Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-14 / 267. szám

XXXVIII. ÉVFOLYAM, 267. SZÁM Ára: 17,50 forint 1994. NOVEMBER 14., HÉTFŐ PEST MEGYEI Nullamegoldás A Közakarat Egyesület szombaton tartotta éves közgyű­lését Budapesten, a József Attila Gimnázium színházter­mében, ahová előadásra hívták Nahlik Gábort és Pálfy G. Istvánt. A televízió volt alelnöke betegsége miatt ugyan távol­maradt, de előadásának szövegét felolvasták, így a né­pes hallgatóság megismerkedhetett azokkal a gondola­tokkal, amelyekre ez idáig rajtuk kívül egyetlen szerve­zet, intézmény sem volt kíváncsi, holott ma egyre töb­ben hiányolják azt a fajta közszolgálatiságot, amely a Nahlik Gábor által vezetett televíziót jellemezte. Azt a te­levíziót, amely egyaránt szolgálta a nemzetet és a nemze­tiségeket, s amely rehabilitálta a nemzeti jelképeket. A törvénytiszteletről, a közszolgálatiság alapvető' követel­ményeiről szólt ez az előadás. Arról, hogy a neoliberáli­sok, a neobalosok által a választások előtt sokat szidott, sokszor bírált televízióban igenis súlyt helyeztek a törvé­nyességre. Súlyt helyeztek arra, hogy a különféle esemé­nyekről — lett légyen az politikai, kulturális, oktatási, egyházi vagy sportesemény — egyaránt pártatlanul, az esélyegyenlőség tiszteletben tartásával tájékoztassanak. „Még értelmiségi körökben is úgy vélik, hogy a sajtó állapotaink tekintetében a nyolcvanas évek végéhez zu­hantunk vissza. Ez nem egészen így van... Akkor tud­ták, hogy a soknak oda kell adni a keveset, a kevésnek pedig a sokat, de azt, hogy az értelmiségnek egy bizo­nyos részét nullára írják le, hogy szellemi nullamegoldá­sokat alkalmazzanak, ilyenre a ’94-es és a ’90-es válasz­tásokat megelőző időszakokban nem volt példa. Ide jutot­tunk mára. Kérem, gondoljanak a huszadik század ma­gyar történelmére, hogy mikor történt ilyesmi utoljára. Egy borzalmas évszám fog az eszükbe jutni...”— hall­hattuk Pálfy G. Istvántól, a másik meghívott előadótól. Igen, ide jutottunk. Magyarországon ma, az új de­mokrácia ötödik esztendejében az előadótermek falai közé szorulnak azok a gondolatok, amelyeknek közvetí­tésére már alig akad csatorna az elektronikus sajtóban. A magyar állampolgárok nagy közössége szolgaként kénytelen tűrni mindazt, amivel a régi-új klikkek kép­ben és hangban naponta „megajándékozzák”. Ma ez je­lenti a legújabb demokrácia közszolgálatiságát. Bánó Attila Sós János független polgármesterjelölt Nem száműzte magát végleg Négyévi távoliét után a közélettől, nem ott kívá- Jü nőm folytatni — amennyiben a választópolgárok »VT/ bizalmat szavaznának nekem —, ahol 1990-ben tanácselnökként abbahagytam. Igen sokan ösztö­nöztek, vállaljam a megmérettetést. Különben nem lett volna bátorságom, hogy nekivágjak a küzdelmeknek — jelentette ki pénteken Sós János független polgármester­jelölt a ceglédi kaszinóban megtartott sajtótájékoztatón. Az ötvenegy esztendős as­piráns azzal folytatta, annyi információval bír, mint bár­melyik ceglédi polgár. Egy­kori tapasztalatai és mások elvárásai alapján formálta le­endő programját. Aminek két fontos eleme van: az in­tézmények zavartalan mű­ködtetése, valamint a telepü­lés fejlesztése. Lényeges len­ne az elhanyagolt területek — Malomtószél, Világszél, Csikosszél — zöldövezesíté- se, parkosítása is. A polgármesterjelölt emlékezett arra, hogy a rendszerváltozás idején az új politikai erők kioktat­ták a termálfürdővel kap­csolatos elképzeléseiért. Azt mondták: a tervek nagyratörőek és felelőtle­nek. Az ügy megfeneklett az elmúlt négy évben. Sós János megjegyezte, ha megválasztanák, felpörget­né a termálprogramot. (Folytatás a 4. oldalon) Döntetlen a battai rangadón (15. oldal) A nép dala életet hirdet Iskola és dalkultúra A vácegresi asszonykórus szlovák népdalokat énekelt A megőrzés, de az újat terem­tés szándékával is létrejött együtteseket láthattunk szom­baton a Pest Megyei Népmű­vészeti Egyesület és a vác- szentlászlói Arany János Mű­velődési Ház szervezte Pest megyei népdalkörök és szólis­ták találkozóján. A népi ha­gyományokba beleszületők, azt természetesen átélők, folytatók, továbbadok mel­Balázs Gusztáv felvétele lett a művelődési ház színpa­dára léptek olyan csoportok, melyek mint közösségterem­tő erőre találtak rá a népdal­ra, a közös éneklésre. (Folytatás a 7. oldalon) Legyen a zene mindenkié, hogy népem hangja hallható­vá váljék — e Kodály-idézet- tel nyitotta meg a dal és az éneklés ünnepét, az iskolá­sok körzeti népzenei verse­nyét Lukács Istvánná, a felső- gödi Németh László Általá­nos Iskola igazgatója. Szombaton százharminc­egy dalos kedvű fiú és leány gyűlt össze, hogy nemes ve­télkedésben mérettessék meg zenei fölkészültségük, hang­juk érettsége, előadókészsé­gük. Legjobbjaik továbbjutot­tak a megyei döntőbe, de el­sősorban az együttlét, a kö­zös éneklés, a barátságkötés a legfőbb. A résztvevők (fó­ti, váci, kosdi, dunakeszi, püspökhatvani, acsai, sződli- geti, bemecebaráti, verőcei, Őrbottyáni, gödi iskolások) mindenesetre jelentős élmény­nyel gazdagodhattak. (Folytatás a 7. oldalon) Hevesen tiltakoztak az ürömi üzem ellenzői Az influenzától sem félnek ennyire Transzparensekkel felsze­relt tüntetők több száz fős csoportja gyűlt össze szom­bat délelőtt Pilisborosjenő és Üröm határában. Az elké­szülte után influenza elleni vakcinát termelő üzem épí­tése miatt tiltakoztak. Az új üzem — amelynek a falai már állnak — a környezet­védő aktivisták elmondása szerint, közvetlenül a víz­műbázis mellé épült, s a két falu lakóinak egy része sze­rint a gyártás során keletke­ző veszélyes hulladék káro­síthatná az egészséges ivóvi­zet. Emelett a vakcinagyár­tásnál keletkező bűzös anya­gok kerülnének a levegőbe. A tüntetők szónokai sze­rint, az építési engedélyt a lakosság véleményének ki­kérése nélkül adták ki, s több szabálytalanság is bele­került a szerződésbe. (Folytatás az 5. oldalon) Végső esetben helyi népszavazást kezdeményeznek az influenza elleni vakcinát ter­melő üzem miatt tüntető polgárok Krekács Róbert felvétele A nemzetnek sosincs szüksége bűnbakra (12. oldal) A pufajkától a díszmagyarig Balaskó Jenő írása (2. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents