Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-15 / 268. szám
% PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. NOVEMBER 15., KEDD 3 Elvtársi segítség Már minden kétséget eloszlatott a gondolkodó emberekben az új kormány afelől, hogy értelmes gazdasági elképzelése volna. Sorra-rendre borulnak az ígéretek, nincs már szociális érzékenység, a piacgazdaság mint szerkezeti forma alig említó'dik, csupa kapkodás, tapasztalható az élet minden területén. Minden szociálliberális jövőkép kizárólag fenyegetés, rémítge- tés, sajnos viszont ezek mind megvalósulnak. Halvány reménysugár sincs a láthatáron, amelybe fogódzkodhatnánk lélekben, s kivezető' útnak körvonalait sem képesek megtalálni a nagy szakértők. Mindössze ötleteik vannak, amelyektől visszaborzadunk. Legutóbb bejelentették, új (természetesen megcsontosodott régi) szakértő' személyiség siet segítségünkre — az ötlet minden bizonnyal SZDSZ-es eredetű —, Fekete János úr, teljes valóságában. Hazajön. Lemond megérdemelt otthoni nyugalmáról, siet a hívásokra, tanácsaival. O aztán igazán kipróbált gazdasági ezermester. Kádár János legmegbízhatóbb kölcsö- neinek szerzője, aki a legváratlanabb pillanatokban is, ha el kellett induljon, soha nem tért vissza üres zsebbel. Más kérdés, hogy ezeket a kölcsönöket milyen kamatra szerezte. Véres verejtékkel fizetgetjük vissza az uzsoranyereségre adott támogatásokat, nem is tudjuk, kiknek. A nagy szakértő' a megmondhatója. Mármost ó' bekapcsolódik a magyar gazdaság talpra állításába. (Ilyenkor igazán mély megbánásból fohászkodhatunk: minden hasonló jótevőnktől ments meg, Uram, minket!) Tímár, Tardos, Fekete, idézem magam elé a Kádár-korszak gazdasági hatalmasait, miközben elszomorodom, mert íme, közülük ketten is átéltek minden változást, befolyásuk — szavuk —, döntésük még az elmúlt négy esztendő' őszinte próbálkozásait is beárnyékolja. Békési László úr is velük igyekszik megerősíteni megingott tekintélyét, nemzetközi porondokon egyre-másra elszenvedett kudarcait, mert ugyan kihez is forduljon a bajba jutott, ha nem a régi, próbált, elvtársi harcosokhoz? Csak számunkra ködlik föl a jövendő, ilyen megoldásokat tapasztalva. Vajon ismét kölcsönöket kala- pozni tér vissza a nagy szakértő? Az álbolsevik gyakorlat, hogy pénzt a kapitalistától legkönnyebb szerezni, újra érvényesül? Mert akkor kétszeresen is jaj nekünk, hiszen az új kölcsön még drágább lesz, a visszafizetés még keservesebb. Új választás küszöbén (már egy hónap sincs hátra) kedves választópolgár honfitársaim elgondolkodhatnak: a szociálliberális elképzelés kizárólag elvtársi alapokra épül. Levitézlett személyeit előkaparják akár a föld alól is, mert számukra csak az a megbízható. Az új értelmiség, a felnőtt, fiatal Magyarország kiválóságai számításba sem vétetnek, szemérmetlenül folyik a kommunista visszarendeződés. Decemberben megnyilatkozhatnánk ez ügyben, hogy elég volt! Számunkra más megoldás nincs! Fábián Gyula Parlamenti napló Az Országgyűlés napirend előtti felszólalásokkal kezdte meg tegnapi munkanapját. Torgyán József kisgazda frakcióvezető bejelentette, hogy pártja kész hozzájárulni a házszabály bizonyos rendelkezéseinek egyszeri felfüggesztéséhez, ha a jövő évi költségvetés idei elfogadásához ez a lépés szükséges. Ez azonban nem változtat a tényen, hogy a frakció tagjai a végszavazáskor a nem gombot fogják megnyomni. Pokomi Zoltán, a Fidesz frakcióvezető-helyettese Horn Gyula múlt pénteki karcagi beszédére reagált. Emlékeztetett arra, hogy a kormányfő beszéde a pedagógusok egy részének elbocsátását és egyes iskolák összevonását vetítette előre. Jánosi György, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára válaszában leszögezte, hogy a pedagógusok követeléseinek teljesítése nem a tárcán múlik. Jánosi ezután cáfolta, hogy a kormányzat a pedagógusok egy részének elbocsátására készülne, hiszen erre csak az intézmény- fenntartóknak, vagyis az ön- kormányzatoknak van módja. Kuncze Gábor pénztárcájának titka Koholmány a dupla fizetésről Az MSZP és az SZDSZ vezetői a Koalíciós Egyeztető Tanács tegnapi ülésén egyetértettek: az ellenzéki pártoknak az elmúlt napokban tett kijelentései reményt adnak arra, hogy a ’95-ös költségvetést még az idén el tudja fogadni a T. Ház. Ezt a KÉT ülését követő sajtótájékoztatón közölték a kormánypárti frakciók vezetői, akik arról is tájékoztattak, hogy már ezen a héten