Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-02 / 257. szám

É PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAC 1994. NOVEMBER 2., SZERDA A kérdés megint időszerű: Magyar emberek maguk? (Válasz a nemietgyalázó Objektívnek) A Pest Megyei Hírlap 1994. október 27-i számában ol­vastam Hering József cikkét „Gyűlöletkeltés a közszol­gálati tévében”címen. Idézi Bánó Andrásnak az Objek­tív adásában hallott mondatait „...a pesti utca népe kö­zönyösen szemléli a történteket, egyetlen árva, tétova mozdulatot sem tesz senki”. Cáfolnom kell e kijelentést! A Tanács körüton álltunk a járdán harmincöten-negy- venen, mikor szerencsétlen testvéreinket, öregekből és gyermekekből álló zsidócsoportot hajtottak a nyilasok. Egyetlen szem sem maradt szárazon! Testvéreim és én leléptünk a járdáról, és a géppisztolyos nyilasokra ki­abáltunk: Magyar emberek maguk?! Engedjék szaba­don ókét. — Ekkor hátulról egy kéz ragadott meg min­ket, s betuszkolt a bérház kapujába. — Nem vették ész­re, hogy az egyik ó'r maguk felé jön? Adjanak hálát Is­tennek, hogy nem vitték el önöket is. — Egy civil ruhás katolikus pap volt, ki e szavakat mondta. Szeretném Bánó András úr tudomására hozni, hogy nővérem a Bajcsy-Zsilinszky út 19.-ben két zsidó szárma­zású férfit rejtegetett. írása van róla, de soha senkinek nem mutatta. Ha nevükre kíváncsi Bánó András, szíve­sen megválaszolom. Édesanyám, testvéreim barátnői zsi­dó származásúak voltak. A Zoltán-birtok intézőjének fia, K. I. megszökött a munkaszolgálatból. A vérségi családi házunk tele volt német tisztekkel. Az udvarunkban teher­autók, a kapuban ó'r, aki behúzódott a hideg elől a kapu mögé, november vége volt. Éjfél felé kopogtatnak a háló­szobánk ablakán. A lámpa kis lángon egész éjjel égett. Az intéző fia állt ott. Kérte anyámat, könyörüljön meg rajta, mert erdőkön, szántóföldeken jött, otthon senkit nem talált. Az ablakon bemászott. Csontsovány, tetves, éhes volt. A konyhában megterítettünk, ruháit elégettük, tejjel megitattuk. Az ágyunk alatt aludt édesapám bó' ru­háiban. Másnap éjjel sikerült kijuttatni öt. Szerencsésen megérkezett Budapestre az övéihez Azóta semmit nem tudunk róluk, sem a Hercoghékról, Scvarcékról, Deá- kékról, Braunékról. Meggyászoltuk ókét! Őrzök egy képeslapot, Hercogh István cipészmester írása. Munkaszolgálatos volt. Kőrösmezőn van felad­va. Szeretném eljuttatni a Keresztény Zsidó Szervezet­nek, és a többi elhurcoltról is írni nekik, de nem tudom a címet. Azzal a kéréssel fordulok Vödrös Attila főszerkesztő úrhoz, hogy szíveskedjék erről „a nagy részvétlenség- róT’egy példányt Bánó András úrnak is eljuttatni. Igaz, szép írásait és hírlapját hálásan megköszönöm. Szerető tisztelettel: Kovács Béláné sz. Kalmár Rózsa Gödöllő, 1994. november 1. Ui.: Lázas beteg vagyok, rokkantnyugdíjas tanárnő (78 éves). Fentieket nem dicsekvésnek szánom. A médiavita vége? A legfontosabb szakmapoli­tikai kérdésekben pont ke­rült a koalíción belüli mé­diavita végére — jelentette ki Jánosi György, a kulturá­lis tárca államtitkára, MSZP-s médiaszakértő azon a tegnap délutáni saj­tótájékoztatón, amelyen Molnár Péter SZDSZ-es médiaszakértővel együtt is­mertette a rádiózásról és a televíziózásról szóló tör­vényjavaslatról aznap aláírt MSZP — SZDSZ-megálla- podást. Közölték: a két párt közös álláspontját tükröző dokumentumot — egy hat­párti zárótárgyalásra jövő szerdára szóló meghívóval együtt — eljuttatták az el­lenzéknek is. A politikusok azt is hangsúlyozták: a mé­diatörvény-javaslatot min­denképpen még ebben az évben be kell nyújtani az Országgyűlés elé. Molnár Péter egy kérdésre válaszol­va azt fejtegette: ha újabb koalíciós ellentét keletke­zik, az a miniszterelnök fe­lelőssége, s az SZDSZ szükségesnek tartja, hogy Horn Gyula nyilvánosan fejtse ki álláspontját a meg­állapodásról. Parlamenti napló — Szétverték a szövetkezeteket A törvény módosítása pótcselekvés (Folytatás az I. oldalról) Leszögezte azt is, hogy jelenleg a vasúti szállítás egészének jövője a tét. Biz­tosította a képviselőt arról, hogy a vonalakat az érintett önkormányzatok vélemé­nyének és érdekeinek figye­lembevételével fogják meg­szüntetni, egyúttal utalt ar­ra, hogy a délutáni interpel- lációs időszakban részlete­sebb választ is ad a tárca a kérdésre. A napirend előtti felszóla­lást követően az Országgyű­lés megkezdte a szövetkeze­tekről szóló törvény módosí­tásának általános vitáját. Vastagh Pál igazságügy­miniszter expozéjában le­szögezte, hogy a kormány­zat nem kérdőjelezi meg a szövetkezeti törvény kon­cepcióját, de a jogszabály bizonyos korrekciókra szo­rul. A kabinet most azért döntött a módosítás mellett, mert véleménye szerint a törvény több diszkriminatív elemet tartalmaz és nem il­leszkedik a nemzetközi szö­vetkezeti elvekhez. A törvényjavaslatot a me­zőgazdasági és a gazdasági bizottság tárgyalta, és mind­két bizottság általános vitá­ra alkalmasnak minősítette — mondták el a bizottsági előadók. Pásztohy András (MSZP) a mezőgazdasági bizottság üléséről szólva el­mondta, hogy a többség sze­rint egy új szövetkezeti tör­vényre lenne szükség, amelynek megalkotására már 1995-ben sor kerülhet. Bogárdi László (MDF) a mezőgazdasági bizottság ki­sebbségi véleményét tolmá­csolva kijelentette: a szövet­kezeti törvény módosítása csupán pótcselekvés, amely egy igen szűk csoport érde­keit szolgálja. Ezért az el­lenzéki pártok nem is fogad­ják el azt. Az általános vitá­ban Herbály Imre (MSZP) a kormányjavaslat mellett érvelt. Ezt követően Bogár­di Zoltán már pártjának vé­leményét tolmácsolva, az­zal támadta a kormányza­tot, hogy egy működéskép­telen struktúra életben tartá­sára törekszik a tervezett törvénymódosítással. Véle­ménye szerint a szövetkeze­teket békésen hagyni kelle­ne lebomlani a piac súlya alatt. A vita kétperces fel­szólalásokkal folytatódott. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymó­dosítás expozéjában Vas­tagh Pál igazságügy-minisz­ter hangsúlyozta: az előter­jesztés célja az, hogy az ál­lampolgári és kisebbségi jo­gok maradéktalanul telje­süljenek. Az alkotmányban két helyütt van szükség mó­dosításra. Egyrészt az alap­törvényben megfogalma­zott ombudsman intézmé­nyét több személyre — ál­lampolgári, kisebbségi jo­gok és adatvédelmi biztos — kell kiterjeszteni. Más­részt a kisebbségi jogok or­szággyűlési biztosát egysze- mélyűvé kell tenni a kollek­tív testület helyett. Az om- budsmantörvény azért szo­rul módosításra, hogy a há­rom országgyűlési biztos egy hivatalban működjék és a kisebbségi szervezetek intézményként léphessenek fel a jelöltállítások során. A miniszter leszögezte: a felsorolt módosítások bír­ják a kisebbségi szerveze­tek, a Kisebbségi Kerékasz­tal és a parlamenti pártok egyetértését. Fegyverek talonba Megszüntették a termelő munkát és tegnap megkezdő­dött az Army Coop Kft. Di­ósgyőri Általános Gépgyárá­nak — ismert nevén az ágyú­gyár — „lezsírozása”, kon­zerválása. Az egykor jobb napokat látott Digép e részét az elmúlt esztendőben egy magyar—orosz konzorcium vásárolta meg, de az eredmé­nyek ezek szerint nem az el­képzelések szerint alakultak. A cég vezérigazgatója, Szer­gej Maximov azt tervezi, hogy a jövő év tavaszáig szü­netelteti a termelést, tehát nincs végleges döntés a gyár bezárásáról. November 1- jén 154 dolgozó vette át fel­mondólevelét. A tulajdonos Army Coop ragaszkodik ah­hoz, hogy valamennyien le­dolgozzák felmondási idejü­ket, ami átlagosan egy hó­nap. December 15-éig azon­ban minden dolgozóra szá­mít a tulajdonos. A kapcsolatok jó irányba fejlődnek (Folytatás az 1. oldalról) Václav Havel arról be­szélt, hogy Göncz Árpád­hoz már több évre visszate­kintő baráti jó viszony fűzi. Államfőként pedig mindket­ten azt tartják feladatuknak, hogy ezt a baráti szellemet kivetítsék az államközi kap­csolatokra is. Ez legalább olyan fontos feladat, mint a különféle egyezmények megkötése, ami a végrehaj­tó intézményekre vár. Az elhangzottakat a két elnök szóvivői azzal egészí­tették ki: a kétoldalú kap­csolatok jó irányba fejlőd­nek, de a magyar megítélés szerint ennél jóval nagyobb is lehetne a két ország keres­kedelmi forgalma. Göncz Árpád javasolta, hogy az ok­tatási együttműködés fej­lesztése érdekében mielőbb találkozzanak a két ország kulturális miniszterei. Václav Havelt ünnepélyesen fogadták a Kossuth téren Szó esett a két ország EU-tagsági aspirációiról is. Ennek kapcsán Göncz Ár­pád kifejtette: a közép-euró­pai térség országai nagyjá­ból egy időben, egyszerre jutnak el az EU-tagságig. Göncz Árpád érintette a Budapesten folyó EBEÉ fe­lülvizsgálati konferencia je­lentőségét is. Kiemelte: Magyarország egy olyan magatartási kódex megfo­galmazását látná szívesen, amely mindenki számára el­fogadható, egyben kötele­ző is lenne. Göncz Árpád este díszva­csorát adott Václav Havel tiszteletére az Országház­ban. A két államfő pohárkö­szöntőt mondott. A magyar államfő utalt ar­ra, hogy az 1989—90-es rendszerváltozás után Cseh­országban és Magyarorszá­gon is megkezdődött az a fo­lyamat, amelynek közös cél­ja a jogállamiság, a demok­rácia, a piacgazdaság kiépí­tése. Ebben a folyamatban elévülhetetlen érdemei van­nak Václav Havel elnöknek —- mondotta többek között. Összeomlott a jogalkotás munkája A parlamenti jogalkotás mun­kája összeomlott, a kormány a saját maga által benyújtani tervezett törvényjavaslatok­nak mindössze 40 százalékát terjesztette eddig a T. Ház elé. A jogalkotási munkára is rányomja a bélyegét, hogy a kormány a helyhatósági vá­lasztásokig folytatja meghosz- szabbított választási kampá­nyát — így értékelte Deutsch Tamás, a Fidesz alel- nöke tegnap az országgyűlési sajtótájékoztatók sorában a kormány első 100 napjának jogalkotási tevékenységét. A kereszténydemokraták sajtótájékoztatóján Gáspár Miklós az ügyészségi szolgá­lati viszonyról szóló törvény- javaslatot bírálta. A képvise­lő elsősorban azt kifogásol­ta, hogy a javaslat érinti az alkotmányt, az ügyészség al­kotmányos helyzetét. Az al­kotmány megváltoztatásá­hoz a parlamenti pártok kon­szenzusa kellene, az említett töryény elfogadásához azon­ban elegendő egyszerű több­ség. Szilágyiné Császár Teré­zia ezután ismertette a frak­ció álláspontját az önkor­mányzati választásokhoz kapcsolódó parlamenti szü­netről: a KDNP sajnálattal látja, hogy az Országgyűlés munkatempója lassúbb, mint azt az ország érdekei megkívánnák, a hatékony parlamenti munka érdeké­ben tehát helyteleníti a rend­kívüli szünet elrendelését — a képviselőktől azonban ön­mérsékletet kér. Nem mindegy, hogy ki emel árat Bár közgazdaságot nem az ezelőtt mintegy négy esz­tendővel lezajlott taxisblokád alkalmával kezdtem tanulni, most mégis az akkor szerzett képzettsége­met veszem elő. Ezt nem csak az évforduló miatt te­szem, hanem azért, mert tegnap elég kemény benzin­áremelés történt Magyarországon. Akkor a benzin­áremelés alkalmával harsogta a sajtó, üvöltötték az alkalmi szónokok, hogy ez a benzináremelés nem egyszerűen benzináremelés, hanem ez majd begyű­rűzik a kenyér, a tej árába, de tán még a fütyülős ba­rackéba is, merthogy megdrágul a szállítás, az előál­lítás és így tovább. A mai lapokat, no meg a benzin- áremelésre fölkészítő toleráns hangvételű írásokat böngészve, ezt a fajta gazdaságpolitikai elemzést most nem találjuk meg. Lám csak, ez is mutatja, hogy természetesen nem mindegy, vajon mennyibe kerül a benzin, az meg végképp nem — legalábbis a tömegtájékoztatásban —, hogy vajon nemzeti-kon­zervatív avagy liberális-szocialista kormányzat bá­báskodásával történik-e az ármódosítás. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents