Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-15 / 268. szám

% PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. NOVEMBER 15., KEDD 3 Elvtársi segítség Már minden kétséget eloszlatott a gondolkodó embe­rekben az új kormány afelől, hogy értelmes gazdasá­gi elképzelése volna. Sorra-rendre borulnak az ígére­tek, nincs már szociális érzékenység, a piacgazdaság mint szerkezeti forma alig említó'dik, csupa kapko­dás, tapasztalható az élet minden területén. Minden szociálliberális jövőkép kizárólag fenyegetés, rémítge- tés, sajnos viszont ezek mind megvalósulnak. Hal­vány reménysugár sincs a láthatáron, amelybe fo­gódzkodhatnánk lélekben, s kivezető' útnak körvona­lait sem képesek megtalálni a nagy szakértők. Mind­össze ötleteik vannak, amelyektől visszaborzadunk. Legutóbb bejelentették, új (természetesen megcson­tosodott régi) szakértő' személyiség siet segítségünkre — az ötlet minden bizonnyal SZDSZ-es eredetű —, Fekete János úr, teljes valóságában. Hazajön. Le­mond megérdemelt otthoni nyugalmáról, siet a hívá­sokra, tanácsaival. O aztán igazán kipróbált gazdasá­gi ezermester. Kádár János legmegbízhatóbb kölcsö- neinek szerzője, aki a legváratlanabb pillanatokban is, ha el kellett induljon, soha nem tért vissza üres zsebbel. Más kérdés, hogy ezeket a kölcsönöket mi­lyen kamatra szerezte. Véres verejtékkel fizetgetjük vissza az uzsoranyereségre adott támogatásokat, nem is tudjuk, kiknek. A nagy szakértő' a megmondhatója. Mármost ó' bekapcsolódik a magyar gazdaság talpra állításába. (Ilyenkor igazán mély megbánásból fo­hászkodhatunk: minden hasonló jótevőnktől ments meg, Uram, minket!) Tímár, Tardos, Fekete, idézem magam elé a Kádár-korszak gazdasági hatalmasait, miközben elszomorodom, mert íme, közülük ketten is átéltek minden változást, befolyásuk — szavuk —, döntésük még az elmúlt négy esztendő' őszinte próbál­kozásait is beárnyékolja. Békési László úr is velük igyekszik megerősíteni megingott tekintélyét, nemzet­közi porondokon egyre-másra elszenvedett kudarcait, mert ugyan kihez is forduljon a bajba jutott, ha nem a régi, próbált, elvtársi harcosokhoz? Csak számunkra ködlik föl a jövendő, ilyen megol­dásokat tapasztalva. Vajon ismét kölcsönöket kala- pozni tér vissza a nagy szakértő? Az álbolsevik gya­korlat, hogy pénzt a kapitalistától legkönnyebb szerez­ni, újra érvényesül? Mert akkor kétszeresen is jaj ne­künk, hiszen az új kölcsön még drágább lesz, a vissza­fizetés még keservesebb. Új választás küszöbén (már egy hónap sincs hátra) kedves választópolgár honfitársaim elgondolkodhat­nak: a szociálliberális elképzelés kizárólag elvtársi alapokra épül. Levitézlett személyeit előkaparják akár a föld alól is, mert számukra csak az a megbíz­ható. Az új értelmiség, a felnőtt, fiatal Magyarország kiválóságai számításba sem vétetnek, szemérmetlenül folyik a kommunista visszarendeződés. Decemberben megnyilatkozhatnánk ez ügyben, hogy elég volt! Számunkra más megoldás nincs! Fábián Gyula Parlamenti napló Az Országgyűlés napirend előtti felszólalásokkal kezdte meg tegnapi munkanapját. Torgyán József kisgazda frakcióvezető bejelentette, hogy pártja kész hozzájárulni a házszabály bizonyos rendel­kezéseinek egyszeri felfüg­gesztéséhez, ha a jövő évi költségvetés idei elfogadásá­hoz ez a lépés szükséges. Ez azonban nem változtat a té­nyen, hogy a frakció tagjai a végszavazáskor a nem gom­bot fogják megnyomni. Pokomi Zoltán, a Fi­desz frakcióvezető-helyettese Horn Gyula múlt pénteki kar­cagi beszédére reagált. Emlé­keztetett arra, hogy a kor­mányfő beszéde a pedagógu­sok egy részének elbocsátását és egyes iskolák összevonását vetítette előre. Jánosi György, a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium politi­kai államtitkára válaszában le­szögezte, hogy a pedagógu­sok követeléseinek teljesítése nem a tárcán múlik. Jánosi ez­után cáfolta, hogy a kormány­zat a pedagógusok egy részé­nek elbocsátására készülne, hiszen erre csak az intézmény- fenntartóknak, vagyis az ön- kormányzatoknak van módja. Kuncze Gábor pénztárcájának titka Koholmány a dupla fizetésről Az MSZP és az SZDSZ ve­zetői a Koalíciós Egyeztető Tanács tegnapi ülésén egyetértettek: az ellenzéki pártoknak az elmúlt napok­ban tett kijelentései re­ményt adnak arra, hogy a ’95-ös költségvetést még az idén el tudja fogadni a T. Ház. Ezt a KÉT ülését követő sajtótájékoztatón közölték a kormánypárti frakciók vezetői, akik arról is tájékoztattak, hogy már ezen a héten elkezdődik a szocialisták és a szabadde­mokraták költségvetési munkacsoportjainak egyez­tetése a büdzsé tervezeté­ről, hiszen jó esély van ar­ra, hogy a T. Ház már a jövő héten elkezdje tárgyal­ni az előterjesztést. Szeke­res Imre (MSZP) fontos­nak tartotta hangsúlyozni: a kormánypártok — egyes híresztelésekkel ellentét­ben — fontosnak tartják a költségvetés idei elfogadá­sát. Bár az egyeztető tanács nem tárgyalta, a sajtótájé­koztatón szóba került egy hétfőn megjelent újság­cikk, amelynek szerzője a Martin Scorsese „Krisztus utolsó megkísérlése” című filmjét — figyelembe véve a nagymérvű egyházi és társa­dalmi felháborodást — csütör­tök este nem tűzi műsorra a Magyar Televízió — tájékoz­tatta Székely Ferenc tegnap az MTI-t. A Scorsese-film későb­bi esetleges sugárzásáról még nem született döntés — tette hozzá az alelnök. A televíziós bemutatás ellen eddig Gyulay Hasznos Miklós előadása A parlamentáris demokrácia alapja egy mű­ködő parlament, több párttal, különböző né­zetekkel, ahol az egyik párt — vagy néhány párt koalíciója — többségben van, amely azonban nem túlzott, nem ellenőrizhetetlen — kezdte előadását Hasznos Miklós ország- gyűlési képviselő tegnap a KDNP szabadfó­rumán. Mint mondta, ma Magyarországon pontosan a kormánypártoknak ez a túlzott többsége veszélyezteti leginkább a parla­mentáris demokráciát. A demokráciára néz­ve a másik veszélyforrást abban jelölte meg, hogy az emberek az elmúlt negyven-egyné- hány év alatt elszoktak a demokráciától. Vé­gül legnagyobb veszélyként a médiumok­ban jelenleg uralkodó helyzetet említette. Véleménye szerint az országban jelenleg sokkal nagyobb csalódottság van, mint az el­múlt négy évben bármikor, a sajtó azonban most mélyen hallgat. F. R. Ne dobjunk ki másfél milliárdot! Decemberi expónépszavazást (Folytatás az 1. oldalról) Másrészt a hatályos nép­szavazásról szóló törvény világosan kimondja, hogy annak eredménye kötelező a parlamentre nézve. Ha te­hát a referendumban a több­ség expót akar, akkor azt meg kell rendezni. A nem­zetközi szervezet visszavon­hatja tőlünk a rendezés jo­gát, de ez még mérlegelé­sük kérdése. De hangsúlyo­zom, csak decemberben hoz­nak döntést. Ezért célszerű az önkormányzati választá­sokkal egy időben kikérni a lakosság véleményét. — A kormánypárti több­ség támogatására is számí­tanak a törvénymódosítás el­fogadásában ? — Tekintettel arra, hogy a kormány politikai okok­ból mondta le a világkiállí­tást, nem látok arra esélyt, hogy a koalíciós pártok kép­viselői támogassák indítvá­nyunkat. Ebben az esetben viszont rá kívánok mutatni egy ellentmondásra: ugyan­is a kormánypártok megnyi­latkozásaikban előszeretet­tel hivatkoznak az olcsó áram, az olcsó közigazgatás megvalósításának szándéká­ra. Ha ez így van, akkor mi­ért kívánnak az adófizető polgárok zsebéből másfél milliárd forintot kivenni? Márpedig, ha jövő évre tesz- szük át az időpontot, akkor az történik, ismételten ellen­tétbe kerülnek meghirdetett programjukkal. Emlékezte­tek arra, hogy az önkor­mányzati törvény módosítá­sa, nevezetesen, hogy egy­fordulósra tették, éppen az olcsóságot szolgálta. Min­den bizonnyal lenne más he­lye ennek a másfél milliárd forintnak... Németh Zsolt költségvetési törvény terve­zetéből azt olvasta ki, hogy jövőre duplájára emelkedik a miniszterelnök és a mi­niszterek fizetésére szánt összeg, újabb koalíciós mi­niszterelnök-helyettes kine­vezése is várható, és jelen­tősen nő a képviselők fize­tése. Pető Iván szerint az írás alkalmas arra, hogy le­járassa az egész parlament tekintélyét. Koholmánynak nevezte, hogy a miniszte­rek fizetése a duplájára emelkedne, mint ahogy az sem igaz, hogy újabb koalí­ciós miniszterelnök-helyet­tes kinevezését fontolgat­nák. A képviselők fizetését 1991 vége óta nem emel­ték. A törvények értelmé­ben jövő évtől hozzávető­leg 20 százalékkal valóban emelkedne a miniszterek fi­zetése, amelynek alapján a honatyák járandóságát is ki­számítják. A képviselők nincsenek azonban kivéte­lezett helyzetben, mivel az emelés érinti az egész köz- igazgatási apparátust. Pető Iván ezután — a koalíciós miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter felhatalma­zása alapján — megismer­tette az újságírókkal Kunc­ze Gábor pénztárcájának titkait. Kuncze Gábor a ko­alíciós posztért pénzt nem kap, belügyminiszteri fize­tése bruttó 151 ezer forint, ez nettó 82 ezer forint. Kép­viselői illetményének felét, bruttó 28 ezer — nettó 13 ezer — forintot is kézhez veszi havonta. Mivel a bel­ügyminiszter védett sze­mély, be kellett költöznie Budapestre, egy állami la­kásba, ennek lakbére 30 ezer forint. Saját lakását is fenn kell azonban tartania — havi 15 ezer forint —, mert előre nem lehet tudni, hogy meddig övé a bár­sonyszék. A minisztereket és államtitkárokat nem ille­ti meg a budapesti lakások bérléséhez havi fix összegű hozzájárulás, amit a hon­atyák megkapnak. Pető Iván utalt arra, hogy a ma­gánszférában a fizetések már megütik a nemzetközi mércét. A magyar közigaz­gatást mindazonáltal tönk­re lehetne tenni, ha még en­nél is alacsonyabbak lenné­nek a fizetések. Nem vetíti Scorsese filmjét az MTV A felháborodás hatására Endre szeged-csanádi me­gyés püspök (nyílt levelét teg­nap közöltük — A szerk.), Harmati Béla evangélikus püspök, továbbá a Független Kisgazdapárt, valamint a Köz­akarat Egyesület és több ma­gánszemély tiltakozott a tele­vízió vezetésénél. Csütörtö­kön a Tvl-en másik filmet fognak vetíteni, amelyről ké­sőbb tájékoztatják a közvéle­ményt — közölte az alelnök. Fodor Istvánt nem jelölték Az MSZP képviselőcso­portja hétfői ülésén Szeke­res Imre beszámolt arról, hogy