Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-10 / 264. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. NOVEMBER 10., CSÜTÖRTÖK 5 Választási körkép A Újra indulnak-e a polgármesterek? Újra jelöltetik-e magukat a közelgő önkormányzati választásokon? — tettük fel a kérdést megyénk néhány településén a polgármestereknek. Bagyin József, Aszód: Független jelöltként indulok a választásokon. Hogy miért? Elsősorban az elkezdett folyamatok és feladatok folytatása miatt. Célul tűztük ki a teljes infrastruktúra kialakítását, többek között a belváros teljes rekonstrukciója és az intézményhálózat bővítése még igencsak sok munkát ad. Bobós János, Ácsa: Indulok a választásokon. Tavaly az FKGP, most pedig független jelöltként. Egy éve választottak meg, és ennyi idő alatt nem sok mindent lehet tenni. Jó a munkakapcsolatom a testülettel, mostanra tanultam bele a teendőimbe, még lelkes vagyok. Az ésszerűség is azt diktálja, hogy induljak. Be kell fejezni az elkezdett beruházásokat, így a tornacsarnok építését, a gáz- és telefonhálózat bekötését. Koren Mihály, Csővár: Még nem döntöttem, alszom rá még egy-kettőt, hisz van még időm gondolkodni. Ha igen a válaszom, akkor a miértre is tudok majd felelni. Dudás János, Vácegres: Négy évvel ezelőtt is függetlenként indultam, most is ezt teszem. Félkértek, hogy újra jelöltessem magam. Ha megnyerem a választást, lesz munkám bőven, hisz rengeteg a befejezetlen munka. Négy év kevés nagy eredmények elérésére, pláne, ha pénzszűkével is küszködünk. Szeretném, ha az utak kiépítése és a telefon bekötése még az én időmben történne meg, hogy ’98-ban nyugodt szívvel adhassam át a stafétabotot. Varga Mária Az igazgató bírósághoz fordul Vezetőváltás törvénysértéssel Mint arról már beszámoltunk, az intézmény gazdája, Vác város önkormányzata október 11-i hatállyal felmentette állásából Bea Józsefnét, a település legnagyobb kulturális intézményének számító Madách Imre Művelődési Központ igazgatóját, akinek feladatait — ideiglenes jelleggel — Hajdú Sándor önkormányzati képviselő vette át. — A felmentésemről szóló döntés egy háromfős — Bóth János, Vízhányó Károly, illetve Läufer József — önkormányzati képviselők alkotta bizottság jószerével csupán általánosságokban fogalmazó, s ezért véleményem szerint megalapozatlan vizsgálati jelentése alapján született — nyilatkozta lapunknak a menesztett igazgató hozzátéve: mivel a felmentés körülményeit több vonatkozásban is törvénysértőnek tartja, s az említett jelentést nem tudja elfogadni indokként, bírósági eljárást kezdeményez menesztése felülvizsgálatára. — Kérem pontosítson: véleménye szerint, mi volt jogsértő a felmentési eljárásban? — Nézze, amikor Bartos Ferenc polgármester úr révén tudomást szereztem a vizsgálóbizottság felállításáról, illetve összetételéről, felvetettem: mivel elfogultak velem szemben, Bóth János és Vízhányó Károly helyett mások kapjanak helyet a testületben. Kérésem nem talált meghallgatásra, vagyis minden további nélkül kijelenthetem: enyhén szólva megkérdőjelezhető a jelentés objektivitása. Emellett azt is törvénysértőnek tartom, hogy a felmentésemről szóló döntést zárt ülésen hozta meg az önkormányzat, vagyis bár ígéretet kaptam rá, nem állt módomban a határozathozatal előtt választ adni a munkámat elmarasztaló bizottság felvetéseire. Meggyőződésem, hogy ha lehetőségem lett volna erre, ma is az intézmény élén állnék: csupán egy szavazaton múlott a felmentésem. — A tevékenységéről szóló jelentés szerint, a művelődési központ az ön irányítása alatt rosszul működött, nem töltötte be szerepét... — Előrebocsátva, hogy elsősorban folyamatosan romló gazdasági helyzete miatt ebben az évben valóban szerényebb volt az intézmény programja, mint korábban, kijelenthetem: lehetőségeihez mérten igenis jól működött irányításom alatt a művelődési ház. Hadd említsek néhány példát is ennek alátámasztására: DunapArt Színház elnevezéssel létrejött az intézményben egy állandó szín- társulat, számos új művelődési forma