Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-07 / 235. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1994. OKTÓBER 7., PÉNTEK Jánosi György a közoktatási törvény módosításáról Reményeink szerint megegyezésre jutunk Lázasan dolgoznak a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban az előző parlament által elfogadott közoktatási törvény módosításának tervezetén. Jánosi György politikai államtitkár a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző évnyitóján az iskolák közötti esélyegyenlőség megteremtését jelölte meg legfőbb oktatáspolitikai feladatuknak. Hogyan érvényesül ez módosítástervezetükben — kérdeztük az MSZP közoktatási programját elkészítő államtitkárt. — Rohamosan növekszik az esélyegyenlőtlenség Magyarországon a gazdasági átállás természetes következményeként, ami egy sor oktatási intézmény hátrányos helyzetbe kerülését okozta. Ezt az éles polarizációt kell a lehetőség szerint csökkentenünk — kezdte az államtitkár úr, aki 1979-től a szekszárdi Illyés Gyula Tanítóképző Főiskola tanáraként, 1992-től 1994-ig gyakorlati képzésért felelős főigazgató-helyettesként szerzett tapasztalatokat az oktatás területén. — Az esélyegyenlőtlenség mérséklését a legalacsonyabb szinten kell kezdeni. Ezért mindenképpen javítani szeretnénk a normatív támogatás szempontjából leghátrányosabb helyzetben lévő óvodák helyzetén. Ingyenessé kell tenni az iskolai felzárkóztató tehetséggondozást és fokozatosan emelni a tankönyvtámogatást. Ezeken az anyagi támogatást igénylő feladatokon túl meg kell teremteni egy olyan oktatási rendszert, amely mérsékli az esélyegyenlőtlenséget. Megyei tehetségfigyelő és -felkaroló hálózatot, tehetségvédő kollégiumi alrendszert kell kiépítem, valamint úgy átalakítani a meglévő kollégiumokat, hogy valóban elláthassák oktató-nevelő funkciójukat. — A túlzsúfolt és alulfizetett nevelőtanárokkal működő kollégiumok helyzetének megváltoztatása súlyos pénzkérdésnek tűnik. — Csak azért, mert nem a megfelelő érdekeltségi rendszerben működnek. Hiszen a fenntartó önkormányzatok nem a politikai létüket szavazatukkal biztosító helyi polgároknak nyújtanak szolgáltatást. Közvetlenül érdekelt fenntartói hálózatot kell teremteni, vagy megyei szinten, vagy közalapítványi formában. A működtetéshez persze költségvetési támogatás is szükséges. Tapasztalataim szerint ugyanakkor komoly pénzügyi és gazdasági körök érdekeltek a tehetségvédő kollégiumi alrendszer felállításában, amelyeket szintén minisztériumtól függetlenül közalapítványokból kellene működtetni. A közalapítványokat a tehetségek felkarolásában érdekelt körök támogathatnák. — A törvényben előírt kötelező tízosztályos oktatási rendszert komoly támadások érték az ellenzék részéről. — Mert a törvény a képzési szintekhez merev iskolarendszert akart előírni, míg mi az oktatás szintjeit szabályoznánk. Hat évre nyújtanánk az eddigi négyéves alapképzést, és erre épülne rá az általános műveltséget nyújtó négyéves képzés. Ez a képzési szint- rendszer bármilyen iskolatípusban megvalósítható, ha a Nemzeti alaptanterv (NAT) végre világosan előírja, hogy a tipikus kimeneti pontokon, főként a 6. és a 10. osztály után melyek azok az egységes követelmények, amelyeket bármilyen iskolatípusban biztosítani kell. — A NAT hiányá, s vele a követelményrendszer hiánya valóban súlyosan hat a kevésbé ambiciózus iskolák színvonalára. Hol tart a NAT felülvizsgálása és mikorra várható, hogy végre hatályba lép? — Egy szakmai grémium az év végéig rendbe teszi a heterogén alapelveket. Az eddigi változatok követelményrendszeréből pedig a számos hasznosítható elem felhasználásával koherens követelmény- rendszert kell kidolgozni ez év végéig. A széles szakma bevonásával januárban kezdjük az egyeztetést, a konszenzus reményében. Talán a következő tanévkezdésre elkészül a NAT. — Az ellenőrzés teljes hiánya is az iskolák polarizálódásának irányába hat... — A tárca, illetve a megyei pedagógiai intézetekhez rendelt szaktanácsadói hálózat feladata lenne a kontroll helyi tanterv, pedagógiai program, valamint intézményvezetés szakmai tevékenységének figyelemmel kísérése. A tanácsadói joggal felruházott szakértők szúrópróbaszerű felméréseket végeznének a minisztérium felkérésére is, hogy tájékozódhassunk az oktatás helyzetéről. Az előző kormány által meghirdetett szakértői pályázatra 2600 pedagógus jelentkezett. A belőlük kiválasztott szakértők névsorát az év végéig kell nyilvánosságra hozni. Honoráriumukat 1995-ös költségvetésünkbe betervezzük. — Ha úgy tetszik, az egyházi iskolák is az esély- egyenlőség megteremtését segítő intézmények, hiszen sokszor hátrányos helyzetű kistelepüléseken működnek. Mi a véleménye Horn Gábor kijelentéséről, aki az egyházi iskolákat az államiak „konkurenciáinak" nevezte? — A kormányzat programjában szerepel, hogy támogatja az oktatás sokszínűvé válását. Nemcsak az alkotmányban előírt szabad iskolaválasztás lehetőségének biztosítása miatt, hanem azért is, mert véleményem szerint a versenyhelyzet jótékonyan hat az oktatás színvonalára. — A versenyhelyzethez egyenlő 'esélyű iskolák szükségesek. Az előző kormány ezt kívánta biztosítani az egyházi iskolákkal Gábor Dénes exlibris- gyűjteményéból kötött közoktatási megállapodások alapján a kiegészítő támogatások nyújtásával. Most ezeknek a megállapodásoknak a felülvizsgálásáról hallunk híreket. — Azt gondolom, hogy a jogállamiság és a jogbiztonság megköveteli, hogy korábbi törvény és jogszabály alapján megkötött megállapodásokat tilos utólag felülvizsgálni mindaddig, amíg új törvény vagy jogszabály nem születik, és tilos egyoldalúan módosítani is. — Tervezik a közoktatási megállapodásokat érintő törvény megváltoztatását? — Igen, mert a közoktatási megállapodások egész kérdése rosszul szabályozott. Törvénynek kell kimondani, hogy a szakmai kritériumok alapján iskoláknak elfogadott intézményeknek alanyi jogon jár a költségvetési normatív támogatás. Ezt közoktatási megállapodások keretében kell kiegészíteni az iskolák által (az önkormányzatoktól) átvállalt feladatok mértékében. De ezt a támogatást fenntartásra, vagy működtetésre (fűtés, világítás stb.) nem lehet felhasználni. Mert a fenntartónak igenis hozzá kell járulni intézménye működtetéséhez, azt az állami költségvetés nem biztosíthatja teljes körűen. Olyan alapítványokat kell működtetni, amelyeknél a nem állami iskolák pályázhatnak, hogy a beruházás és működtetés területén egyenlő esélyük legyen. — A gondot abban látom, hogy az alapítványi és egyházi iskolákat igénybe vevő szülők az oktatásba visszaforgatott adójukból ily módon nem részesülhetnek. — Hosszabb távon olyan finanszírozási rendszert kell kidolgozni, hogy az állampolgárok adójukból közvetlenül támogathassák az általuk preferált intézményeket. — Mi lesz addig a nem állami oktatási intézmények sorsa? — Tárgyalásokat folytatunk az egyházakkal és az alapítványi iskolákkal, egyenlő esélyeket biztosító finanszírozási rendszer kidolgozására. Tapasztalataim szerint partnereink nyitottak, így reményeink szerint megegyezésre fogunk jutni. Látom az esélyét, hogy átmeneti szabályozással fokozatosan jussunk el addig, amíg közvetlen támogatások rendszere ki nem alakul. D. Yeszelszky Sára Játék a kastélyban Színház Kartalon Molnár Ferenc „Játék a kastélyban” című színművét tűzte műsorára az aszódi Kamaraterem 1994 társulat. Bemutatójukat október 8-án, holnap 18 órakor tartják a kartali művelődési ház színháztermében. író-olvasó találkozó Szigetszentmiklóson A szentmiklósi napok rendezvényei sorában hétfőn, október 10-én 18 órakor író-olvasó találkozóra kerül sor a városi könyvtárban. A vendég Lőrinci L. László, más néven Leslie L. Lawrence író lesz. Az 1956-os Intézet új kiadványai A harmincnyolc évvel ezelőtti forradalmi napok közelgő évfordulójára is emlékezve jelenteti meg az 1956-os Forradalom Dokumentációs és Kutató- intézete — október utolsó napjaiban — a Petőfi Kör vitáinak hiteles jegyzőkönyveit feldolgozó sorozatának utolsó két kötetét. Hegedűs B. András, az intézet ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az agrárvita, az iparművészeti, valamint az orvosvita jegyzőkönyvei az ötvenes évek értelmiségi ellenállásának pótolhatatlan forrásai. A korábbi öt kötet mellett a két új kiadvány is kétségtelenné teszi az olvasó számára, hogy 1956 őszén már minden foglalkozási csoport, ha nem is tudatosítva magában, de ugrásra készen várta a változást. Immár harmadik alkalommal jelenik meg, szintén október utolsó napjaiban, az intézet évkönyve. Ebben történészek adnak számot legfontosabb kutatási eredményeikről — a többoldalú megközelítéseknek megfelelően — tanulmány, forrásközlés, beszámoló vagy éppen könyvkritika formájában. A mostani kötet külön érdekessége a forradalom utáni emigráció első hónapjait bemutató tematikus cikk — és dokumentumcsokor. A Pesti utca — 1956 című könyvet a Századvég Kiadóval közösen jelenteti meg az intézet. Az interjúkötetből tizenkét fegyveres felkelőnek a forradalom alatti tevékenységét ismerheti meg az olvasó. Tizenkét derékba tört sors krónikája a könyv, amely az Oral History Archívum gazdag gyűjteményéből ad közre válogatást. Gömbös László: 1956 (bronz) A család éve Kiállítás Gödöllőn Megtartó erő címmel nyílik kiállítás október 9-én, 16 órakor a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központban. A család éve alkalmából rendezett kiállításon láthatjuk hajdani és mostani gödöllői képzőművészek és iparművészek alkotásait. Megnyitóbeszédet Radoszáv Miklós gyermekvédő mond. Énekkel közreműködik Herczenik Anna és Szász Anna, s sor kerül a gödöllői Remsey Jenő Művészeti Alapítvány Nagy Sán- dor-díjának átadására.
