Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)

1994-11-10 / 264. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP INTERJÚ 1994. NOVEMBER 10., CSÜTÖRTÖK Baj lesz, ha elsorvasztják a helyi demokráciát Szerkesztőségi beszélgetés Für Lajossal, a Magyar Demokrata Fórum elnökével „A Fidesz felé nyitottak vagyunk, és azt tapasztalom, hogy a Fi­desz is hasonló nyitottsággal válaszol” — mondta Für Lajos, az MDF elnöke, akivel Vödrös Attila főszerkesztő, illetve Bánó Attila és Deregán Gábor főszerkesztő-helyettesek beszélgettek. — A Magyar Demokrata Fó­rum hamarosan kampánygyűlést tart a fővárosban. Pontosan mi­kor és hol? — Eredetileg azt terveztük, hogy Csepelen tartjuk, de ez vala­miért nem sikerült. November hú­szadikán lesz a nagygyűlés, Bu­dán, feltehetően a MOM-ban, kö­zösen a KDNP-vel és a Fidesszel. — Latorcai János személyé­ben a három pártnak közös fő­polgármester-jelöltje van. De mi a helyzet a kisgazdákkal és a MI- EP-pel? Velük miért nem jutot­tak e téren közös nevezőre? — A kisgazdákkal az a hely­zet, hogy — mint ismeretes — nem sikerült a közös jelöltet ille­tően egyezségre jutni. Voltak pu­hatolózó tárgyalások, azonban ezek felső szintig nem jutottak el. Ők Szabó János, a kisgazdapárt főtitkára személyében jelöltet állí­tottak, majd levelet írtak nekünk, hogy csatlakozzunk Szabó úr jelö­léséhez. Hát ez így nem megy. Persze lehetséges, hogy azért szánták el magukat erre a lépésre, mert — mint mondtam — a tár­gyalásaink elakadtak. Közben a kisgazdák és a MIÉP megegyez­tek, hogy együtt támogatják Sza­bó János jelölését. Idetartozik, hogy vidéken viszont sok helyen összefogtunk a kisgazdákkal, és vannak olyan polgármester-jelölt­jeink, akiket az MDF, a KDNP, a FKGP — helyenként a Fidesz is — közösen támogat. Például Me­zőkövesden most készítenek elő egy kampánygyülést, ahol Tor- gyán Józseffel és Surján László­val együtt jelennék meg. Tehát nem kizárt ez a fajta együttműkö­dés sem, de a fővárosban ez nem ilyen egyszerű, hiszen a kisgaz­dáknak errefelé kevés támogatója van. Vidéken nagyon tarka a kép. Van olyan hely, például Debre­cen, ahol az SZDSZ és az MDF ugyanazt a jelöltet támogatja. Manipulálhatják a választópolgárokat — Az ilyen szokatlan szövet­kezések nem okoznak-e az eddigi­nél is nagyobb tájékozódási za­vart a polgárok fejében? — Biztos, hogy okoznak. De nem hiszem, hogy a kisebb váro­sokban, településeken a választók sokat törődnének azzal, hogy a je­lölt ilyen, vagy olyan párti. Más szempontok alapján fognak dönte­ni. A nagyobb városokban, ahol nehezebb személyes kontaktust te­remteni, valóban komolyan esik a latba a jelölt pártállása vagy párt­támogatása. De a települések nagy részében más a helyzet. — Ez azt jelenti, hogy a szocia­listáknak a legutóbbi helyhatósá­gi választásokon szerzett nimbu­sza elolvadhat? — Lehetséges, bár legutóbb körülbelül 2700 településen vá­lasztották meg a korábbi vezető­ket. Vagy a tanácselnököt, vagy a tanácstitkárt, akik független­ként indultak és befutottak. Nagy részük bizonyára újra in­dul, és ha az elmúlt években eredményesen dolgoztak, márpe­dig erre volt lehetőségük, mert elegendő támogatást kaptak, ak­kor jó esélyük van arra, hogy új­raválasszák őket. Most sokfelé feláll mögéjük az MSZP, mert valami azért visszacseng a múlt­ból. A régi kötődések felújítha­tok, vagy meg se szűntek. Az ilyen polgármesterek számát te­kintve azt kell mondjam, az MSZP-nek nagyarányú sikere le­het. Még ha szeretném is, alig merem remélni, hogy a májusi országgyűlési választásokhoz ké­pest lényeges elmozdulás lesz. — Amennyiben a választások az ön által említett módon alakul­nak, akkor ez milyen következmé­nyekkel járhat a települések éle­tére, fejlődésére nézve? — A ’98-as választások szem­pontjából ez valóban érdekes kér­dés. Ha az MSZP ezen a téren is komoly fölényre tesz szert, akkor ez jelentős mértékben befolyásol­hatja az elkövetkező választások eredményét. A helyi hatalom bir­tokában ilyen-olyan módszerek­kel befolyásolhatják, manipulál­hatják a polgárokat. Védjük a helyi demokráciát — Elképzelhető-e, hogy a meg­választásuk után a velük szövet­séges kormányzati erők lebeszé­lik őket a helyi érdekek határo­zott képviseletéről? — Ennek a kérdésnek ez a má­sik vetülete. Lehet, hogy ez törté­nik, és kevesebb jut majd a telepü­léseknek. — Egy ilyen túlnyerés nem ve­zethet a kormány bukásához? — Olyanformán igen, ha az ön- kormányzatok következetesen kö­veteléseket támasztanak a közpon­ti kormányzattal szemben, ám an­nak nincs miből adni. Ez feszült­ségekhez, nagyfokú elégedetlen­séghez vezethet, és ebben az eset­ben természetesen sok minden megtörténhet. — Vajon mivel tud előrukkol­ni az MDF a kampány során, kü­lönös tekintettel az ellenzék jelen­legi, beszorított helyzetére? — Világrengető nagy dolgok­kal nem tudunk megjelenni az ön- kormányzati választások előtt. De érvelni fogunk az önkormányza­tok önállóságának, korábbi támo­gatottságának megőrzése mellett. Jelöltjeinket arra biztatjuk, hogy megválasztásuk esetén a legjobb képességeik szerint képviseljék a helyi érdekeket, s ezzel kapcsola­tos szándékaiknak a kampány so­rán adjanak határozott hangot. Legfőbb célkitűzésünk: védeni a helyi demokráciát. Ezt a demokrá­ciát nem akkor fenyegeti veszély, ha az önkormányzat szembefor­dul a központi hatalommal, ha­nem akkor, ha ez a központi hata­lom rátelepszik az önkormányza­tokra, és megnyirbálja a jogait, szűkíti a mozgásterét. Mindezek nyomán bekövetkezhet a szocia­lizmusból jól ismert belső hatal­mi rendszer a maga erőteljes köz­ponti irányításával. A központi hatalom erősödésére utaló jelek már most is vannak. Ha pedig megfojtják a helyi demokráciát, akkor nagy baj lesz. — Az elmúlt kormányzati cik­lusban a települések nagy részé­ben kedvező változások történ­tek. Se szeri, se száma azoknak a helyeknek, ahol közműépítésre, a telefonhálózat kiépítésére, ki- sebb-nagyobb beruházásokra ke­rült sor. Ezek kétségtelen eredmé­nyek. Vajon ezekre hivatkozva tud-e érvelni a kampány során a Magyar Demokrata Fórum? — Megpróbáljuk. — Nem lesz könnyű dolgük, mert az állampolgár mondhatja: mit nekem a gáz, a csatorna, a te­lefon, amikor mindez természe­tes dolog, sőt már jóval előbb el­készülhetett volna. — El szoktam mondani a klasz- szikus példát a Nyírségből, Szend- rei László körzetéből, ahol a het­venes években egy kis falut össze­vontak a másikkal. Ezután ott sok minden megszűnt. Nem volt se is­kola, se tanács, se pap, se orvos. Ez a falu nemrég visszakapta az, önállóságát, s azóta két papja is van, egy katolikus és egy reformá­tus. Ismét működik az iskola, van polgármesteri hivatal és orvos, és nem utolsósorban bekövetkezett az, amiről sokáig még csak nem is álmodhattak: bevezették a gázt. Mindezt két-három esztendő le­forgása alatt. És mi történt? Az egész falu a szocialistákra szava­zott. Igaz, ez az országgyűlési képviselők választásakor történt. Ha az eredményeket és az érdeme­ket most egy helyi ember kezdi fölemlegetni, talán más lesz az eredmény, mert aZ ott élők mérle­gelni fogják, hogy mindezt kik­nek köszönhetik. Persze nem lehe­tünk biztosak abban, hogy miként dönt egy-egy közösség a válsztá- sokon, de feltételezem, hogy más­ként ítélnek meg egy helyi em­bert, akit ismernek, mint egy ide­gent, aki a parlamentben nem he­lyi érdekeket képvisel. Fontos az ellenzék együttműködése — Visszatérve Torgyán József és Csurka István pártjához, nem képzelhető el a választásokig tar­tó időszakban valamiféle látvá­nyos közeledés feléjük? — Országosan a legmagasabb szintű együttműködés bizonyosan nem. Ez majdnem lehetetlen. — Az MDF-en belüli tisztújí­tást követően a belső erőviszo­nyok rendeződtek. Ön szerint a későbbiekben egységesebb, kiszá­míthatóbb lesz-e a párt? — Én azt hiszem, hogy igen. Ha kialakul az a normális egyetér­tés, ami minden sikeres szerve­zet, politikai párt működéséhez, tevékenységéhez nélkülözhetet­len, akkor ilyen lesz, és ehhez most megvan minden adottság. Ha nem rágódunk tovább a múlt kudarcain, hanem elkezdjük a munkát, akkor egy nagyon egész­séges, bár nem látványos építő­munka kezdődhet el. Azt szoktam mondani, hogy ezt a munkát egy­idejűleg két irányban kell folytat­ni: szervezetileg jól működővé kell tenni a pártot, s a tisztessé­ges, a minőség tekintélyére súlyt helyező emberekre építeni a bel­ső szervezeti munkát, másrészt munkálkodni kell kifelé, a háttér megteremtéséhez szükséges moz­galmi bázis szélesítése érdeké­ben. Végül is hatszáznegyenezer szavazónk volt legutóbb, s ha leg­alább egy részüket nem próbáljuk meg bevonni a munkába, s belő­lük meríteni, akkor nagy politikai hibát követünk el. Ugyanakkor nagyon fontos a velünk rokon­szenvező pártokkal való együtt­működés is. Ma elengedhetetlen a parlament ellenzéki pártjainak az együttműködése, de azonkívül is az együttműködés mindazokkal, akik hasonló politikai gondolko- zásúak, mint mi. Ha fokozatosan, szisztematikusan dolgozunk, ak­kor egy-két éven belül ennek a munkának látható és kézzelfogha­tó eredményei lesznek. Felkészülés a váratlan helyzetekre — Van-e az MDF-nek elképze­lése, programja arra az esetre, ha a jelenlegi kormányzat vala­milyen okból kifolyólag idő előtt kényszerülne megválni a kor­mányzati pozíciótól? — Alapszabályunk előíija, hogy évenként kell országos gyűlést tar­tanunk. Utoljára február 25-én volt rendes országos gyűlésünk. A kö­vetkezőt a jövő év tavaszán tartjuk, és addig lezajlanak a tisztújítások, a párt minden szintjén. Ennek a gyűlésnek az egyik fontos feladata az lesz, hogy az ellenzéki helyze­tünknek megfelelő programot ké­szítsen elő. A programot el kell ké­szíteni, és ennek olyannak kell len­nie, amely a társadalom számára választási lehetőséget nyújthat vá­ratlan helyzetekben is. De nem csu­pán programra van szükség, ha­nem olyan taktikai elgondolásra is, amely egy ilyen helyzetre felké­szülten, szinte személyekig lebont­va megoldást kínál. — Az elnök úr által emlüett együttműködés jegyében nem le­hetne a politikai munkába bevon­ni az MDF oldalán Pozsgay Imrét és Bíró Zoltánt? — Az ellenzéki erők együttmű­ködésébe beleértjük a Nemzeti De­mokrata Szövetséget is. Magam mindig beleértettem, attól függetle­nül, hogy a választásokon gyengén szerepelt. Örülnék, ha Pozsgay Im­rével és Bíró Zoltánnal az eddigi­nél jobb, szorosabb lenne a kapcso­latunk. Orbán beszéde jó alapot nyújt — Hogyan ítéli meg az ellen­zéknek a sajtóhoz fűződő kapcso­latait? — A televízióban óriási takarí­tás ment végbe, ezért ott túlságo­san nagy előnyökre nem számítha­tunk a közeljövőben. Kicsit hason­ló a helyzet a rádiónál is, bár ott még vannak olyan műsorok, ahol a hozzánk közel álló eszményeket is próbálják szolgálni. Az írott sajtó területén egyes vidéki lapoknál ta­pasztalható kedvező változás, így például szűkebb hazámban, Vas megyében. Az országos lapokat te­kintve mindössze két, nem nagy példányszámú napilapra számítha­tunk, tehát meglehetős hátrányban vagyunk. Ebben a helyzetben túl sokat nem tehetünk. — Otbán Viktor Szenthárom­ság téri beszéde mintha kijelölte volna a Fidesz politikájának jövő­beli irányát. Lehetségesnek tart-e olyan együttműködést a Fidesszel, amely egy közös program kidolgo­zásához vezet? — Közös programról beszélni még távolinak tűnik. Most az együttműködést kell előtérbe állíta­ni, méghozzá mindig konkrét ügyekben. Tehát nem az eszmei, ideológiai együttműködést akarjuk szorgalmazni, hanem azt, ami prak­tikus ügyekben kifejezetten a napi politikával függ össze. Ehhez való­ban jó alapot szolgál Orbán Viktor említett beszéde, de hivatkozhat­nék Kövér László, Deutsch Tamás és mások megnyilvánulásaira is. Ebben az irányban is teljesen nyi­tottak vagyunk, és azt tapasztalom, hogy a Fidesz is hasonló nyitottság­gal válaszol. A pártjaink közötti ar­culati különbségeket még nem le­het feloldani, semmisnek tekinteni, bár szükség lenne ra, mert ezt a bal­oldali erőt, amely most összefogott és megpróbálja bebetonozni magát a közéletbe, nehéz a kisebb ellenzé­ki pártoknak külön-külön ellensú­lyozniuk. Für Lajos: A televízióban óriási takarítás történt Krekács Róbert felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents