Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-07 / 235. szám
$ PEST MEGYE1 HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1994. OKTÓBER 7., PÉNTEK 5 * Útjavítás Szobon Segített a kőbánya is Napokon belül újra jó minőségűek lesznek Szobon a Gi- ribi és a „Cs” lakótelep belső útjai, melyeken az utóbbi időben bizony már nagyon óvatosan kellett közlekedni a rengeteg kátyú miatt. — A két lakótelep útjai a felújítás során úgynevezett aszfaltitatásos felületzáró koptatóréteget kapnak, amely, lévén hogy a környéken viszonylag gyenge a gépjárműforgalom, öt— nyolc évig biztosan bírni fogja javítás nélkül — mondta lapunknak Re- mitzky Zoltán polgármester. hozzátéve: a rég várt beruházás költségeihez a teher nagy részét viselő önkormányzat mellett a helyi bányaüzem is hozzájárult félmillió forint értékű nemes- kőzúzalék térítésmentes biztosításával. A polgármester érdeklődésünkre elmondta még: a mostani beruházáshoz hasonló módon, tehát a kőbánya segítségével a közeljövőben a Préskert és a Homokdűlő lakótelep belső útjai is új burkolatot kapnak, sőt új utak is épülnek e két településrészen. R. Z. Befejeződik a monori telefonfejlesztés Dollárkölcsön távközlésre (Folytatás az 1. oldalról) Christopher Finn el- mondotta: harminc- millió dolláros hitel- '''-v ben állapodtak meg a Monor Telefon Társaság Rt.-vel, mely összeget az MTT a monori primer körzetben a telefonvonalak kiépítésének befejezésére fordítja. A fejlesztés révén a jövő év végéig a legkorszerűbb optikai kábelhálózatot valósítják meg, a jelenlegi tizenegyezer fővonalat negyvenkétezerre bővítve. így néhány hónap leforgása alatt kétszázhúszezer ember jut majd telefonhoz Gyál, Monor, Nagykáta, Da- bas településeken és a környező községekben. Az MTT tervei között szerepel egy kábeltelevíziós rendszer létrehozása és egyéb telekommunikációs szolgáltatások megindítása is. Az U.S. Westtel, mely a Magyar Távközlési Részvénytársasággal együttműködve mobiltelefonok telepítését kezdte el a közelmúltban, negyvenötmillió dolláros kölcsönszerződést írtunk alá — szólt az alel nők az U.S. Westtel kötött egyezségről, majd rámutatott: Magyar- országon átlagosan tizenkét évet várnak a leendő előfizetők arra, hogy bekössék a készüléket lakásukba. Ezért érthető, hogy nagy érdeklődés mutatkozik a mobiltelefonok iránt, mely gyors és nem utolsósorban olcsó alternatívát kínál a telefonigénylők számára. Az OPCI küldöttsége tegnap délután Monorra utazott, ahol megtekintették az új primer telefonközpontot, s megismerkedtek a város távbeszélő hálózatának fejlesztési terveivel, a munkálatok jelenlegi állásával. (klug) Csinosítják a főteret Műemlék-felújítások Biatorbágyon É Az 1956-os forradalomra való megemlékezés méltó helyszínéül szolgálhat idén is a biatorbágyi Szent- háromság tér, ha a most megkezdődött helyreállítását határidőre befejezik. A közművek lefektetése után most a falu alsó központi terén kialakítják a parkolót, új aszfaltszőnyeget kap az út, megoldják a csapadékvíz elvezetését, és felfestik az útburkolati jeleket. A tervek szerint a jövőben még felújítják a buszmegállókat, áthelyezik a tér arculatát csúfító transzformátorállomást, és elvégzik a Szentháromság-oszlop restaurálását is. A tér helyreállítási munkálatai egyrészt a község közlekedési cselekvési programjához kapcsolódnak, amelyben további négy csomópont rendezését is tervezik. Másrészt egy átfogó restaurálási programhoz, amelyet a helyben élő Os- gyáni Vilmos szobrász-restaurátor vállalt magára. Új külsőt kap majd a község felső végében lévő másik Szentháromság-oszlop is, és a Szent Vendelt ábrázoló köztéri szobor. A második világháború biatorbágyi áldozatainak emlékművét már régóta szeretné felállítani az önkormányzat. A hátralévő idő rövidsége miatt azonban várhatóan csak a tervek elkészíttetésére, és a helyszín kijelölésére lesz alkalma. Ezt remélhetőleg még ebben a hónapban a Képzőművészeti Tanács szakértőinek ajánlása alapján eldöntik a képviselők. A helyreállításra váró műemlékek sorát az iharosi Szily-kápolna zárja. Erre a munkára már régóta gyűjtik a felajánlásokat és adományokat. Legutóbbi látogatásakor a német testvérváros, Herbrechtingen tanácsa is átnyújtott harmincezer forintot a felújítást szervező Biatorbágy Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumának. (n. t.) Szüreti kényszerszünet Budakeszin Szerződést szegnek a bérlök? Talán utoljára szüretelnek a Kertészeti Egyetemi Tangazdaság budakeszi kerületében. Kárpótlási földalap lesz, új gazdák tulajdonába kerül a kerület. Ettől persze mehetne minden ugyanúgy, mint eddig, de nem megy. Azok a volt gazdasági dolgozók és budakeszi polgárok, akik haszonbérleti szerződéssel művelnek ki- sebb-nagyobb területeket, nem akarják leadni a termést a szigetcsépi borászati üzemnek, s úgy vélik, erre minden okuk megvan. Somlai Ferenccel beszélgetünk. Ő volt a gazdaság budakeszi kerületének vezetője egészen a múlt évig, amikor is megszűnt a munkaviszonya. — Amikor 1981-ben idejöttem — meséli —, a budakeszi szőlők nagyon rossz állapotban voltak. Javasoltam, hogy fejlesszünk. Hozzá is láttunk, és amikor az erre fordítható pénz elfogyott, szakcsoporti formában folytattuk a telepítést. Ennek az volt a lényege, hogy a föld kivételével minden, tehát á szőlő és a tám- rendszer a művelő tulajdonát képezte. Azok a szakcsoporti tagok, akiknek tartós bérletük volt, megvehet- ték az általuk művelt területet. A bérlők viszont nem vehették meg, mert bérletük nem volt folyamatos. Ezek az új telepítések most kezdtek igazán termőre fordulni. Érthető, ha a bérlők szerették volna élvezni munkájuk gyümölcsét, s azon voltak, hogy ebben az évben is mindenképp megkössék a szerződést. — Ez akadályokba ütközött? — Lehetőség idén is volt a bérletre, csakhogy az idei haszonbérleti szerződés a korábbi évektől eltérően egy termékértékesítési kötelezettséget is tartalmazott. Csak az köthetett szerződést, aki ezt is vállalta. — Mi a gond ezzel a termékértékesítési kötelezettséggel? — Ennek értelmében a bérlő a szigetcsépi borászati üzemnek adja le a termést. A korábbi években a szigetcsépiek hol átvették a termést, hol nem. A bérlők más értékesítési csatornákat kerestek, többféle megoldás kínálkozott, s mindenki azt választotta, amelyik számára a legkedvezőbb volt. Szi- getcsép iránt tehát már korábban megrendült a bérlők bizalma. Végelszámolás — Már mindenki megkötötte a szerződést — folytatja Somlai Ferenc —, amikor kiderült, hogy a gazdaság végelszámolás alá kerül. Ez jelentős változás, főleg, mert a végelszámolásnak jövő év március 31-ig meg kell történnie, a határidő azonban, amelyet a gazdaság a leadott szőlő ellenértékének kifizetésére vállalt, április 30. A bérlők nem látták biztosítva a pénzüket, s tudatták- is a végelszámolási biztossal, hogy más csatornán fogják értékesíteni a szőlőt. Közben az ÁVÜ-höz fordultak, ott tárgyalnak is erről a szerződésről, de döntés még nem született. — A szőlő közben beérett, szüretelni kellene. Mit tesznek most a bérlők? — Késik a szüret és ez nem jó, mert akkor kell a szőlőt leszedni, amikor itt van az ideje. A késedelmet nem az okozza, hogy még tart a vita az értékesítési kötelezettség miatt. Már rég szedné mindenki a szőlőt, de megakadályozzák ebben az embereket. A gazdaság fegyveres őrökkel őrizteti a területet, volt olyan eset, hogy ezek az őrök autójukkal keresztbeálltak az úton és nem engedték a bérlőt a saját szőlőjéhez menni. Egyik bérlő mégiscsak hozzákezdett a szürethez, de az őrök leszedtek az autójáról három láda szőlőt, és elvitték. Más kérdés, hogy a Budakeszi Szőlőtermelők Egyesületének elnöke visz- szaszerezte ezt a három ládát, de felháborító, hogy ez egyáltalán megtörténhetett. Olyan itt most a hangulat, hogy mindenki félve kezdi a szüretet. Szilágyi Zsolt végelszámoló biztos kezében vannak most a gazdaság ügyei. Szerinte szó sincs semmiféle megfélemlítésről, a bérlők szándékosan félreértelmeznek és félremagyaráznak mindent. A fegyveres őrök valójában mezőőrök, akik természetesen nem a bérlőket akadályozzák meg a szüretben, hanem a termést őrzik az illetéktelenektől, tehát jelenlétük a szőlőben éppen a bérlők érdeke. Amikor a három láda esetét említjük, azt mondja, valóban, az egyik bérlő ellopott jó néhány mázsa szőlőt. Sem a gazdaságnak nem adta. le, sem másnak, nem tudni, mit csinált vele. Bizony lopják! — Ha valaki az általa bérelt és művelt szőlőből elviszi a termést, nem túlzás ezt lopásnak minősíteni? — Azért használtam ezt a kifejezést — válaszolja —, mert azzal a bérlővel szóban megegyeztünk, hogy néhány láda szőlőt hazavisz a saját szükségletére, de a többit leadja a gazdaságnak. Ennek ellenére nem adta le, pedig nyilván leszüretelt, mert a tőkékről eltűnt a szőlő... — A bérlők azt mondják, nem egyértelműek a felvásárlási feltételek. — Mindent világosan megírtunk nekik, még változtattunk is a feltételeken, mert a budakesziektől hajlandóak vagyunk azonnali fizetéssel átvenni a szőlőt. Kedvező árat kínálunk, igazán mindent elkövetünk, hogy lássák be végre, nekik is az az érdekük, hogy ne szegjék meg a szerződést. — Mi lesz azokkal, akik mégis máshová adják le a termést? — Jogi következményei lesznek. A gazdaság hivatalos termésbecslést végeztetett, ez lesz az alapja annak a kártérítésnek, amit a bérlőktől követelünk majd. Levél a bérioktól A Budakeszi Szőlőtermelők Egyesületének bérlő tagjai eljuttattak hozzánk egy levelet, amelyben kihangsúlyozzák, hogy nem szegik meg a szerződést. A bérleti díjat előre kifizették, a termés eladására vonatkozóan pedig arra az esetre vállaltak kötelezettséget, ha a feltételekben három héttel a szüret előtt meg tudnak állapodni. Mivel ezekben a lényeges kérdésekben nem született egyezség, a bérlők nem érzik kötelességüknek, hogy mindennek ellenére a szigetcsépi vevőnek adják el a termést. A levél arra is kitér, hogy a gazdaság által alkalmazott őrök változatlanul fenyegetően lépnek fel, és akadályozzák a bérlőket jogaik gyakorlásában. A bérlők kijelentik, hogy a termés addig, míg a bérlő és a vevő nem állapodott meg egymással, a bérlő tulajdonát képezi, szabadon rendelkezhet vele, s ebben semmiféle módon nem akadályozhatják meg.' Ha az ember szerződést köt, általában betartja az abban foglaltakat. Mégis, alakulhatnak úgy a körülmények, hogy a szerződő felek között egy-két vonatkozásban vita kerekedik. Vannak bíróságok, s éppen azért vannak, hogy a felek hozzájuk forduljanak, ha egymás között semmiképp sem tudnak megegyezni. Nem valószínű. hogy az ököljog alkalmazása, az erőfitogtatás, a fenyegetés eredményre vezethet. Pável Melinda Nagykőrös új testvérvárosa Mától hivatalosan is barátok JÉIÉÍ\ Újabb testvérváros- sál gazdagodik Nagykőrös. Egy né- mm met s egy olasz kapcsolat megkötése után ma délután a hollandiai Haaks- bergen városával írják alá ünnepélyesen a barátsági és együttműködési szerződést. A két település közti barátság kezdete négy évvel ezelőttre vezethető vissza — tudtuk meg Kiss Jánostól, Nagykőrös polgármesterétől. Az 1990-es önkormányzati választásokat ellenőrző nemzetközi delegációval ugyanis két haaksber- geni küldött is érkezett. Azóta a két város kapcsolata folyamatosan fejlődött. 1991 tavaszán — meghívásra — haaksbergeni küldöttség érkezett Nagykőrösre. Céljuk az volt, hogy tanulmányozzák a város életét, terveit, elképzeléseit. Ugyanez év őszén Nagykőrös visszaadta a látogatást, s az építészeti, közigazgatási, pénzügyi, szociális, valamint egészségügyi témákat tanulmányozták Haaksber- genben. Egy évvel később a nagykőrösi Arany János-évfordu- lós ünnepségen vendégként részt vett a mától hivatalosan is testvérvárosnak számító holland település polgármestere is. Tavaly ősszel Kiss János vezetésével a nagykőrösie- ket képviselő csoport utazott Haaksbergenbe, s akkor már megszületett a barátsági szerződés előzetes okmánya. Nagykőrös polgármestere konkrét példákkal is tudott szolgálni a barátságra, hiszen városa gimnazistái s a haaksbergeni diákok között is jó a kapcsolat. Az elmúlt években a két település több száz tanulója ismerkedhetett meg, s köthetett barátságot egymással. A nagykőrösi kórház már két alkalommal is kapott segítséget Haaksbergentől: egyszer műszereket, felszereléseket, másik esetben pedig pénzbeli támogatást. Émel- lett a város vezetése sok hasznos dolgot megtanulhatott a hollandiaiak fejlett demokráciájáról. Nagykőrös a tervek szerint egy svájci várossal is barátsági és együttműködési szerződést ír majd alá a jövőben. A svájciak egy húsz év alatti diákot két és fél évre beiskoláznának egy ottani gasztronómiai és vendéglátóipari főiskolára, hogy azt elvégezve idehaza kamatoztathassa megszerzett tudását. A város fejlődése érdekében Nagykőrös hosszú évek óta tudatosan készült ezekre a kapcsolatokra, s építette ki ezeket a barátságokat — fogalmazott végül Kiss János polgármester. N. L.
