Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-02 / 257. szám
É PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAC 1994. NOVEMBER 2., SZERDA A kérdés megint időszerű: Magyar emberek maguk? (Válasz a nemietgyalázó Objektívnek) A Pest Megyei Hírlap 1994. október 27-i számában olvastam Hering József cikkét „Gyűlöletkeltés a közszolgálati tévében”címen. Idézi Bánó Andrásnak az Objektív adásában hallott mondatait „...a pesti utca népe közönyösen szemléli a történteket, egyetlen árva, tétova mozdulatot sem tesz senki”. Cáfolnom kell e kijelentést! A Tanács körüton álltunk a járdán harmincöten-negy- venen, mikor szerencsétlen testvéreinket, öregekből és gyermekekből álló zsidócsoportot hajtottak a nyilasok. Egyetlen szem sem maradt szárazon! Testvéreim és én leléptünk a járdáról, és a géppisztolyos nyilasokra kiabáltunk: Magyar emberek maguk?! Engedjék szabadon ókét. — Ekkor hátulról egy kéz ragadott meg minket, s betuszkolt a bérház kapujába. — Nem vették észre, hogy az egyik ó'r maguk felé jön? Adjanak hálát Istennek, hogy nem vitték el önöket is. — Egy civil ruhás katolikus pap volt, ki e szavakat mondta. Szeretném Bánó András úr tudomására hozni, hogy nővérem a Bajcsy-Zsilinszky út 19.-ben két zsidó származású férfit rejtegetett. írása van róla, de soha senkinek nem mutatta. Ha nevükre kíváncsi Bánó András, szívesen megválaszolom. Édesanyám, testvéreim barátnői zsidó származásúak voltak. A Zoltán-birtok intézőjének fia, K. I. megszökött a munkaszolgálatból. A vérségi családi házunk tele volt német tisztekkel. Az udvarunkban teherautók, a kapuban ó'r, aki behúzódott a hideg elől a kapu mögé, november vége volt. Éjfél felé kopogtatnak a hálószobánk ablakán. A lámpa kis lángon egész éjjel égett. Az intéző fia állt ott. Kérte anyámat, könyörüljön meg rajta, mert erdőkön, szántóföldeken jött, otthon senkit nem talált. Az ablakon bemászott. Csontsovány, tetves, éhes volt. A konyhában megterítettünk, ruháit elégettük, tejjel megitattuk. Az ágyunk alatt aludt édesapám bó' ruháiban. Másnap éjjel sikerült kijuttatni öt. Szerencsésen megérkezett Budapestre az övéihez Azóta semmit nem tudunk róluk, sem a Hercoghékról, Scvarcékról, Deá- kékról, Braunékról. Meggyászoltuk ókét! Őrzök egy képeslapot, Hercogh István cipészmester írása. Munkaszolgálatos volt. Kőrösmezőn van feladva. Szeretném eljuttatni a Keresztény Zsidó Szervezetnek, és a többi elhurcoltról is írni nekik, de nem tudom a címet. Azzal a kéréssel fordulok Vödrös Attila főszerkesztő úrhoz, hogy szíveskedjék erről „a nagy részvétlenség- róT’egy példányt Bánó András úrnak is eljuttatni. Igaz, szép írásait és hírlapját hálásan megköszönöm. Szerető tisztelettel: Kovács Béláné sz. Kalmár Rózsa Gödöllő, 1994. november 1. Ui.: Lázas beteg vagyok, rokkantnyugdíjas tanárnő (78 éves). Fentieket nem dicsekvésnek szánom. A médiavita vége? A legfontosabb szakmapolitikai kérdésekben pont került a koalíción belüli médiavita végére — jelentette ki Jánosi György, a kulturális tárca államtitkára, MSZP-s médiaszakértő azon a tegnap délutáni sajtótájékoztatón, amelyen Molnár Péter SZDSZ-es médiaszakértővel együtt ismertette a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényjavaslatról aznap aláírt MSZP — SZDSZ-megálla- podást. Közölték: a két párt közös álláspontját tükröző dokumentumot — egy hatpárti zárótárgyalásra jövő szerdára szóló meghívóval együtt — eljuttatták az ellenzéknek is. A politikusok azt is hangsúlyozták: a médiatörvény-javaslatot mindenképpen még ebben az évben be kell nyújtani az Országgyűlés elé. Molnár Péter egy kérdésre válaszolva azt fejtegette: ha újabb koalíciós ellentét keletkezik, az a miniszterelnök felelőssége, s az SZDSZ szükségesnek tartja, hogy Horn Gyula nyilvánosan fejtse ki álláspontját a megállapodásról. Parlamenti napló — Szétverték a szövetkezeteket A törvény módosítása pótcselekvés (Folytatás az I. oldalról) Leszögezte azt is, hogy jelenleg a vasúti szállítás egészének jövője a tét. Biztosította a képviselőt arról, hogy a vonalakat az érintett önkormányzatok véleményének és érdekeinek figyelembevételével fogják megszüntetni, egyúttal utalt arra, hogy a délutáni interpel- lációs időszakban részletesebb választ is ad a tárca a kérdésre. A napirend előtti felszólalást követően az Országgyűlés megkezdte a szövetkezetekről szóló törvény módosításának általános vitáját. Vastagh Pál igazságügyminiszter expozéjában leszögezte, hogy a kormányzat nem kérdőjelezi meg a szövetkezeti törvény koncepcióját, de a jogszabály bizonyos korrekciókra szorul. A kabinet most azért döntött a módosítás mellett, mert véleménye szerint a törvény több diszkriminatív elemet tartalmaz és nem illeszkedik a nemzetközi szövetkezeti elvekhez. A törvényjavaslatot a mezőgazdasági és a gazdasági bizottság tárgyalta, és mindkét bizottság általános vitára alkalmasnak minősítette — mondták el a bizottsági előadók. Pásztohy András (MSZP) a mezőgazdasági bizottság üléséről szólva elmondta, hogy a többség szerint egy új szövetkezeti törvényre lenne szükség, amelynek megalkotására már 1995-ben sor kerülhet. Bogárdi László (MDF) a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményét tolmácsolva kijelentette: a szövetkezeti törvény módosítása csupán pótcselekvés, amely egy igen szűk csoport érdekeit szolgálja. Ezért az ellenzéki pártok nem is fogadják el azt. Az általános vitában Herbály Imre (MSZP) a kormányjavaslat mellett érvelt. Ezt követően Bogárdi Zoltán már pártjának véleményét tolmácsolva, azzal támadta a kormányzatot, hogy egy működésképtelen struktúra életben tartására törekszik a tervezett törvénymódosítással. Véleménye szerint a szövetkezeteket békésen hagyni kellene lebomlani a piac súlya alatt. A vita kétperces felszólalásokkal folytatódott. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás expozéjában Vastagh Pál igazságügy-miniszter hangsúlyozta: az előterjesztés célja az, hogy az állampolgári és kisebbségi jogok maradéktalanul teljesüljenek. Az alkotmányban két helyütt van szükség módosításra. Egyrészt az alaptörvényben megfogalmazott ombudsman intézményét több személyre — állampolgári, kisebbségi jogok és adatvédelmi biztos — kell kiterjeszteni. Másrészt a kisebbségi jogok országgyűlési biztosát egysze- mélyűvé kell tenni a kollektív testület helyett. Az om- budsmantörvény azért szorul módosításra, hogy a három országgyűlési biztos egy hivatalban működjék és a kisebbségi szervezetek intézményként léphessenek fel a jelöltállítások során. A miniszter leszögezte: a felsorolt módosítások bírják a kisebbségi szervezetek, a Kisebbségi Kerékasztal és a parlamenti pártok egyetértését. Fegyverek talonba Megszüntették a termelő munkát és tegnap megkezdődött az Army Coop Kft. Diósgyőri Általános Gépgyárának — ismert nevén az ágyúgyár — „lezsírozása”, konzerválása. Az egykor jobb napokat látott Digép e részét az elmúlt esztendőben egy magyar—orosz konzorcium vásárolta meg, de az eredmények ezek szerint nem az elképzelések szerint alakultak. A cég vezérigazgatója, Szergej Maximov azt tervezi, hogy a jövő év tavaszáig szünetelteti a termelést, tehát nincs végleges döntés a gyár bezárásáról. November 1- jén 154 dolgozó vette át felmondólevelét. A tulajdonos Army Coop ragaszkodik ahhoz, hogy valamennyien ledolgozzák felmondási idejüket, ami átlagosan egy hónap. December 15-éig azonban minden dolgozóra számít a tulajdonos. A kapcsolatok jó irányba fejlődnek (Folytatás az 1. oldalról) Václav Havel arról beszélt, hogy Göncz Árpádhoz már több évre visszatekintő baráti jó viszony fűzi. Államfőként