a pártelnökség egy tartózkodó szavazat mel­lett a Honvédelmi Minisz­térium politikai államtitká­rává javasolja kinevezni Fodor Istvánt, aki az elő­ző ciklusban független or­szággyűlési képviselőként vett részt a parlament mun­kájában. A frakcióvezető azt is elmondta, hogy a szavazás során ő volt a tar­tózkodó. Szerinte nem lehet elte­kinteni attól a ténytől, hogy Fodor István néhány hónapja a Keresztényde­mokrata Néppárt Pest me­gyei listáján indult képvi­selőjelöltként. Lapzártakor dr. Péter Mihály, a KDNP megyei titkára közölte szerkesztő­ségünkkel, hogy Fodor Ist­ván nem szerepelt az or­szággyűlési választásokon a listán, és egyes értesülé­sekkel ellentétben a me­gyei önkormányzati listán sem került szóba a neve. Kérés az olvasókhoz Anyagi áldozathozatalra kész támogatót kerestünk november 7-i számunkban ahhoz, hogy napi tíz Pest Megyei Hírlapot juttathassunk el a Kazahsz­tánban éló' magyarokhoz. A november 8-i számban már közölhettük, hogy Veér Balázs solymári vállal­kozó egy évre tíz példány előfizetését vállalta, s az­óta még ketten jelentkeztek, hogy ők is előfizetné­nek távolba szakadt testvéreinknek a Pest Megyei Hírlapra. Őket és a többi nemes lelkű adakozót sze­retném felkérni arra, hogy esetleg a lecsatolt or­szágrészekben működő magyar színházaknak fizes­senek elő vagy támogassanak ily módon magyar is­kolákat, valamint különféle magyar szervezeteket, hiszen bár mi tudjuk, hogy Tőkés László és Tempf- li József köreiben is népszerűek vagyunk, az emlí­tett püspök urak sem kapják újságunkat, egyszerű­en azért, mert anyagilag nem engedhetjük meg ma­gunknak a tiszteletpéldányok küldését, s ha szám­ba vesszük a politikában, a kultúrában, avagy az egyházak keretein belül munkálkodó jeles személyi­ségeket, akkor számos emberből álló listát kapunk, s látatlanban mondom: közülük sokan szívesen ol­vasnák Sándor András, Benedek István, Török Bá­lint, Fábián Gyula, Sugár András, Szuhay Balázs gondolatait. Most tehát arra szeretném kérni a ne­mes adakozásra kész olvasóinkat, hogy kérjenek tő­lünk listát, amelynek alapján a rászorulók számára előfizethetnék újságunkat. Ez azért is fontos lenne, mert értesüléseink szerint a lecsatolt országrészek­be bőven jut Népszabadságból és Magyar Hírlap­ból, s ne felejtsük el, az ott élő magyarok ezt a tele­víziót és ezt a rádiót hallgatják, míg a másik oldal véleményét ritkán vehetik kézbe nyomtatott formá­ban. Szeretnénk, ha némi egyensúly következne be, s a Pest Megyei Hírlap is ott lehetne azoknak a ke­zében, akik Üngváron, Kolozsváron avagy Szabad­kán érdeklődnek a magyar politika iránt. Sietve hozzáteszem, hogy mindez nemcsak a politikára ér­vényes, hiszen gondoljanak csak arra: Erdélyben biztos kézről kézre terjedne az a szombati szá­munkban megjelent anyag, amely szóról szóra köz­vetítette Kosa Ferenc filmrendező, országgyűlési képviselő gondolatait, melyeket Szervátiusz Tibor könyvének bemutatóján ismerhettünk meg. Kérem még kedves olvasóinkat, hogy ha autóval utaznak Délvidékre, Erdélybe, Kárpátaljára vagy a Felvi­dékre, s vinnének abból az újságunkból, amelyet október 22-én a forradalom és szabadságharc év­fordulójára adtunk ki, állunk rendelkezésükre, hi­szen a remittendát visszakértük abból a célból, hogy a külföldön élő magyarokhoz is eljuttathas­suk. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents