Pest Megyei Hírlap, 1994. október (38. évfolyam, 230-255. szám)
1994-10-04 / 232. szám
10 PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGALTATAS 1994. OKTOBER 4., KEDD Drámapedagógiai foglalkozások Jogi tanácsok A közjegyzők feladatköre A rendszerváltozást követően az 1991. évi XLI. törvény alapján jött létre a közjegyzői hivatásrendi kamara — az ügyvédihez, majd később a bírósági végrehajtói kamarához hasonlóan —, ami megteremtette a közjegyzők önkormányzatát. Ezzel egyidejűleg e fontos igazságügyi hivatást gyakorlók bírósági szervezetbe tagolódása megszűnt. Az 1992. január 1-jén hatályba lépett új törvény alapján a közjegyzők önálló irodáikban végzik tevékenységüket, ami egyúttal olvasóink számára eligazítást is igényel, s nem kevésbé fontos felhívni figyelmüket a közjegyzők által végzett feladatokra, ezen belül nem peres eljárásokra is. A gödöllői székhe- Ajetifc lyű Kerekasztal Színházi Nevelési Központ munkatársai ma és holnap, valamint 6-án és október 7-én reggel 9 órai kezdettel Fehérlófia címmel komplex színházi foglalkozást tartanak a programban részt vevő gyerekeknek Budapesten, a Mar- cibányi Téri Művelődési Központban. A háromórás foglalkozáson egy rövidebb színházi bevezető után a Fehérlófia című magyar népmesére épülő színjátékot láthatják a gyerekek. Ezt követően az előadás fölvetette erkölcsi problémákat vitatják meg közösen, majd a hűség-hűtlenség, a cserbenhagyás problémakörét dolgozzák fél színpadi játékukban a gyerekek és a színész-drá- matanárok. A rendező-fog- lalkozásvezető: Kaposi László. Ugyanezt a foglalkozást október 11—12—13—14-én 9 órai kezdettel Gödöllőn a helybeli gyerekek részére is keretében ma este lel X-kor a városháza dísztermében hangversenyt ad a Compo- iiensenihle együttes. A hangversenyen hallhatjuk: Pierre Bonier. Memóriáié (közreműködik Gyöngyössy Zoltán — fuvola): Morton Feldman: For Frank O'Hara: Pierre Boulez: Derives: John Cage: Etcetera (közreműködik Wilheim András. Gémesi Géza karmester). Vezényel: Serei Zsolt. Este 7 órakor a Francia Intézetben Film és költészet címmel a párizsi Cinema- théquc némafilmritkaságai az 1910-es évekből tekinthetők meg élő hangkísérettel. Holnap este fél X-kor a Zeneakadémián a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Állami Énekkar közreműködésével szerzői estet tartanak Durkó Zsolt születésének 60. évfordulója alkalmából. Vezényel Lionel Friend (Anglia). Holnap és október 6-án csütörtökön este 7-kor a Várszínház refektóriuntában Faragó Béla: A titok című operájának ősbemutatója lesz. Rendező Magács László, vezényel Kaposi Anyakönyvi hírek :£££, Nagykőrösön kötöt- WW*,tk házasságot: Feschling Péter és Äsö' Tar Enikő. Kurgyis István és Gönczi Anikó. Járóka Gyula és Kolompár Éva, Juhász Dénes László és Rus- vai Mónika. Bállá István László és Kovács Mária Eszter. Meghalt: Nagy Károlyné sz. Seriéi Rozália (Hunyadi u. 10.). Skrenya Mihályné sz. Víg Ilona (Csíkvár-dűlő 48.), Szccsci László (Losonczy u. 49.). Htxlossy Jenő Béla (Szabadság tér 10.). megtartják a színházi nevelési központ munkatársai. Október 12-én és 26-án, szerdán délután 4 órai kezdettel ugyancsak Gödöllőn, majd 16-án Budapesten is játszószínházat rendeznek a Kerekasztal drámapedagógusai. Szintén Gödöllőn október 18-án, valamint 19-én és 20-án, egyaránt reggel 9 órai kezdettel az általános iskolák 5—6. osztályos gyermekeinek rendeznek színházi foglalkozást Máeldun csodálatos utazása, illetve Doja, a tündér címmel, e két népmese alapján készült színpadi játékok előadásával. A Kerekasztal gödöllői központjában (Szabadság út 6.) megvásárolható a Játékkönyv című kiadvány, s ugyanitt videón kaphatók a Kerékasztal komplex színházi foglalkozásai (Sárkányok ellen, illetve Színház és dráma a tanításban címmel). (Az előbbi előadására és a Fehérlófia foglalkozásaira a szakmai vendégeket és az érdeklődőket is szívesen látják.) ti Katalin és Erese Margit, valamint hangszeres szólisták. Holnaptól november 20-ig tekinthető meg Tinim Ulrichs szobrász (Németország) kiállítása a Ludwig Múzeumban. A kiállítást Maurer Dóra nyitja meg holnap délután 6-kor. Október 6-án. csütörtökön este fél 8-kor az Óbudai Társaskörben Sári László: Insol kamaraopera koncertszerű előadásában Szokolay Sándor: Missa Pannonica című operája tekinthető meg. Közreműködik a Budapesti Tomkins Énekegyüttes: Szabóki Tünde — szoprán, Horváth Mária — mezzoszoprán, Medgyesi Schwarz Lucia — alt, Bubnó Tamás — tenor, Ambrus Ákos — bariton, La- boifalvy Soós Béla — basz- szus, valamint a Componen- seble hangszeres szólistái. Vezényel Dobra János. Október 6-ig tekinthető meg Fazekas Bence operatőr fotókiállítása a Rét Galériában. Jean Cocteau filmrendezőnek az Orpheusz testamentuma 1959-ben forgatott filmje nézhető meg október 6-án este 7 órakor a Francia Intézetben. Színjátszónapok A Pest Megyei Közművelődési Információs Központ október 16-án színjátszó szakmai napot tart a budapesti MU Színházban (Lágymányosi Közösségi Ház) Kóstoló egy évad gyümölcseiből címmel. A találkozón szerepel egy tanácskozás az új évad színjátszóprogramjairól. továbbá Kerékasztal Színházi Társulás A cigányok királya című színpadi műve a Budakeszi Színjátszók Passió című darabja és a zamárdi színjátszótábor két .előadása is. A közjegyzői önkormányzat szervei a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, a területi kamarák. Az országos kamara, mint legfőbb szerv képviseli a közjegyzői kart és szervezeteit, székhelye Budapesten van. Az országos kamara jogkörébe és feladatkörébe tartozik különösen, hogy jogszabályokat kezdeményez, és közreműködik elkészítésükben, elsősorban a közjegyzőket érintő kérdésekben, meghatározza a területi kamarák anyagi hozzájárulását, meghatározza az országos kamara éves költségvetését; ellenőrzi és elfogadja a költségvetési beszámolót; szociális és jótékonysági intézményeket hoz létre és tart fenn, egyeztetést végez a különböző területi kamarákhoz tartozó közjegyzők és területi kamarák közötti vitás ügyekben; felkérésre szakvéleményt ad konkrét ügyben, iránymutatásokat ad ki — többek között — a közjegyzők magatartásáról, az önkormányzatok működéséről stb. A közjegyzői szervezet A területi kamarákat az azonos területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők, közjegyzőjelöltek. illetve a kamarai névjegyzékbe bejegyzett közjegyzőhelyettesek alkotják. Az országban öt területi kamara működik: a Budapesti Közjegyzői Kamara — a Fővárosi, a Komá- rom-Esztergom, a Nógrád és a Pest Megyei Bíróság illetékességi területén; a Miskolci Közjegyzői Kamara — a Borsod-Abaúj- Zemplén, a Hajdú-Bihar, a Heves és a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Bíróság illetékességi területén; a Pécsi Közjegyzői Kamara — a Baranya, a Fejér, a Somogy és a Tolna Megyei Bíróság illetékességi területén; a Szegedi Közjegyzői Kamara — a Bács- Kiskun, a Békés, a Csong- rád és a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Bíróság illetékességi területén és a Győri Közjegyziii kamara — Győr-Moson-Sopron. a Vas, a Veszprém és a Zala Megyei Bíróság illetékességi területén. A területi kamara elnöksége az elnökből és tíz, tagból áll. Az elnökség kizárólagos feladatkörébe tartozik különösen, hogy felügyeletet gyakorol a hozzá tartozó közjegyzőik, közjegyzőjelöltek és -helyettesek ügyvitele, hivatali működése és magatartása felett, fegyelmi eljárást kezdeményezhet a közjegyző ellen, közreműködik a közjegyzői állások betöltésében, javaslatokat és véleményeket készít az országos kamara részére. Az önkormányzati szervek jogi személyek, jogosultak az állami címer használatára. A közjegyző, a közjegyzőjelölt a kinevezéssel a területi kamara tagjává -válik. A közjegyzői önkormányzat a törvényben ráruházott jogok gyakorlásával és kötelességek teljesítésével képviseli és védi a közjegyzői kar érdekeit és tekintélyét, a működésével kapcsolatosan felmerülő kiadásokat a közjegyzők által fizetett kamarai hozzájárulás fedezi. A közjegyzőt az igazságügy-miniszter nevezi ki határozatlan időre és székhelyre. Egy székhelyre több közjegyző is kinevezhető. A jogszolgáltatás zavartalan ellátásához szükséges közjegyzői állások számát és székhelyét az országos kamara véleményének figyelembevételével az igazságügy-miniszter rendeletben állapítja meg. Közjegyzővé az nevezhető ki, aki a) magyar állampolgár, b) büntetlen előéletű, c) állam és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik, d) jogi szakvizsgát letette, továbbá e) legalább 3 évi közjegyző-helyettesi, jogtanácsosi, bírói, ügyvédi, közjegyzői gyakorlatot igazol. A közjegyzői állást pályázat útján kell betölteni. A pályázatot annak a területi kamarának az elnöksége hirdeti meg, ahol a megüresedő állás van, és a pályázók közül javaslatot tesz a kinevezésre. A pályázati eljárás részletes szabályait a 13/1991. (XI. 26.) sz. lM-rendelet tartalmazza. A kinevezett közjegyzőnek a területi kamara székhelye szerint illetékes fővárosi, illetve megyei bíróság elnöke előtt esküt kell tennie, ezt-megelőzően bélyegzőjét, aláírásmintáját köteles bemutatni, a felelősség- biztosítását és az irodahelyiségének jóváhagyásáról szóló igazolást pedig bemutatni. A közjegyző tevékenységét a székhelyén lévő irodájában végzi, az irodán kívül akkor jogosult eljárni, ha azt az ügy természete vagy sürgőssége megkívánja. A közös irodában működő közjegyzők önálló felelősségüket és hivatásuk személyes gyakorlását nem zárhatják ki és nem korlátozhatják. A közjegyzőt betegsége' vagy szabadsága esetén tehát másik közjegyző helyettesíti a szolgálat folyamatossága érdekében. A közjegyző munkáját közjegyzőhelyettes segítheti (jogászi végzettséggel) — a közjegyző irányítása és felelőssége mellett — önálló munkavégzéssel. Illetékesség és hatáskör A közjegyzők illetékessége attól függ, hogy a közjegyző milyen feladatkört lát el. A Magyar Köztársaságban működő 214 közjegyző közül szabadon lehet választani, ha okirat elkészítésével, tanúsítvány kiállításával, okirat letétbe helyezésével kívánjuk megbízni, kivéve, ha helyszíni eljárásra szükség van, mivel ez esetben csak a területileg illetékes közjegyző folytathatja le az eljárást. A polgári nem peres ügyekre a jogszabály különös illetékességi szabályokat határoz meg. A hagyatéki eljárásra, mint nem peres eljárásra és az egyik legfontosabb közjegyzői tevékenységre az a közjegyző illetékes, akinek a működési területén az elhunyt örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye volt. illetőleg. ha ez utóbbi is ismeretlen, ahol a hagyatéki vagyon van. Azonos székhelyen működő közjegyzők között — az elhunytak halálának időpontja szerinti beosztásban — osztják meg a hagyatéki ügyeket. A hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzők nevét és havi beosztását a helyi ön- kormányzat és bíróság hirdetőtábláján ki kell függeszteni. A közjegyzők működési területéről szóló részletes szabályokat a 15/1991. (XI. 26.) sz. IM- rendelet tartalmazza. A közjegyzők hatáskörébe tartozik a hagyatéki eljárás mellett az okirat-, értékpapír-megsemmisítési eljárás, ami szintén ún. polgári nem peres eljárás. Melyek a közjegyzőik egyéb feladatai? Nagyon fontos a közjegyzői okiratok elkészítése, a közokiratok, amihez a polgári eljárási jog különös bizonyító erőt fűz, a végrehajtási jog pedig bizonyos feltételekkel a közvetlen, külön per nélküli végrehajthatóságot biztosítja. Az állampolgárok leggyakrabban közvégrendelet elkészíttetése céljából keresik'fel a közjegyzőt, ami szintén közokiratnak minősül. Fontos feladata a közjegyzőknek a tanúsítványok kiállítása. Tanúsítvány állítható ki arról, hogy másolat az előtte felmutatott okirattal megegyező, a fordítás helyességéről, az aláírás és a kézjegy valódiságáról, okirat felmutatásának időpontjáról, nyilatkozat vagy értesítés közléséről, tanácskozásról és határozatról, egyéb jogi jelentőségű tényről, váltó, csekk és más értékpapír óvásáról, közhitelességű nyilvántartás tartalmáról. A bizonyos tényekről vagy eseményekről kiállított tanúsítványokon kívül a közjegyzők feladatkörébe tartozik még okiratok (köz- és letétbe helyezett magánvégrendeletek) és pénz vagy egyéb értékek megőrzése is. Ha jogszabály kivételt nem tesz, bármely okirat átvehető megőrzés céljából, aminek megtörténtéről a közjegyző jegyzőkönyvet készít. Pénz, értéktárgy és közforgalomban lévő értékpapír bizalmi őrzés céljából történő átvételére a közjegyző akkor jogosult, ha a fél a közjegyzői okirat készítése során és azzal összefüggésben megbízta a közjegyzőt a felsorolt értékeknek a másik fél vagy a feleken kívül álló (harmadik) személy részére történő átadásával, illetőleg a bíróságnál vagy más hatóságnál való letétbe helyezésével. Értéktárgy átvételéhez a közjegyző szakértők véleménycsatolását kérheti. Általános szabályok Nagyon fontos változás, hogy a közjegyző eljárása során független, mivel tevékenységét már nem munkaviszonyban látja el. Utasítási joggal a közjegyzőivel szemben senki nem rendelkezik, kizárólag a jogszabályok és a kamara által meghatározott magatartási szabályok szerint tartozik eljárni. A közjegyzőnek a törvény alapján pártatlannak is kell lennie, köteles részrehajlás nélkül eljárni, valamint titoktartási kötelezettségét betartani. A közjegyző a működése során esetlegesen okozott károkért — kötelező felelősségbiztosítása alapján — a biztosító köteles helytállni. A közjegyzőt tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, melynek mértékét a 14/1991. (XI. 26.) sz. IM-rendelet — a közjegyzői díjszabásról — állapítja meg. A fél által vitatott díjszabás esetén először a közjegyzőnél lehet kifogást emelni, aminek sikertelensége esetén az illetékes területi kamara elnökségétől lehet felülvizsgálatot és egyeztetést kérni. Ha megegyezés az egyeztetés ellenére sem jön létre, a fél és a közjegyző egyaránt jogosult a bírósághoz fordulni. Dr. Fogarasi Gabriella Budapesti Őszi Fesztivál A Budapesti Őszi Fesztivál Gergely. Közreműködik Pit-