pedig mindketten azt tartják feladatuknak, hogy ezt a baráti szellemet kivetítsék az államközi kapcsolatokra is. Ez legalább olyan fontos feladat, mint a különféle egyezmények megkötése, ami a végrehajtó intézményekre vár. Az elhangzottakat a két elnök szóvivői azzal egészítették ki: a kétoldalú kapcsolatok jó irányba fejlődnek, de a magyar megítélés szerint ennél jóval nagyobb is lehetne a két ország kereskedelmi forgalma. Göncz Árpád javasolta, hogy az oktatási együttműködés fejlesztése érdekében mielőbb találkozzanak a két ország kulturális miniszterei. Václav Havelt ünnepélyesen fogadták a Kossuth téren Szó esett a két ország EU-tagsági aspirációiról is. Ennek kapcsán Göncz Árpád kifejtette: a közép-európai térség országai nagyjából egy időben, egyszerre jutnak el az EU-tagságig. Göncz Árpád érintette a Budapesten folyó EBEÉ felülvizsgálati konferencia jelentőségét is. Kiemelte: Magyarország egy olyan magatartási kódex megfogalmazását látná szívesen, amely mindenki számára elfogadható, egyben kötelező is lenne. Göncz Árpád este díszvacsorát adott Václav Havel tiszteletére az Országházban. A két államfő pohárköszöntőt mondott. A magyar államfő utalt arra, hogy az 1989—90-es rendszerváltozás után Csehországban és Magyarországon is megkezdődött az a folyamat, amelynek közös célja a jogállamiság, a demokrácia, a piacgazdaság kiépítése. Ebben a folyamatban elévülhetetlen érdemei vannak Václav Havel elnöknek —- mondotta többek között. Összeomlott a jogalkotás munkája A parlamenti jogalkotás munkája összeomlott, a kormány a saját maga által benyújtani tervezett törvényjavaslatoknak mindössze 40 százalékát terjesztette eddig a T. Ház elé. A jogalkotási munkára is rányomja a bélyegét, hogy a kormány a helyhatósági választásokig folytatja meghosz- szabbított választási kampányát — így értékelte Deutsch Tamás, a Fidesz alel- nöke tegnap az országgyűlési sajtótájékoztatók sorában a kormány első 100 napjának jogalkotási tevékenységét. A kereszténydemokraták sajtótájékoztatóján Gáspár Miklós az ügyészségi szolgálati viszonyról szóló törvény- javaslatot bírálta. A képviselő elsősorban azt kifogásolta, hogy a javaslat érinti az alkotmányt, az ügyészség alkotmányos helyzetét. Az alkotmány megváltoztatásához a parlamenti pártok konszenzusa kellene, az említett töryény elfogadásához azonban elegendő egyszerű többség. Szilágyiné Császár Terézia ezután ismertette a frakció álláspontját az önkormányzati választásokhoz kapcsolódó parlamenti szünetről: a KDNP sajnálattal látja, hogy az Országgyűlés munkatempója lassúbb, mint azt az ország érdekei megkívánnák, a hatékony parlamenti munka érdekében tehát helyteleníti a rendkívüli szünet elrendelését — a képviselőktől azonban önmérsékletet kér. Nem mindegy, hogy ki emel árat Bár közgazdaságot nem az ezelőtt mintegy négy esztendővel lezajlott taxisblokád alkalmával kezdtem tanulni, most mégis az akkor szerzett képzettségemet veszem elő. Ezt nem csak az évforduló miatt teszem, hanem azért, mert tegnap elég kemény benzináremelés történt Magyarországon. Akkor a benzináremelés alkalmával harsogta a sajtó, üvöltötték az alkalmi szónokok, hogy ez a benzináremelés nem egyszerűen benzináremelés, hanem ez majd begyűrűzik a kenyér, a tej árába, de tán még a fütyülős barackéba is, merthogy megdrágul a szállítás, az előállítás és így tovább. A mai lapokat, no meg a benzin- áremelésre fölkészítő toleráns hangvételű írásokat böngészve, ezt a fajta gazdaságpolitikai elemzést most nem találjuk meg. Lám csak, ez is mutatja, hogy természetesen nem mindegy, vajon mennyibe kerül a benzin, az meg végképp nem — legalábbis a tömegtájékoztatásban —, hogy vajon nemzeti-konzervatív avagy liberális-szocialista kormányzat bábáskodásával történik-e az ármódosítás. (Vödrös)
