Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-11 / 265. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZÜKEBB HAZÁNK 1994., NOVEMBER 11., PÉNTEK 5 A polgármester bizakodó Jövőre gázzal füthetnek Galgagyörkön is Alig ültem le beszélgetni a galgagyörki polgármesterrel, Matejcsok Jánossal, a szó máris a gázbevezetésre terelődött. Ezen persze nem szabad csodálkozni, hiszen az évek óta vajúdó ügy éppen ezekben a napokban mozdul ki a holtpontról. De nem csupán Galgagyörkön, hanem hat másik településen, Kosdon, Rá- don, Pencen, Csőváron, Ácsán és Püspökhatvanban is. De miért kellett évekig várni az említett falvakban arra, amin sok más település már régen túl van? — kérdeztem a polgármestert. — Két fő okot említhetek — hangzott a válasz. — Az egyik az az, hogy évekig úgy gondoltuk: a gázprogramot a hét településnek együtt kell megoldania. A másik ok Galga- györk örökölt gondjaiban keresendő. — Amelyeknek a megoldása fontosabb volt, mint a gáz bevezetése? — Pontosan így van. Galgagyörk közigazgatását 1976-ban két másik településével, Püspökhatvannal és Csővárral együtt Ácsára vonták össze. Az egyik szomorú következmény: hamarosan megkezdték az iskolánk sorvasztását, a felső tagozatunk Ácsára telepítését. Volt, amikor teherautóval szállították a tanulókat... A galgagyörki tantermeket pedig időközben átalakították. Mivel az újonnan alakult önkormányzat az egyik legfontosabb feladatának a felső tagozat visz- szatelepítését tartotta, új tantermeket kellett építtetnünk. Mert ha egy faluban nincs iskola, az előbb- utóbb ki fog halni. Ugyanilyen megfontolásból helyeztük előtérbe az óvoda tetőszerkezetének a megjavítását is. De nem várathatott tovább magára az orvosi rendelő átépítése sem. Nem beszélve arról, hogy a vezetékes ivóvizünk vas- és mangántartalma 10-12- szerese volt a megengedettnek. Ez ellen is tennünk kellett. Fontos a gáz faluba vezetése, ám azt hiszem, mindenki beláthatja, hogy az említett gondok megoldása még fontosabb. — Mostanra azonban már erre is sor kerülhetett. .. — Nem most, már két évvel ezelőtt tárgyalt a hét említett község arról a tervről, amelyet az acsaiak készíttettek még 1990 előtt. Ennek alapján kezdtünk el gondolkodni azon, hogy miként is lehetne a nagyközépnyomású vezetéket a hét faluba elvezetni. Hamarosan rájöttünk azonban, hogy sehogy. — Merthogy? — A terv készítésekor két megoldás jöhetett volna szóba. Az egyik szerint Püspökszilágy felől építették volna tovább a vezetéket, a másik szerint Hatvan felől. Időközben azonban mind a két vezeték elkészült, s mindkettő olyan átmérővel, amelyen számunkra már nem tudnak gázt vezetni. Illetve tudnának, de csak olyan drága műszaki megoldással, amelynek a költségeit viszont nem tudjuk állni. Ez az út tehát lezárult. — Milyen új megoldásra gondoltak? — Arra gondoltunk, hogy a Kösd és a Vác között lévő fővezetékről építtessünk leágazást a hét faluba. — Ez ésszerűnek tűnik... — Annak tűnik, ám nem tudtunk megegyezni a költségek elosztásában. Az általános gyakorlat ugyanis az, hogy a vezetéképítés költségeit a felhasználás arányában viselik a községek. Ez ellen azonban például a háromezres lélekszámú — tehát nyilvánvalóan a legnagyobb fogyasztású — kos- diak azzal érveltek, hogy miért fizessenek ők többet a vezetéképítésért, mint mondjuk mi, amikor ők a fővezeték mellett laknak, mi pedig 30 kilométerre. — Ezek után vált szét a hét település útja... — Majd’ egy esztendeig vitatkoztunk a kérdésről — eredménytelenül... A megoldást végül a közeli Nógrád megyei települések gázprogramja hozta. Arrafelé ugyanis mostanában építik a vezetékeket. Megegyeztünk velük arról, hogy nagyobb átmérőjű vezetékeket fektessenek le, olyanokat, amelyek a mi igényeinket is ki tudják majd elégíteni. Az ehhez szükséges engedélyekről éppen ezekben a napokban tárgyalunk. — Így azonban hosz- szabb gázvezetékre lesz szükség... — Az igaz, hogy Nógrád- sáp és Ácsa között le kell fektetnünk egy 10 kilométeres vezetéket, viszont Penc és Csővár között megtakarítunk nyolc kilométert. Mert végül is úgy egyezett meg a hét község, hogy Kösd, Rád és Penc külön építtet egy átadót a közelükben lévő fővezetékről, a másik négy település pedig az említett módon kapja a gázt Nógrád megyéből. — Mikor? — Reményeink szerint tavasszal megkezdődik a vezeték építése Nógrádsáp felől, s ha minden a tervek szerint alakul, akkor a következő idényben már gázzal fűthetnek a galgagyörki- ek is. Hardi Péter Persona non grata Tápiószelén Gazdálkodás kontra politika Faragó Sándorról mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy lusta ember. Élete során próbálkozott már mindennel, de valahogy nem volt szerencséje. Egykor vendéglátóipari szakközépiskolát végzett, majd rendőriskolát, részt vett a rendszerváltást megelőző politikában — ő alapította és szervezte Tápiószele első független lapját —, aztán, amikor kiderült, hogy a község nem őt akaija polgármesternek, belevágott a kertészkedésbe. 1991 őszén jártam nála utoljára, akkor már állt egy fóliasátor, negyven süldő visított az ólakban, úgy tűnt, Sanyi talajt fogott, nem süllyed el a mély vízben. Nemrég hírét vettem, barátunk újra készül, indul a választásokon. — Jó, jó, de mi lesz a gazdasággal? — kérdeztem tőle, amikor meglátogattam. Most csend van az udvaron, a sertésólak üresek. Viszont az egyik fóliasátorban még most, az ősz közepén is rengeteg szebbnél szebb paradicsom piroslik. A politizálást egyelőre szögre akasztjuk, s a kis gazdaság gondjairól beszélgetünk. Faragó Sanyi szűk egy hektár földet művel, ebbel ezer négyszögöl a két fóliasátor, a többi szabadföldi kertészet. Ez utóbbiban amerikai tüskés uborkát, holland paradicsomot és kétféle magyar paprikát termel, fehér hibridet és erős hegyeset. Ami a tiszta nyereséget illeti, Sanyi nincs elragadtatva. Az uborkát megtizedelte az aszály, hiába öntözött — csepegtetős módszerrel —, a levegő páratartalma nem érte el a Levina által igényelt páramennyiséget. Paradicsomból, paprikából akkor volt a legtöbb, amikor a nagykátai piacon amúgy is nagy volt a kínálat. Ahhoz viszont keveset szüretelt, hogy nap mint nap felutazzon vele Pestre. Ezen a ponton értünk el a számomra kézenfekvő kérdéshez. — Tudtommal Szelén van gazdakör. Miért nem fogtok össze? Egyik nap te viszed a másokét, holnap más viszi a tiedet. Ekkor derült ki, hogy Sanyi barátom nem tagja a gazdakörnek. — Utólag szereztem tudomást az alakulásáról, én nem lettem meghíva, felkérve a tagságra. Őszintén szólva még azt sem tudom, vajon ez, a szó szerint törpegazdaság feljogosít-e a tagságra... A továbbiakban azt is megtudom, miért nem hívták meg Faragót az alakulógyűlésre. Mert már eleve el volt döntve, hogy Majoros Tibor, a polgármester lesz az elnök. Akiről köztudott, hogy ádáz politikai ellenfele Sándornak. Következésképp nem lehet tőle elvárni, hogy egy tálból cseresznyézzen egy versenytárssal, aki nagyon is esélyes, hogy most, 1994-ben több voksot szerez a választásokon. A fenti eset tipikus: mivel jár, milyen következményeket von maga után, ha a gazdák politizálnak. Ha pártokba, érdekklikkekbe tömörülve nem egymásért, hanem egymás ellen harcolnak. Mellesleg — s talán nem ártana utólag módosításként belefoglalni a gazdakörök működési szabályzatába — aligha etikus polgári önszervezkedés élére a község első emberét állítani elnöknek. Aki a rend és hatalom helyi megtestesítője, nem mentes a politikától, akiről dőre dolog lenne feltételezni, hogy tárt karokkal fogadja ellenfeleit gazdakörelnöki minőségében. A gazdálkodás és politika nem fér meg egymás mellett. Az viszont igaz, a gazdálkodást, illetve annak sikereit vagy kudarcait jól fel lehet használni egy választási kampányban. Ezt teszik most egyesek Faragó Sándorral, a helyi lapban — melyre már rég rátette a kezét a polgár- mesteri hivatal — arról cikkeznek, vajon milyen polgár- mester lehet egy olyan gazdából, aki még a gazdaságával sem volt képes megbirkózni. Arról nem esett szó a cikkben, hogy Faragó miért persona non grata — nem kívánt személy — a helyi gazdakörben. Melynek egyik, sőt fő feladata, segíteni, támogatni a gyengébbet. Az már csupán magánvélemény: attól még lehet valaki nagyon jó polgármester, mert az uborkáját nem tudta jó áron eladni Nagykátán... (matula) Összefogás Pest megye több településén állapodtak meg pártok és különböző civil szervezeték az önkormányzati választásokon való sikeresebb szereplés, reményében. Piliscsabán a FKGP, a Fidesz, a KDNP, az MDF és a Piliscsabai Fiatalok Egyesülete kötött választási szövetséget közös képviselőjelöltek indítására, polgármesterjelöltjük: Kasza Péter, aki jelenleg is polgármester. Sziget- szentmiklóson az FKGP, a KDNP és az MDF indít közösen jelölteket. Közös polgármesterjelöltjük: dr. Kécza György. Érden az FKGP, a KDNP és az MDF mellé további három civil szerveződés is felsorakozott. így megítélésük szerint széles társadalmi összefogással választották ki közös polgármester-jelöltjüket, Szabó Lajos személyében. Csődbe ment a kivitelező' Újra elindult az építkezés * Még 1992-ben történt: Vác város önkormányzata elhatározta, hogy amennyiben akad építtető, úgy —— újabb, ötödik szint felhúzásával lehetőséget ad nyolc új lakás kialakítására a Szent István tér 4. alatt lévő bérház tetején. Nos, építtetőt, pontosabban építtető- ket, ha nehezen is, de végül sikerült találni: a beruházás hamarosan meg is kezdődött, de hogy mikorra fejeződik be teljesen, az most, idestova két évvel a start után is bizonytalan. — A majdani tulajdonosok még 1992-ben kisebb-nagyobb összeg befizetésével építőközösséget hoztak létre, s kivitelező után néztek. Több jelentkező is akadt, melyek közül végül egy nyíregyházi központú cég, a Baumeister Tervező Fejlesztő Kereskedelmi Kft. kapott megbízást a beruházás megvalósítására — idézte fel lapunknak a hosszan elhúzódó építkezés történetének kezdetét Jámbor László, a beruházást koordináló Városgazdálkodási Vállalat főmérnöke. — Bár a munka késedelem nélkül el is indult, az 1993 szeptemberére kitűzött határidőt a kivitelező anyagi nehézségek miatt nem tudta tartani s ez év júniusára módosította. Az építőközösség kénytelen volt elfogadni a változtatást, de a türelem hiábavalónak bizonyult: a Baumeister hamarosan csődbe ment. Jelenleg felszámolás alatt áll, s mivel nem teljesítette vállalását, s ezzel anyagi kárt okozott, kártérítési per is folyamatban van ellene. Eddig a múlt, s most lássuk a jelent: néhány héttel ezelőtt új „fejezet” kezdődött az építkezés történetében, jelentős időkiesés után több kisvállalkozó közreműködésével újra megkezdődött a munka. Ameny- nyiben újabb csúszás nem lesz, Jámbor László tájékoztatása szerint, jövő tavasz- szal végre esedékessé válhat a költözés. (ribáry) Az olvasók érdekében Szigorítás a könyvtárban A jövőben a mostaninál szigorúbban követeli meg vagyonvédelmi előírásainak betartását, s új biztonsági intézkedéseket is bevezet Vácott.a Katona Lajos Városi Könyvtár — tájékoztatta lapunkat Herczeg Mik- lósné, az intézmény igazgatóhelyettese. — Mostanáig nem mindegyik esetben volt szigorú követelmény, ezentúl viszont a könyvtár valameny- nyi részlegében, vagyis úgy a szabadpolcos kölcsönzőben, mint az olvasóteremben, hangtárban, illetve gyermekkönyvtárban le kell adni a látogatóknak érvényes olvasójegyüket — mondta az igazgatóhelyettes. — Kabátot, táskát semmilyen esetben, tehát még akkor sem tarjat magánál az olvasó,., ha teszem azt csupán néhány percig, például könyvvisszaadás, hosz- szabbítás erejéig szándékozik a könyvtárban^ tartózkodni. — közeledik a felsőoktatási intézményekben a vizsgaidőszak, s ennek megfelelően az elmúlt évek tapasztalatai alapján mostanában átlagon felüli forgalma lesz az olvasóteremnek. Milyen újdonságra számíthatnak, akik ennek szolgáltatásait kívánják igénybe venni? — írószert, jegyzetfüzetet csakúgy, mint eddig, a jövőben is minden további nélkül be lehet vinni az olvasóterembe, saját könyvet viszont a mostani gyakorlattal szemben ezután csak egy, erre a célra újonnan bevezetett, s távozáskor leadandó cédula kitöltetése ellenében. — Mi tette szükségessé a szigorításokat? —^Augusztusban volt egy teljes körű leltár a könyvtárban, melynek során kiderült: nagyon sok nehezen vagy egyáltalán nem pótolható könyv, dokumentum hiányzik, s olyan kötetek, elsősorban lexikonok is akadtak, melyek hiányosak voltak. Hozzáteszem: a szigorítások a lelkiismeretlen olvasókkal szembeni intézkedések, melyeket ennek megfelelően a könyvtár mintegy 5-6 ezer fős tagságának becsületes többsége, reményeim szerint, megértéssel fogad majd. — Mekkora az augusztusi leltár során észlelt kár értéke? — Ezt, lévén hogy az öszszesítés még tart, nem tudom pontosan megmondani, de úgy gondolom, nem is a forintokon van. itt a hangsúly. Inkább azon, hogy az eltulajdonított, megcsonkított könyvek, dokumentumok pótlása sok esetben akkor is lehetetlen, ha esetleg lenne rá pénze a könyvtárnak. No meg azon, hogy a hiány miatt csorbát szenved a szolgáltatás. R. Z.