honosodott meg, több klubszerű tanfolyam indult kinevezésem óta a házban, s az sem elhanyagolható, hogy engedélyt kaptunk tévé- és rádióadások készítésére, illetve sugárzására. — Szavaiból úgy tűnik, hogy a felmentéséről szóló határozatot véleménye szerint, egyáltalán nem, vagy csak részben szakmai szempontok alapján hozta meg az önkormányzat. — Valóban így látom, a menesztésemről szóló döntés véleményem szerint, lobbyzás eredményeként, vagyis egy, az igazgatói állásra pályázó, a képviselő- testületben jó kapcsolatokkal rendelkező személy érdekében született. (ribáry) Vita a szeméttelep körül Bezárták, mégis fogadja a hulladékot Még a nyolcvanas évek elején vetődött fel az a gondolat, hogy valamiképpen fel kellene tölteni a Biatorbágy határában, de már Páty közigazgatási területén lévő mély agyaggödröt. Ennek nyomán a terület gazdája, a Zsámbéki Medence Mgtsz szerződésben 15 évre, használatra átadta a területet Budaörs Nagyközségi Tanács Építőipari Költségvetési Üzemének. Ok ugyanis össze tudták hozni a kellemest a hasznossal, vagyis általuk megoldódott öt település: Páty, Budakeszi, Törökbálint, Biatorbágy és Budaörs szemételhelyezési gondja. Egy időre. Jelenleg ugyanis különösen fellángolt az azóta már sok gondot okozott szeméttelep bezárása körüli vita, és míg nem dől el, addig bizonytalanná vált a „gödörbe” való szemételhelyezés. A vita szereplői az annak idején szerződő felek helyett ma már jogutódjaik és az érintett önkormányzatok egy része. A jelenleg szemetet szállító Budaörsi Településgazdálkodási Kft. jogelődjét, a BÉKÜ-t Palovics Lajos biatorbágyi polgár- mester szerint már a ’80-as években sok kritika érte. Egészen két évvel ezelőttig rendszeresek voltak az öngyulladásból keletkező sze- méttüzek, a szél a takaratlan hulladékot Biatorbágy szélső házainak kertjébe hordta, és a vízfolyásokat szennyezték a telepről kifolyó csurgaIPIéVl 7pV A BTG Kft. megalakulása és a szállítás átvétele után, elmondása szerint, megpróbált ezen a tendencián változtatni. Novothny Tamás ügyvezető igazgató leszögezte: a tüzek megszűntek, a szennyezet vizet a telepről visszavezetik egy gyűjtőmedencébe, és a szállongó szemetet egy kétszáz méter hosszú és négy méter magasra kifeszített háló fogja meg. Még két évvel ezelőtt készíttettek egy rekultivációs tervet is a Bionika Kft.-vel, amelynek megvalósítását hatósági állásfoglalás is támogatja. Ennek alapján készülnek a használati szerződés lejártára, 1996. szeptember 30-ára, ekkorra kellene ugyanis a telepet tájba illően helyreállítva átadni. Ez a munka komoly pénzbe kerül — mondták a cégnél —, és már eddig is több mint nyolcmilliót áldoztak rá. A még szükséges összeget pedig csak a szemét további folyamatos szállításával tudják előteremteni — mondta lapunknak Novothny Tamás. Biatorbágy önkormányzatának más a véleménye. Palovics Lajos szerint egy, a BTG által megrendelt másik tanulmánytervet viszont a budaörsi testület sem fogadta el, így az meghiúsult. A telepet továbbra is helytelenül üzemeltetik, és a község emiatt már többször is panaszt emelt a környezetvédelmi hatóságok felé. A falu egyik képviselője szerint az engedély nélkül elhelyezett és fotókkal is bizonyított veszélyes hulladékok miatt a telep „időzített bombaként” üzemel. Legutóbb Páty ön- kormányzata hívott össze egyeztetést és helyszíni bejárást az ügyben, amelynek eredményeképpen Páty jegyzője határozatot is hozott tavaly nyáron a telep bezárásáról. Ezt több fellebbezés is követte. A terület tulajdonosa, a Biatorbágyi Agrárgazda Szövetkezet sérelmezte azt, hogy a jegyző egy év haladékot adott a telep kiürítésére, és azonnali bezárást követelt. Budaörs városháza szerint viszont még jövő év végéig hordható oda a hulladék, ők emiatt emeltek kifogást. Az ügy a Köztársasági Megbízotti Hivatal elé került, amely fél év gondolkodás után adta meg a választ: a kérdés Páty képviselőire tartozik. Legalábbis a pátyiak szerint. Wittinghof Tamás budaörsi polgármester ugyanis ezt is vitatja. A város szerint egyébként a pátyi testületnek legfeljebb csak egy telep megnyitására volna joga a hatályos törvények szerint. A döntés ettől függetlenül szeptemberben megszületett. Páty november elsejével elrendelte a bezárást. A határozatot egy bizonyos Zöld Kft. szakvéleményével támasztották alá, amely szerint a „gödörbe” nem fér már több hulladék, és a kezelési problémák továbbra is fennállnak. Talán válaszként született erre egy, a budaörsi önkormányzat és a Köztisztasági Egyesülés által felkért független szakértő által írt vélemény is, amely szerint néhány intézkedéssel még tíz évig ide lehetne hordani a régió szemetét, és — mint ahogy megállapítja —> a meglévő hiányosságok nem azonosak a sok esetben szubjektív érdekektől vezérelt megállapításokkal. A tanulmány írója nem tapasztalta a környezetvédelmi előírások megszegését, és javaslatot tesz tömörítésre és válogatásra is a to- vábbműveléses rekultiváció folytatása érdekében. Budaörs újra fellebbezett a pátyi döntés ellen, a szeméttelep körül lévő két község pedig szerződést kötött egy bicskei céggel és lerakóval a BTG helyett a további hulladékszállításra. Korompay Péter pátyi polgármester szerint testületük döntése jogos, és a szeméttelep továbbra is bezárásra kötelezett. Az erre kiszabott határidő már lejárt, de a jogi huzavona folytatása miatt a szállítás tovább tart. A BTG Kft. pedig a biztonság kedvéért tárgyalásba is kezdett annak érdekében, hogy hol lehetne a jövőben elhelyezni a három nagy település: Budaörs, Budakeszi és Törökbálint szemetét. Nánási Tamás A pátyi szeméttelep öngyulladása. A füst Biatorbágyot terheli. Oltás egy korábbi felvételen Horváth Imre felvétele Mi lesz a hajléktalanokkal? Nincs menedékhely A minap a népjóléti miniszter , bejelentette, hogy újabban 1 négyszázhetven állandó és ezemégyszáz ideiglenes hely- lyel bővítik a hajléktalanszállásokat. Elkeserítő, hogy immár hétszáz gyermek is gyarapítja az otthontalanok táborát. Cegléden a helybéli családsegítő központ október végi felmérése szerint tizenhárom hajléktalant — köztük gyereket és idősebb személyeket is — tartottak számon. Ennél persze a számkivetettek többen lehetnek. Ám egyelőre csupán ennyien fordultak élelemért, segélyért a családsegítő központhoz, a Vöröskereszthez és az egyházakhoz. Az intézmények általában az önkormányzathoz irányítják őket. Viszonylag ritkán bukkantak fel a városházán — tudtuk meg György Jánosáétól, a polgármesteri hivatal lakossági osztályának vezetőjétől — némi támogatásért. Egy-két évvel számos otthontalan sodródott a városba — főleg Budapestről, ahol a nagy pályaudvarokat éjszakára bezárták. Ä jelek szerint az idén még kevesen vetődtek a településre. A ceglédiek többsége (mintegy tízen lehetnek) a vasútállomáson tölti az éjszakát. De akadt, akit időnként egy-egy kecskeméti és érdi intézmény fogadott be. Sőt, volt olyan, aki egy családnál húzta meg magát. A szociális törvény értelmében a ceglédi önkormányzatnak 1997. december 31-ig kell(ene) létrehozni egy menedékhelyet. Eddig több fórumon tárgyalták, hogy mi lenne a legideálisabb megoldás, s egyáltalán a település melyik szeletén legyen kialakítva ez a szállás. A képviselő-tesület népjóléti bizottsága és a Máltai Szeretetszolgálat helybéli szervezete, valamint a családsegítő központ is igen komolyan foglalkozott a hajléktalanok sorsával. A Népjóléti Minisztérium válságkezelő irodája pályázati lehetőséget nyújt a településeknek. Ám saját anyagi forrás nélkül nem remélhetnek állami támogatást. A ceglédi önkormányzat még nem döntött arról, hogy miként és hol valósítja meg a menedékhelyet. Először a pályázat kritériumaként megjelölt összeget kell előteremteni. Végezetül György Jánosné elmondta, a hajléktalanok eddig nem csináltak különösebb ribilliót. S az enyhe időjárás miatt viszonylag kevés gondot okoztak a városnak. Természetesen nemcsak a szálláshelyüket kell előbb-utóbb kialakítani, hanem fontos megoldani a napi legalább egyszeri étkeztetést és tisztálkodást is. (f. f.)
