2 milliárd dollár értékű vagyon marad hosszabb távon is állami tulajdonban, körülbelül háromszor kevesebb, mint ahogy az előző kormányzat tervezte. A 850 állami vállalatból 150-ben őriz meg tulajdont az állam. Az új privatizációs törvényt remélhetőleg még ez évben elfogadja a parlament. Napirend előtti felszólalás után az Országgyűlés tegnap megkezdte a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Barsiné Pataky Etelka, az MDF vezérszónoka kijelentette, hogy frakciója hajlandó elfogadni a kormány javaslatát, amennyiben módosító indítványaikat a bizottságokban figyelembe veszik. Véleményük szerint az szja módosításának bevallott céljai közül a fogyasztás korlátozása sikerül, a befektetések újfajta ösztönzését az MDF támogatja, az adóelkerülési csatornák lezárásában viszont lenne még mit tenni. Reálértékben mindenki többet fog adózni jövőre, s a legjobban a szellemi munka adóztatása nő. Juhász Gábor, a szocialista párt vezérszónoka kiemelte, hogy miután 1994-ben kampánycélokból jelentős bérkiáramlás történt, ezt most mérsékelni kell az adótörvények segítségével is. — Ezt úgy is meg lehet oldani — mondta —, ha semmit sem változtatnák az adórendszeren, hiszen az infláció miatt nőnének az adóbevételek. A törvényjavaslat előrelépés a személyi jövedelemadó rendszerének megváltoztatásában, mert hozzájárul a terhek igazságosabb elosztásához, ösztönzi a megtakarításokat. Lányi Zsolt, a kisgazda vezérszónok elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy az adórendszer továbbra is a bérből és fizetésből élőkre hárítja a legnagyobb terheket. Ugyanakkor hatalmas vagyonok gyűlnek ösz- sze adócsalás, illetve adókikerülés révén. A jövedelmek újraelosztásról szóló párbeszédnek kellene lennie az adózással kapcsolatos vitának — jelentette ki Surján László, a KDNP vezérszónoka. Ezzel szemben arról kell beszélni — szögezte le —, hogy nálunk az adózás a társadalmi hatásokat rossz irányba gerjesztő folyamat. Utalt arra, hogy Magyarország már jelenleg is túladóztatott ország, és a jelenlegi módosítások a lakosság terheit 1995-ben 15 százalékkal fogják növelni. Tévesnek minősítette a lakosság túlfogyasztását hangsúlyozó kormányzati érvet a fideszes Varga Mihály. Leszögezte, hogy nem a fogyasztás növekedése volt jellemző az elmúlt időszakban, hanem a megtakarítások emelkedése. A társaságiadó-törvény módosításának általános vitájában Tardos Márton szabaddemokrata vezérszónok a legpozitívabb hatású és átütő erejű intézkedésnek nevezte a társaságok adózásának megváltoztatására tervezett intézkedéseket. Az egyházi iskolák sem kapnak többet... A minisztérium cáfolata elégtelen (Folytatás az L. oldalról) Az állam az egyházi iskola diákjaira átlag másfélszer annyit költ, mint amennyit az önkormányzati iskolákba járókra.” (Idézet az újság november 5-i számából.) A püspökök több napilapban is megjelent nyílt levelére nem késett sokáig a minisztérium válasza. Eszerint az egyházi vezetők hangulatkeltési vádja alaptalan, ugyanis a miniszter a tényeket figyelembe véve nyilatkozott. Görbe Lászlót, a katolikus iskolák főigazgatóját arról kérdeztük, mi a véleménye a minisztériumi cáfolatról. — A minisztérium válasza sajnos ismét figyelmen kívül hagyja a valóságos adatokat. Azt állítja ugyanis, hogy 1993-ban az egyházi közoktatási intézmények támogatásaképpen ösz- szesen 2 milliárd 701 millió 518 ezer forintot használt föl 25 ezer tanuló, s így egyre 100 ezer forint jutott. — Ha elvégezzük az