Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-11 / 265. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZÜKEBB HAZÁNK 1994., NOVEMBER 11., PÉNTEK 5 A polgármester bizakodó Jövőre gázzal füthetnek Galgagyörkön is Alig ültem le beszélgetni a galgagyörki polgármester­rel, Matejcsok Jánossal, a szó máris a gázbevezetésre terelődött. Ezen persze nem szabad csodálkozni, hi­szen az évek óta vajúdó ügy éppen ezekben a napok­ban mozdul ki a holtpontról. De nem csupán Galga­györkön, hanem hat másik településen, Kosdon, Rá- don, Pencen, Csőváron, Ácsán és Püspökhatvanban is. De miért kellett évekig várni az említett falvakban arra, amin sok más település már régen túl van? — kérdeztem a polgármestert. — Két fő okot említhe­tek — hangzott a válasz. — Az egyik az az, hogy évekig úgy gondoltuk: a gázprogramot a hét telepü­lésnek együtt kell megolda­nia. A másik ok Galga- györk örökölt gondjaiban keresendő. — Amelyeknek a megol­dása fontosabb volt, mint a gáz bevezetése? — Pontosan így van. Galgagyörk közigazgatá­sát 1976-ban két másik te­lepülésével, Püspökhatvan­nal és Csővárral együtt Ácsára vonták össze. Az egyik szomorú következ­mény: hamarosan meg­kezdték az iskolánk sor­vasztását, a felső tagoza­tunk Ácsára telepítését. Volt, amikor teherautóval szállították a tanulókat... A galgagyörki tantermeket pedig időközben átalakítot­ták. Mivel az újonnan ala­kult önkormányzat az egyik legfontosabb felada­tának a felső tagozat visz- szatelepítését tartotta, új tantermeket kellett építtet­nünk. Mert ha egy faluban nincs iskola, az előbb- utóbb ki fog halni. Ugyan­ilyen megfontolásból he­lyeztük előtérbe az óvoda tetőszerkezetének a megja­vítását is. De nem váratha­tott tovább magára az orvo­si rendelő átépítése sem. Nem beszélve arról, hogy a vezetékes ivóvizünk vas- és mangántartalma 10-12- szerese volt a megengedett­nek. Ez ellen is tennünk kellett. Fontos a gáz falu­ba vezetése, ám azt hi­szem, mindenki beláthatja, hogy az említett gondok megoldása még fontosabb. — Mostanra azonban már erre is sor kerülhe­tett. .. — Nem most, már két évvel ezelőtt tárgyalt a hét említett község arról a terv­ről, amelyet az acsaiak ké­szíttettek még 1990 előtt. Ennek alapján kezdtünk el gondolkodni azon, hogy miként is lehetne a nagykö­zépnyomású vezetéket a hét faluba elvezetni. Hama­rosan rájöttünk azonban, hogy sehogy. — Merthogy? — A terv készítésekor két megoldás jöhetett vol­na szóba. Az egyik szerint Püspökszilágy felől építet­ték volna tovább a vezeté­ket, a másik szerint Hat­van felől. Időközben azon­ban mind a két vezeték el­készült, s mindkettő olyan átmérővel, amelyen szá­munkra már nem tudnak gázt vezetni. Illetve tudná­nak, de csak olyan drága műszaki megoldással, amelynek a költségeit vi­szont nem tudjuk állni. Ez az út tehát lezárult. — Milyen új megoldás­ra gondoltak? — Arra gondoltunk, hogy a Kösd és a Vác kö­zött lévő fővezetékről épít­tessünk leágazást a hét fa­luba. — Ez ésszerűnek tűnik... — Annak tűnik, ám nem tudtunk megegyezni a költ­ségek elosztásában. Az álta­lános gyakorlat ugyanis az, hogy a vezetéképítés költsé­geit a felhasználás arányá­ban viselik a községek. Ez ellen azonban például a há­romezres lélekszámú — te­hát nyilvánvalóan a legna­gyobb fogyasztású — kos- diak azzal érveltek, hogy miért fizessenek ők többet a vezetéképítésért, mint mondjuk mi, amikor ők a fővezeték mellett laknak, mi pedig 30 kilométerre. — Ezek után vált szét a hét település útja... — Majd’ egy esztendeig vitatkoztunk a kérdésről — eredménytelenül... A megoldást végül a közeli Nógrád megyei települé­sek gázprogramja hozta. Arrafelé ugyanis mostaná­ban építik a vezetékeket. Megegyeztünk velük arról, hogy nagyobb átmérőjű ve­zetékeket fektessenek le, olyanokat, amelyek a mi igényeinket is ki tudják majd elégíteni. Az ehhez szükséges engedélyekről éppen ezekben a napokban tárgyalunk. — Így azonban hosz- szabb gázvezetékre lesz szükség... — Az igaz, hogy Nógrád- sáp és Ácsa között le kell fektetnünk egy 10 kilométe­res vezetéket, viszont Penc és Csővár között megtakarí­tunk nyolc kilométert. Mert végül is úgy egyezett meg a hét község, hogy Kösd, Rád és Penc külön építtet egy átadót a közelükben lévő fővezetékről, a másik négy település pedig az em­lített módon kapja a gázt Nógrád megyéből. — Mikor? — Reményeink szerint ta­vasszal megkezdődik a ve­zeték építése Nógrádsáp fe­lől, s ha minden a tervek szerint alakul, akkor a kö­vetkező idényben már gáz­zal fűthetnek a galgagyörki- ek is. Hardi Péter Persona non grata Tápiószelén Gazdálkodás kontra politika Faragó Sándorról mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy lusta ember. Élete során próbálkozott már mindennel, de valahogy nem volt szeren­cséje. Egykor vendéglátóipari szakközépiskolát végzett, majd rendőriskolát, részt vett a rendszerváltást megelőző po­litikában — ő alapította és szervezte Tápiószele első füg­getlen lapját —, aztán, amikor kiderült, hogy a község nem őt akaija polgármesternek, be­levágott a kertészkedésbe. 1991 őszén jártam nála utoljá­ra, akkor már állt egy fóliasá­tor, negyven süldő visított az ólakban, úgy tűnt, Sanyi talajt fogott, nem süllyed el a mély vízben. Nemrég hírét vettem, barátunk újra készül, indul a választásokon. — Jó, jó, de mi lesz a gazdasággal? — kérdez­tem tőle, amikor meglátogat­tam. Most csend van az udva­ron, a sertésólak üresek. Vi­szont az egyik fóliasátorban még most, az ősz közepén is rengeteg szebbnél szebb para­dicsom piroslik. A politizálást egyelőre szögre akasztjuk, s a kis gazdaság gondjairól beszél­getünk. Faragó Sanyi szűk egy hek­tár földet művel, ebbel ezer négyszögöl a két fóliasátor, a többi szabadföldi kertészet. Ez utóbbiban amerikai tüskés uborkát, holland paradicso­mot és kétféle magyar papri­kát termel, fehér hibridet és erős hegyeset. Ami a tiszta nyereséget illeti, Sanyi nincs elragadtatva. Az uborkát meg­tizedelte az aszály, hiába ön­tözött — csepegtetős mód­szerrel —, a levegő páratartal­ma nem érte el a Levina által igényelt páramennyiséget. Pa­radicsomból, paprikából ak­kor volt a legtöbb, amikor a nagykátai piacon amúgy is nagy volt a kínálat. Ahhoz vi­szont keveset szüretelt, hogy nap mint nap felutazzon vele Pestre. Ezen a ponton értünk el a számomra kézenfekvő kérdéshez. — Tudtommal Szelén van gazdakör. Miért nem fogtok össze? Egyik nap te viszed a másokét, holnap más viszi a tiedet. Ekkor derült ki, hogy Sa­nyi barátom nem tagja a gaz­dakörnek. — Utólag szereztem tudo­mást az alakulásáról, én nem lettem meghíva, felkérve a tagságra. Őszintén szólva még azt sem tudom, vajon ez, a szó szerint törpegazda­ság feljogosít-e a tagságra... A továbbiakban azt is meg­tudom, miért nem hívták meg Faragót az alakulógyű­lésre. Mert már eleve el volt döntve, hogy Majoros Tibor, a polgármester lesz az elnök. Akiről köztudott, hogy ádáz politikai ellenfele Sándornak. Következésképp nem lehet tőle elvárni, hogy egy tálból cseresznyézzen egy verseny­társsal, aki nagyon is esélyes, hogy most, 1994-ben több voksot szerez a választásokon. A fenti eset tipikus: mivel jár, milyen következménye­ket von maga után, ha a gaz­dák politizálnak. Ha pártok­ba, érdekklikkekbe tömörül­ve nem egymásért, hanem egymás ellen harcolnak. Mel­lesleg — s talán nem ártana utólag módosításként belefog­lalni a gazdakörök működési szabályzatába — aligha eti­kus polgári önszervezkedés élére a község első emberét állítani elnöknek. Aki a rend és hatalom helyi megtestesítő­je, nem mentes a politikától, akiről dőre dolog lenne felté­telezni, hogy tárt karokkal fo­gadja ellenfeleit gazdakörel­nöki minőségében. A gazdálkodás és politika nem fér meg egymás mellett. Az viszont igaz, a gazdálko­dást, illetve annak sikereit vagy kudarcait jól fel lehet használni egy választási kam­pányban. Ezt teszik most egyesek Faragó Sándorral, a helyi lapban — melyre már rég rátette a kezét a polgár- mesteri hivatal — arról cik­keznek, vajon milyen polgár- mester lehet egy olyan gazdá­ból, aki még a gazdaságával sem volt képes megbirkózni. Arról nem esett szó a cikk­ben, hogy Faragó miért perso­na non grata — nem kívánt személy — a helyi gazdakör­ben. Melynek egyik, sőt fő feladata, segíteni, támogatni a gyengébbet. Az már csupán magánvéle­mény: attól még lehet valaki nagyon jó polgármester, mert az uborkáját nem tudta jó áron eladni Nagykátán... (matula) Összefogás Pest megye több településén állapodtak meg pártok és kü­lönböző civil szervezeték az önkormányzati választásokon való sikeresebb szereplés, re­ményében. Piliscsabán a FKGP, a Fidesz, a KDNP, az MDF és a Piliscsabai Fiatalok Egyesülete kötött választási szövetséget közös képviselője­löltek indítására, polgármester­jelöltjük: Kasza Péter, aki je­lenleg is polgármester. Sziget- szentmiklóson az FKGP, a KDNP és az MDF indít közö­sen jelölteket. Közös polgár­mesterjelöltjük: dr. Kécza György. Érden az FKGP, a KDNP és az MDF mellé to­vábbi három civil szerveződés is felsorakozott. így megítélé­sük szerint széles társadalmi összefogással választották ki közös polgármester-jelöltjü­ket, Szabó Lajos személyében. Csődbe ment a kivitelező' Újra elindult az építkezés * Még 1992-ben történt: Vác város önkormányzata elhatározta, hogy amennyiben akad építtető, úgy —— újabb, ötödik szint felhúzásával le­hetőséget ad nyolc új lakás kialakítására a Szent István tér 4. alatt lévő bérház tete­jén. Nos, építtetőt, pontosabban építtető- ket, ha nehezen is, de végül sikerült talál­ni: a beruházás hamarosan meg is kezdő­dött, de hogy mikorra fejeződik be telje­sen, az most, idestova két évvel a start után is bizonytalan. — A majdani tulajdonosok még 1992-ben kisebb-nagyobb összeg befizeté­sével építőközösséget hoztak létre, s kivi­telező után néztek. Több jelentkező is akadt, melyek közül végül egy nyíregyhá­zi központú cég, a Baumeister Tervező Fejlesztő Kereskedelmi Kft. kapott megbí­zást a beruházás megvalósítására — idéz­te fel lapunknak a hosszan elhúzódó épít­kezés történetének kezdetét Jámbor Lász­ló, a beruházást koordináló Városgazdál­kodási Vállalat főmérnöke. — Bár a mun­ka késedelem nélkül el is indult, az 1993 szeptemberére kitűzött határidőt a kivitele­ző anyagi nehézségek miatt nem tudta tar­tani s ez év júniusára módosította. Az épí­tőközösség kénytelen volt elfogadni a vál­toztatást, de a türelem hiábavalónak bizo­nyult: a Baumeister hamarosan csődbe ment. Jelenleg felszámolás alatt áll, s mi­vel nem teljesítette vállalását, s ezzel anyagi kárt okozott, kártérítési per is fo­lyamatban van ellene. Eddig a múlt, s most lássuk a jelent: né­hány héttel ezelőtt új „fejezet” kezdődött az építkezés történetében, jelentős időkie­sés után több kisvállalkozó közreműködé­sével újra megkezdődött a munka. Ameny- nyiben újabb csúszás nem lesz, Jámbor László tájékoztatása szerint, jövő tavasz- szal végre esedékessé válhat a költözés. (ribáry) Az olvasók érdekében Szigorítás a könyvtárban A jövőben a mostaninál szi­gorúbban követeli meg va­gyonvédelmi előírásainak betartását, s új biztonsági intézkedéseket is bevezet Vácott.a Katona Lajos Vá­rosi Könyvtár — tájékoz­tatta lapunkat Herczeg Mik- lósné, az intézmény igazga­tóhelyettese. — Mostanáig nem mind­egyik esetben volt szigorú követelmény, ezentúl vi­szont a könyvtár valameny- nyi részlegében, vagyis úgy a szabadpolcos köl­csönzőben, mint az olvasó­teremben, hangtárban, illet­ve gyermekkönyvtárban le kell adni a látogatóknak ér­vényes olvasójegyüket — mondta az igazgatóhelyet­tes. — Kabátot, táskát sem­milyen esetben, tehát még akkor sem tarjat magánál az olvasó,., ha teszem azt csupán néhány percig, pél­dául könyvvisszaadás, hosz- szabbítás erejéig szándéko­zik a könyvtárban^ tartóz­kodni. — közeledik a felsőokta­tási intézményekben a vizs­gaidőszak, s ennek megfele­lően az elmúlt évek tapasz­talatai alapján mostaná­ban átlagon felüli forgal­ma lesz az olvasóteremnek. Milyen újdonságra számít­hatnak, akik ennek szolgál­tatásait kívánják igénybe venni? — írószert, jegyzetfüze­tet csakúgy, mint eddig, a jövőben is minden további nélkül be lehet vinni az ol­vasóterembe, saját könyvet viszont a mostani gyakor­lattal szemben ezután csak egy, erre a célra újonnan bevezetett, s távozáskor le­adandó cédula kitöltetése ellenében. — Mi tette szükségessé a szigorításokat? —^Augusztusban volt egy teljes körű leltár a könyvtárban, melynek so­rán kiderült: nagyon sok nehezen vagy egyáltalán nem pótolható könyv, do­kumentum hiányzik, s olyan kötetek, elsősorban lexikonok is akadtak, me­lyek hiányosak voltak. Hozzáteszem: a szigorítá­sok a lelkiismeretlen olva­sókkal szembeni intézkedé­sek, melyeket ennek megfe­lelően a könyvtár mintegy 5-6 ezer fős tagságának be­csületes többsége, remé­nyeim szerint, megértéssel fogad majd. — Mekkora az augusztu­si leltár során észlelt kár értéke? — Ezt, lévén hogy az ösz­szesítés még tart, nem tu­dom pontosan megmonda­ni, de úgy gondolom, nem is a forintokon van. itt a hangsúly. Inkább azon, hogy az eltulajdonított, megcsonkított könyvek, do­kumentumok pótlása sok esetben akkor is lehetetlen, ha esetleg lenne rá pénze a könyvtárnak. No meg azon, hogy a hiány miatt csorbát szenved a szolgálta­tás. R. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents