Pest Megyei Hírlap, 1994. november (38. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-10 / 264. szám
$ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1994. NOVEMBER 10., CSÜTÖRTÖK 3 Más választás Vallomásos időket élünk. Miután májusban szint vallottunk — vöröset —, decemberben ismét az urnák elé kell járulnunk újabb színvallástételre. Majd rá hatvan napra, fanyalogva bár, az expó esetleges megrendezéséről kérik ki a népfelség véleményét. A felséges nép pedig majd választ. De hiszen ezt teszi élete mindennapjaiban is. Voltaképpen maga az élet nem egyéb, mint választások vég nélküli sorozata. Választunk jó és rossz, szép és rút, édes és savanyú között, de mi döntünk — miként a reklám is hirdette —, hogy iszunk-e vagy vezetünk, hogy lemondunk-e a dohányzásról vagy sem. Választunk hitvest és szakmát ki-ki ízlése, hajlamai, habitusa, belső késztetése, azaz erkölcsisé- ge, értékrendje, önbecsülése szerint. Választunk mindaddig, amíg megadatik számunkra a választás lehetősége. Világosan kitetszik, választásaink a szó valóságos értelmében életbe vágóak. Ha a statisztikákat nézzük, bizony a magyarok meglehetősen rossz választók. Hány ember élete ment tönkre attól, hogy minden benső ösztönzés nélkül, csupán a várható jövedelem reményében választott magának szakmát, hogy minden érzelmi alapot nélkülözően, felületesen választott magának hitvest, a kulturált társaslét helyett hányán választották a mérhetetlen italozást, hány fiatal választotta táncház helyett a drogot. Naponta hányán választják meg tévesen gépkocsijuk sebességét és rohannak a halálba. Hány ifjú házas választotta a harmonikus családi élet helyett önző módon a gyermektelenséget, s ezzel a lassú nemzethalált. Nem kíván ez az írás szemrehányó lenni, ám be kell látnunk, hogy összességében rossz választók vagyunk. A könnyű ígéret és olcsó bódulat reményében választottunk májusban is. Az elhamarkodott ítéletek pedig megbosszulják magukat. Decemberben önkormányzati választások lesznek, februárban talán az expóról szavazunk. Tegyük alapos megfontolás tárgyává választásainkat, nehogy úgy válasszunk, hogy azt követően többé ne legyen más választásunk. Paizs Tibor Négy szarvasi párt nyilatkozata Ellenkézi összefogás Szarvas városért érzett felelősségünk tudatában a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Magyar Demokrata Fórum szarvasi választási együttműködést határoztuk el. Az 1994. december 11-i önkormányzati választásokon — felülemelkedve pártérdekeinken — közös programmal lépünk választónik elé. Polgármester-jelöltünk Demeter László agrármérnök, fő- isk. tanár, jelenleg Szarvas város polgármestere. A tíz egyéni választókerületben közös jelölteket indítunk, közös kompenzációs listát állítunk. Együttműködésünk nyitott minden szarvasi társadalmi szervezet, egyesület felé, aki céljainkkal, várakozásainkkal egyetért. Szilárd meggyőződésünk, hogy a várható nehéz években csak összefogással szolgálhatjuk eredményesen városunk fejlődését. Giricz Katalin elnök, Fidesz; dr. Kepenyes János elnök, FKGP; Varga Rezső elnök, KDNP; Klenk József elnök, MDF Nem kizárt a sztrájk Jelentős létszámleépítés és reálbércsökkentés, valamint további adók formájában a kormányzat jóval nagyobb terheket kíván a költségvetési szférára róni, mint ami elfogadható lenne — állította Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke tegnap, a szakszervezetek képviselői és Gál Zoltán, az Ország- gyűlés elnöke között lezajlott tárgyalás utáni sajtótájékoztatón. Mint mondta, szeretné, ha a jövőben nem a kormány mondaná meg, hogy egyáltalán miről lehet egyezkedni és miről nem. Ez a gyakorlat számukra azért is érthetetlen — folytatta Szabó Endre —, mert a választások után hittek abban az ígéretben, miszerint egy szocialista, szociáldemokrata értékeket valló kormány szociálisan sokkal érzékenyebb lesz, mint elődje volt. Végül — újságírói kérdésre — Szabó Endre elmondta, hogy ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor megpróbálnak nyomást gyakorolni a kormányra, akár sztrájkkal is. F. R. A MIEP—kisgazda kampánynyitó Javítani az élet minőségén A világkiállítás a parlament által szentesített lemondása után most a kormány a fenyegetések fegyveréhez nyúlt. Olyan légkört akar kialakítani, amelyben nem születhet meg a népszavazás eredményekénti igen az expóra, ugyanis ekkor csak egy maradhat számára hátra, a lemondás — válaszolta munkatársunk kérdésére Szabó János, a független Kisgazda Párt és a Magyar Igazság és Elet Pártja közös főpolgármester-jelöltje. A tegnapi MIÉP-sajtótájékoztatón Csurka István elnök bejelentette, hogy a debreceni közös kisgazda nagygyűléssel kezdetét vette választási kampányuk. Elsőként a kisgazdákkal kötöttek választási szövetséget, mondta Csurka, mert ez az a párt, amelyik a MI- EP-hez hasonlóan az igazi rendszerváltozás eltökélt híve. A markáns ellenzéki politizálásra pedig égetően szüksége van ma az országnak. Annál is inkább, folytatta, mert csak a Magyar Fórumban, illetve Torgyán József parlamenti felszólalásában láthatott napvilágot, hogy a kormány pénzügyminisztere, finoman szólva, korrupcióval gyanúsítható. Úgy tűnik, hogy a parlamenti ellenzék figyelmét ez nem keltette fel, a sajtó pedig hallgat erről. A fővárosban minden kerület polgármester-jelöltjét kiválasztotta már a MIEP, mindenütt szövetségben a kisgazdákkal egy-két esetben pedig közös ellenzéki jelöltet támogatnak. Szabó János, szintén a következetes rendszerváltoztatás megvalósítását tűzte elsődleges céljául. Rámutatott, hogy a gazdasági életből folyamatosan áramlanak vissza a politikai színtérre az elmúlt rendszer lejáratódott káderei. Az önkormányzati választásokkal az ország lakosságának arra nyílik lehetősége, hogy helyi vezetőinek olyan személyeket válasszon, akik tiszta múltjukkal garanciát vállalnak a tiszta közélet megteremtésére. Az életünkért kell küzde- nünk ezen a választáson, szemben a baloldallal — fogalmazta meg Lukács János, a főváros I. kerületének polgármester-jelöltje. A magasan képzett műszaki szakember, a világörökség részeként számon tartott városrész további felvirágoztatására is komoly esélyt lát. Az őszinte, nyitott, az emberre figyelő, azt középpontba állító politizálást tartja népi-nemzeti politizálásnak Csúcs László, a Magyar Rádió volt alelnöke, aki a II. kerület jelöltje. Kerületéről elmondta, hogy itt gazdaságilag a feltételek jók, azonban az eddigi rablógazdálkodást azonnal meg kívánja szüntetni megválasztása esetén. Jó értelembe vett európai várost Bécshez, Münchenhez hasonlót szeretne megvalósítani Fenyvessy Zoltán ügyvéd, a XI. kerület jelöltje. Ebben feltétlen fontos szerepet szán az egészséges lokálpatriotizmusnak, gazdasági alapjául pedig az értékes ingatlanvagyon szolgál. A politikában magas er- kölcsiséget, de egyben szerénységet kíván meghonosítani megválasztása esetén Dráfy Kálmán zongoraművész, a Zeneművészeti Főiskola tanára, XII. kerületi jelölt. Szintén a lokálpatriotizmusra, a helyi polgári kezdeményezésekre támaszkodik megválasztása esetén, Esze tamás mérnök, XXII. kerületi jelölt. Meggyőződése szerint ebben a városrészben csak az a jelölt számíthat sikerre, aki hozzá hasonlóan minden zegzugát ismeri környezetének. N. ZS. * A december 11-i önkormányzati választásokra a Magyar Igazság- és Elet Pártja és a Független Kisgazda Párt koalíciója a főváros minden kerületében, országos szinten pedig 3000 önkormányzatban indít polgármesterjelöltet, akik sok helyen más pártok, illetve társadalmi csoportok támogatását is élvezik — jelentette be Torgyán József az FKGP elnöke tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyen bemutatták Szabó Jánost, a kisgazdapárt főtitkárát, a két párt közös budapesti főpolgár- mesteijelöltjét, valamint a kerületi polgármesterjelölteket. Szabó János kijelentette: a magyar nép még egyszer nem tévedhet akkorát, mint májusban, mert félő, hogy nem lesz ideje korrigálni, ezért most óriási a választó- polgárok felelőssége. Bállá Tamás állítása szerint, az ellenzék megosztottságáért nem a kisgazdapárt és a MIEP a felelős, hiszen ők már tavasz óta keresték a kapcsolatot a többi ellenzéki párttal, azonban teljes elutasításra találtak. Végezetül Torgyán József hangsúlyozta, hogy a kisgazdapárt és annak jelöltjei nem kompromittálódtak, hiszen az FKGP 90 éve azonos irányvonalat képvisel, tehát mindenképpen erkölcsileg stabilnak tekinthető. F. R. Szabó János válaszol az újságírók által feltett kérdésekre. Mellette Bállá Tamás, Korényi Attiláné és Torgyán József Talum Attila felvétele Új történelmi nézőpont Emlékezés a várnai csatára Jószomszédság és gyakorlatiasság Erdélyből, Szlovákiából, Kárpátaljáról, a Vajdaságból, Horvátországból és Szlovéniából érkeztek magyar polgár- mesterek, parlamenti képviselők és jogászok, hogy egymás tapasztalatainak megismerésével előbbre jussanak az önkormányzatiság és a kisebbségi kérdések rendezésében. A közép-kelet-európai térség sorsát évszázadokra meghatározó várnai csata- vesztés (1444. november 10.) ötszázötvenedik évfordulója tiszteletére ünnepi megemlékezést kezdeményezett a Szent György Lovagrend. — Ez az évforduló valahogy elfelejtődött — mondta Pusztaszeri László, a lovagrend kormányzója —, egyetlen mentség talán, hogy ez az év a belpolitika éve volt nálunk, mindenki ezekkel a kérdésekkel foglalkozott. A megemlékezés már csütörtökön este elkezdődik egy engesztelő szentmisével a Mátyás-templomban. Másnap, pénteken délután két órakor folytatódik a program a Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán. A katonai tiszteletadás mellett magyar és lengyel nyelvű emléktáblát avatnak Ulászló király és a csatában elesett hősök emlékére. Avatóbeszédet mond Korsós László dandártábornok, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója. Az emléktáblát Ladócsi Gáspár dandártábornok, tábori püspök szenteli fel. Koszorúznak továbbá a Lengyel Kulturális Egyesület, a Jeruzsá- lemi Szent Lázár Katonai és Kórházi Lovagrend, a Vitézi Rend és a Szent György Lovagrend képviselője. A megemlékezés tudományos emléküléssel folytatódik, amelyen Engel Pál professzor, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese tartja a főreferátumot. A professzor előadása igen érdekesnek ígérkezik, ugyanis eddig ismeretlen, új adalékokkal áll a hallgatóság elé a várnai csata körülményeivel kapcsolatban. Ugyancsak előadást tart, illetve hozzászól Koz- minski Maciej lengyel nagykövet, Gjuroy Alexander, a budapesti Bolgár, Kutatóintézet főmunkatápa, Hóvári János, a Külügyminisztérium tanácsosa és Ágoston Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense. V. Cs. A Határon Túli Magyarok Hivatala által szervezett kétnapos konferencia témáját a következőképpen határozták meg: Helyi közigazgatás és kisebbségek. A tanácskozás elején Kara Pál, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára adott átfogó képet a magyarországi önkormányzati rendszerről és a közelgő választásokon bevezetett újításokról. Ezt követően Szenti- ványi István államtitkár, a magyar külpolitika időszerű kérdéseiről szólva a törekvések célját egyértelműen abba a feltételrendszerbe helyezte, hogy Magyarország mielőbb csatlakozhassák az Európai Unióhoz, valamint a NATO- hoz. Ilyen vonatkozásban kell teljesítőképesebbé tenni a gazdaságot, és módosítani a jogrendszert. A magyar külügyi diplomáciának -kifejezett szándéka rendezni a viszonyokat a szomszédos országokkal, és sokrétű kapcsolatok kialakításában az alap- szerződések ügye nem is a legfontosabb tétel. Tabajdi Csaba államtitkár úgy fogalmazott, hogy a retorika helyett a gyakorlati megoldásokat kell előnyben részesíteni. Véleménye szerint mindenekelőtt azokat a folyamatokat kell támogatni, amelyek elősegítik a határon túl élő magyarság egzisztenciateremtését, polgári rétegének megerősödését és a vállalkozásokat. A segítségnyújtás tehát nem paternalista alapon történik, hanem világos gazdasági logika alapján, s ez hozzájárulna egyszersmind ahhoz is, hogy Magyarország visszaszerezze korábbi (keleti) piacait. Ma a tanácskozás az általános vitával folytatódik. S. P.