osztást, akkor hozzávetőlegesen valóban ez a szám jön ki... — Ez igaz, csakhogy 1993-ban nem 25 ezer diákra esett a fenti összeg, hanem 34 352-re. így az összeg viszont csupán 78 642 forintra jön ki. A minisztérium tévedése ez esetben tehát csaknam 22 ezer forint — tanulónként. —- 5 mi a helyzet az idei esztendó're vonatkozó állításokkal? — Ez esetben nagyobb a tévedés... A minisztérium szerint ugyanis 4 milliárd 220 millió forintot fordítottak ösz- szesen 30 ezer diák oktatására, ami egy diákra vetítve 140 ezer forint körüli összeget jelent. Ebben az esztendőben azonban nem 30 ezer, hanem 44 692 diák tanul a három nagy történelmi egyház iskoláiban. Nem nehéz kiszámolni, hogy ennyi diákkal számolva 94 424 forint jut egyre. A minisztérium tévedése ezúttal valamivel több mint 45 ezer forint — szintén tanulónként.' — Az említett számadatokból tehát kiderül, hogy egy egyházi iskolába járó tanuló átlagosan annyiba kerül, mint egy önkormányzatiba járó. Fodor Gábor tévedései talán elkerülhetők. lettek volna, ha rendszeresen eszmét cserélnének az egyházak, illetve a minisztérium vezetó'i és szakértői... — Az egyházak erre készek, s amint a minisztérium sikertelen bizonyításának bevezetőjében olvasható, fontosnak tartja ezt a másik fél is. Azt azonban, azt hiszem, joggal várják el az egyházak, hogy Fodor Gábor a nagy nyilvánosság előtt is ismerje el a fenti számadatokkal kapcsolatos tévedéseit. Hardi Péter A koalíció munkája elfogadhatatlan Együttműködésre kész a KDNP (Folytatás az 1. oldalról) Surján László hozzátette: nem állítja, hogy a fenti hír terjesztői rosszindulatú- ak, ám tevékenységük mégis káros, hiszen megzavarják az egyre erősödő ellenzék egységét. A HM politikai államtitkári posztjára jelölt Fodor Istvánról szólva a KDNP elnöke kijelentette: pártja rokonszenvezik a jelölttel. Surján László szerint a NA- TO-hoz való közeledésben sokat jelent, ha a Honvédelmi Minisztériumba olyan valaki kerül, akit az ellenzék is támogat. Martin Scorsese: Krisztus utolsó megkísértése című filmjével kapcsolatban a pártelnök kijelentette: örömmel nyugtázták, hogy Székely Ferenc, a tévé alelnöke levette műsorról a filmet. Ám azt az indoklást, mely szerint ez a közeli karácsonyi ünnepek miatt történt, elfogadhatat- lannek tartja. A film egy jelentős létszámú csoport érzékenységét sérti, s ez esetben nem lehet a naptárról szó — fogalmazott Surján László. A pártelnök kifejtette: Székely Ferenc nyilatkozata nem volt elég átgondolt, s emiatt súlyos hibát ejtett. A sajtótájékoztató egyik résztvevőjének — aki szerint a nézőknek a film megtekintése után kellene dönteniük arról, mert ellenkező esetben a döntés cenzúrát jelent — Surján László elmondta: cenzúra és jó ízlés között tudni kell különbséget tenni. A kérdező azon kijelentése pedig, hogy Jézus Krisztus „egy vallás központi figurája”, kifejezetten sértő. A film levétele a műsorról egyébként nem politikai döntés, de megelőzi azt, hogy egy réteg érzelmeit meggyalázzák. (nádai) * Giczy György, a KDNP médiaszakértője szerint a koalíciós pártok — hétfői nyilatkozatukkal ellentétben — egyáltalán nem vették figyelembe az ellenzéknek a múlt heti hatpárti médiaegyeztetésen felvetett javaslatait. A kereszténydemokrata országgyűlési képviselő tegnap az MTI-nek nyilatkozva kijelentette: a megállapodásban csak a koalíciós pártok elképzeléseit fogalmazták meg. A legnagyobb hiányosságnak azt nevezte Giczy György, hogy továbbra is fennmaradt az az elképzelés, miszerint egyetlen közalapítvány alá tartozzon a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Tv. A kormány nem tér ki Nem a pénzszűkéhez kell igazítani a költségvetési intézmények létszámcsökkentését, hanem a feladatokhoz — hangsúlyozták a Költség- vetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa munka- vállalói oldalának a tegnap Budapesten tartott ülésén. Ezért visszautasították Horn Gyula miniszterelnök legutóbbi, a létszámcsökkentéssel kapcsolatos kijelentéseit. Herczog László, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára viszont rámutatott: bármennyire is kínos, a kormány ez elől nem térhet ki. Tény, hogy a gazdaság teherviselő képességéhez képest túl nagy a költségvetésből foglalkoztatottak száma. A kormányoldal többek között rámutatott: az energia-áremelés kompenzációjára csak az ármódosítás költségvetési bevételei fordíthatók. Demszky-híradó Kampányfőnökök ültek tegnap reggel a Nap-kelte stúdiójában. Közülük Máthé úr az MSZP-től megjegyezte: van fővárosi főpolgármester-jelölt, aki az immár nem senkiházi nullák által szerkesztett tévéhíradóban az elmúlt hetekben tizenhétszer többször szerepelt, mint a másik jelölt. Máthé úr szerint ezt egy olyan társaság állapította meg, amelyik stopperórával a kezében mérte és rögzítette a megszólalási időket. A képernyő bérlőnője (a riporter) azonnal megkérdezte, netán az MSZP jelöltjéről, Baráth Eteléről van-e szó, de kisvártatva kiderült, korántsem róla, merthogy így Máthé úr: „Akkor nem tettem volna szóvá”... (Értsd, a baloldali értékeket hordozó MSZP kampányfőnöke, mint baloldali értéket természetesnek venné, ha ez az arány az ő javukra alakult volna ki.) Ám erről szó sincs, egy másik főpolgármester-jelöltet szerepeltet túl a tévéhíradó szakértői gárdája. Most a szemfüles, és az ellenzékiekkel szemben oly keménykedő kép- ernyő-bérlőnő ez alkalommal nem feszegette oly rámenősen a dolgot, vajon ki az a főpolgármester-jelölt, amelyik ily orcátlanul nyomul este fél nyolc és nyolc között lakásainkba. Mielőtt kifúrná oldalukat a kíváncsiság, közlöm, az SZDSZ- es főpolgármester-jelöltről — Demszky Gáborról — van szó. Ezen egyáltalán nem lehet csodálkozni, hiszen köztudott, Demszky Gábor és körei, valamint a tévéhíradó jelenlegi szerkesztői, no meg mások is a magyarnak mondott televízióból, hű elkötelezettjei a Szabad demokraták Szövetségének. Ezt a hű elkötelezettséget ezek szerint már a Magyar Szocialista Pártban is érzik, s lám csak, Máthé úr az első adandó alkalommal szóvá is tette, amiben neki tökéletesen igaza van. Egyvalami sérti csak a fülemet, nevezetesen az, hogy ő is egy másik jelöltről beszélt, s nem az igazságnak megfelelően a többi jelöltet hozta szóba, akik ily módon minden este hátrányt szenvednek Demszky úrral szemben. Egyesek azzal vádolnak bennünket, hogy mi, a Pest Megyei Hírlap viszont pont az ellenkező oldalt próbáljuk meg helyzetbe hozni. Aki ezt észreveszi, annak tökéletesen igaza van, de mi csak arra törekszünk, hogy a magunk szerény eszközeivel élve próbáljunk meg helyreállítani valamit abból, ami szinte lehetetlen, hiszen hogyan is versenyezhetnénk a Híradóval. Ám ennek ellenére mindent meg kell tennünk azért, hogy a mérleg nyelvét némileg az egyensúlyi állapot irányába mozdítsuk, s fölmutassuk, Demszky Gábor ellenfelei között is vannak tettre kész jelöltek, akik a tévében kisebb lehetőséget kapnak a megszólalásra, mint a szabaddemokraták magabiztos jelöltje. (Vödrös)
