Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-02 / 257. szám

2j5 0119 MEGYEI HÍRLAP XXXVIII. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM Ára Telemagazinnal: 25,50 forint 1994. NOVEMBER 2., SZERDA Miként fest Magyar emberek Püspökhatvanban is a szocionista « ► maguk? „kiapadt a Panoráma? (Válasz a nemzetgyalázó bolsevista csecs” Objektívnek) (14. oldal) (2. oldal) (3. oldal) Václav Havel Szép hagyományt élesztettek újjá Őszirózsák ideje Hát itt az őszirózsák ideje! Siratjuk halottainkat és sirathat­juk — magunkat. Országnyi temetőben botorkálunk szeret­teink sírjához Vajon milyen mély a gyász most bennünk? Alig egy éve nagy halottat temettünk. Még a ricsajosak is elhalkultak, nem csupán a kegyelet okán, hanem mert érez­ték: ezzel a temetéssel valami visszavonhatatlanul véget ért. Egy reményektől duzzadó korszak, amely történeti időben csupán pillanat, jelentőségében mégis történelmi. Szerette­ink mellett emlékezzünk rá is, első' szabadon választott mi­niszterelnökünkre. hazánkban Václav Havel, a Cseh Köztár­saság elnöke tegnap délelőtt kétnapos hivatalos látogatás­ra Magyarországra érkezett. A cseh államfő Göncz Árpád köztársasági elnök meghívá­sának tesz eleget. Václav Havelt ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással fogadták a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren. Ezután a vendég és a vendéglátó szűkkörű megbeszélésre ült le a Parla­mentben. A cseh—magyar kapcsola­tokat még akkor sem tehet­nénk formálissá, ha akarnánk — méltatta a két ország együttműködését Göncz Ár­pád köztársasági elnök, mi­után tegnap több mint egy­órás megbeszélést folytatott Václav Havellel. A megbeszélést követően Göncz Árpád újságíróknak elmondta: mind magyar, mind cseh részről szívesen látnák a gazdasági együttmű­ködés erősödését, és Václav Havellel együtt igen fontos­nak tartják a kulturális kap­csolatok szorosabbra fűzé­sét, például az egyetemi ok­tatást illetően. (Folytatás a 3. oldalon) Mindenkiért egy-egy gyertya égjen A kegyelet koszorúit helyezték el a dombormű alatt Több százan rótták le kegyeletüket a hősi halált halt katonák emléke előtt tegnap a Hadtörténeti Múzeumban. Az intézmény ezzel felújította jogelődjé­nek, a Magyar Királyi Hadimúzeum pél­damutató hagyományát. A hadimúzeum megalapításától, 1918-tól egyik legfon­tosabb feladatának tekintette a kegyele­ti tevékenységet. Először 1935-ben, et­től kezdve pedig 1943-ig évente rend­szeresen a múzeum előterében halottak napján emlékfalat állítottak a hősi ha­lott katonáknak. Ezt a tradíciót idén új­jáélesztették. „Mindenkiért egy-egy gyertya égjen.” Ez alkalommal a múze­um díszudvarán bárki gyertyát gyújtha­tott a hősi halottak emlékére, így ez az idős asszony is. Felújították a Csíksomlyói passiót Ezekben a napokban a Várszínház együttese a felújított Csíksomlyói passiót játssza — Kerényi Imre rendezésében. Jézust Rékasi Károly alakítja (képünkön középen), koreográfus Novák Ferenc Krekács Róbert felvételei Parlamenti napló Torgyán József napirend előt­ti felszólalásával kezdte meg munkanapját tegnap reggel az Országgyűlés. A kisgazdapárt frakcióvezetője igen sérelmes­nek tartotta, hogy a kormány jövőre vasútvonalakat kíván megszüntetni az ország legel­maradottabb keleti térségei­ben. A képviselő szerint ezzel az intézkedéssel teljesen ma­gukra maradnak az amúgy is hátrányos helyzetben lévő, el­szegényedett települések. A kisgazda politikus az említett régió országgyűlési képviselő­it közös cselekvésre szólította fel. — A kormányzat az előző kabinet mulasztásait igyek­szik orvosolni a MÁV ügyé­ben — hangsúlyozta Torgyán Józsefnek adott válaszában Kovács Kálmán, a