elkezdődik a szocialisták és a szabaddemokraták költségvetési munkacsoportjainak egyeztetése a büdzsé tervezetéről, hiszen jó esély van arra, hogy a T. Ház már a jövő héten elkezdje tárgyalni az előterjesztést. Szekeres Imre (MSZP) fontosnak tartotta hangsúlyozni: a kormánypártok — egyes híresztelésekkel ellentétben — fontosnak tartják a költségvetés idei elfogadását. Bár az egyeztető tanács nem tárgyalta, a sajtótájékoztatón szóba került egy hétfőn megjelent újságcikk, amelynek szerzője a Martin Scorsese „Krisztus utolsó megkísérlése” című filmjét — figyelembe véve a nagymérvű egyházi és társadalmi felháborodást — csütörtök este nem tűzi műsorra a Magyar Televízió — tájékoztatta Székely Ferenc tegnap az MTI-t. A Scorsese-film későbbi esetleges sugárzásáról még nem született döntés — tette hozzá az alelnök. A televíziós bemutatás ellen eddig Gyulay Hasznos Miklós előadása A parlamentáris demokrácia alapja egy működő parlament, több párttal, különböző nézetekkel, ahol az egyik párt — vagy néhány párt koalíciója — többségben van, amely azonban nem túlzott, nem ellenőrizhetetlen — kezdte előadását Hasznos Miklós ország- gyűlési képviselő tegnap a KDNP szabadfórumán. Mint mondta, ma Magyarországon pontosan a kormánypártoknak ez a túlzott többsége veszélyezteti leginkább a parlamentáris demokráciát. A demokráciára nézve a másik veszélyforrást abban jelölte meg, hogy az emberek az elmúlt negyven-egyné- hány év alatt elszoktak a demokráciától. Végül legnagyobb veszélyként a médiumokban jelenleg uralkodó helyzetet említette. Véleménye szerint az országban jelenleg sokkal nagyobb csalódottság van, mint az elmúlt négy évben bármikor, a sajtó azonban most mélyen hallgat. F. R. Ne dobjunk ki másfél milliárdot! Decemberi expónépszavazást (Folytatás az 1. oldalról) Másrészt a hatályos népszavazásról szóló törvény világosan kimondja, hogy annak eredménye kötelező a parlamentre nézve. Ha tehát a referendumban a többség expót akar, akkor azt meg kell rendezni. A nemzetközi szervezet visszavonhatja tőlünk a rendezés jogát, de ez még mérlegelésük kérdése. De hangsúlyozom, csak decemberben hoznak döntést. Ezért célszerű az önkormányzati választásokkal egy időben kikérni a lakosság véleményét. — A kormánypárti többség támogatására is számítanak a törvénymódosítás elfogadásában ? — Tekintettel arra, hogy a kormány politikai okokból mondta le a világkiállítást, nem látok arra esélyt, hogy a koalíciós pártok képviselői támogassák indítványunkat. Ebben az esetben viszont rá kívánok mutatni egy ellentmondásra: ugyanis a kormánypártok megnyilatkozásaikban előszeretettel hivatkoznak az olcsó áram, az olcsó közigazgatás megvalósításának szándékára. Ha ez így van, akkor miért kívánnak az adófizető polgárok zsebéből másfél milliárd forintot kivenni? Márpedig, ha jövő évre tesz- szük át az időpontot, akkor az történik, ismételten ellentétbe kerülnek meghirdetett programjukkal. Emlékeztetek arra, hogy az önkormányzati törvény módosítása, nevezetesen, hogy egyfordulósra tették, éppen az olcsóságot szolgálta. Minden bizonnyal lenne más helye ennek a másfél milliárd forintnak... Németh Zsolt költségvetési törvény tervezetéből azt olvasta ki, hogy jövőre duplájára emelkedik a miniszterelnök és a miniszterek fizetésére szánt összeg, újabb koalíciós miniszterelnök-helyettes kinevezése is várható, és jelentősen nő a képviselők fizetése. Pető Iván szerint az írás alkalmas arra, hogy lejárassa az egész parlament tekintélyét. Koholmánynak nevezte, hogy a miniszterek fizetése a duplájára emelkedne, mint ahogy az sem igaz, hogy újabb koalíciós miniszterelnök-helyettes kinevezését fontolgatnák. A képviselők fizetését 1991 vége óta nem emelték. A törvények értelmében jövő évtől hozzávetőleg 20 százalékkal valóban emelkedne a miniszterek fizetése, amelynek alapján a honatyák járandóságát is kiszámítják. A képviselők nincsenek azonban kivételezett helyzetben, mivel az emelés érinti az egész köz- igazgatási apparátust. Pető Iván ezután — a koalíciós miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter felhatalmazása alapján — megismertette az újságírókkal Kuncze Gábor pénztárcájának titkait. Kuncze Gábor a koalíciós posztért pénzt nem kap, belügyminiszteri fizetése bruttó 151 ezer forint, ez nettó 82 ezer forint. Képviselői illetményének felét, bruttó 28 ezer — nettó 13 ezer — forintot is kézhez veszi havonta. Mivel a belügyminiszter védett személy, be kellett költöznie Budapestre, egy állami lakásba, ennek lakbére 30 ezer forint. Saját lakását is fenn kell azonban tartania — havi 15 ezer forint —, mert előre nem lehet tudni, hogy meddig övé a bársonyszék. A minisztereket és államtitkárokat nem illeti meg a budapesti lakások bérléséhez havi fix összegű hozzájárulás, amit a honatyák megkapnak. Pető Iván utalt arra, hogy a magánszférában a fizetések már megütik a nemzetközi mércét. A magyar közigazgatást mindazonáltal tönkre lehetne tenni, ha még ennél is alacsonyabbak lennének a fizetések. Nem vetíti Scorsese filmjét az MTV A felháborodás hatására Endre szeged-csanádi megyés püspök (nyílt levelét tegnap közöltük — A szerk.), Harmati Béla evangélikus püspök, továbbá a Független Kisgazdapárt, valamint a Közakarat Egyesület és több magánszemély tiltakozott a televízió vezetésénél. Csütörtökön a Tvl-en másik filmet fognak vetíteni, amelyről később tájékoztatják a közvéleményt — közölte az alelnök. Fodor Istvánt nem jelölték Az MSZP képviselőcsoportja hétfői ülésén Szekeres Imre beszámolt arról, hogy a pártelnökség egy tartózkodó szavazat mellett a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkárává javasolja kinevezni Fodor Istvánt, aki az előző ciklusban független országgyűlési képviselőként vett részt a parlament munkájában. A frakcióvezető azt is elmondta, hogy a szavazás során ő volt a tartózkodó. Szerinte nem lehet eltekinteni attól a ténytől, hogy Fodor István néhány hónapja a Kereszténydemokrata Néppárt Pest megyei listáján indult képviselőjelöltként. Lapzártakor dr. Péter Mihály, a KDNP megyei titkára közölte szerkesztőségünkkel, hogy Fodor István nem szerepelt az országgyűlési választásokon a listán, és egyes értesülésekkel ellentétben a megyei önkormányzati listán sem került szóba a neve. Kérés az olvasókhoz Anyagi áldozathozatalra kész támogatót kerestünk november 7-i számunkban ahhoz, hogy napi tíz Pest Megyei Hírlapot juttathassunk el a Kazahsztánban éló' magyarokhoz. A november 8-i számban már közölhettük, hogy Veér Balázs solymári vállalkozó egy évre tíz példány előfizetését vállalta, s azóta még ketten jelentkeztek, hogy ők is előfizetnének távolba szakadt testvéreinknek a Pest Megyei Hírlapra. Őket és a többi nemes lelkű adakozót szeretném felkérni arra, hogy esetleg a lecsatolt országrészekben működő magyar színházaknak fizessenek elő vagy támogassanak ily módon magyar iskolákat, valamint különféle magyar szervezeteket, hiszen bár mi tudjuk, hogy Tőkés László és Tempf- li József köreiben is népszerűek vagyunk, az említett püspök urak sem kapják újságunkat, egyszerűen azért, mert anyagilag nem engedhetjük meg magunknak a tiszteletpéldányok küldését, s ha számba vesszük a politikában, a kultúrában, avagy az egyházak keretein belül munkálkodó jeles személyiségeket, akkor számos emberből álló listát kapunk, s látatlanban mondom: közülük sokan szívesen olvasnák Sándor András, Benedek István, Török Bálint, Fábián Gyula, Sugár András, Szuhay Balázs gondolatait. Most tehát arra szeretném kérni a nemes adakozásra kész olvasóinkat, hogy kérjenek tőlünk listát, amelynek alapján a rászorulók számára előfizethetnék újságunkat. Ez azért is fontos lenne, mert értesüléseink szerint a lecsatolt országrészekbe bőven jut Népszabadságból és Magyar Hírlapból, s ne felejtsük el, az ott élő magyarok ezt a televíziót és ezt a rádiót hallgatják, míg a másik oldal véleményét ritkán vehetik kézbe nyomtatott formában. Szeretnénk, ha némi egyensúly következne be, s a Pest Megyei Hírlap is ott lehetne azoknak a kezében, akik Üngváron, Kolozsváron avagy Szabadkán érdeklődnek a magyar politika iránt. Sietve hozzáteszem, hogy mindez nemcsak a politikára érvényes, hiszen gondoljanak csak arra: Erdélyben biztos kézről kézre terjedne az a szombati számunkban megjelent anyag, amely szóról szóra közvetítette Kosa Ferenc filmrendező, országgyűlési képviselő gondolatait, melyeket Szervátiusz Tibor könyvének bemutatóján ismerhettünk meg. Kérem még kedves olvasóinkat, hogy ha autóval utaznak Délvidékre, Erdélybe, Kárpátaljára vagy a Felvidékre, s vinnének abból az újságunkból, amelyet október 22-én a forradalom és szabadságharc évfordulójára adtunk ki, állunk rendelkezésükre, hiszen a remittendát visszakértük abból a célból, hogy a külföldön élő magyarokhoz is eljuttathassuk. (Vödrös)