Közlekedé­si, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium politikai államtitká­ra' (Folytatás a 3. oldalon) Mindnyájunknak megvannak a saját halottai. Nagyma­mák, nagyapák, édesanyák, édesapák, testvérek, mindenné- mü ágbogú rokonok, s a legfájdalmasabb: lányok-ftak, ba­rátok, de ne feledkezzünk el az emberkoptató béke magyar- szívü halottairól sem. Illyés Gyuláról, Nagy Lászlóról, Kor­mos Istvánról, Pilinszky Jánosról, Vas Istvánról, Ratkó Jó­zsefről, Latinovits Zoltánról, Huszárik Zoltánról, és a sor sajnos nem teljes. De ne feledkezzünk meg '56-os forradal­munk és szabadságharcunk hősi halottairól, a sortüzek ár­tatlan s a kegyetlen megtorlás áldozatairól se. A Rákosi ve­zényelte hajtóvadászat véráldozatairól. Hajtsunk fejet a má­sodik és az első' világháború százezreinek emléke előtt is. Miként nem feledkezhetünk meg a koncentrációs táborok­ban elpusztultakról sem. A halottak napja az emlékezés napja. És a megbékélésé. De nem a feledésé! Ne gyűlölködjünk, hiszen a gyilkosok helye nem a hősök és mártírok között van. Hanem a pokol­ban. Ez viszont már Isten dolga. A miénk még csak annyi: higgyük, ha eljön az idő", feltámadunk. De az az idő' nem az őszirózsák ideje lesz! Banos János A németség önszerveződése Az önkormányzati választá­sok keretében december 11-én először Magyarországon ki­sebbségi önkormányzatok is alakulhatnak azokon a telepü­léseken, ahol — minimálisan 5 ember kezdeményezése alap­ján — október 17-ig bejelentet­ték ezzel kapcsolatos igényü­ket a helyi kisebbségek, és a választások napján sikerrel szerepelnek a jelölt személyek. A Pest megyei német nem­zetiség kisebbségi önkormány­zat-alakításának jelenlegi állá­sáról kérdeztük Kerner Feren­cet, a Magyarországi Németek Budapesti Regionális Irodájá­nak vezetőjét. — A megyében szinte minde­nütt, ahol jelentősebb német ki­sebbség él, történt efféle kez­deményezés — mondotta Ker­ner Ferenc —, így olyan helye­ken is, ahol eleddig a német­ség még az önszerveződés szintjére sem jutott el, mint például Érden vagy Pomázon. Húsz községből, illetve város­ból jelentkeztek ilyen igény­nyel, az említetteken kívül Bu­daörsről, Dunaharasztiból, Pi- lisvörösvárról, Visegrádról. A kisebbségi önkormányzat tevé­kenységi köreit tekintve helyi, legitim érdek- és kultúr-képvi- seleti szerv lesz, ahová biza­lommal fordulhatnak minden­napos gondjaikkal a kisebbség­hez tartozó egyének és kulturá­lis csoportok. (Folytatás a 4. oldalon) Európai változásokhoz európai parlamentet! Horváth Lajos, történész, le­véltáros, veresegyházi lakos nem tudott belenyugodni ab­ba, hogy az addig feltárt régé­szeti leletek és levéltári ada­tok alapján szülőfaluja „csak" néhány száz éves. Sőt fiata­labb valamennyi környező te­lepülésnél. Ezért néhány barát­jával összebeszélt, s egy vasár­nap, ki-ki ásót-csákányt ragad­va, elmentek a falu határába. Kezdeményezésük eredmény­nyel zárult: kiderült, hogy Ve­resegyház is, a szomszédos te­lepülésekhez hasonlóan, ezer­éves. Horváth Lajos tehát egy makacs, kitartó ember. Ugyan­ez a szívóssága, ügyszeretete jellemzi eddigi pályafutását. A napokban az Országgyűlés Levéltárában beszélgettünk... — Korábbi munkahelyem­ről, a Pest Megyei Levéltárból nagy várakozással érkeztem ide, a Parlamentbe, három év­vel ezelőtt. Lelkesedésemet némiképpen lehűtötte az, amit érkezésemkor a helyszínen ta­pasztaltam: hiányos volt az iratkezelés, s teljesen feldolgo­zatlan a Ház levéltári anyaga. Azzal a szent elhatározással fogtam bele a munkába, hogy a demokratikus rendszerváltás után meghirdetett európai par­lamenthez egy hasonlóan euró­pai (színvonalú) levéltárat te­remtek meg. (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents